Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-06 / 55. szám
A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt A finn diákok beleszólnak a politikába A magyar diákpolgármesterek még keresik a helyüket a közéletben A dél-alföldi régió településeiről jöttek azok a diákpolgármesterek, akiknek első regionális fórumát rendezte meg a Bács- Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet pénteken Kecskeméten az európaiság gondolatának népszerűsítése, a demokrácia szellemének elmélyítése jegyében. A fórumra Kecskemét testvérvárosaiból - a finnországi Hyvinkää-böl, az angliai Coventry- ből, a szlovákiai Galántáról a németországi Rüsselsheimból - is érkeztek fiatalok. A fórum után néhány résztvevőt kérdeztünk arról, hogyan is gyakorolják a jogaikat településeiken. Dongó Zoltán (Kiskunfélegyháza): - Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatunkat 1999-ben alakítottuk meg, engem egy évvel ezelőtt neveztek ki a polgármesteri posztra. Nagyon szeretem a „munkámat”. Sok segítséget kapunk feladataink elvégzéséhez a helyi önkormányzattól. Talán példaértékű is, hogy felajánlottak számunkra egy külön irodát a polgár- mesteri hivatal épületén belül, ahol nyugodt és rendezett körülmények között tudjuk fogadni diáktársainkat. Megalakulásunk óta ugyanaz a cél vezérel minket: fiatalság érdekeit képviseljük Kiskunfélegyházán. Elsősorban színvonalas kulturális és sportrendezvényeket szervezünk számukra. A fórumon sok érdekes információt hallottam, ami segítheti majd rendezvényeink lebonyolítását a jövőben. A külföldi beszámolók kicsit megleptek, hiszen náluk teljesen máshogy működik ez a rendszer. De én ezzel is elégedett vagyok, és remélem hamarosan ismét meghívást kapok egy újabb fórumra. Maija Larm (Hyvin- kää, Finnország): - A találkozón kiderült, hogy elég sok különbség van a finn és a magyar diákönkormányzat között. A legszembetűnőbb az, hogy mi sokkal több anyagi támogatást kapunk munkánkhoz, mint például Magyarországon. Másrészt míg a magyar diákpolgármesterek leginkább rendezvényeket szerveznek, addig mi a helyi önkormányzatban képviseljük jogainkat. Nemcsak megfigyelőként veszünk részt a tanács munkájában, hanem ki is fejthetjük véleményünket, amit gyakran figyelembe is vesznek egy-egy döntés kapcsán. Sőt, kisebb tanácsok ülésein gyakran meg is valósítják ötleteinket. Szavazó jogkörünk nincs, de ettől függetlenül nagy megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk az üléseken, s ilyen fiatalon már beleláthatunk munkájukba. Farkas Péter (Kalocsa): - Egy évvel ezelőtt választottak meg diákpolgármesternek, mandátumom hamarosan lejár, de ismét indulok a választásokon. Kihívás számomra, hogy diáktársaimnak a lehető legjobbat nyújtsam. Diákönkormányzatunk munkáját sport és szórakoztató rendezvények megszervezése alkotja, de ha tudunk segítünk más szervezeteknek is. Például Mikulás napján a hátrányos helyzetű gyerekeket leptük meg egy kis'ajándékműsorral. A fórumon több megyei társamtól is hallottam hasznos információkat, bevallom nagyon irigylem a félegyházi saját irodát. S gondolkozom azon is, hogy iskolai szinten diákparlamentet alakítsunk ki. Egyelőre ezek tervek, de remélem megvalósulásuk nem várat magára sokat. SEBESTYÉN hajnalka Uniós diplomata a népfőiskolán Hercegszántó Holnap az Európai Unió Magyarországi Képviselete, a hercegszántói Mezőgazdasági Szövetkezet és a helyi Vállalkozói és Gazdálkodói Népfőiskola közös szervezésében az Európai Unió agrárgazdálkodásáról tart előadást Thomas Glaser, az Európai Unió Magyarországi Delegációjának tagja, szaktanács- adója. A művelődési ház színháztermébe 18 órára várják az érdeklődőket. R. R. Az EU házhoz jön Kecskemét Holnap a Kecskeméti Főiskola Műszaki Karán (GAMF) rendezik meg 10 órától a szaktárca és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kistérségi felkészítő programját. Ezen egyebek mellett az unióval kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról, a Nemzeti Fejlesztési Tervről is szó lesz. ■ AZ OLVASÓ KÉRDEZ • AZ OLVASÓ KÉRDEZ • Az OLVASÓ KÉRDEZ Az jut pénzhez, aki jól pályázik Kiskunság A Majsai Gazdakör Egyesület tagjait is élénken foglalkoztatja a kérdés: hogyan érinti a csatlakozás a térség gazdálkodóit. Kérdéseiket nemrég juttatták el lapunkhoz. Ezeket a Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont (tel.: 76/ 500-560, e-mail: eip@kjmk.hu ) munkatársaihoz küldtük el. A válaszokat a napokban kaptuk meg. A Homokhátságon sok gazda él szőlőtermelésből. Az értékesítés, főleg az alacsony felvásárlási árak miatt évek óta nehézségekbe ütközik, s a felvásárlók általában halasztott fizetési módot alkalmaznak. Lesz-e az EU-ban termelési támogatás a szőlősgazdáknak? Lesz-e garantált felvásárlási ár? A szőlőtermeléssel foglalkozók igényelhetnek különböző jogcímeken támogatásokat. A zöldség és gyümölcstermesztés után nincs közvetlen kifizetés, pénzhez csak pályázati úton lehet hozzájutni. (Lásd fenti táblázatunkat). 1: újraültetési pályázat (ugyanazzal a szőlővel újraültetni) 2: szerkezetjavítási pályázat (más szőlővel beültetni a területet) 3: kivágási támogatás 4: egyéb támogatások, piacra jutás, exporttámogatás A szőlőre nincs kvóta, és nincs garantált felvásárlási ár vagyis nincs intervenciós ár. Szőlővel kapcsolatos bőséges információ: interneten található: WWW. fvm.hu/bor. A kajszi termése a gyakori fagykár miatt nagyon bizonytalan. Számíthatnak-e termelők az EU-ban normatív, vagy más jellegű támogatásra, hogy kiegyenlített lehessen az árbevétel? A kajszi barackra sincs közvetlen támogatás, csak pályázat útján lehet pénzt szerezni. A zöldség és gyümölcs támogatással kapcsolatos részletes információt a következő internetes honlapon találják: < http://www.fvm.hu/zold- seggyumolcs.pdf >. Annyi szőlőt termeszt a gazda, amennyit csak akar. A szabályozást a nagy közösség piaca végzi el. ________________fotói b. zs. A Külügyminisztérium támogatásával ezekben a hónapokban minden héten egy-egy oldalas összeállítást készítünk az EU-s csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van, úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A,) faxon (76/481-434), telefonon (76/518-286) vagy e-mai- len ( bartaz@axeb.hu .). Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. _________Hétköznapi Európa_________ Nem szabad félúton megtorpanni! „Ez a szívnagyobbodásos ország félutak lihegője. Keselyűk koszorúzzák a horizontját.” Kedvenc versrészleteim egyike, Utassy Józseftől való. Mostanában gyakran eszembe jut, amikor azok érveit hallgatom, akik amellett teszik le a voksot, hogy nem szabad belépnünk az Európai Unióba. Amikor íródott, fel sem vetődött a választás lehetőségének még a reménye sem, s maga a vers is arról szól, hogy csak a kérdés örök ......mondom: minden válasz halandó, csakis a Kérdés örök e Földön, meg a csigolyák csendélete.” Gyönyörű. Tehát jó ha tudjuk, egyik válasz sem örök (ennyiben van igazuk a szkeptikusoknak), sem az igen, sem a nem. Egyik sem ad végleges megoldást, hisz’ végleges megoldások nincsenek. Ám a válasz elől nem lehet kitérni, s az én válaszom egyértelmű igen. Miért? Hogy ne álljunk meg félúton, mert aki félúton bukdácsol, arra a keselyűk leselkednek. A részletekbe most kár belemenni, mert elveszünk bennük. Nem szabad kicsinyesen mérlegelni: ki jár jól vagy rosszul, ehet-e moslékot a disznó? Immár sokkal többről van szó. Amikor karnyújtásMunka német Munkaerőpiac Ausztria és Magyarország között jelenleg két kétoldalú megállapodás van hatályban: a határmenti ingázókra vonatkozó megállapodás szerint 1700 fő, a gyakornoki megállapodás keretében pedig 1600 fő vállalhat munkát - az osztrák hatóságok által gyakorlatilag automatikusan kiadott - munkavállalói engedéllyel. 2001-ben az osztrák munkaügyi szervezet adatai szerint átlagban 10426 magyar munkavállaló dolgozott Ausztriában. A kétoldalú tárgyalások alapján - bár még nem születtek meg a megállaponyira vagyunk attól a régi, nemzedékek óta dédelgetett vágyunktól, hogy felzárkózhassunk a Nyugathoz, meg- remeg-e a lábunk? Végigvisz- szük-e az 1989-es rendszerváltást, amely a legnagyobb (bár lehet, megkésett) történelmi teljesítményünk évszázadok óta, s amelynek szerves következménye a csatlakozás igenlése, vagy félmunkát végzünk? Ha késtünk, nem rajtunk múlott, de ez a generáció ne végezzen félmunkát! Szavazzunk igennel! Csak így késztethetjük végleges színvallásra a nyugat-európai országokat is. Ratifikálják-e, s ha igen, melyek, mikor a mi csatlakozásunkat? Nekik is legyen feltéve a kérdés országonként külön, hogy miként viszonyulnak hozzánk, s Európa szegényebbik feléhez! Csak így lehet tiszta a kép. Ha kell, múljanak el az illúziók, de ne maradjunk kétségek között! Ha rosszul járunk a csatlakozással, legfeljebb kilépünk. Tudom, ezt csak leírni egyszerű, mert nem mozielőadásra megyünk, hogy bármikor kijöhessünk, de a nemzetközi szerződéseket is fel lehet mondani. Tehát: igen! BÁLÁI F. ISTVÁN nyelvterületen dások - 2004 után a korlátozások fenntartásával, de a kvóták emelésével lehet számolni. Németországgal szintén két munkavállalásra vonatkozó megállapodás van érvényben. Az egyik megállapodás évi hétezer fős kontingensre vonatkozik. A gyakornoki megállapodás kétezer fő fogadását rögzíti. Ezáltal összesen - államközi megállapodás keretében - kilencezer főt foglalkoztat Németország. Ezenkívül több mint tízezer munkavállaló dolgozik hivatalosan. Az ország a munka- vállalási korlátozásokat csatlakozásunk első két évében minden bizonnyal fenn kívánja tartani, m ÁTLAGOS BRUTTÓ ÓRABÉR EGYES EURÓPAI VÁROSOKBAN 2000-BEN Koppenhága Brüsszel Párizs Helsinki Lisszabon Varsó dollár Budapest JS 13 20 Melyik országban dolgozna szívesen? Megkérdeztük olvasóinkat Schindler Antal (Császártöltés):- Szívesen vállalnék munkát az Európai Unióban. Mindenekelőtt Németországban dolgoznék. Postásnak mennék, mert a postai munkát jól ismerem. Illetve már van németországi tapasztalatom e téren. Egy napot, pontosabban hat órát már dolgoztam együtt egy odakinti postás ismerősömmel. A munka ugyanaz, a hatórás tevékenységből jól megél az ismerősöm. Nem kell mellékállást vállalnia sehol sem. Aki Németországban kihordó az teljes mértékben létbiztonságban érezheti magát, legalább is ezt mondta nekem az ismerős kollégám. Vidovics Gábor (Bácsalmás): Nem egyszerű dolog erre válaszolni, mivel családom van Bácsalmáson és még nemigen gondolkodtam arról, hogy esetleg a csatlakozás után másutt kel- lene-e munkát vállalnom. Ha mindenképp el akarnék menni külföldre dolgozni, akkor Dániát választanám, ott lennék szellemi szabadfoglalkozású. Tudomásom szerint ott nagyjából az itteni átlag 7-10-szeresét keresik a szellemi dolgozók, a honoráriumot kapó szabadfoglalkozásúaknak pedig kedvezőbb az adózási feltételeik, mint jelenleg hazánkban. Kovács Ágnes (Kiskunmajsa): - Az uniós országok jelenleg a magasabb életszínvonal és fizetések miatt jelentenek a munkavállalók számára vonzerőt. Habár már nálunk is szinte minden megtalálható, amely a fejlettebb országok piacait jellemzi, de az itteni bérek miatt csak egy szűk réteg bírja ezeket a termékeket megvásárolni. Remélhetően jobbak lesznek itt is az életkörülmények. Ha választanom lehetne, akkor számomra Dél-Franciaország lenne a legvonzóbb, de ez csak egy vágy, így szinte biztos, hogy itthon maradok. Szabóné Gál Mária (Kecskemét): - A csatlakozást követően szívem szerint Svájcba költöznék családommal együtt. Gondolom sokan döntenek majd az elköltözés mellett, mindenki szeretne tisztességes fizetést kapni a napi kemény munkáért. Hogy miért éppen Svájc? Két évvel ezelőtt jártam ott, és teljesen lenyűgözött az ott élő emberek jóléte, nyugalma, és a nők iránti tisztelet. Ezt azért is hangsúlyozom, mert véleményem szerint ma Magyarországon a nők legtöbbször nem kapják meg a kellő megbecsülést.
