Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-13 / 61. szám
10. oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2003. Március 13., csütörtök Az akadálymentes élet esélye Országos konferenciát tartottak az elmúlt héten a Lakiteleki Népfőiskolán Mindaddig formalitás lesz Magyarországon - akár a törvényhozás részéről is - esélyegyenlőségről beszélni, amíg például az ország legszebb munkahelyén, a Parlamentben nem lehet akadálymentesen közlekedni. Ezt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő jelentette ki a Batthyány Kollégium múlt heti megnyitóján. Köszöntőjében a honatya elmondta, hogy pénz kell, sok pénz kell, rendkívül magas költségvetési támogatás, hogy az ország akadálymentesítése kívánatos szinten megvalósuljon, hiszen önmaguk- tól az önkormányzatok, az intézmények erre csak igen nehézkesen képesek. A Lakiteleki Népfőiskolán két esztendővel ezelőtt szervezték meg a fogyatékkal élők részére a Batthyány-Strattmann Kollégiumot. Mint Lezsák Sándor elmondta: olyan konzultációs közösséget hoztak létre, amely a valóságból küldött üzenetek tapasztalatai révén hiteles képet ad a fogyatékkal élők személyes kudarcairól, sikerélményekről. A Batthyány Kollégium segítségével lett a Lakiteleki Népfőiskola a fogyatékkal élők kis szellemi fővárosa. Akadálymentesítés A honatya utalt arra, hogy a népfőiskolán is hozzáláttak az akadálymentesítés megvalósításához. A tanulmánytervet Nagy Bendegúz rehabilitációs szakmérnök készítette, aki húszévesen egy baleset következtében került kerekesszékbe, s ezáltal egy egészen más világba. A rendkívül tehetséges fiatal szakmérnök a jelenlegi építkezést segíti tanácsaival, javaslataival. Folyamatban van a kollégium liftjének építése, és a kollégiumi szobákat is úgy alakították át, hogy a mozgásukban korlátozottak is könnyen tudják igénybe venni. Az országgyűlési képviselő annak a reményének adott hangot, hogy egy vízbe emelő szerkezet segítségével a tanuszoda hamarosan azok számára is élvezhető lesz, akik most még nehezebben tudják ezt megtenni. Hozzátette; a-üébtőiskólá akadálvnientesítéslprogfam-: jának első nagy szakasza idén be is fejeződhet, ez egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a kerekesszékesek fiatal és tehetséges közössége, a Gördülő Tánccsoport nyári táborát Lakiteleken rendezzék meg. A konferencia bevezető részében a fogyatékkal élők jogairól volt szó, majd a Centrál-per tanulságát elemezték a résztvevők. Nagy Bendegúz a közelmúltban pert indított a budapesti Centrál Kávéház ellen a mozgásukban korlátozottak számára nélkülözhetetlen lejtők, rámpák hiánya miatt. A precedensértékű perben két ügyvéd: Peszlen Zoltán és az időközben egyetemi docenssé avanzsált Gyulavári Tamás képviselte. A bonyolult pert maga a fiatalember, illetve két ügyvédje ismertette. Az ügy kapcsán Lezsák Sándor elmondta: Nagy Bendegúz bírósági pere azon ügyek közé tartozik, amikor az igazságszolgáltatás nemcsak jogot, de igazságot is szolgáltatott. Ezért a Centrál- per jogerős döntése figyelmeztetés. Nemcsak a hasonló intézményeket üzemeltető vállalkozók, hanem az egész társadalom számára. Vannak olyan honfitársaink, akik ^mozgásukban korlátozottak. Ők különös figyelmet érdemelnek. Egyikünk részéről sem gesztus az, ha megpróbáljuk életüket teljessé tenni - vélekedett Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztési államtitkára. A politikus leszögezte: a fejlesztési politika mindenki érdekét kell hogy szolgálja. Ebben benne vannak a fogyatékossággal élők is. Ezért a területfejlesztés kapcsán arra kell törekednünk, hogy az emberek életét alapvetően érintő dolgok, mint például a gazdaság, s azon belül a munkahelyek, mindenki számára elérhetőek legyenek. Magyarországon és általában a világon nagyon kevés ország mondhatja el magáról, hogy mellőzheti az olyan területfejlesztési teendőket, amelyekkel mérsékelhetőek a különböző térségek területi, gazdasági és szociális különbségei. Magyarország ilyen szempontból rosszabb helyzetben van, mint az unió tagországai - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: el kell indítani azt a folyamatot, amely első körben megállítja a területi különbségek növekedését, majd folyamatosan csökkenteni azokat. Megyénkről szólva Nagy Sándor elmondta: Bács-Kiskun ebben az évben a hátrányos helyzetű megyék közé került. Ez azt jelenti, hogy a megye mutatói az országos átlag alá csökkentek. Ennek a helyzetnek az orvoslását szolgálja az a közelmúltban elindított új támogatási forma, a kistérségi alap, amely elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségek számára nyújt támogatást. Végezetül az államtitkár felhívta a figyelmet azokra a támogatási lehetőségekre, amelyeket a közhivatalok, közintézmények átalakításához, akadálymentesítéséhez lehet igénybe venni, y Területfejlesztés A megyei önkormányzat ilyen jellegű intézményei révén hivatásszerűen foglalkozik a fogyatékkal élőkkel - hangsúlyozta beszédében dr. Balogh László. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke úgy vélte: elsődleges feladat ezeknek az intézményeknek a fenntartása. A területfejlesztési pénzek kapcsán az elnök elmondta: a közhivatalok felújítására fordítható, úgynevezett megyei CÉDE-alap 415 millió forint. A rendszerváltást követően a mezőgazdaságban kialakult helyzet is okolható abban, hogy az ország megyéinek rangsorában Bács-Kiskun a 15. helyre csúszott vissza - hangsúlyozta Balogh László. Még rosszabb a helyzet a bruttó keresetek tekintetében, ahol a 17-18. helyen állunk. Azért vannak erősségeink is - jelentette ki Balogh László. Addig, míg országosan a népesség csökkenése két százalék körül mozog, addig Bács-Kiskunban 0,5 százalék. Két olyan térség van, ahol növekményről lehet beszámolni. Az egyik Kecskemét és környéke, ahol a növekedés a természetes népességnövekedés következménye. A másik Kunszentmiklós és környéke, ott viszont többen telepedtek le. A megyei közgyűlés elnöke végezetül annak a reményének adott hangot, hogy az elkövetkezendő időszakban a régiók ösz- szekapcsolásával olyan beruházások valósulhatnak meg, amelyek előbb vagy utóbb a megye fellendülését és fejlődését is meghozzák. A vidékfejlesztés a vidéki élet egyik meghatározó eleme - jelentette ki Font Sándor ország- gyűlési képviselő. Hozzátette: a vidéken élők közül nagyon sok embert érint a mezőgazdaság, akár élelmiszer-alapanyagot, akár valamilyen végterméket állítanak elő. Ezért is nagyon fontos, hogy a vidék megőrizze népességmegtartó erejét. A vidékfejlesztésről, területfejlesztésről szólva a honatya leszögezte: az Európai Uniós csatlakozás kapcsán a vidékfejlesztésről nagy viták folytak, mert korántsem mindegy, milyen lehetőségekhez jut Magyarország. Végezetül Font Sándor elmondta: a biztonságos közlekedés szempontjából szívügyének tekinti a kerékA fogyatékkal élők mellett a környező települések polgármesterei is érdeklődéssel hallgatták az előadásokat. párutak kiépítését. Kérdés - fűzte hozzá - tudunk- e jó pályázatokat benyújtani az unióhoz és a kormányhoz annak érdekében, hogy az elképzelések meg is valósuljanak. (A konferencián számos konkrét kérdés vetődött föl, amelyek közül az egyiket hétfőn Font Sándor országgyűlési képviselő a plenáris ülésen vetette fel: Miért nem segít a kormány a nyugdíjasoknak és a mozgássérülteknek a nyugdíjfolyósítótól származó jövedelemigazolás tekintetében? Kökény Mihály államtitkár válaszában azonnali intézkedésekre tett ígéretet.) Foglalkoztatás A kollégium második napján maguk az érintettek ismertették tapasztalataikat. A többi közt Póczik Gábor, a Perdix Kft. vezetője, akit néhány esztendeje az év vállalkozójának választottak. Elmondása szerint a mai társadalomra jellemző, hogy az emberek azt hiszik: aki tolókocsis, az szellemileg is sérült. Cégüket több mint tíz éve alapították, és bár minél több embert szeretnének foglalkoztatni, de ésszerűségből azonban csak 200-300 főben gondolkodnak. A foglalkoztatottak közül a jéghegyen is megélőkkel lehet a legjobban dolgoztatni - hangsúlyozta Póczik Gábor. A második csoportba a megélhetési munkavállalók tartoznak. Ók ha az utcára kerülnek, Damoklész kardja lóg a fejük felett. A jobb, mint otthon réteg Póczik Gábor szerint elég lusta típus, számukra nehezebb munkahelyet teremteni. A hagyjanak békén csoportba tartozók azt várják, hogy a család tartsa el őket, mert dolgozni nem akarnak. A szociális otthonban lakókkal pedig egyáltalán nem számolnak. Problémát jelent - fűzte hozzá -, hogy az önkormányzatok nem pályáznak, az önerőt nem biztosítják. Fokozza a gondokat, hogy hatszázalékos nyereségnél többet nem produkálhatnak. Szappanos Zsigmondné, a Luxtex Kft. kun- szentmiklósi telepvezetője szerint a halmozottan hátrányos helyzetű embereknek rendkívül nehéz a sorsa. Ok még a sérültek között is a perifériára szorulnak. Szappanosné elmondta: első telephelyüket 1975-ben hozták létre, mivel sok volt a sérült, a megváltozott munkaképességű fiatal a környékükön. Az eltelt időszakban a foglalkoztatottak száma egyre nőtt, ami olyan hátránnyal járt, hogy a munkahely elvesztette családias hangulatát. Jelenleg tépőzárás játékokat gyártanak, szárazvirág csokrokat készítenek, gyékényt fonnak. Munkáikat kiállításokon is bemutatják. Sok polgármester vette körbe Hamvas Lászlót, a nyíregyházi Pro Rehabilitáció Kft. ügyvezető igazgatóját, aki az ország több településén hozott létre a megváltozott munkaképességűek számára is jövedelmet teremtő munkahelyet. Az igen változatos helyszíni bemutató nagy sikert aratott. A munkahelyteremtés kapcsán Hamvas László elmondta: Magyarországon mintegy hatszázezer fogyatékos ember él. Cége, a Pro Rehabilitáció Kft. negyven telephelyen közel kétezer embernek biztosít munkát. Fő tevékenységük a csomagolás. Például sót kizárólag ők csomagolhatnak az országban. Az évek során bebizonyosodott: a só csomagolása gyógyítólag hat az emberekre. Hamvas László úgy véli: a fogyatékosok foglalkoztatásához elengedhetetlen a folyamatos piaci jelenlét, és a lehetőségek állandó keresése. Noha a Pro Rehabilitáció Kft. tizennyolc telephelye veszteséges, összességében a vállalkozás mégis nyereséget termel. Ezért fel sem merül, hogy a veszteséges üzemeket bezárják. Legfeljebb átalakításukon gondolkoznak. Felelősséggel tartoznak ugyanis az ott dolgozók iránt. Ettől az évtől telephelyi bemutatókat is terveznek. Azt szeretnék, ha munkatársaik más településeken élőket is megismernének. Végezetül Hamvas László elmondta: évente az állam 18 milliárd forintot fordít a fogyatékosok támogatására, ám ennek az összegnek egyharma- dát a járulékokkal vissza is veszi. A Mátételkéről érkezett Baloghné Krékity Mária, a Pro Rehabulitáció Kft. üzemvezetője és Kaszás Józsefné, a Pro Rehabilitáció Kft. dusnoki csoportvezetője rendkívül színesen érzékeltették, hogy a megváltozott munkaképességűek nemcsak minimális anyagi biztonságot, de közösséget teremtő, egymásra is figyelő munkahelyi légkört is képesek teremteni. A világot úgy kell kialakítani, hogy mindenki számára használható legyen - vélekedett Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke. Mostani környezetünkben az egyik ember akadályokat épít a másik elé, hogy bizonyos dolgokat ne használhasson. Az épített akadályokat le lehet bontani, de a szemléletit már nehezebb. A fogyatékos emberekről nagyon kevesen mondják azt, hogy egyenrangúak az egészségesekkel. Nekik nemcsak jogokat, de lehetőséget is kell biztosítani. Nem szeretik azt, ha szociális szektorba sorolják őket - hangsúlyozta Hegedűs Lajos, akit az esti konzultációs eszmecserén az egyik hallgató a konferencia egyik legnépszerűbb előadójának nevezett. A rendezvény keretében ételkóstolót is tartottak a Pro Rehabilitáció Kft. termékeiből. Szombat reggel a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásáról szólva Derera Mihály, a MEOSZ Oktatási Továbbképző Távmunka Intézet igazgatója úgy vélte: vannak, akiket nem lehet, nem szabad profitorientáltan foglalkoztatni. Az ilyen embereket Nyugaton megfelelő intézmények nagy állami dotációval foglalkoztatják. Esetükben az a legfontosabb szempont, hogy jól érezzék magukat, megfelelő körülmények között legyenek, támogatást, tiszteletet és emberséget kapjanak. Van egy másik kategóriája a fogyatékkal élő embereknek, akiket igenis lehet foglalkoztatni, teljesen azonos értékű munkát tudnak végezni. Ezt a két kategóriát sajnos nálunk összekeverik és nagyon sok magáncég csakis azért foglalkoztatja a valamilyen fogyatékkal élő embereket, hogy az utánuk felvett állami dotációt profitA háromnapos rendezvény szentmisével zárult. ként zsebre tehesse ahelyett, hogy ezt olyan fejlesztésekre fordítaná, ami az ott dolgozók érdekeit szolgálná. A távmunka számítógéppel otthon végzett, az egyéni tehetséget zavartalanul, az előítélettől mentesen kibontakozni képes munkahelyi forma, amely új távlatokat teremt a megváltozott munkaképességűek részére. Akaraterő és jótékony családi ösztönzés kell ehhez, de meg kell teremteni a konzultációs lehetőségeket is. Elegendő számú jelentkező esetén a Lakiteleki Népfőiskola is egyik ilyen konzultációs központja lehet a távmunkára felkészítő tanfolyamoknak. Zárszavában a házigazda Lezsák Sándor kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint növelni kell a mozgáskorlátozottakat foglalkoztató munkahelyek lehetőségét. Hiszen a közösségeket, az ott szerezhető sikerélményeket aligha pótolhatja más. A kollégium három napján megfogalmazott vélemények azt igazolják - vélekedett -, hogy nagy jövő áll a távmunka előtt. Leszögezte: valóban meg kell szüntetni a lélekölő, úgynevezett rabszolga munkahelyeket, ugyanakkor meg kell őrizni, fejleszteni kell azokat, amelyek közösségi élményt, emberi kiteljesedést, emberi kapcsolatokat biztosítanak az ott dolgozóknak. A honatya annak a reményének adott hangot, hogy a közösen eltöltött három nap olyan tudást, olyan tapasztalatokat nyújtott, amelyeket otthon is megfelelően tudnak majd hasznosítani a kollégium résztvevői. A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával megrendezett háromnapos kollégium zárásaként szentmisét tartottak a névadó Batthyány-Strattmann László emlékére. Az is- tentíszteletet Bagi Ferenc, lakiteleki plébános celebrálta. A mise előtt Lezsák Sándor méltatta a szegények orvosaként közismertté vált Batthyány- Strattmann László életútját. Elmondta: a tudós magyar főúr saját köpcsényi kastélyában huszonnégy ágyas kórházat rendezett be a szegények és rászorulók számára. Áldozatosságáért 1988-ban II. János Pál pápa kezdeményezte a herceg boldoggá avatását. A tizenöt esztendeje Szőke atya vatikáni posztulátor közbenjárásával elindított procedúra a közelmúltban lezárult, és március 23-án, vasárnap a Vatikánban a Szentatya boldoggá avatja a híres magyar szemorvost. ▲
