Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-15 / Különkiadás
|i(| 2003. Március 15., szombat N E M Z E T I Petőfi Népe - 5. oldal ÜNNEPÜNK Kecskemét is kiállította katonáit Pákozdnál 318 kecskeméti honvéd vett részt a csatában - Jellasics tábornok fel akarta gyájtatni a hírős várost Kecskemét nem várt 1848-ig. A város a forradalom előtt 14 évvel már megváltotta magát a földesúri kötöttségek alól. Ahhoz azonban, hogy a polgárosodás folyamata kiteljesedjék, a feudális rendszer egyéb elemeitől is meg kellett volna szabadulniuk a polgároknak. így például a fejlődést gátló nemesi vármegyétől is. Ehhez azonban ’48 március idusáig kellett várniuk. Hogyan is érkezik el Kecskemét a forradalomhoz? Miként is fogadja a település közönsége a nagyszerű eseményeket? A másfél éves forradalmi időszak egyes eseményeiről kérdezte lapunk munkatársa Dr. Iványosi-Szabó Tibor történészt. Interjú nyéknek. A lakosok ugyanis azt szerették volna, hogy a településsel szembeni hátrányos feudális megkülönböztetés megszűnjön, hiszen a nemesi vármegye alá tartozott a város. Egy szabadabb ön- kormányzatot akartak kiépíteni, s ezért támogatták a forradalmi központi kormányt. Illetve azért is, mert a nemesi vármegye házipénztárába komoly ösz- szeget kellett minden évben befizetniük, ezzel csökkentve a helyi költségvetést. A lelkes kecskemétiek mindent megtettek a forradalom győzelméért. Amikor nemzetiségi villongások veszélyeztették az ország déli részén a közrendet, polgárok százai léptek be a nemzetőrségbe. 1848. július 17-én 595-en vonultak a kiskőrösi gyülekezőtáborba, majd innét mentek Szabadkán át a délszekre? Hisz Jellasics horvál bán a délnyugati határon keresztül hatolt be hadaival az országba.- Ez egy érdekes kérdés. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy az országos történetírás nem fordított jelentős figyelmet a környék eseményeire. Kossuth toborzó körútját úgy mutatják be, hogy az emberek a hazafi személyes varázsának hatására tódultak a katonai zászlók alá. A történészek azt írják: ’48 őszén azért mozdult meg a lakosság, hogy megvédjék az áprilisi törvények eredményeit a császári haderőkkel szemben. Ehhez lökést adtak a szeptemberi reformok. Ha ezt komolyan veszi a történész, akkor mindenekelőtt fel kell tennie a kérdést: Kossuth miért nem a Dunántúlra ment előbb toborozni? Mimagyar kormányt. Szeptemberben Kecskemét és Nagykőrös közösen küldött levelet, melyben felháborodottan kérdezik: miért nem lépnek már fel a horvátokkal szemben? Miért hagyja a kormány, hogy Jellasicsék bevonuljanak. Érdekes, hogy nem a Dunántúlról mentek a kormányt erőteljesebb fellépésre ösztökélő levelek, hanem a mi környékünkről. Azaz nem Kossuth lelkesítette fel az alföldi népet, hanem az elszánt emberek miatt jött Ceglédre, Nagykőrösre és Kecskemétre. Fegyverforgatók Ozoránál, Pákozdnál Kossuth szeptemberi toborzója után Szentes, Tiszaalpár és Kecskemét térséRoth tábornok horvát katonái leteszik a magyar csapatok előtt a fegyvert Ozoránál 1848. október 7-én. ■- Kecskemét a történelmi Magyarország legnagyobb magyar mező- és a harmadik legnépesebb városa 1848-ban. A tanyákon élőkkel együtt 40 ezer lakos tartozott a közigazgatási egységhez. Szemben az ún. kulcsos szabad királyi városokkal a mezővárosok nyitottak voltak, könnyebb volt letelepülni, mint ott, ahol a feudális kiváltságaikat védték a fallal körülvett helységek - mondotta dr. Iványosi-Szabó Tibor. - Nálunk a tömegek jelentős részét a viszonylag szegények rétege alkotta. Ennek az volt az oka, hogy az állattartáshoz, szőlő- és gyümölcsműveléshez rengeteg munkáskézre volt szükség, s a város az olcsó munkaerőt évtizedeken keresztül szívta magához. Kecskemét, a befogadó város A túlnépesedett területekről - pl. a Felvidékről - rengeteg cseléd érkezett, akik néhány évtizeddel később birtokos gazdák lesznek. A XVIII. század közepétől gazdaságilag megerősödik a város. Ez mindenekelőtt azoknak a szorgos, vállalkozó kedvű embereknek köszönhető, akiket a társadalmi felemelkedés lehetősége csábított a településre. Ez a vállalkozó szellem egyébként ma is érezhető a településen. A gazdag város 1834-ben megváltja magát földesúri terheitől, s a polgárosodás folyamata felerősödik.- Mit jelentett Kecskemétnek 1848 tavasza? Mit vártak a lakosok a polgári átalakulást sürgető forradalomtól?- Természetesen nálunk is örültek a polgárok a 12 pontnak s az áprilisi törvévidéki területekre, hogy megvédjék a bácskai magyarságot a szerbek ellen - mondotta a kecskeméti történész. Kossuth Lajos toborzó körútja- Kossuth Lajos szeptember 24. és 27. között Cegléden, Nagykőrösön s Kecskeméten toborzó körúton kérte a polgárokat, hogy védjék meg a forradalom vívmányait a császári támadástól. Miért az Alföldre indult, miért nem a dunántúli ráért nem oda ment, ahol közvetlenül érte a támadás az országot s a felszabadított parasztokat? Miért felénk jött, amikor a mi vidékünkön s a Jász-Kunságon belül nem voltak jobbágyok, a robotot, a sző- lődézsmát sem kellett eltörölni, mert nem volt. A politikus mégis idejött. Ennek oka az volt, hogy márciusban a kecskemétiek hihetetlen lelkesedéssel fogadták a forradalmat. S miközben ’48 nyári hónapjaiban a kormány és a főváros között feszültség alakult ki, az alföldi nép messzemenően támogatta az első géből körülbelül ötezer ember fogott kapát, kaszát, puskát. Őket Mészáros Lázár hadügyminiszter is megszemlélte Szalkszentmárton alatti táborukban. Gőzössel keltek át a Dunán s Ozoránál más csapatokkal együtt megadásra kényszerítették október 7-én Róth tábornok kilencezer fős csapatát. Ez az alakulat Jellasics seregét biztosította dél felől. így a magyarok értékes hadifelszereléshez, köztük 12 ágyúhoz is hozzájutottak - tette hozzá dr. Iványosi-Szabó Tibor. DR. IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR 1952-ben végez a JATE-n, történelem szakon. 1956 és 73 között a kecskeméti Katona József Gimnázium tanára. 1973-tól 1996- ig a megyei levéltár igazgatója. 1992-ben kandidál, 2002-ben akadémiai doktori címet szerez. Az őszi toborzás során 318 kecskeméti vállalta, hogy a háború végéig szolgál a honvédségnél. Ők uniformist és pénzt is kaptak Kecskemét tanácsától. Ezek a fegyverforgatók Pákozdnál kerültek szembe Jellasics horvát bán seregeivel. A 318 kecskeméti katona derekasan helytállt az ütközetben, majd a schwechati csatában is részt vettek. A szabadságharc során több mint 800 olyan férfi ment katonának, akik 1849 nyár végéig hűek maradtak a honvédséghez. A kecskemétiek mentalitására jellemző volt, hogy a szabadság- harc utolsó heteiben is képesek voltak lelkesedésre. A plébános megóvta a várost- Megszenvedte-e Kecskemét az ellenség csapásait?- Jellasics horvát bán csapatai 1849 február végén, március elején Cegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten táboroznak. A tábornok bosszút akart állni a Kossuthoz hű város polgárságán. Fel akarta égetni a települést. A horvát tiszt a parókián szállt meg. Hoffman János plébános győzte meg a tábornokot, hogy ne gyújtássá fel Kecskemétet. Persze a bán bosszúja nem maradt el. A polgároknak sokkal több kenyérrel, zabbal, szénával kellett ellátni a csapatokat, mint az indokolt volt. Naponta 22 ezer porciónyi kenyeret, 20 ezer porció- nyi zabot, 20 ezer részlet szénát kellett biztosítani a megszállóknak. A Czollner téri kis templomban 88 ezer porciónyi kenyeret halmoztak fel. A horvátok még a lovakat is ezzel etették. Mivel igen nagy sár volt, a könnyebb átkelés érdekében kenyérből készítettek járdát a katonák. A nemzeti hadsereg, az idegen katonák ellátása szinte a nyomor szintjére juttatta a várost - mondotta végül dr. Iványosi- Szabó Tibor. BARTA ZSOLT Csapra verték a hordókat Kalocsán a forradalom hírére Helytörténet Kalocsán és környékén mindenki örömmel fogadta a ’48-as márciusi forradalom hírét. Az érseki mezőváros tanácsa 1848. március 22-én „számos lakosok jelenlétében” lefolytatott ülésen határozott arról, hogy az úrbéri törvények megszüntetésének örömteli hírére a város négy pontján „húsz akó bor a népnek kieresz- tessen”. A kalocsaiak e nemes hagyományt elevenítették fel a rendszerváltás utáni években, s azóta minden március 15-én csapra vernek egy hordót. A bor idén sem marad el, a szervezők azonban ezúttal egy különleges és látványos meglepetéssel készülnek. Kossuth Lajos 1848. május 24- i felhívására a városi tanács elrendelte a nép „segedelem adására való buzdítását”. Hétszáz nemzetőrt írtak össze, kiképzésükre Jakab Péter kapott megbízást, dobosnak pedig Vörös Józsefet fogadták fel. A nemzetőrök többségének puska helyett csak kasza jutott, ezért június 11-én a tanács elrendelte a városban található összes puska számbavételét, begyűjtését, kijavítását, s ily módon a kalocsai Ünnepélyes külsőségek között, 2002. szeptember 19-én, a Negyvennyolcasok terén avatták fel a Kossuth-szobrot. fotó: m. i. nemzetőrség felfegyverzését. Naponta gyakorlatoztak az érseki uradalom majorja mögötti szabad térségen, az úgynevezett Tyúkmajor mellett. Feladatul kapták a belső rend biztosítását, illetve a város környékének és a Duna vonalának a figyelését. Az úgynevezett mozgó nemzetőrség megszervezésében nagy része volt Ács Károlynak, aki a szabadságharc kitörése után, 1849 januárjában az előretörő császári csapatok elől menekült Kalocsára. A szabadságharc bukása után tíz hónapig bujdosott, majd elfogták, halálra ítélték, amit kegyelemből hatévi várfogságra változtattak. MIKLÓS IMRE A forradalom hadügyminisztere Mészáros Lázár a katonai tudományok kiváló ismerője volt Baja A forradalom híre - köszönhetően a dunai hajóközlekedésnek - már két nap elteltével megérkezett Bajára. Büszkék vagyunk rá, hogy eleink azonnal csatlakoztak a szent ügyhöz. Annak a városnak polgárai, mely szülőhelye Mészáros Lázárnak, az első felelős magyar kormány hadügyminiszterének, és akit Baja népe országgyűlési követévé választott. Nemesi családból született 1796-ban. Apja korán elhunyt, anyja betegeskedett, ezért nagybátyja, a katymári plébános nevelte. A napóleoni háborúk ideje volt, így érdeklődése korán a katonaság felé fordult. A képzett tiszt gyorsan emelkedett - viszonylag egyszerű származása ellenére - a ranglétrán. Vitézül szolgált Eszéktől Modenáig, Európa sok városában. Radetzky tábornagy személyesen ajánlotta ezredessé és ezredparancsnokká való kinevezését. A katonai szolgálat mellett a tudományt is művelte. Érdeklődése középpontjában a hadügy és a gazdaság, jelesül a mezőgazdaság állott. Olyan sikerrel, hogy 1844-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Hadtudományi munkái hazafias érzésektől áthatott, tartalmas művek. Batthyány Lajos kérésére azonnal hazaindult Veronából, hogy a hadügyi tárcát átvegye. Szülővárosa képviselőjévé választotta. Hadügyminiszterként - ezt a tisztét 1849. május 6-ig töltötte be -, törvénytervezetet készített 200 ezer honvéd, ebből 40 ezer újonc azonnali kiálMészáros Lázár, az első magyar kormány hadügyminisztere. lítására. Mindent megtett a szabadságharc győzelemre juttatása végett. A bukás után emigrált. Távollétében halálra ítélték, ezért életében soha nem térhetett haza. Hamvai azonban igen: 1991. március 15. óta itt nyugszanak szülővárosában, a Rókus-temető kápolnájának falában. Emléktáblájánál is, nyughelyénél is kegyelettel emlékezünk reá, a tudós katonára, a szabadság ügyének fáradhatatlan munkására. GÁL ZOLTÁN A bajai Rókus-temető kápolnájában nyugszik a politikus._________________fotó. g. z.
