Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

Agrárkamarai hírek Mezőgazdaságról mindenkinek AGIP, ARAL# BP, CASTROS ESSO, MOBIL, SHELL, TEXACO, VALVOLIHE, PRISTA kenőanyagok értékesítése Prista termékek Bruttó nagyker. ár ATF D-II 18 1 11.531 Ft ATF D-II 1 1 831 Ft EP 80W-90 18 1-es hajtóműolaj 9.343 Ft EP 85/140 hajtóműolaj GL-5 18 1 9.831 Ft EP80/90 1 1 644 Ft GL-4 hajtóműolaj 18 1 8.216 Ft Grease lithium EP/2 15 kg 10.631 Ft Grease lithium EP/2 4 kg 3.043 Ft Leader 10/40 1 1 550 Ft Leader 10/40 41 2.457 Ft Leader 15/40 1 1 568 Ft Leader 15/40 41 2.200 Ft M16 Diesel motorolaj SAE40 18 1 6.019 Ft M16D motorolaj 4 1 1.468 Ft M16E Diesel motorolaj 18 1 7.094 Ft M20D/50 motor oil 18 1 6.032 Ft MHL-46 18 1 Hidraulikaolaj 5.996 Ft MHL-68 18 1 Hidraulikaolaj 5.996 Ft Super 15/40 1 1 495 Ft Super 15/40 41 1.846 Ft Super 20/40 motorolaj 18 1 7.731 Ft Super 20/50 1 1 496 Ft Super 20/50 4 1 1.851 Ft Super benzin 15/40 1 1 521 Ft Super benzin 15/40 4 1 1.898 Ft Super Diesel 15/40 18 1 7.703 Ft Super Diesel 15/40 4 1 1.898 Ft Super Gas 15/40 1 1 521 Ft Super Gas 15/40 4 1 1.898 Ft Nagy Kft. olajdepo ^ 6000 Kecskemét, Városföld 92. Tel.: 76/412-210 Fax: 76/417-105 email: olajdepo@axelero.hu Nyitva: hétfő-péntek: 7­-16 óráig. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy igenis szük­ség van a megyében egy olyan szervezetre, amely felvállalja a megyei, térségi szintű agrárérdekek képviseletét, megjelenítését. Egy kamara azonban csak akkor lehet igazán erős, ha tagjai az aktív köz­reműködéssel élővé teszik azt. Az önkéntes tagság előnye, hogy a szervezeti közösségben olyan tagok vállalnak szerepet, akik felismerik: több olyan fel­adat, probléma is van, melynek megoldását nem egyedül kell felvállalni. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara stratégiájának kidolgozásával a legutóbbi elnökségi ülésén foglalkoztak a tagok - tájékoztatta lapunkat dr. Kecskés László elnök. Ennek egyik legfontosabb eleme a földhasz­nosító bizottságok létrehozása, amelyek a versenyképes birtokstruktú­ra kialakítását segítenék elő. Az Agrárkamara aktívan részt vállal a bi­zottságok megszervezésében a megye azon településein, ahol termő­föld és erdőterület van állami tulajdonban. A bizottság tagjai közé az ér­dekképviseletek, az önkormányzatok mellett maga a kamara is delegál tagot, és vállalja felkészítő tanfolyamok indítását tagok részére. Az Agrárkamara stratégiájának másik fő irányvonalát képezi ezentúl a szaktanácsadás. Erről január végén hivatalos megállapodás is szüle­tett felsőbb szinten az FVM és Magyar Agrárkamara között. Ennek gyü­mölcseként a jövőben az Agrárkamara mint köztestület térítésmentesen csoportos szaktanácsadási programok szervezését és hatékony lebo­nyolítást vállalja fel, segít a pályázatok megírásában, valamint szakkép­zési tervet készít. Az elnökségi ülésen szó volt továbbá - mondta dr. Kecskés László - a Homokhátság speciális célprogramjának idei ter­veiről. A térség szempontjából kiemelten fontos terület ez, nemcsak ag­rár szempontból. E program is jól tükrözi, hogy az agrárkamara olyan testület szeretne lenni, amely a vidékfejlesztés, a tájgazdálkodás eszkö­zeivel is képes kezelni a területi problémákat. Az Agrárkamara újjászervezi partnerségi stratégiáját - határozták el a tagok. Sokkal nagyobb eredményeket tud felmutatni a szervezet, ha az előtte álló gazdasági problémákat nem egyedül orvosolja. Szükség van tartós együttműködések kialakítására más kamarákkal, civil szer­vezetekkel, társszervezetekkel. Az európai uniós csatlakozás közeledté­vel egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a külföldi kapcsolatok is, a kama­ra nemzetközi stratégiájában már korábban célként fogalmazódott meg a francia, dán, német társszervezetekkel való intenzívebb együttműkö­dés. Eddig erre anyagi okok miatt nem volt lehetőség, de a szakembe­rek bíznak abban, hogy az EU-hoz való csatlakozással ezek a kapcsola­tok tartalommal töltődnek majd meg. Végezetül, de nem utolsósorban a kamara marketing stratégiája ke­rült szóba. A stratégia mentén kell újragondolni az egészet. A regioná­lis hírlevél rendszeresen megjelenik, az EU-ra készülve számos szak­rendezvény segíti felkészíteni a tagokat, és az internet adta lehetősé­geket is igyekeznek maximálisan kihasználni. Mindezt a munkát sze­retnék még hatékonyabbá tenni. Céljuk, hogy a belső marketing segítse a kamarai öntudat fejlődését. Csak öntudatos tagsággal lehet eredmé­nyesen dolgozni! Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Kecskemét, Tatársor 1/A Tel.: 76/481-335, fax: 76/481-035, e mail: bakamara@axelero.hu Új Mezőgazdasági Magazin. Mezőgazdasági műsor, nemcsak a me­zőgazdaságból élők számára! Aszódi János vezetésével az ATV-n minden héten vasárnap délután fél háromkor jelentkezik a magazin. Aszódi János neve nem is­meretlen a kecskeméti né­zők számára. A több mint 10 éves tévés szakmai múlt­tal a háta mögött magabiz­tosan áll a kihívások elé. Ko­rábban a kecskeméti televí­zió vezető szerkesztője volt, majd több országos médiá­nál dolgozott. Jelenleg az ATV Uj Mezőgazdasági Magazinját vezeti, de lát- hattuk-hallhattuk már a Fa­lurádióban, a Duna Televízi­óban, valamint a Magyar Televízió műsoraiban is. Két és fél éve vezeti az ATV Új Mezőgazdasági Magazinját, amelynek egy­ben szerkesztője és producere is. Számára mindig fontos volt a helyi hír. A műsor Kecskemétről indult útjára, hat éven át a KTV programján szerepelt, egészen 1999-ig. Aszódi János munkája során mindig arra törekedett, hogy Kecskemét és környékének hírei eljussanak az országos csatornák műsorai­ba is. A mezőgazdasági műsorban is elsősorban az ország déli vidékeinek problémáit, eseményeit dolgozza fel, de az ország különböző pontjain is szí­vesen készít riportokat a mezőgazdaság aktuális helyzetéről. Az Európai Uni­óhoz való csatlakozás jegyében a műsor rendszeresen foglalkozik annak elő­nyeivel és hátrányaival is. Olyan információkat, híreket juttat el a műsor a né­zőkhöz, amelyek rendkívül hasznosak lehetnek nem csak a mezőgazdaság­ból élőknek is. A műsor létrejöttében több kecskeméti is részt vesz. Régi KTV-s munka­társak - Somos László és Patócs Róbert - segítik operatőrként Aszódi János munkáját. De rajtuk kívül is számos szakember dolgozik minden héten a műsor elkészítésén. A magazin digitális technikával készül, számítógépes vá­gással. E korszerű háttértechnika lehetőséget ad egyéb reklámfilmek, refe­renciafilmek kivitelezésére is, amelyet igény esetén kedvező áron vállal Aszódi János. Véleménye van, vagy kérdése a mezőgaz­dasággal kapcsolatban? Hívja bátran Aszódi János a 30/9-439-307-es telefon­számon. A mai magántulajdonú erdők az 1989-es rendszerváltás utáni kárpótlás és a szövet­kezeti részaránytulajdon-nevesítés eredmé­nyeként jöttek létre. Ez gyakorlatilag a ko­rábbi szövetkezeti tulajdonban lévő 530 ezer hektár és mintegy 150 ezer hektár álla­mi tulajdonú erdő magánosításával és az az­óta kivitelezett, mintegy 60 ezer hektár er­dőtelepítéssel jött létre. A fakitermelés a pri­vatizáció időszakában (1990-1995) igen visszafogottan folytatódott. Ezt elsősorban a vékony, sarangolt fatermékek termelési költ­ségeket sem fedező alacsony ára okozta. A magánerdők fakitermelése 2010-ig évi 2,3­3,6 millió köbméter körül alakulhat. Az er­dőtulajdonosi tudat erősítése szükséges mind a tulajdonosi oldal, mind az erdőtudat tulajdonosi megfogalmazása részéről. En­nek célszerűen a rendszerváltást követően a tulajdonviszonyok rendeződése felé kell mutatnia, és e folyamat lezárása erre pozití­van hatna vissza. Az erdő piaci értékének valós szintre emelése és a tulajdonosi jogok törvényi korlátozásának kompenzációja el­engedhetetlen e cél eléréséhez. További fon­tos kitétel az erdőtulajdonhoz kapcsolt va­gyonértékű jogok gyakorlati érvényesítése Ahol a magánerdők nincsenek gondozva. A fákon nem madárfészkek, hanem a halálos veszedelmet hozó élősködő, a fagyöngy gömbjei virítanak. is (például vadászati jog). A magán-erdő­gazdálkodást szerkezetileg erősítő intézke­déseknek a működés racionalizálására és az érdekképviseletre is ki kell terjednie. Itt célszerű a már meglévő érdekképviseleteket erősíteni, illetve az ún. integ­rátori rendszer kiépítését minden lehetséges, pénzügyi­gazdasági, szervezeti-igazga­tási eszközzel segíteni. A ma­gán-erdőgazdálkodás műkö­dőképességének javítása szempontjából alapvető, hogy a tulajdonosokat a tőke­kivonásként jelentkező hatá­soktól mentesítsék (például az erdőfenntartási járulék rendszerének jelenlegi mód­ja, a vadászati jog erőteljes gyakorlati korlátozása), illet­ve, hogy az új piacképes ter­mékek elterjesztése révén új pénzügyi bázist teremtsenek (energetikai felhasználás nö­vekedése). A közcélok állami finanszírozása kérdésköré­nek rendezése az esélyegyen­lőség alapvető motívuma, és tovább erősíti az eddigi intéz­kedések rendező hatását (pél-. dául tájrehabilitáció, és kör­nyezetvédelmi földhasznosítás magántulaj­don esetén is). A magánerdő sokrétű kapcsolódása révén a vidék gazdaságához és társadalmához alapvetően érintett olyan átfogó programok­ban, mint például a vidékfejlesztés, vagy egyes regionális célprogramok. Az erdőterü­let növelése és többletkapacitások teremtése a mai jogi szabályozási keretek között a ma­gánerdőben várható elsősorban. A vidékfej­lesztéssel kapcsolatos célok elsődleges meg­valósítása is e tulajdonformához kötődik. Hi­szen a földhasználatban az erdő arányának növelése úgy javítja a mezőgazdasági terme-. lés gazdasági hatékonyságát, hogy egyben'’ ne rontsa az erdőgazdálkodás helyzetét, hi­szen az erdők javítják az ország környezeti állapotát. Az erdősítések átmeneti, helyi munkaalkalmat teremtenek, időlegesen ja­vítják a vidék népességmegtartó képességét. A társadalmi igénynek a rekreációs lehetősé­gek iránti növekedése emeli az erdő jelentő­ségét (például falusi turizmus, ökoturizmus). A szántóterület csökkenésével az erdő mint földhasznosítási forma szerepének előtérbe kerülése várható. A mezőgazdasági területek erdősítése különösen fontos a talajhasznosí­tás és a környezetvédelem miatt, valamint az egyes erdészeti termékek kínálatnövelése szempontjából. Itt kiemelt szerephez kell jut­nia a fa energetikai célú felhasználásának. _________________________________(FORRÁS. SZÁMVETÉS) Versenyképes vetőmagvak A kecskeméti székhelyű Alfa Lucullus Kft. már 10 éve kerté­szeti termelésfejlesztési műhely. A zöldségtermesztő kertészek nehéz időket éltek meg mostanában; csak a jók tudnak talpon maradni, bővíteni, de a vetőmagot forgalma­zó cégekre is ugyanez vonatkozik. A Magyarországon kapható zöld- ségfajta-választék bőséges, a vetőmagcégek felkészültek, ennek elle­nére az Alfa Lucullus Kft.-nél reményeink szerint vevőinkkel együtt tovább fejlődünk, mert import (holland, francia, német) és saját faj­táink elismertek, és az ajánlatunk is versenyképes. Büszkék vagyunk arra, hogy elégedett vevőink között tisztelhet­jük Magyarország legnagyobb termelőit, mint az Árpád Rt., Mező­farm Kft., Felsőbabádi Rt., a legnagyob feldolgozóit, mint Globus Rt., Petis-Food Rt., de leginnovatívabb kertészeket is, pl. Papp család Ópusztaszer, Imre György Nagybánhegyes, Szabó Sándor, Kiskunfél­egyháza. Az árjegyzékünkben szereplő fajtákat nyugodt szívvel ajánlom. Vevőinket biztosíthatom folyamatos odafigyelésünkről, új vevőink­nek pedig köszönöm, hogy időt áldoznak választékunk áttekintésé­re. Az Alfa Lucullus Kft. csapatából mindig rendelkezésre állnak kép­zett és tapasztalt szakembereink. KERESKEDELMÜNK LEGISMERTEBB FAJTÁI: * Spárga: Andreas F, * Fejes káposzta: Lion Fj, Castello Fj * Kelkáposzta: Midvoy F,, Tarvoy F! * Vöröskáposzta: Rodeo F\, Rodon F, * Karfiol: Barcelona Fj, Memphis Fj * Vöröshagyma: Burgos F^ Carlos F, * Sárgarépa: Bolero F,, Tito * Csemegekukorica: Dynamo F,, Bandit F[ * Hajtatási paradicsom: Alambra F^ Boreal F! * Egy- és kétnyári PanAm virágmagok és sok egyéb Az Alfa Lucullus Kft. vevőszolgálata: Kecskemét, Hajdú u. 4. Tel.: 76/480-878 Fax: 76/508-337 A magánerdészetek lehetőségei

Next

/
Oldalképek
Tartalom