Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-13 / 61. szám

10. oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2003. Március 13., csütörtök Az akadálymentes élet esélye Országos konferenciát tartottak az elmúlt héten a Lakiteleki Népfőiskolán Mindaddig formalitás lesz Magyarországon - akár a törvényhozás részéről is - esélyegyenlő­ségről beszélni, amíg például az ország leg­szebb munkahelyén, a Parlamentben nem lehet akadálymentesen közlekedni. Ezt Lezsák Sán­dor országgyűlési képviselő jelentette ki a Bat­thyány Kollégium múlt heti megnyitóján. Köszöntőjében a honatya elmondta, hogy pénz kell, sok pénz kell, rendkívül magas költségvetési támogatás, hogy az ország akadálymentesítése kí­vánatos szinten megvalósuljon, hiszen önmaguk- tól az önkormányzatok, az intézmények erre csak igen nehézkesen képesek. A Lakiteleki Népfőiskolán két esztendővel ezelőtt szervezték meg a fogyatékkal élők részére a Batthyány-Strattmann Kollégiu­mot. Mint Lezsák Sándor el­mondta: olyan konzultációs kö­zösséget hoztak létre, amely a valóságból küldött üzenetek ta­pasztalatai révén hiteles képet ad a fogyatékkal élők személyes kudarcairól, sikerélményekről. A Batthyány Kollé­gium segítségével lett a Lakiteleki Népfőiskola a fo­gyatékkal élők kis szellemi fővárosa. Akadálymentesítés A honatya utalt arra, hogy a népfőiskolán is hozzá­láttak az akadálymentesítés megvalósításához. A tanulmánytervet Nagy Bendegúz rehabilitációs szakmérnök készítette, aki húszévesen egy baleset következtében került kerekesszékbe, s ezáltal egy egészen más világba. A rendkívül tehetséges fiatal szakmérnök a jelenlegi építkezést segíti tanácsai­val, javaslataival. Folyamatban van a kollégium lift­jének építése, és a kollégiumi szobákat is úgy ala­kították át, hogy a mozgásukban korlátozottak is könnyen tudják igénybe venni. Az országgyűlési képviselő annak a reményének adott hangot, hogy egy vízbe emelő szerkezet segítségével a tanuszo­da hamarosan azok számára is élvezhető lesz, akik most még nehezebben tudják ezt megtenni. Hoz­zátette; a-üébtőiskólá akadálvnientesítéslprogfam-: jának első nagy szakasza idén be is fejeződhet, ez egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a kerekesszéke­sek fiatal és tehetséges közössége, a Gördülő Tánc­csoport nyári táborát Lakiteleken rendezzék meg. A konferencia bevezető részében a fogyatékkal élők jogairól volt szó, majd a Centrál-per tanulsá­gát elemezték a résztvevők. Nagy Bendegúz a közelmúlt­ban pert indított a budapesti Centrál Kávéház ellen a mozgá­sukban korlátozottak számára nélkülözhetetlen lejtők, rámpák hiánya miatt. A precedensértékű perben két ügyvéd: Peszlen Zol­tán és az időközben egyetemi docenssé avanzsált Gyulavári Tamás képviselte. A bonyolult pert maga a fiatalember, illetve két ügyvédje ismer­tette. Az ügy kapcsán Lezsák Sándor elmondta: Nagy Bendegúz bírósági pere azon ügyek közé tar­tozik, amikor az igazságszolgáltatás nemcsak jo­got, de igazságot is szolgáltatott. Ezért a Centrál- per jogerős döntése figyelmeztetés. Nemcsak a ha­sonló intézményeket üzemeltető vállalkozók, ha­nem az egész társadalom számára. Vannak olyan honfitársaink, akik ^mozgásukban korlátozot­tak. Ők különös figyelmet érde­melnek. Egyikünk részéről sem gesztus az, ha megpróbáljuk éle­tüket teljessé tenni - vélekedett Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési államtit­kára. A politikus leszögezte: a fejlesztési politika mindenki érdekét kell hogy szolgálja. Ebben benne vannak a fogyatékossággal élők is. Ezért a területfejlesztés kapcsán arra kell törekednünk, hogy az emberek életét alapvetően érintő dolgok, mint például a gazdaság, s azon be­lül a munkahelyek, mindenki számára elérhetőek legyenek. Magyarországon és általában a világon nagyon kevés ország mondhatja el magáról, hogy mellőzheti az olyan területfejlesztési teendőket, amelyekkel mérsékelhetőek a különböző térségek területi, gazdasági és szociális különbségei. Ma­gyarország ilyen szempontból rosszabb helyzet­ben van, mint az unió tagországai - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: el kell indítani azt a fo­lyamatot, amely első körben megállítja a területi különbségek növekedését, majd folyamatosan csökkenteni azokat. Megyénkről szólva Nagy Sán­dor elmondta: Bács-Kiskun ebben az évben a hát­rányos helyzetű megyék közé került. Ez azt jelen­ti, hogy a megye mutatói az országos átlag alá csökkentek. Ennek a helyzetnek az orvoslását szolgálja az a közelmúltban elindított új támogatá­si forma, a kistérségi alap, amely elsősorban a hát­rányos helyzetű kistérségek számára nyújt támo­gatást. Végezetül az államtitkár felhívta a figyelmet azokra a támogatási lehetőségekre, amelyeket a közhivatalok, közintézmények átalakításához, akadálymentesítéséhez lehet igénybe venni, y Területfejlesztés A megyei önkormányzat ilyen jellegű intézményei révén hiva­tásszerűen foglalkozik a fogya­tékkal élőkkel - hangsúlyozta beszédében dr. Balogh László. A Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés elnöke úgy vélte: elsődleges feladat ezeknek az intézmé­nyeknek a fenntartása. A terü­letfejlesztési pénzek kapcsán az elnök elmondta: a közhivatalok felújítására for­dítható, úgynevezett megyei CÉDE-alap 415 mil­lió forint. A rendszerváltást követően a mezőgaz­daságban kialakult helyzet is okolható abban, hogy az ország megyéinek rangsorában Bács-Kis­kun a 15. helyre csúszott vissza - hangsúlyozta Balogh László. Még rosszabb a helyzet a bruttó keresetek tekintetében, ahol a 17-18. helyen ál­lunk. Azért vannak erősségeink is - jelentette ki Balogh László. Addig, míg országosan a népesség csökkenése két százalék körül mozog, addig Bács-Kiskunban 0,5 százalék. Két olyan térség van, ahol növekményről lehet beszámolni. Az egyik Kecskemét és környéke, ahol a növekedés a természetes népességnövekedés következménye. A másik Kunszentmiklós és környéke, ott viszont többen telepedtek le. A megyei közgyűlés elnöke végezetül annak a reményének adott hangot, hogy az elkövetkezendő időszakban a régiók ösz- szekapcsolásával olyan beruházások valósulhat­nak meg, amelyek előbb vagy utóbb a megye fel­lendülését és fejlődését is meghozzák. A vidékfejlesztés a vidéki élet egyik meghatározó eleme - je­lentette ki Font Sándor ország- gyűlési képviselő. Hozzátette: a vidéken élők közül nagyon sok embert érint a mezőgazdaság, akár élelmiszer-alapanyagot, akár valamilyen végterméket állí­tanak elő. Ezért is nagyon fon­tos, hogy a vidék megőrizze né­pességmegtartó erejét. A vidékfejlesztésről, terü­letfejlesztésről szólva a honatya leszögezte: az Eu­rópai Uniós csatlakozás kapcsán a vidékfejlesztés­ről nagy viták folytak, mert korántsem mindegy, milyen lehetőségekhez jut Magyarország. Végeze­tül Font Sándor elmondta: a biztonságos közleke­dés szempontjából szívügyének tekinti a kerék­A fogyatékkal élők mellett a környező települések polgármesterei is érdeklődéssel hallgatták az előadásokat. párutak kiépítését. Kérdés - fűzte hozzá - tudunk- e jó pályázatokat benyújtani az unióhoz és a kor­mányhoz annak érdekében, hogy az elképzelések meg is valósuljanak. (A konferencián számos konkrét kérdés vető­dött föl, amelyek közül az egyiket hétfőn Font Sándor országgyűlési képviselő a plenáris ülé­sen vetette fel: Miért nem segít a kormány a nyugdíjasoknak és a mozgássérülteknek a nyug­díjfolyósítótól származó jövedelemigazolás tekin­tetében? Kökény Mihály államtitkár válaszában azonnali intézkedésekre tett ígéretet.) Foglalkoztatás A kollégium második napján maguk az érintet­tek ismertették tapasztalataikat. A többi közt Póczik Gábor, a Perdix Kft. vezetője, akit né­hány esztendeje az év vállalkozójának válasz­tottak. Elmondása szerint a mai társadalomra jellemző, hogy az emberek azt hiszik: aki toló­kocsis, az szellemileg is sérült. Cégüket több mint tíz éve alapították, és bár minél több em­bert szeretnének foglalkoztatni, de ésszerűség­ből azonban csak 200-300 főben gondolkodnak. A foglalkoztatottak közül a jéghegyen is meg­élőkkel lehet a legjobban dolgoztatni - hangsú­lyozta Póczik Gábor. A második csoportba a megélhetési munkavállalók tartoznak. Ók ha az utcára kerülnek, Damoklész kardja lóg a fejük felett. A jobb, mint otthon réteg Póczik Gábor szerint elég lusta típus, számukra nehezebb munkahelyet teremteni. A hagyjanak békén cso­portba tartozók azt várják, hogy a család tartsa el őket, mert dolgozni nem akarnak. A szociális otthonban lakókkal pedig egyáltalán nem szá­molnak. Problémát jelent - fűzte hozzá -, hogy az önkormányzatok nem pályáznak, az önerőt nem biztosítják. Fokozza a gondokat, hogy hatszázalékos nyereségnél többet nem produ­kálhatnak. Szappanos Zsigmondné, a Luxtex Kft. kun- szentmiklósi telepvezetője szerint a halmozottan hátrányos helyzetű embereknek rendkívül nehéz a sorsa. Ok még a sérültek között is a perifériára szo­rulnak. Szappanosné elmondta: első telephelyüket 1975-ben hozták létre, mivel sok volt a sérült, a megváltozott munkaképességű fiatal a környékü­kön. Az eltelt időszakban a foglalkoztatottak szá­ma egyre nőtt, ami olyan hátránnyal járt, hogy a munkahely elvesztette családias hangulatát. Jelen­leg tépőzárás játékokat gyártanak, szárazvirág csokrokat készítenek, gyékényt fonnak. Munkái­kat kiállításokon is bemutatják. Sok polgármester vette körbe Hamvas Lászlót, a nyíregyházi Pro Rehabilitáció Kft. ügyvezető igazgatóját, aki az ország több településén hozott létre a megváltozott munkaképességűek számára is jövedelmet teremtő munkahelyet. Az igen válto­zatos helyszíni bemutató nagy sikert aratott. A munkahelyteremtés kapcsán Hamvas László elmondta: Magyarországon mintegy hatszázezer fogyatékos ember él. Cége, a Pro Rehabilitáció Kft. negyven telephelyen közel kétezer embernek biztosít munkát. Fő tevékenységük a csomagolás. Például sót kizárólag ők csomagolhatnak az or­szágban. Az évek során bebizonyosodott: a só csomagolása gyógyítólag hat az emberekre. Ham­vas László úgy véli: a fogyatékosok foglalkoztatá­sához elengedhetetlen a folyamatos piaci jelenlét, és a lehetőségek állandó keresése. Noha a Pro Re­habilitáció Kft. tizennyolc telephelye veszteséges, összességében a vállalkozás mégis nyereséget ter­mel. Ezért fel sem merül, hogy a veszteséges üze­meket bezárják. Legfeljebb átalakításukon gon­dolkoznak. Felelősséggel tartoznak ugyanis az ott dolgozók iránt. Ettől az évtől telephelyi bemuta­tókat is terveznek. Azt szeretnék, ha munkatársa­ik más településeken élőket is megismernének. Végezetül Hamvas László elmondta: évente az ál­lam 18 milliárd forintot fordít a fogyatékosok tá­mogatására, ám ennek az összegnek egyharma- dát a járulékokkal vissza is veszi. A Mátételkéről érkezett Baloghné Krékity Má­ria, a Pro Rehabulitáció Kft. üzemvezetője és Ka­szás Józsefné, a Pro Rehabilitáció Kft. dusnoki csoportvezetője rendkívül színesen érzékeltették, hogy a megváltozott munkaképességűek nemcsak minimális anyagi biztonságot, de közösséget te­remtő, egymásra is figyelő munkahelyi légkört is képesek teremteni. A világot úgy kell kialakítani, hogy mindenki számára használható legyen - vélekedett Hege­dűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke. Mostani környe­zetünkben az egyik ember akadályokat épít a má­sik elé, hogy bizonyos dolgokat ne használhas­son. Az épített akadályokat le lehet bontani, de a szemléletit már nehezebb. A fogyatékos embe­rekről nagyon kevesen mondják azt, hogy egyen­rangúak az egészségesekkel. Nekik nemcsak jo­gokat, de lehetőséget is kell biztosítani. Nem sze­retik azt, ha szociális szektorba sorolják őket - hangsúlyozta Hegedűs Lajos, akit az esti konzul­tációs eszmecserén az egyik hallgató a konferen­cia egyik legnépszerűbb előadójának nevezett. A rendezvény keretében ételkóstolót is tartottak a Pro Rehabilitáció Kft. termékeiből. Szombat reggel a megváltozott munkaképességű emberek foglal­koztatásáról szólva Derera Mi­hály, a MEOSZ Oktatási Tovább­képző Távmunka Intézet igazgató­ja úgy vélte: vannak, akiket nem le­het, nem szabad profitorientáltan foglalkoztatni. Az ilyen embere­ket Nyugaton megfelelő intézmé­nyek nagy állami dotációval foglal­koztatják. Esetükben az a legfontosabb szempont, hogy jól érezzék magukat, megfelelő körülmények között legyenek, támogatást, tiszteletet és ember­séget kapjanak. Van egy másik kategóriája a fogya­tékkal élő embereknek, akiket igenis lehet foglal­koztatni, teljesen azonos értékű munkát tudnak végezni. Ezt a két kategóriát sajnos nálunk össze­keverik és nagyon sok magáncég csakis azért fog­lalkoztatja a valamilyen fogyatékkal élő embere­ket, hogy az utánuk felvett állami dotációt profit­A háromnapos rendezvény szentmisével zárult. ként zsebre tehesse ahelyett, hogy ezt olyan fej­lesztésekre fordítaná, ami az ott dolgozók érdekeit szolgálná. A távmunka számítógéppel otthon vég­zett, az egyéni tehetséget zavartalanul, az előítélet­től mentesen kibontakozni képes munkahelyi for­ma, amely új távlatokat teremt a megváltozott munkaképességűek részére. Akaraterő és jótékony családi ösztönzés kell ehhez, de meg kell teremte­ni a konzultációs lehetőségeket is. Elegendő szá­mú jelentkező esetén a Lakiteleki Népfőiskola is egyik ilyen konzultációs központja lehet a távmun­kára felkészítő tanfolyamoknak. Zárszavában a házigazda Lezsák Sándor kijelen­tette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint növelni kell a mozgáskorlátozottakat foglal­koztató munkahelyek lehetőségét. Hiszen a kö­zösségeket, az ott szerezhető sikerélményeket alig­ha pótolhatja más. A kollégium három napján megfogalmazott vélemények azt igazolják - véle­kedett -, hogy nagy jövő áll a távmunka előtt. Le­szögezte: valóban meg kell szüntetni a lélekölő, úgynevezett rabszolga munkahelyeket, ugyanak­kor meg kell őrizni, fejleszteni kell azokat, ame­lyek közösségi élményt, emberi kiteljesedést, em­beri kapcsolatokat biztosítanak az ott dolgozók­nak. A honatya annak a reményének adott hangot, hogy a közösen eltöltött három nap olyan tudást, olyan tapasztalatokat nyújtott, amelyeket otthon is megfelelően tudnak majd hasznosítani a kollégi­um résztvevői. A Fogyatékosok Esélye Közalapít­vány támogatásával megrendezett háromnapos kollégium zárásaként szentmisét tartottak a név­adó Batthyány-Strattmann László emlékére. Az is- tentíszteletet Bagi Ferenc, lakiteleki plébános ce­lebrálta. A mise előtt Lezsák Sándor méltatta a sze­gények orvosaként közismertté vált Batthyány- Strattmann László életútját. Elmondta: a tudós ma­gyar főúr saját köpcsényi kastélyában huszonnégy ágyas kórházat rendezett be a szegények és rászo­rulók számára. Áldozatosságáért 1988-ban II. Já­nos Pál pápa kezdeményezte a herceg boldoggá avatását. A tizenöt esztendeje Szőke atya vatikáni posztulátor közbenjárásával elindított procedúra a közelmúltban lezárult, és március 23-án, vasárnap a Vatikánban a Szentatya boldoggá avatja a híres magyar szemorvost. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom