Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-22 / 45. szám
Petőfi Népe Bánkúti baleset Kidőlt egy oszlop a bánkúti sípályán. Egy szegedi fiú kórházba került. 12. oldal Mai magazin SMS, Horoszkóp, TV-műsor. 9. OLDAL 13. oldal NO FIAMÉ PRODUCING ITEMS OR CAMERAS! TUZWESZELYES ANYAGOK ES FENYKEPEZOGÉP HASZNÁLATA TILOS! Járt itt Bili Clinton, az amerikai elnök is, akit nagy izgalommal kora délutánra vártak, de már kora délelőtt megérkezett, és mire felocsúdott a környék, már el is ment. Azt, hogy jön, tudták a faluban. Azt, hogy korábban érkezett, a sürgés-forgásból vették észre: a magyar politikusok lóhalálában- hétvégi szabadidős öltözékben- rohantak a repülőtérre találkozni az amerikai elnökkel. Akit amikor kiszállt a repülőgépből, egy terepszínű ruhába öltözött, megil- letődött katona fogadott. Az elnök valamiért azt gondolta, hogy amerikai, és a felé nyújtott jegyzettömbbe nyomban be is írta: köszönet a szolgálatért. A katona azonban magyar volt, Mesztegnyei Imre őrnagy, sajtótiszt, aki később azt mondta az újságíróknak, hogy ez volt élete nagy napja. A látogatásból a taszáriak nem sokat láttak. Nem hozzájuk, hanem az amerikai katonákhoz érkezett az elnök. EletMód Taszárt nem teszik ki a kirakatba Az újságírókat nem szeretik Taszáron az oíyan megállapítások miatt, mint amilyen a Die Weltben is megjelent. Azt írta az újság, hogy Taszár az ország legismertebb - az 1950-es években épült és mára lepusztult kockaházak (a tiszti lakótelep) miatt - és legrondább faluja. A taszáriak másként látják. A Kapóson túlról, a kaposhomoki szőlőhegyek irányából nézve békésen szép a táj. A falu hófödte házai megbújnak egymás mellett. Nyáron harsog a természet, s az emberek is élénkebbek, meg a szőlőhegyen is mozgalmasabb az élet. A politikusokat sem szeretik Taszáron. Elsősorban azért, mert nyilatkozataikkal az itteniek nem mindig értenek egyet. Meg az olyan történetekért sem, mint amilyen a közelmúltban esett meg a falugyűlésen, ahol megjelent - és az elnökségben foglalt helyet - a fontos ember. A vendég a gyűlés kezdetekor kilétté mobiltelefonját az asztalra, és jelentőségteljesen megjegyezte: ennek - mármint a telefonnak - az est folyamán még jelentősége lesz. Folyt a beszélgetés, s megcsörrent a mobil... Jelentőség- teljes pillantások következtek, majd egy bólintás után a föember rejtélyes mosollyal bejelentette: megkapta az értesítést arról, hogy megjött az irakiak első csoportja, meg az engedélyt is, hogy közölje ezt a falu lakóival. A hatás, a meglepetés elmaradt. A taszáriak közül ugyanis sokan dolgoznak az amerikai táborban, és már délután tudták, hogy megjöttek. Haragszanak a politikusokra azért is, mert a falu orvos polgármestere nem ülhet a székébe. Törvényben mondták ki ugyanis, hogy a falu orvosa nem lehet a falu első embere. Ezt ugyanis összeférhetetlennek minősítették, mondván: ebben az esetben a polgármester az orvos munkáltatója. Vagyis saját magáé. Az idegen kamionosokat sem szeretik Taszáron, pedig akad belőlük elég. A határon túlról hozzák a szállítmányt, s bár valamennyi pontosan érkezik, itt a faluban általában rendre eltévednek. Hol az egyik, hol a másik utcába hajtanak be, s feltörik az alacsony teherbírású utat. Meg aztán a kamionnal nem egyszerű forgolódni sem. A szaporodó kátyúkat a taszáriaknak kell kerülgetni, s ami legalább ilyen fontos, az ön- kormányzatnak a saját szűkös pénzügyi keretéből kell kijavítani. Milyen település hát Taszár? Az itt lakó emberek sztoikus nyugalommal szemlélik, miként forog körülöttük a világ, miként szólnak róluk a hírek, s mire számíthatnak. HALLGASSUK A KATONÁKAT Például Pintér Zoltán dandártábornokot, a kecskeméti repülőbázis parancsnokát, aki ezzel a beosztásával Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kiskőrös helyőrségi parancsnoka is. Pintért az élete köti Taszárhoz. Alföldi születésű, de itt töltötte katonaéletének javát, s a taszári bázis parancsnoka volt, amikor egy évre Amerikába küldték tanulni. Onnan már Kecskemétre került, de a családja és a barátai itt maradtak. És megtartotta a kaposhomoki dombon a szőlőjét is. A tábornok, ha teheti, ma is repül. Még MiG-29-esen is, s így gyakran megfordul Taszáron. Nem csoda, hiszen a kecskeméti bázis tartalék repülőtere a taszári. Amikor érkezik, a saját szőlője felett repül el. Azt mondja, a levegőből is jól látni, hogy gazosak-e a sorok, van-e víz a ciszternában, s azt is, hatékony volt-e a permetezés. A levegőből azt is tudja, hogy kint van-e a szomszéd vagy üres a környék. Hét végén pedig autóba ül, és jön haza az Alföldről a Dunántúlra. Állítja, a taszáriak realisták.- Nagyon sokan dolgoztak a bázison, amikor még csak magyar repülők használták azt. Ma pedig sokan keresik a kenyerüket a Braun and Rootnál, amely kiszolgálja az amerikai bázist, vagy valamelyik beszállító cégénél. Ha nem volna a bázis, az ország legszegényebb települése lenne. Megszűnt a szövetkezet, s más munkalehetőség sem igen van.- S félnek?- Volt egy néni, aki leterítette a szobában a lepedőt, összepakolta a holmiját amikor megtudta, hogy jönnek az amerikaiak, összekötötte a lepedő sarkait és útra készen várt. Ma már senki nem csomagol.- Az irakiak miatt sem?- Ha az irakiak miatt törleszteni akar valaki, akkor nem Taszárt, az agyon- őrzött falut választja. Balogh Imre vezérőrnagy, a magyar légierő parancsnoka ugyancsak Taszár- ról indult. Pintér Zoltán előtt irányította évekig a bázist.- Mennyire korszerű a taszári repülőtér?- A világ valamennyi normál üzemű repülőgépét fogadni tudja. A mi embereink teljesítenek szolgálatot a repülés- irányításban, az ott dolgozók szakmai felkészültsége, a megszerzett licencek a biztosítékai, hogy ilyen nagy feladatra vállalkozhatnak.- Az irakiak megjelenése nem változtatott ezen a képen?- Semmit, ők külön szervezik a maguk életét. A CIVILEK VÉLEMÉNYE Dr. Kovács József, Taszár orvosa. Korábban a polgármesteri székben ült. Tőle kérdezem: mi az, amiből sok van Taszáron? A határőrség kommandósai is őrzik a Taszárra vezető országutakat. Nem csak azokat a járműveket állítják meg, amelyek gyanúsak lehetnek, hanem szúrópróbaszerűen bárkit. A rendőrök feladata nem csak az ellenőrzés, hanem a tájékoztatás is. Taszár határában angol nyelvű táblák irányítják az amerikai bázisra érkező gépjárműveket. A magyaroknak pedig a rendőrök adnak hasznos tanácsokat. Megjelenésükkel is tiszteletet parancsolnak az amerikai katonai rendészet tagjai. A laktanyakapuban mindig találkozni velük. Mosolyukat ritkán lehet látni. Határozottságuk azonban tiszteletet parancsoló.- Katonából.- S mi az, amiből kevés?- Pénzből.- A katonák nem koztak semmit?- Az elmúlt tizenkét évben kiépült a falu infrastruktúrája: csatorna, vízvezeték, kábeltévé és három út, amelyet az amerikaiak használtak, amikor jöttek. Tönkrement. Ennyi...- Az ember mindenütt azt hallja: Taszár veszélyes hely.- Az itteniek nem foglalkoznak vele.- Mi hasznuk abból, hogy megjöttek az irakiak?- Annyi, hogy emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ez azonban csak átmeneti jelenség. Akinek eddig volt munkahelye és dolgozott, nem hagyja ott a polgári foglalkozását. A taszári pék sem fog sütni a tábornak. Nem azért, mert nem szeretne, hanem azért, mert nem tőle rendelik. Taszár a politikában betöltött szerepéért azonban nem kap többlettámogatást. Pedig ha már kiteszik a kirakatba, segíthetne a kormány. Az alpolgármester, aki ma a falu ügyeit intézi, egy új művelődési házat kért. Merthogy a régi kicsi is, öreg is. Nem kapott ajándékba. A költségvetés pedig kevés. A működtetési költségek - főleg az iskola - sok pénzt visz el. A falu lassan feléli tartalékait. Az elmúlt időszakban összesen 41 millió forintot rakott félre a település, s ez hamarosan elfogy. Taszáron sem gazdag az élet. Balás Béla kaposvári megyés püspök, amikor a pápa erre a posztra kinevezte, Taszárt választotta lakóhelyéül. Az itteni plébánia lett az otthona. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy miért éppen Taszár, azt felelte: szüksége van arra, hogy elvonuljon a világ zaja elől. Taszáron találta meg ezt a nyugalmat. KERCZA IMRE A falu Taszár szláv szó, jelentése: ácsok falva. A név eredete a Kapos mentétől a Dráváig húzódó hatalmas erdőségben rejlő munkalehetőségben keresendő. A török uralom idején jelentős szerepet kap Taszár. A környék erdeiből a taszári ácsok itt építik fel azt a hidat, amely egyedüli átkelőhely a lápos, ingoványos Kapóson. A török uralom elmúltával az első írásos adat 1689-ből származik. Ekkor Taszáron 45 lélek lakott, földjei elvadultak, medvék, kóbor farkasok uralták a környéket, temploma elpusztult. Az elpusztult lakosság pótlására németajkú bajor telepesek érkeztek. 1807-től Taszár és környéke hitbizományi birtokként a piarista rend kezelése alatt áll addig, amíg a magyar állam a nagybirtokrendszerrel a hitbizományokat is meg nem szüntette és államosította. A magyar falvakra jellemző településszerkezetet és építkezési módot az 1950-es években megépített katonai reptér és lakótelep gyökeresen megváltoztatta. Megépültek a reptéren és laktanyában szolgálatot teljesítő katonák 2-3 emeletes, zömmel lapos tetős tömbházai, a köz- művelődést szolgáló helyőrségi klub és az ellátást biztosító ABC. A repülőtér A taszári repülőtér építése 1928-ban kezdődött, a megnyitót 1929. szeptember 1-jén tartották. 1936-ban adták át a Magyar Királyi Honvédség részére. 1939-ig a 3. Harcászati Felderítő repülőszázad állomásozott itt. A második világháború idején a német légierő néhány hadműveletet végrehajtott Taszáron, majd 1944 végén a német csapatok megsemmisítették a hangárokat. Az oroszok elfogadható állapotba hozták a repülőteret: egy magyar vállalatot alkalmaztak a romok eltávolítására, a repülőtér helyreállítására. A jelenlegi repülőtér 1949 és 1950 között épült. Az építésben munkaszolgálatosok is részt vettek. Az új létesítményt - az 1950. november 11-én Tököl-Szilágyi telepen megalakult - 50. Vadászrepülő Ezred vette birtokba. A honvédelmi miniszter döntése alapján ettől az időtől tartják számon a jelenlegi alakulat történetét. Az Országgyűlés 1995. november 28-ai határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a délszláv válság rendezésében közreműködő IFOR- erők Magyarország területén átvonulhassanak és állomásozhassanak. A Magyar Honvédség az IFOR-erők tevékenységét a taszári repülőtér létesítményeinek igény szerinti átadásával, a repülő harckiképzés felfüggesztésével, az ezred békeműködésének korlátozásával segítette. A Magyar Honvédség parancsnokának intézkedése alapján 1995. december 8-án megkezdődött az ezred repülőgépeinek áttelepítése Pápára. A 31. Kapos Harcászati Repülőezredet a Magyar Honvédség parancsnoka 1996. december 15-én a hadrendből kivonta, majd 1997. április 30-ai hatállyal megszüntette. Ezzel egy időben jogutódként megalakította az MH Kapos Bázisrepülőteret. Két világot választ el egymástól a taszári sorompó a laktanya kerítésénél: a katonákét és a civilekét. Egyúttal gátat szab a kíváncsi tekinteteknek is. A katonák a belső világot őrzik azért, hogy a külső világ is biztonságos legyen. A sorompó a látható jele a biztonságra való törekvésnek. Minden bizonnyal láthatlan jelek is vannak, ezt azonban nem mutatják meg az újságírónak.
