Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-28 / 73. szám

P E T Ő F I NÉP E ALMANACH A zsanai gázkitörés A település történetének leg­híresebb napja 1979. január 24., amikor a hajnali órákban gázkitörés történt az E-II-es kutatófúrásnál. Czakó Ferenc Szűkebb hazám Zsana című helytörténeti köny­vében írja: két hétig zúgva, bömbölve égett a több mint 200 atmoszféra nyomással felszínre törő gáz, mely megolvasztotta az acél fúrótornyot is, ami kár­tyavárként omlott össze. A ha­talmas égő fáklya tíz kilométe­res távolságból is látható volt. A morajlást is több kilométerről lehetett hallani. Ä tomboló ele­meket 1979. február 15-én, dél­előtt 11 óra 15 perckor fékezték meg. A huszonhárom napos küzdelem során ország-világ előtt ismertté vált a település neve. A nagy tűz helyszínét ma is sokan keresik fel. Ötven év eredményei. Zsana közigazgatási területe 8794 hektár. Az alig több mint ki- lencszáz fős falu lakosainak hat­van százaléka tanyán él. A gyen­ge adottságú homoktalajon nö­vénytermesztésből és állatte­nyésztésből élnek legtöbben. A rossz termőföldi adottságokat a gyakori aszály is tetézi. Néhány éve kísérletképpen szárazságtűrő takarmánynövények termesztése is megkezdődött. A zsanai föl­dekbe kölest, fénymagot, cukor­cirkot, szudáni füvet vetettek. Az évelő rozs és a tönkölybúza ter­mesztésével is próbálkoznak. A község híres szülötte Kovács Sándor költő, akinek versrészlete - „A jövő embere / legyen végre ember, / kinek feje felett / tiszta ég ragyog.” - olvasható a telepü­lés alapításának 50. évfordulójára állított kopjafán. A belterületen biztosított a ve­zetékes ivóvíz-, villany-, gáz- és telefonhálózat. A község utcái aszfaltozottak. A helyi önkor­mányzat intézményei: az általá­nos iskola, az óvoda a konyhával és a művelődési ház. A háziorvo­si és a fogorvosi ellátás is biztosí­tott, valamint védőnői és falu- gondnoki szolgálat is működik. A 2001-es év a nagy beruhá­zások befejezésének esztendeje volt Zsanán. Elkészült a telepü­lés büszkesége a harminchat fé­rőhelyes, bentlakásos idősek ott­hona. Abban az évben fejező­dött be a templomfelújítás, tej­begyűjtőt és ravatalozót is avat­tak. A Széchenyi-tervnek kö­szönhetően azóta két szociális bérlakást is átadtak. A kulturális élet központja az Ady Endre Művelődési Ház. Ott tartja próbáit a Zsanai Népdalkor és ott található a könyvtár is. A felújított óvodában három óvónő készíti fel a gyermekeket az isko­lakezdésre. Az újjáépített iskolá­ban tizenegy pedagógus oktatja korszerű körülmények között a diákokat. ■ A millenniumi emlékművet 2000. november 2-án avatták fel. Az emlékművön az I. és II. világháború zsanai áldozatainak nevei olvashatók. ZSANAI DALNOKOK. A települési rendezvények gyakori fellépője a helybéli népdalkor, melynek tagjai pillanatok alatt vidám hangulatot teremtenek legyen az falunapi ünnepség, netán borverseny. A Visnyeiné Födi Irén vezette vegyes karnak elkészült az fellépő ruhája is._________________________■ Nehéz az élet a homokon Zsanára évekig irigykedve tekintettek a kör­nyékbeli települések, hiszen a község ipar- űzésiadó-bevétele volt, amikor meghaladta 140-150 millió forintot. A hatalmas bevétel szinte teljes egészében a nemzeti olajtársaság­tól származott, amely a falu határában alakí­totta ki a második legnagyobb hazai, földalat­ti gáztárolóját. A község életében fellendülést hozott az olajosok pénze. Népszerű volt a pol­gármesteri poszt is, amelyre az elmúlt két vá­lasztáson is hat hat jelölt akadt. .Az indulók közül mostanság már biztosan kevesen cserél­nének az új polgármesterrel Visnyei Miklós­sal, hiszen az olajcég ezúttal nem ad, hanem 44 millió forintot követel.- Még soha sem volt mínuszos a településünk költségvetése, de a Mól Rt. által visszakövetelt iparűzési adó miatt most 18 millió forintos a hiá­nyunk. Már szinte teljesen elkészültünk^ pénz­ügyi tervekkel, amikor jött a hír, hogy az olajcég 44 millió forintot visszakér. Minden tervezést kezdhettünk elölről, de nagyon át kellett gondol­nunk minden forintnak a helyét - mesélt a sokko­ló évkezdetről Visnyei Miklós polgármester.- Sikerült-e megegyezniük az olajtársasággal?- Igen. Az összeget, kamatok nélkül, négy részletben kell visszafizetnünk, de két éven be­lül. A következő költségvetésünk, így máris tar­talmaz egy 22 milliós forintos kiadást.- A fejlesztési terveik megvalósítására mennyi reményük maradt?- Reménykedünk a céltámogatások elnyerésé­ben. Régi óhaj a településen, hogy felépüljön egy A LAKOSSÁG SZÁMA (FŐ), ZSANA » C0 1 |!?1§§ cö | - » Le I 1 m CD CD o 1 E t o °\ o> o (J> •tO f O) 1 Iái ÉJ Q. I (Ő 1 1998 1999 2000 2001 2002 o I U_ I VISNYEI MIKLÓS 1966-ban született Zsanán. Az ál­talános iskolát szülőfalujában vé­gezte, majd 1985-ben a halasi II. Rákóczi-szakközépiskolában, ahol 1987-ben szerviztechnikus vizsgát tett. Jelenleg az SZTE- JGYTF menedzser szakának.másodéves hallga­tója. 1994 óta önkormányzati képviselő. 1998 óta Zsana alpolgármestere, 2002-től polgármes­ter. Nős, két gyermek Miklós (17), Bence (7) édesapja. állatfelvásárló telep, hogy a zsanai gazdáknak ne kelljen más településekre fuvarozniuk a jószága­ikat. Terveztük a polgármesteri hivatal teljes fel­újítását, illetve bővítését is. Az 1960-ban átadott kultúrházunk rekonstrukciója is fontos lenne. A Nyírfa utcai járdaépítés, valamint a dűlőutak szé­lesítése is napirenden volt.- Milyen az idősek otthona kihasználtsága ?- 2001 decemberében költözött be az első lakó a harminchat férőhelyes szociális otthonba, de ma már nincs szabad hely. A jól felszerelt létesít­mény bővítése is szóba került már, hiszen a je­lenlegi dolgozói létszám mellett, akár ötven fő el­látását is biztosítani lehetne.- A bérfejlesztések jártak-e leépítésekkel?- Az oktatási intézményeinkben dolgozók lét­száma nem csökkent, de egyik fő célunk az intéz­mények működtetésének biztosítása mellett, hogy se az óvodában, se az iskolában ne kerüljön sor elbocsátásokra.- A lakosság jókora hányada tanyákon él. Ne­kik, hogyan segítenek?- Jól működik a falugondnoki szolgálat, mely­nek révén naponta értesülhetünk a tanyákon élők problémáiról is. Az utak rendbetétele mel­lett, a tanyavillamosítási program is tervben van, melynek kivitelezésére már árajánlat is érkezett, de ezt is csak pályázati pénzekkel tudjuk megva­lósítani. Saját beruházásként elkészül egy trafóál­lomás is, amellyel mintegy ötven hobbitelek és négy tanya villanyellátása válik lehetővé. ■ Zsana Zsana címerében egy alföldi pásztorruhát viselő juhász lát­ható, a környék legjellemzőbb háziállatával, egy báránnyal. A címerpajzs talpát akácvirágok szegélyezik. A mai Zsana területe már az ókorban is a lakott helyek között szerepelt. A középkori Zana te­lepülés vélhetően a mai község területén állhatott, melyet a tö­rökök 1566-ban elpusztítottak. • Kiskunhalas és környéke - így a mai Zsana területe - is, 1439-től a törökverő Hunyadi János bir­toka volt. A környék földesura Hunyadi halála után Szilágyi Mihály lett, aki örökös nélkül halt meg. A földek visszakerül­tek a király birtokába, s így a Ha­las környéki települések jogo­sultak a korona használatára cí­mereikben. Zsana új címerének pajzsa fölött is háromágú koro­na található. • 1925-ben harangot kapott Zsa­na. A harangot Baján öntötte a Bodicsi Sándor és Fia harang­öntő cég. Ez a harang szolgálja még manapság is a híveket a zsanai katolikus templom tor­nyában. • A zsanai templom alapkövét 1948-ban rakták le, mivel koráb­ban csak szükségkápolna volt ott. A templomszentelőt 1952 ta­vaszán tartották. A templomot 2001-ben teljesen felújították, melynek újraszentelését novem­ber 25-én érseki szentmise kere­tében tartották. • 1952. január elsején Zsana és Eresztő puszták előbb Zsana- eresztő néven alakultak új köz­séggé. A Zsana, Eresztő és Kő­kút puszták területén létrejött falunak később Zsana lett a hi­vatalos neve. • A temető helyét már 1963-ban kijelölték Zsanán, de a helybéli­ek máshol - főként Kiskunhala­son - temetkeztek. 2001 augusz­tusában új ravatalozót avattak a temetőben. A sírkertben még 2003 tavaszán is csak hat sírhe- lyet lehetett megszámlálni, m A falugondnok Fogl Ferenc, falugondnok: 1951-ben születtem Zsanán, így jól ismerem a települést és környékét. A mostani mun­kám miatt, amelyet 2001. októbere óta vég­zek, kell is a helyismeret. A földutakon néha több mint öt­ven kilométert kell megtenni, mire a terepjáróval mindenho­vá eljutok. A tanyákon élők nem csak az ebéd miatt várnak, hiszen rám bízzák a teljes bevá­sárlást, a gyógyszerek kiváltá­sát és a küldemények feladását is. Sajnos kevés itt a munkale­hetőség. Ráadásul errefelé na­gyon rossz adottságú földek vannak, melyeken nehéz a gaz­dálkodók boldogulása. Értéke­sítési gondok is akadnak, így az itteni állattartók a stabilabb, ki­számíthatóbb piac kialakulásá­ban bíznak. ■ A nagymama Hegedűs Mihályné, nyugdíjas: - Hatvankilenc éves vagyok és életem zö­mét tanyán éltem. Mint, ahogyan az itt élők többsé­ge, mi is állattartással és nö­vénytermesztéssel foglalkoz­tunk. A sivár homokon nagyon meg kellett küzdenünk minde­nért. Itt mindig többet kellett dolgozni a kevesebb termésért, mint a dunántúli jobb minősé­gű földeken, de sokszor az aszály is tönkretett mindent. Két fiam van, akik nem kíván­ták folytatni a gazdálkodást, így eladtuk a tanyát és már csak egy hektár földünk maradt. A fiaim Halason élnek, így gyak­ran meglátogatnak bennünket az unokákkal. A legnagyobb örömünkre az öt fiút követően megszületett egy kislány uno­kánk, Ildikó is. ■ A főápoló Garas Ferenc, intézetveze- tő-főápoló:- Zsanán szü­lettem 1969- ben, s öröm­mel jöttem vissza dolgoz­ni a szülőfa­lumba. Az Idősek Szociális Otthonában családias légkörben, jó körül­mények között végezhetjük a munkánkat. Az általános isko­lába Zsanán jártam, majd a halasi Szilády-gimnáziumban érettségiztem. 1987-től a halasi kórházban dolgoztam, majd diplomás ápolóként végeztem a főiskolán. 1998-tól a halasi tü­zérlaktanyában egészségügyi­tiszthelyettesként tevékenyked­tem, egészen annak bezárásáig. Én voltam az utolsó, aki elhagy­ta az objektumot. 2002 júniusá­tól dolgozom az itteni otthon­ban, ahol szakmailag is jók a feltételek. Tagja lettem a helyi önkormányzatnak is. ■ ÉRSEKI MISE A TEMPLOMSZENTELŐN. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegye érseke celebrálta 2°01. november 25-én azt a szentmisét, melynek keretében újraszentelték a teljesen felújított katolikus templomot. A község vezetése 8,8 millió forinttal járult hozzá a munkálatokhoz, melynek so­rán lecserélték a templom tetőszerkezetét, villanyhálózatát és elvégezték a külső és belső vakolást és fes- tést is. A helyi egyházközség adja ki a Zsanai Harangszó című havilapot. _________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom