Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám

I Petőfi Népe Sport Az izsáki fogathajtók tervei 11. oldal Kék tükör Kábítószer­díler rendőrkézen 14. oldal Mai magazin Horoszkóp, rejtvények, SMS-posta recept 15. oldal FOTÓK: ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ/LAUFER LÁSZLÓ A barrikolás nem pusztán divat. A kezdetek kezdetén arra használ­ták az égetett belsejű hordókat, hogy elfedjék vele a bor illatát és ízét, s ezzel uniformizálják azt. Ma a barrikolás (franciásabban a barrique-érlelés) a bor gazdagítá­sának eszköze, mégpedig úgy, hogy a termék ne csak megőrizze erendendő zamatét, hanem tegye­nek is hozzá valamit; a speciális hordóban érleléssel megtoldják némi vaníliás-kávés-csokoládés- karamellás aromával. A háttérben. Nem tolakodó módon. Kerülve még a gondolatát is annak, hogy az égetés miatt a bornak esetleg „füstölt szalonna” vagy „füstölt kolbász” íze legyen. A barrikolásra csak a nagyon kivá­ló, a testes-zamatos nedű, a savakban gazdag bor való. Tiffán szerint a gyönge borra rádől a barrikolt hordó és agyonnyomja azt. Tiffán Ede villányi borász, a hazai Bormíves Céh alapítója, az Év borásza cím első hazai birtokosa Borban az igazság, dongában az íz A jó bor szerelem. Az igazán jó bor testes, zamatos; éppen úgy nem illik a zajos kerti mulatsághoz, mint az egyszerű tájbor, asztali bor a többfogásos ünnepi lakomához. Ám él­vezzünk egy pohár portóit, vagy barrikolt cabernet sauvignont meleg szobában, kandalló mellett, amikor odakint hóvihar tombol, együnk mellé aszalt gyümölcsöt, kék penészes sajtot, diót. A minőség skálája széles, hiszen a gyü­mölcsös üdítő tájboroktól a nehéz, magas tannintartalmú óborokig terjed, amelyek­nek ahhoz, hogy különleges élvezetet nyújtsanak, bizonyos ideig még lefejtve is érlelődniük kell. Az égetett-pörkölt belse­jű, úgynevezett barrikolt hordó érleli a legzamatosabb és legtestesebb borokat. Az ilyen hordókba különösen a cabernet sauvignon, a pinot noir, a chardonnay, a beaujolais nouveau, a burgundi, a portói vagy a piemonti dolcetto, esetleg a pará­dés merlot bianco való - hogy csak néhá­nyat említsünk a sorból. A világon a barrik-hordók tölgyből ké­szülnek általában, s közülük is a legjobb hordó dongáit a kocsánytalan tölgyből nyerik. A jó bor nem máról holnapra születik. Formálódik a hozzáértő borász keze alatt, viszi magával a táj zamatét, s egyedi jelleget ölt, de nem tolakodó módon. Tölgyfa hordóban pihentetik ahhoz, hogy különleges zamattal töltődve, sajátos ne­dűként kerüljön majd a palackokba. Ma egyre többen vélekednek úgy, hogy a hor­dó nem a bor tárolására, hanem annak ér­lelésére való. S a hordók sorában sajátos termék és a legjobb boroknak való a több mint százesztendős kocsánytalan tölgy­ből készített, belsejében többé-kevésbé megpirított (égetett) barrique-hordó, amit egyszerűen barriknak írhatunk és mond­hatunk, s amely csak a legnemesebb bo­rok érlelésére való... Az új barrique-ban való érlelésnek tipi­kus jele a vaníliaaroma. A keményebb pörkölés módjától függően a hordó kara­mell- vagy csokoládéízt kölcsönöz olykor a bor jellegétől függően amolyan kávéba hajlót. Az eukaliptuszillat kiváltképpen az érett cabemet-re utal, a dió és a gesztenye jegyeit az amerikai tölgyből készült hor­dóban érlelt bor adja ki, a francia tölgy a bordóinak a cédrusfa illatát kölcsönzi, ám sokan esküdnek arra, hogy a Kárpát-me­dence klímájában nőtt magyar tölgyből készülhet a világ legjobb hordója. így van-e? Melegszívű, nagyszerű ember Molnár László. Eli, szereti az életet. Kockáztatni is mer, ha kell. Ötvenhatban vándorolt ki Amerikába, s nyugdíjaskorában amúgy passzióból építette fel a Szigetvár melletti Becefán egyik világszínvonalú kádárüze­mét.- Hogyan kezdődött?- Palm Beachen teniszeztem, s az egyik partnerem az akcentusomat hallva meg­kérdezte: hova való vagyok. Mondtam, magyarnak születtem és ’56-ban vándo­roltam ki.- Az ’56-osokat tisztelet övezi odakint.- Valóban. Főleg az idősebb generáció körében tapasztalható ez a respekt. Le is vette tiszteletemre teniszpartnerem a sildes fejfedőjét.-És...?- Megkérdezte: tudom-e, hogy a leg­jobb boroshordót magyar tölgyből lehet készíteni? Nekem erről fogalmam sem volt. Azt sem tudtam persze, hogy Kalifor­nia egyik leghíresebb borászával adoga­tunk. Az ülető magyarázta, hogy a tölgy tulajdonságai a termőhelytől függően vál­tozik, s bár a második világháború óta a francia tölgyet tekintik a legjobbnak - no­ha az Egyesült Államokban is igen nagy a tölgyfaállomány -, ő mégis a magyar tölgyből készült hordóra esküszik... Summa-summárum, Molnár László az amerikai magyar üzletember a Szigetvár környéki emberek munkájára és a magyar tölgyre alapozva Trust Hungary néven egy kft.-t alapított. Előbb hasított dongát gyártottak az ország különböző tölgyesei­ből összeválogatva a rönköket, évekig ér­lelve a fát, s a dongákból az amerikai te­niszpartner készített hordókat. Később a bordeaux-i francia Demptos cég is vásá­rolt náluk. Évek teltek el, amíg megérkeztek a visszajelzések: a tölgyből készült szigetvári donga kiváló!- Ezek után döntöttem úgy a menedzs­ment tanácsára, hogy magunk fogjuk a hordókat is gyártani - mondja Molnár László. Ám mivel a borosgazdák ismerik egy­mást a nagyvilágban, több francia hordó­gyáros is eljött Magyarországra. Hozta őket a kíváncsiság és a szakmaszeretet, így érkezett el egy alkalommal a Tonel- lerie Francois Freres Group vezérigazgató­ja is, akivel a Trust Hungary partneri kap­csolatra lépett 2000 májusában. A franciák a technológiai fejlesztések­ben és a piacszervezésben segítettek. A magyarok így jutottak el néhány év alatt oda, ahová tanítómestereik száz év alatt, s ez a történet már napjainkban közös ma­gyar-francia sikerről szól. Hiszen ügyesen egyesítették a tradicionális hordógyártás művészetét a legmodernebb technológiá­val, s ezzel az utóbbi idők egyik legna­gyobb sikerét érték el magyar termékkel a A szabadban, szellős gúlák­ban felrakott dongákat az Idő múlása érleli. Az eső veri, a hóié áztatja, a nap szárítja - kimossa belőle azokat az anya­gokat, ame­lyekre nincs szüksége a bornak. Olykor olyan a gúlák alatt a föld, mintha olajos volna: kicsorog belőle minden káros vegyület. Az így érlelt- érett dongákat aztán pontos méretűre szabják A hordó belső pörkölése a finom, lehe­letnyi mértékű­től a több lehe­letnyiig tart, négyféle erős­ségben világpiacon. Ma a szigetvári-becefai,gyár­ból (amely Közép-Európa legnagyobb ká­dárüzeme lett) évente 10000-15000 bar- rik-hordó kerül a piacra Új Zélandtól az USA-n át Kanadáig, Európa sok országába, Dél Afrikába, sőt éppen ezekben a napok­ban indult el Kínába Molnár László, hogy találkozzon a „Nagy Fal” borászaival. A gyárlátogatás maga a csoda. A szervezés és a szakmai irányítás egy 33 éves fiatalember, Oross Attila kezében van, aki nem egyszerűen kádármeseter, hanem minden titkok tudója. Dolgozott kaliforniai, majd francia kádárok műhe­lyeiben, évekig tanulta a barrikolt hordók készítésének módját. Szülei hasonlókép­pen ’56-os amerikás magyarok, ő is oda­kint született, s az alatt a néhány év alatt tanult meg magyarul, amióta a szigetvári ho'rdógyártást irányítja, és pécsi lányt vett el feleségül. A vizitet a rönktelepen kezdjük, ahova az alapanyag, a 100-120 éves tölgyek meg­érkeznek. A szakma a kocsánytalan töl­gyet „sűrű szövetűnek” mondja, s miután a bélsugarak mentén felhasítják, pontos méretűre fűrészelik, legalább két-három esztendőt a szabadban érlelik.- Azt is mondhatnánk, szárítjuk a fát - jegyzi meg Oross Attila -, de ez nem fedi pontosan a valóságot. A nyers fából komoly szárítóban gyorsítani lehet a víz távozását, de nem csak erről van szó... Ez kádármunka a javából. A hordó belső pörkölése a finom, lehe­letnyi mértékűtől a több leheletnyiig tart, négyféle erősségben. A light toast, a medi­um, a medium plus és a heavy toast válto­zatokban. Még a legerősebb pörkölés is olyan, mintha egy könnyed kézmozdulat­tal le lehetne a hordófáról törölni. KOZMA FERENC Az ízekben a bizalom Évente másfél millió barrik-hordót igényel a világpiac, ebből „alig” mennyiségnek tűnik a szigetvári tízezer. Vagy mégse? Nagyon kell érteni hozzá, hi­szen mint említettük, a barrik- hordóban csak az igen jó minőségű, szívnek-léleknek drága bort szabad érlelni, s ha egyszer a gazda a bort beleteszi, a különle­ges borának még különlegesebbé tételét, és nem annak elrontását reméli. A rossz hordótól égett gumi- szagúvá válik a bor, a jó hordó pe­dig... Emlékezzünk csak. Kávé, vanília, karamellaízt kölcsönöz. A barrik-hordó élettartama két­három év, utána ki kell dobni. A becefai legkisebb 112 literes, a legnagyobb hordójukba pe­dig 500 liternyi bor fér. Formájuk is különbözik. A bor­deaux-i testes, kövér - mondhatni joviális -, a burgundi kecsesebb, hosszúkásabb. A magyar piacon a legolcsóbb darabja 69 000 forint, az amerikai piacon 420 dollár. Sok-e avagy kevés érte az a pénz, nehéz eldönteni. Mindenesetre ilyen hordót csak bizalmi alapon lehet venni és eladni. A cég neve: Trust. Bizalom. rh. * ü*' im 1 Kilencven család kenyere A gyár 90 családnak ad munkát és megélhetést, és viszi Magyaror­szág, a magyar borászat hírét a nagyvilágba. Oda Kaliforniába is, ahol egy magyar ember, Haraszti Ágoston kezdte el a szőlőművelést vala­mikor a nagy kivándorlások idején. Tavaly magyar terméknagyíjat nyertek. A tölgy hasítását követően az egyik leginkább embert próbáló munkát végzi Szalai Zsolt a szalagfűrész mellett, sikító zajban, fül­védővel. A gyáralapítás óta itt dolgozik. A rönkszeleteket dongaméretűre vágja, előkészítve azokat a több­éves érleléshez. A fűrészelés után a tölgy 80 százalékából tűzifa lesz. Néhány IFA-teherautót megrakhatna avval a famennyiséggel, amit egy-egy műszak alatt kézbe vesz.- Amint látja, meglehetősen nehéz munka - jegyzi meg -, de jól fi­zetik és megélhetést ad. Ebben a térségben, ahol egymás hegyérv hátán vannak a munkanélküliek, ez rendkívül fontos.- Mennyit keres? A kérdésen elmosolyodik:- Annyit, hogy megéri. Szalai Zsolt a szakmája szerint hidegburkoló, ám mivel kevesen építkeztek, átmenetileg kényszervállalkozóként egy pult mögé állt, de a bolt tönkrement, és be kellett zárni.- Nézze, itt a fűrész mellett az ember nemcsak biztonságban érez­heti magát, hanem olyan termék gyártásában vehet részt, ami mind­annyiunk örömére válhat. Elégedett vagyok. Magyaros karrier Molnár László Zaiaszentgóron született 1935-ben, nővérével ár­vaként nőttek fel. 1956-ban emig­rált Magyarországról, ahogy emlí­tette, megtapasztalva azt, hogy számára a kommunista diktatúra nem ad sok perspektívát. Az USA- ban telepedett le, felesége mező­falvi magyar lány, két, önálló eg­zisztenciát teremtett nagy fia van: László és James. Szívében, élet­módjában mindig magyarnak érzi magát, beszédében megőrizve a legszebb zalai tájszólás ízes fordu­latait, s alig érezve az amerikai ak­centust. Az emigrációs életet a General Motors szerszámkészítő szakmunkásaként ismerte meg, majd tíz év munka és gyűjtés után sa­ját szerszámkészítő üzemet alapított. Karrierje itt kezdődött. Bedolgozott egykori cégének is, szakmai sikerének csúcsán az amerikai repülőgépgyártáshoz bizonyos speciális alkatrészeket készített üzemében, ami ma is él és virul, bár Molnár László ma már nyugdíjas, s legszíveseb­ben Palm Beachen teniszezik, sétál a tengerparton, nézi a naplementét vagy éppen horgászik. Utóbbi őrült szenvedélye. Csak a nagy halra megy. A leghatalmasabb saját kezűleg kifogott Black Mariinja, amelyet Ausztrália melletti vízből emelt ki, 850 pound körüli, azaz több mint négyszáz kilós volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom