Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt A diákok már az unióban vannak A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt. A Baján 12 éve fennálló, 800 gyermeket oktató intézmény kiemelkedő példája az anyaország és a határon túl élők együttműködésének, ami erősíti a két állam együttműködését is. Baja Lapunknak dr. Knáb Erzsébet főigazgató nyilatkozott: az intézmény fejlődése közben sok nehézséggel kellett megküzde- nünk, mégis inkább a nagyszerű pillanatokra emlékezem. Csak egyet említve közülük: 2000. december 7-én a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya aláírta az egyezményt a német-magyar tagozat támogatásáról. A tagozat külön vizsgaszabályzatát a kormányok kölcsönösen elismerik. Diákjaink egy érettségit tesznek, de két érettségi bizonyítványt kapnak. Egy magyarországit és egy németországit. Ez azért is nagy dolog, Már óvodában tanulják a német nyelvet a bajai kicsinyek. Intézmény történet 1972-ben kezdték meg a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium önálló épületének építését, melyet a tanulók és a nevelők 1976. március 18-án vettek birtokukba. Az 1988/89-es tanévtől az úgynevezett 0. évfolyam indult, melynek célja a német anyanyelv visszaszerzése, magasabb szinten történő elsajátítása. 1990. szeptember 1-én a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium a - németmagyar közös finanszírozással megépült - Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ jelenlegi gimnáziumi épületében kezdte meg működését, 9 gimnáziumi osztállyal. 1995. június 14-én a már teljesen elkészült intézményt adták át. mert a diákjaink a szaktárgyi tudás mellett németből felsőfokú, angolból közép- vagy FOTÓ: GÁL ZOLTÁN felsőfokú nyelvismerettel zárnak. Az ország 2004. május 1-től lesz az Európai Unió tagja, de a mi tanulóink már ott vannak, intézményünket felvették a külföldi német iskolák sorába. Ez a megtiszteltetés - mely az itt folyó munka elismerése is -, egyben azt is jelenti, hogy fenntartásához Németországból támogatást kaphat. Kelet-Európábán az egyetlen ilyen intézmény. Tisztában vagyok azzal, hogy a német külpolitika a csatlakozási folyamatban az MNÁMK-t a majdani Európai Unió déli határának közelében fontos központnak és közvetítő kapocsnak tekinti. Az intézmény nyitott mindenki számára. Ezt bizonyítják a németországi, brit, finn, olasz, román partnerkapcsolatok. GÉCZY ZSOLT AZ OLVASÓ KÉRDEZ • Az OLVASÓ KÉRDEZ • AZ OLVASÓ KÉRDEZ Olvasóink a napokban telefonon két kérdéssel fordultak munkatársunkhoz. Az egyik a zöldség-gyümölcs termesztésre, míg a másik az élelmiszerárakra vonatkozott. Milyen előírások vonatkoznak a zöldség- és gyümölcsfajtákra az EU-banl Az Európai Unió mintegy 40 zöldség- és gyümölcsfajta esetében kötelezővé tette a minőségi előírások alkalmazását. A minőségi előírások alapját a minimum- követelmények képezik. Eszerint a termény legyen ép, egészséges, tiszta, friss megjelenésű, állati kártevőktől, betegségektől, nem természetes felületi nedvességtől, idegen szagtól és íztől mentes, megfelelően fejlett és érett. A termékek négy minőségi kategóriába sorolhatók: extra, L, II. és III. osztályba. Kívánalom, hogy a kereskedelembe kerülő áruk nagy részét az I. osztályú termékek képezzék. AII. csoportba sorolt terményekkel szemben előírás, hogy a minimumkövetelményeknek megfeleljenek, legyenek piacképesek. A 111. osztályú áruk kereskedelmi forgalma hazánkban sem engedélyezett. A kötelező előírások mérételöírásokat is tartalmaznak. Ezeket a termék jellemzőinek megfelelően határozzák meg. így vonatkozhatnak az átmérőre (pl. alma esetében), a tömegre (pl. saláta esetében), a hosszra (pl. cukkini esetében) vagy ezek kombinációjára. Hogyan hat a csatlakozás az élelmiszerárakra? A csatlakozást követően Magyarországon a mezőgazdasági termelői árak - néhány kivételtől eltekintve - rövidtávon várhatóan nem emelkednek számottevő mértékben. A Magyarországon olcsóbb termékcsoportok közül a zöldség- és gyümölcsféléknél a különbség részben az eltérő minőségből ered. Itt egyrészt a szállíthatóság szab korlátot a kereskedelem árkiegyenlítő hatásának, másrészt a termelőknek - az EU- ban kötelezően létrehozandó - értékesítési szervezetei várhatóan csökkentik a hazai kereskedelem ma még gyakran irreálisan nagy árrését. Ezért a zöldség- és gyümölcsfélék tekintetében csak fokozatos árkiegyenlítődés, míg a marhahús és a cukorrépa estében komolyabb termelői árnövekedés várható. A termelői árak csökkenhetnek a takarmány-alapú hústermékeknél, amit a nagyobb hatékonysággal termelő európai gazdaságok olcsóbb termékeinek akadálytalan (hazai) piacra jutása válthat ki. Az élelmiszerek költségeiben egyre csökkenő hányadot képviselnek az alapanyagárak. A fogyasztói árak jobbára egyéb költségtényezőktől, s az ország általános gazdasági fejlettségével ösz- szefüggő kereslettől függenek. Ezért az élelmiszerek fogyasztói áraiban még a mezőgazdasági termelői áraknál is lényegesen lassúbb - 10-20 évre elhúzódó - felzárkózás várható, de még ez sem vezet teljes árkiegyenlítődéshez. Ezt mutatja az utóbbi 20 évben csatlakozott tagállamok (Spanyolország, Portugália) példája, valamint az a különbség, ami az élelmiszerárakban a magasabb és az alacsonyabb jövedelmű tagállamok között ma is fennáll. A marhahús fogyasztói ára elképzelhető, hogy emelkedik. A cukor ára már ma is a közösségi intervenciós árszint közelében van Magyarországon, de jövőbeli alakulása nehezen megjósolható. Részben a cukorgyárak árpolitikájától, valamint a fizetőképes kereslet alakulásától függően emelkedhet is. ■ Milyen nyelvekkel lehet boldogulni az Európai Unióban? Megkérdeztük olvasóinkat Virág Beatrix (Kiskunhalas):- Természetesen az angol nyelvvel lehet majd leginkább boldogulni az unióban. A külföldi utazásoknál is az a tapasztalatom, angolul szinte mindenütt lehet érvényesülni, de például a némettel már kevésbé. Jelenleg én is angolul tanulok. Manapság nagyon sok munkaadónál alapkövetelmény az idegen nyelv ismerete, valamint előnyt jelenthetnek a számítógépes felhasználói ismeretek is, melynél szintén sokat segít az angol nyelv. Szükséges egykét uniós ország nyelvének megtanulása is, ha nem akarunk hátrányba kerülni az unióban. Gubán József, (Kiskőrös): - Elsősorban attól függ, hogy ki, milyen területen kíván tevékenykedni az EU- ban. Aki politikai pályára készül, annak a francia nyelv elsajátítása ajánlatos. Gazdasági, ezen belül informatikai területen az angol nyelvvel lehet leginkább érvényesülni. Közép-Európa viszont főként a német érdekszférába tartozik, többnyire ők fognak befektetni és mi is arra felé orientálódunk, ezért a legtöbb embernek a német nyelvet kellene megtanulnia. Azonban nem tartom kizártnak az orosz nyelv szükségességét sem. Máté György- né, (Madaras): Szerintem ezek után is főként a német és az angol nyelvet kell elsősorban tanulni és tanítani is. Az Európai Unió tagországaiban jelenleg ez a legáltalánosabban elfogadott nyelv, bár tudom, hogy beszélnek franciául is. Az uniós tagországok középiskoláiban való továbbtanuláshoz viszont elengedhetetlen a jó alapozás a nyelvekből. Ezért az sem baj, ha a gyerek már első osztálytól kezdve egy, esetleg két nyelvet tanul. Az angol a számítástechnika miatt talán kicsit fontosabb, de fontosak lesznek a kisebb nemzetek nyelvei is. Kele Attila (Kecskemét): A legtöbb országban szerintem az angolt megértik, de talán még a német nyelv az, amely- lyel könnyen lehet boldogulni. A sort talán még a franciával folytatnám. A magyar oktatás is évek óta elsősorban erre a két fő nyelvre állt rá. A diákok angolból vagy németből választhatnak, sőt akár két nyelvet egyszerre is tanulhatnak. Ez óriási előny számukra, hogy még az iskolapadban megtanulják az idegen nyelveket, nem kell majd nekik később munka mellett nyelvet tanulniuk. Ha lenne gyermekem, én most minden- képpen az angolt ajánlanám, u A Külügyminisztérium támogatásával a következő hónapokban minden csütörtökön egy oldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a,) faxon 76/481-434, vagy e-mailen ( bartaz@axels.ha ) telefonon 76/518-286. Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdésére válaszolni. _____________Hétköznapi Európa_____________ A futószalag mellől Brüsszelbe megy a lány Egy húszéves lány magnóalkatrészeket csiszolgat egy kecskeméti gyárban. Egy Babits Mihály verskötet van a munkapadján, a szünetekben ezt olvasgatja. Szereti a verseket, meg írni is megpróbált már. Azt mondja, hogy azért dolgozik a gyárban, mert közben nyomdaipari főiskolát is végez és kell a pénz. De nem is akar más munkahelyet keresni, mert idén megy Brüsszelbe továbbtanulni, ugyanis egy pályázaton ösztöndíjat nyert. Franciául amúgy is beszél. Egy barátomtól hallottam ezt a történetet a napokban és igenis - amellett, hogy hitelesnek tartottam - nagyon örültem is neki. A mai fiatalokat már szerintem nem kell félteni. Legalábbis úgy, ahogy minket féltettek annak idején. Nehogy megszédüljünk a Nyugattól! - így ne is lássuk inkább - volt a hivatalos aggodalom törvény- szintre emelve. Bár a nyugati kultúra elszigetelése, a kinti életforma folyamatos gyalázá- sa mintegy kötelező része volt az előző rendszer propagandájának, ám - mint kiderült - nem mentek vele semmire. Ez a gyári futószalag mellett dolgozó lány nemcsak tehetséges, de már azt is tudja, hogyan alakítsa az életét. Azt az életet, mely már az uniós körülmények között fog alakulni, sikerekkel, vagy kudarcokkal, de mindenképpen európai látószöggel mérve és tervezve. Már jó ideje mondom, hogy a mai fiatalok sokkal okosabbak, mint mi, negyvenesek voltunk akkoriban. Nem is véletlenül, hiszen jóformán már beleszülettek a szabadságba, amely amellett, hogy komoly egyéni felelősséget ró mindenkire, csiszolja is az elmét. Akkor jutok előre, ha magam is erőlködöm érte - szól a mai jelszó. S ők ezt tudják. Remélhetőleg ezzel a tudással lesz alkal- muk élni is. Európában, -hámori A dánok 15 millió ember élelmiszerét állítják elő (Folytatás az 1. oldalról) Dánia területe és lakossága is nagyjából Magyarországénak a felét teszi ki. Nem alapvetően mezőgazdaságra épülnek a gazdasági eredmények, bár 15 millió ember számára termeli meg a kiváló minőségű élelmiszereket. Nagyon magas fokú feldolgo- zottságú mezőgazdasági termékeik kétharmadát exportálják. Dániában évente mintegy ezer mezőgazdasági szakember kerül ki az iskolákból. Ám csak 27 éves korukban létesítenek családi vállalkozást, szinte kizárólag hitelből. Addig továbbképzik magukat, a szomszédos farmokon vagy külföldön dolgoznak és szereznek gyakorlatot, kezdő tőkét. Amikor már képesek felmutatni önerőt, akkor kérnek államilag garantált hiteleket. Pályázatok révén fejlesztik, korszerűsítik, automatizálják gazdaságaikat. A farmonkénti 200 sertés jelenti ott a nulla felhalmozást. Ezen állomány alatt csak ráfizetéssel működhet a farm. A valamivel 200 sertés feletti állomány a család számára a vegetálást jelenti. Kivéve a biofarmokat, melyek ilyen méretekben már jöve- delmezőek. Ha hagyományos sertésfarmról van szó, a kisgazdák rendszerint társulnak, több ezer állatot tartanak. Egy átlagos farm 51 hektár földdel rendelkezik, amihez vetőmagüzem vagy takarmánykeverő, esetleg állattartás, hús- és tejtermelés párosul. így kerekedik fel egy-egy mezőgazdasági családi vállalkozás átlagosan 80 főre. Elgondolkodtató adat az is, hogy Dániában mindössze 2 sertésfeldolgozó cég és nem több mint 46 tejfeldolgozó üzem működik. Mi az amit feltétlenül el kell sajátítani a dán példából? Biztosítani kell az alapos gyakorlati szakképzést, s ismerni egy idegen (lehetőleg az angol) nyelvet. Meg kell szokni, hogy csak pályázatokon juthatnak a gazdák a nem olcsó, de a fejlődéshez nélkülözhetetlen támogatásokhoz. Az EU-pályáza- tok rendkívül bonyolultak és nem azonosak a szociális segélyekkel, a vissza nem térintendő vagy kamatmentes hitelekkel. Viszont egy megbízható partner előnyös szerződésekhez, kölcsönökhöz juthat. Például a magyardán vegyes mezőgazdasági vállalatok ugyanúgy számíthatnak 80%-os kormánygaranciával nyújtott banki kölcsönre, mint a belföldi gazdálkodók. _______|cl. idegennyelv-ismeret a csatlakozó országokban ________(A LAKOSSÁG SZÁZALÉKÁBAN!________ Angol Német Francia Magyarország 14 13 2 Szlovákia 13 20 2 Litvánia 20 13 2 Lengyelország 21 16 3 Lettország 23 14 1 Csehország 24 27 3 Észtország 29 13 1 Szlovénia 46 38 4 Ciprus 57 2 6 Málta 84 2 9 Forrás: Eurobarometer. 2001
