Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-06 / 31. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Régiók: az európai fejlődés térségei Hans Beck: a magyarok intelligensek, alkalmazkodóképesek A Külügyminisztérium támogatásával a következő hónapokban minden héten egy-egy oldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van úgy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a,) faxon 76/481-434, vagy e-mailen ( bartaz@axels.hu ) telefonon 76/518-286. Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdésére válaszolni. Hans Beck neve jól ismert azok előtt, akik hazánk uniós csatlakozásának az előkészítését figyelemmel kísérték. Évekkel ezelőtt ő volt az Európai Unió Magyarországi Képviseletének a vezetője. Jelenleg a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete irodájának a vezetője. Múlt pénteken Kecskeméten szakmai eszmecserét folytatott dr. Balogh László megyei elnök meghívására Bács-Kiskun vezetőivel a Dél-Alföldi Régió kérdéseivel kapcsolatban. Az új területi egység kialakulásával kapcsolatban kérdezte lapunk munkatársa a diplomatát. ______ Interjú- Magyarországon ezerévi megyerendszer volt. Az uniós csatlakozásig - három megyéből álló - regionális egységet kell kialakítani. Sokan kérdezik: mi szükség van erre?- Mindig azt mondják, hogy a megyéknek ezeréves hagyományai vannak. A ma létező közigazgatási egységek biztos, hogy nem évezredes múltra teldntenek vissza. A határaik is változtak. Az életben semmi sem örökkévaló. A magyarokat úgy ismertem meg, hogy alkalmazkodóképesek, intelligensek, megvan azon jó tulajdonságuk, hogy az új körülményekhez alkalmazkodni tudnak. - mondotta Hans Beck.- Hogy miért is kell decentralizálni? Az elmúlt évtizedekben az Európai Unióban a nagyszerű tapasztalatok bizonyították a regionális politika szükségességét. Az olyan országokra is igaz, ahol a központosító politika hagyományai olyan erősek voltak mint Magyarországon. A regionális rendszerben közelebb lehet vinni a polgárokhoz a döntéshozatalt. Másrészt eredményesebben lehet mozgósítani a kisebb területi egységek erejét. Olaszországot Spanyolországot Franciaországot is, ahol erőteljes decentralizációs irányzatok erősödnek fel.- Kérdés, hogy milyen szinten kell decentralizálni?- Regionális szinten kell, mert a megyék kicsik. Az a magyar ember, aki Csongrádot, vagy Bács-Kiskunt szereti két dologra kell, hogy gondoljon. Az átalakítás során a megye semmit nem veszít. Olyan kompetenciákat nem veszítenek, amelyekkel a jelenlegi terültei egységek rendelkeznek. A jelenlegi hatásköreiket nem kellene sehová sem áthelyezni. A megyéket nem veszélyezteti semmi. Sőt! Egy elnöknek ezután nem Budapestre kell szaladni, hogy pénzt szerezzen a térségének, hanem a regionális tanácsban kell a hangját hallatnia.- Hol tart ma az új régió kialakulásának a folyamata? Már csak 14 hónap s tagja leszünk az uniónak.- Még nincs kellő mértékben felkészülve a tagságra. Az EU-nak három ok MAGYARORSZAG HÉT RÉGIÓJA Magyarország ÉszakAlföld NyugatDunántúl DélDunántúl 1JS.WÍ.SCJ,. miatt is fontos a regionális rendszer. Először is általános politikai okból. Azaz ott és azok döntsenek a dolgokról, ahol és akik meg- valósítják azokat. Másrészt ez az egység a közösségi joganyag Hans Beck a hazai régiók nagykövete, megvalósítását is biztosítja. Az irodánk részt vett abban a programban, amely 30 olyan tisztviselő felkészítését segítette elő, akik nem a kormány alkalmazottai, hanem a régiókban dolgoznak. Az uniós joganyag végrehajtásának hatékony végrehajtását tanulmányozták. Ők itthon tovább adják az ismereteket a térségekben. A harmadik ok, ami miatt a régiók fontosak: a strukturális NEPESSEG (EZER/FO) (2000. JANUÁR 1.) Közép-Magyarország 2.844 Közép-Dunántúl 1.107 Nyugat-Dunántúl 984 Dél-Dunántúl 974 Észak-Magyarország 1.269 Észak-Alföld 1.522 Dél-Alföld 1.341 Forrás: Magyar Régiók Kézikönyve KSH alapok pénzösszegeinek a felhasználása. Ezeknek a forrásoknak a felhasználását a regionális fejlesztési tanácsok és az ügynökségek a felelősek. A regionális fejlesztési ügynökségeknek költségvetésre van szükségük. Növelni kell a létszámukat. - mondotta végül Hans Beck. BARTA ZSOLT Hétköznapi Európa Több mézet a madzagra! Riogatás egyrészről, mézesmadzag a másik oldalról. Kinek higgyen az ember? Ijesztgetni könnyebb és nem is túl meggyőző, hiszen a magyar embert sok meglepetés már nem érheti, túl van árkon-bokron. A másik oldalt nézve viszont túl kevés méz van a madzagon. Természetesen az Európai Unióhoz történő minél gyorsabb csatlakozásról beszélek. Annyi mindent hallani, a politikusok mondanak ezt is azt is, ahogy szoktak, észen kell nekünk, hétköznapi embereknek lenni, hogy megtudjuk: végül is milyen lesz az a hétköznapi Európa. Megfigyeléseim szerint mindig a saját tapasztalat, vagy a környezetünk, barátaink, családunk véleménye esik nagyobb súllyal a latba. Mindenféle prospektus, videoklip, kommunikációs multimédiás program ellenében. Mondok erre egy példát. Volt nekem egy apósom, aki életében egyszer járt külföldön, igaz akkor elég huzamos volt a kinttartózkodása. Amerikai fogságba esett ugyanis a második világháború alkalmával. Szerencséjére. (Már a szerencse az az amerikaira vonatkozik.) A rövid ideig tartó fogolytábori elzárás után egy német családhoz adták ki mező- gazdasági munkára. Paraszt- ember lévén nagyon feküdt neki a feladat, mindent meg tudott csinálni. Szántott, kaszált, lovat hajtott, tehenet fejt, boglyát rakott, mindent az égvilágon. Meg is becsülte a német gazda nagyon. Úgy negyvenhat táján jött haza. Én apósomat 1978-ban ismertem meg. A faluban még akkor is ő volt az európai szakértő. Merthogy ő járt Németországban s különböző kinti tévériportok kapcsán felvilágosította a környezetét, hogy ott kint nem úgy megy ám! „ - Én tudom - kezdte mindig, mert dolgoztam ott. Sokat kell dolgozni, nagyon pontosan és akkurátusán, de meg is van ám becsülve az ember! Én olyan jól még soha nem éltem, mint ott, pedig csak az aljamunkát végeztem. Olyanokat ettem-ittam, mint a királyok!” Úgy beszélt Németországról hadifogolyként, mint valami paradicsomról. „Ha lett volna ott egy kis földem, akkor enyém lett volna az egész világ.” Csak úgy elképzelem, hogy mit mondana, ha ma is élne. Békés megyei parasztemberként alighanem ő lenne az uniós csatlakozás melletti első VOkSOlÓ. -HÁMORL Szegények és gazdagok AZ OLVASÓ KÉRDEZ • AZ OLVASÓ KÉRDEZ Múlt csütörtökön jelent meg uniós csatlakozással foglalkozó ösz- szeállításunk, melyet a Hartán élő Valkovics György is olvasott. A gazdálkodó kedden az alábbi kérdés megválaszolását kérte lapunktól: A falu környékén 20 aranykoronás földek vannak. Ér- demes-e ezen tovább növénytermesztést folytatni, azután is, hogy belépünk az unióba? (Második kérdésére jövő csütörtöMohácsi Károly (Kiskunhalas): Alapvetően egyetértek az EU-csatlakozás szándékával. Lehetővé válhat, hogy a gazdaságunk hosszú távon fejlődjön, így egyenrangú partnerként kezeljenek bennünket a Nyugat-Eu- rópa országai. Az árak változásában biztos vagyok. Ebben továbbra is a kereslet-kínálat lesz a meghatározó, ezért nem jelenteném ki egyértelműen, hogy a változás áremelkedést fog jelenteni. Viszont a béreknek nagymértékben nőni kell. Ezen a területen igen jelentős a lemaradásunk és a munkaerőpiac felszabadításával a minőségi szakemberek tömegével vándorolhatnak nyugatra. Az árak változása már a csatlakozáskor bekövetkezik, ellenben a bérek emelkedése egy hosszú távú folyamat eredménye lesz. kön közöljük a választ.) A kérdését a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumba továbbítottuk, melyre a válasz tegnap megérkezett. Magyarország 4,5 millió hektárnyi szántóterülete átlagosan 20,4 AK értékű, tehát a hartai földek minősége sem gyengébb az átlagosnál, sőt némileg növeli értéküket, hogy jelentős részükön öntözhető. Gubán József, könyvelőirodavezető (Kiskőrös): - Szerintem az unióhoz való csatlakozás sem a béreken, sem az árakon nem változtat számottevően. Áraink már ma is elérik az uniós árakat. A bérek emelkedéséhez pedig, a munkáltatóknak kell olyan helyzetbe kerülniük, hogy azt ki tudják fizetni a munkavállalóknak. Ebben a térségben ez csak álom lehet, mert sem ipartelepítésre, sem a jellemző mezőgazda- sági termelés jövedelmezőségének növekedésére nem számíthatunk. A bérek emelkedését csak akkor tudom elképzelni, ha egy adókra kevésbé rászoruló és szociálisan érzékeny kormány csökkenti a bérterheket. Az ebből származó megtakarításból fizethetnek a munkáltatók magasabb bért. Ezeken a földeken lehet versenyképesen szántóföldi növényeket termeszteni, de a mindenkori piaci keresletnek megfelelően. A szántóföldi növények termesztéséhez 2003-ban nyújtott támogatások már az európai uniós elvek alapján kerültek meghirdetésre a 3/2003. (1.24.) FVM rendelet 252. §-ában. Ezek alapján a gabona, olaj, fehérje és rostnövények után igényelhető támogatás Mató Sándor (Kecskemét):- Ha belépünk az unióba, szerintem emelkedni fognak az árak minden téren. Nemcsak a kenyérért, a cipőért, hanem a buszjegyért, az áruszállításért... egyszóval mindenért többet kell majd fizetnünk. Sajnos! Való igaz, hogy ma több uniós tagországban ugyanazokhoz a termékekhez, szolgáltatásokhoz olcsóbban hozzájuthatunk, ám hazánk gazdasági helyzete nem engedi majd meg, hogy csatlakozás után nálunk ne emelkedjenek, hanem csökkenjenek az árak. Én így gondolom, de tudom, hogy sokan vannak hasonló véleményen, hiszen nap mint nap beszélgetek ismerőseimmel erről a témáról. Sokat tanakodunk az unió várható előnyeiről, hátrá- nyairól. ____________________■ 1 ,01 hektár szántóterület felett 7.000,- Ft/ha összegben. A családi gazdaságként regisztrált termelők hektáronként 9.000,- Ft támogatást vehetnek igénybe. Az 1,01 és 3,0 hektár közötti külterületi szántón gazdálkodók (amennyiben a tárgyévet megelőző évben legfeljebb 400.000,- Ft árbevételük volt) 10.000,- Ft/ha átalány támogatást is választhatnak, és bármely köztermesztésben lévő növényt termeszthetik. A támogatás részletes feltételeit (regisztráció, műtrágya, vetőmag használat, stb.) a rendelet 252-258. §-ai tartalmazzák. Az EU-hoz történő csatlakozás után ez a támogatási összeg várhatóan 35-40 ezer Ft/hektárra fog növekedni, amely évente még tovább emelkedik, de természetesen a feltételek is szigorodnak. Véleményünk szerint tehát érdemes lesz a jövőben is növény- termesztéssel foglalkozni. ■ Uniós agráriumról MÉLYKÚT - SOLTVADKERT Az év eleji téli estéken sok településen rendeznek a gazdáknak ismeretbővítő tanfolyamokat. így például Soltvadkerten is, ahol januárban három alkalommal az uniós termelés kérdéseivel kapcsolatban tartottak a gazdáknak előadásokat. Mélykúton is érdeklődnek az embereket Európai Unióval kapcsolatos kérdések iránt. A helyi művelődési házban 19-én 17 órától az Alternatív növények termesztésének lehetőségei az EU-csatlakozást követő időszakban címmel hallgathatnak meg tájékoztatót az érdeklődők. _________________Megkérdeztük olvasóinkat ____________ E melkednek-e a bérek és az árak a belépés után? GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY 2000-BEN, GDP/FŐ (EU-ÁTLAG 100 SZÁZALÉK) Luxemburg Németország Portugália Görögország Szlovénia Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország Észtország FORRÁS: VILÁGGAZDASÁG Gazdaság Az Európai Unió jövő év május 1- től 10 új országgal bővül. A legutóbbi bővítéssel szemben (Finnország Svédország és Ausztria) ezek az országok szegény stafí- rungot hoznak. Nem ok nélkül. A 10 ország közül nyolc az egykori vasfüggöny mögött jó negyven évig a gazdasági csődbe vezető fejlődés útját járta. Ennek következtében ma az egykori szocialista országok egy főre jutó gazdasági teljesítménye fele harmada az uniós átlagnak. A táblázatban - mely 2000-ben készült - jól látható, hogy az EU-ban Luxemburg 190-es értékkel a vezető ország, míg Litvánia és Lettország 29 ponttal sereghajtó. Hazánk kb. az unió átlagának a felét éri el. A táblázat azonban csak viszonyítási értékeket tükröz. A bővítés után - vásárlóerő paritáson - kb. 726 milliárd dollárral nő a - 25 tagállamból álló - közösség éves GDP-je. Jelenleg a 15 tagállam éves bruttó nemzeti összterméke 8478 milliárd dollár. b. zs. Hamisítják az eurót Ausztria Mintegy százezer euró névértékű hamis pénzt találtak az osztrák vámőrség és a bűnügyi rendőrség munkatársai egy Szerbia- Montenegróból érkezett buszon. A szerbia-montenegrói menet- rendszerű busz Hegyeshalomnál lépte át a határt január 19-én, és a nyomozók úgynevezett utóellenőrzés céljából állították meg a járművet az A4-es autópályán. Egy szerbia-montenegrói állampolgár csomagjában 704 darab száz eu- rós és 599 darab 50 eurós hamis bankjegyet találtak 13 darab, egyenként 100 bankjegyet tartalmazó csomagban. Az összesen 100.350 euró névértékű hamisítványok jó minőségűek, az ügy kapcsán három férfit őrizetbe vettek - szól a közlemény.
