Petőfi Népe, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-13 / 37. szám
Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Az Unióban sincs kolbászból a kerítés Parlamenti képviselők tájékoztatása a csatlakozás kérdéseiről Közel négyszázan vettek részt a császártöltési Teleházban megtartott négypárti EU-s tájékoztatón. Az MSZP, MDF, SZDSZ, valamint a Fidesz MPP képviselői pártjuk álláspontja szerint beszéltek az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségekről, és válaszoltak a feltett kérdésekre. Császártöltés _ A z elhangzott tájékoztatók döntően a mezőgazdaság és a vidék helyzetének várható alakulásáról szóltak, de az előadók kitértek az uniós követelményeknek való megfelelés kérdéseire is. Dr. Tabajdi Csaba, MSZP- s képviselő szerint a várakozásokkal ellentétben nem jelent majd újabb sokkhatást a csatlakozási szerződés aláírása, mert valójában már az unió által kijelölt pályára álltunk, s az út nagyobbik részét megtettük.- Nagy kihívást jelent számunkra a mező- gazdaság és a vidék felzárkóztatása, de nem lehet tovább halogatni a szükséges lépések megtételét. Már csak azért sem, mert a jelenleg még tőkehiánnyal küzdő agrári- um szereplőinek az uniós országok korszerű gazdaságaival kell versenyezniük, - mondta a képviselő. Dr. Bagó Zoltán, a Fidesz MPP képviseletében aggályainak adott hangot az uniós tárgyalások eredményeit illetően. Szerinte a magyar mezőgazdaság fejlesztésére kialkudott támogatások megkérdőjelezik az esélyegyenlőséget a versenyben. Ugyanakkor elismerte, hogy az uniós csatlakozás új piacot, új támogatási formákat és munkale- ,Illőséget jelentenek számunkra. Karsai Péter, MDF-es képviselő a csatlakozás szükségességéről beszélt.- A szerződés aláírása a rendszerváltás befejezését jelenti, s az ország jövője szempontjából nincs más választásunk, mint „igent” mondani, - összegezte véleményét a képviselő. Merkei Attila, az SZDSZ uniós szakértője korántsem tartja a mezőgazdaság esélyeit tragikusnak. Szerinte sok tekintetben, előnyben vagyunk a többi, fejlett mezőgazdasággal rendelkező uniós országgal szemben. A magyar termelési hagyományok, az ország kedvező éghajlata olyan értékek, amelyek előnyt jelentenek a német, holland, vagy a dán termelőkkel való versenyben. A fórum résztvevői elsősorban a különböző mezőgazdasági ágazatok lehetőségeivel kapcsolatban tettek fel kérdéseket az előadóknak. Legtöbben az alföldi szőlő- és bortermelés jövőjéről, a támogatási formákról és a struktúra átalakításáról érdeklődtek. Sokan azt firtatták, hogyan tudnak majd eligazodni az uniós szabályok között. A válaszadás során eloszlani látszott az aggodalom, mert ha különböző nézőpontból is, de többnyire egységes képet kaptak a jelenlévők a várható változásokról. Megkönnyebbülve vették tudomásul, hogy szó sincs a szőlőültetvények kivágásáról, sőt, mintegy háromezer hektárnyi szőlő telepítésére nyílik lehetőség, támogatással. Az elöregedett ültetvények helyére is újat telepíthetnek a gazdák. A must erősítésére továbbra is lehet cukrot használni és nemzeti keretek között marad a bortermelés szabályozása. Nem kell tartani a spanyol és olasz borok mértéktelen beáramlásától sem, mert a magyar állam Több száz embert érdekelt törvényekkel védi a hazai termelőket. A szántóföldi gazdálkodást folytatók közvetlen támogatást kapnak az EU-tól és az államtól. Az állattenyésztő ágazatban a csirke- és sertéstartóknak, tejtermelőknek keményen meg kell küzdeniük a piacért, de kacsa, liba, pulyka, juh és hús-szarvasmarha tenyésztők előtt nagy lehetőség kínálkozik. Előfordulhat, hogy a termelők egy része profilváltásra kényszerül, mert azzal a termékkel kell foglalkoznia, amire a legkedvezőbb uniós támogatást kapja. Tabajdi Csaba külön is felhívta a figyelmet a szövetkezetek, vagy más érdekközösségek létrehozásának szükségességére. Ennek nem csak a pályázatok elnyerésében, hanem a piacra jutásban és az érdekek védelmében is döntő szerepe lesz a jövőben.- Fel kell készülni az előttünk álló feladatokra, és össze kell fogni a versenyben maradásért, mert az unióban sem kolbászból van a kerítés - mondta a képviselő. Merkei Atüla azzal biztatta az aggályoskodókat, hogy az EU minden országban túltámogatja a mezőgazdaságot. Ezt annak érdekében teszi, hogy a vidék megtartó ereje növekedjen, mert a vidéki ember alakítja a tájat, védi környezetét és őrzi lakóhelye kultúráját. Az EU-s szabályok és támogatási lehetőséa politikusok unióról szóló tájékoztatója. FOTÓ: S. L gek közötti eligazodás, a fiatal gazdálkodók, valamint a termelőeszközök beszerzésének segítése érdekében szaktanácsadói irodákat hoznak létre. A három órás fórum végén a résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy sok kérdésre választ kaptak ugyan, de ezek az információk további kérdéseket vetettek fel bennük. SINKOVICZ LÁSZLÓ Gazdasági fejlődés, bérek, ingatlanárak A CSATLAKOZÁS UTÁN Nagyon sok kérdés foglalkoztatja a polgárokat az uniós csatlakozással kapcsolatban. Köztük lapunk munkatársait is. Kérdéseinket csokorba gyűjtöttük, s eljuttattuk a Külügyminisztérium sajtóosztályára: az ezekre adott válaszokat folyamatosan adjuk közre. Utolérheti-e Magyarország a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjét? Hazánk már elérte az unió - a tagjelöltek gazdasági fejlettségének és jólétének jellemzésére leginkább használt - vásárlóerő paritáson számított átlagos egy főre eső GDP-jének 54%-át. Az előrejelzések szerint ez a mutató 2005-re 60% fölé emelkedik. Célunk, hogy hosszú távon fenntartsuk az EU átlagánál kétszer nagyobb ütemű gazdasági növekedést, amely biztosítja, hogy Magyarország fokozatosan eléri az EU-tagállamok vásárlóerő paritáson számított átlagos egy főre eső GDP-jét. Hatással lesz a bérekre a csatlakozás? A csatlakozás közvetlenül nem hat sem a bérekre, sem a nyugdíjakra. Ugyanakkor javulni fog a magyar gazdaság versenyképessége. E változások megfelelő alapot biztosíthatnak a magyar reálbérek folyamatos növekedéséhez. A csatlakozás után felmegy-e a magyar ingatlanok ára? A csatlakozás közvetlenül nem hat az árakra, de valószínűsíthető, hogy az ingatlanpiac érzékenyen reagál majd az ország európai uniós csatlakozására. A pontos változások nem számíthatók ki, mivel az ingatlanpiacot a kereslet-kínálat határozza meg. A magyar ingatlanpiac sajátossága, hogy az aktuális gazdasági változásokat nem azonnal követi, csak kisebb késéssel tud reagálni. Megerősödik vagy tönkremegy a mezőgazdaság a csatlakozás után? Megkérdeztük olvasóinkat Pillér R. József Bácsalmás: Teljesen nem megy tönkre, de véleményem szerint valamelyest megrendül. A csatlakozás után a magyar mezőgazdaságnak hosszú időre és temérdek tőkére van szüksége ahhoz, hogy megerősödjék, s hasonló helyzetben legyenek a magyar gazdák, mint akárcsak a holland, dán vagy burgerlandi parasztok. Most azt gondolom, hogy minden a kormányzati szándékon múlik. Jelenleg igen nagy a pénztelenség és csekély vagy nem létező a támogatottság. Nincsenek rendezve, biztosítva a piaci feltételek. D o m o n y i László, vállalkozó, Kiskőrös: - A mező- gazdaság szereplőinek többsége, főként a kis területen gazdálkodók, biztosan tönkre mennek. Akik viszont megerősödnek az uniós feltételek mellett, és folyamatosan fejleszteni tudnak, azok boldogulnak majd az új körülmények között. Egyes ágazatok, mint például a baromfi- és sertéstartás, valamint a tejtermelés válságba kerülhetnek. Szerintem a szőlő- és gyümölcstermesztés versenyképességének legfontosabb feltétele valamilyen társulási forma megalakítása. Ilcsik László Kecskemét: Sokan sokféleképpen ítélik meg a csatlakozás előnyeit és hátrányait. Véleményem szerint nemcsak a mezőgazdaság, az ipar, a szociális szféra, hanem az élet minden területén a magyar lakosság nagyobb hányadát kitevő minimálbérből élő embereknek még rosszabb, létbizonytalansággal teli jövőt jósolok a csatlakozás után. Ugyanis ahhoz, hogy egyenrangú egységes nemzetként legyünk tagjai az EU közösségnek semmi reális esélyt nem látok. Ehhez a legoptimálisabb becslések szerint is 20-30 év szükséges. P. Szabó Károly Kiskunhalas: - Az ágazat egészére és annak különböző szereplőire vonatkozóan is elkészültek az elemzések. A kérdésre nem lehet csak igennel, vagy nemmel válaszolni. Térségünkben sokan foglalkoznak földdel és szántóföldi növénytermesztéssel, ők a jelenleginél nagyobb támogatást várhatnak. Elképzelhető, hogy a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfiágazat a többihez képest kedvezőtlenebb pozícióba kerül. A juhoknak jó az uniós felvevőpiaca. Véleményem szerint a csatlakozás után összességében javulni fog a mezőgazdaság helyzete. ■ A Külügyminisztérium támogatásával a következő hónapokban minden héten egy-egy oldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdéseiről. Ha észrevételük, véleményük, kérdésük van tígy azt jelezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér l/a,) faxon 76/481-434, vagy' e-mailen ( bartaz@axels.hu .) telefonon 76/518-286. Összeállításunkban megpróbálunk az Önök kérdésére válaszolni. _________Hétköznapi Európa____________ E gy kicsit optimistábban „Mégis a sok ellenérv mellett a belépés mellett szóló érvek, úgy érzem valamivel többet nyomnak a latba. Lassan mondom, hogy az is megértse, aki nem akarja. Tehát vegyük át még egyszer. A belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latba.” Ezek a mondatok Orbán Viktor korábbi miniszterelnök szájából hangzottak el csütörtöki országértékelő beszédében. Mindenki úgy értékeli a legismertebb jobboldali politikus beszédét, ahogy akarja. Én kissé meghökkentem, amikor e szavakat hallottam. Bár nyilvánvaló, hogy a korábbi miniszterelnök az uniós csatlakozás mellett tette le a garast, nekem mégsem tűnt álláspontja meggyőzőnek. A valamivel szócska a csatlakozás jelentőségét gyengíti. Vajon miért használta ezt a szót? Ha ugyanis az uniós csatlakozás siker, márpedig ebben a mérvadó magyar politikai erők mindannyian egyetértenek, akkor a sikerben oroszlán része van a korábbi jobboldali koalíciónak. A Brüsszellel folytatott 31 tárgyalási fejezetből 24-et az Orbán Viktor által vezetett kormány külügyminisztériuma - amelynek Martonyi János volt a vezetője - tárgyalt végig. Úgy gondolom, hogy a koalíciós kormány által megbízott és felügyelt szakemberek mindent megtettek a nemzeti érdek érvényesülése érdekében. Ha pedig igen, akkor a 24 tárgyalási fejezet alapján nyilván alapvetően sikeresek voltunk. A maradék fejezeteket a szocialisták talán csak nem rontották el annyira, hogy szinte alig érdemes csatlakozni az unióhoz. Orbánnak igaza van abban, hogy az egy főre jutó uniós támogatás kevesebb mint amennyit a görög, vagy a portugál polgár kap. Azt azonban a miniszterelnök is jól tudja, hogy 2000-ben döntöttek Brüsszelben arról a bővítési büdzséről, amelyben bizony csak kevés pénzt szántak az uniós politikusok a csatlakozók támogatására. Minden bizonnyal azért, nehogy egyéb támogatási keretekből kelljen elvenni a pénzeket. Ha ez utóbbi ugyanis megtörténne, úgy valószínűleg a mai tagországok parlamentjei nem támogatnák a jelöltek belépését. Bár Orbán Viktor a belépés híve, úgy vélem, kissé meggyőzőbben érvelhetett volna a csatlakozás mellett. Már csak azért is, mert kétmillió szavazó döntését befolyásolhatja az, amit és ahogyan mond. (Még akkor is ha ma nem miniszterelnök.) BARTA ZSOLT AZ OLVASÓ KÉRDEZ • AZ OLVASÓ KÉRDEZ Érdemes-e sertést hizlalni? Két kérdést tett fel lapunk munkatársának a Hartán élő Valko- vics György. A gazdálkodó egyik kérdésére a múlt héten válaszoltunk, a második megválaszolására az alábbiakban kerül sor: „Nagyüzemi sertéshízlalással is foglalkozunk sokan. Nem moslékkal etetjük a jószágokat. Minden évben a feldolgozónak leadunk 20-60 sertést. Minőségi hústermelők vagyunk. Ugyanakkor nem speciális hizlaldánk van, hanem otthon háznál neveljük az állatokat. Lehet-e tovább sertést tartani, ha belépünk az unióba akkor is ha nincsenek speciális telepeink?" Az FVM Allat-Egészségügyi és Élelmiszer- Ellenőrzési Főosztály helyettes vezetője, dr. Herpay Laura válaszolt olvasónk kérdésére.- Az Európai Unió szabályozása azt mondja ki, hogy a sertéseket megfelelő környezetben kell tenyészteni. Úgy gondolom, hogy az otthoni gazdaságban nevelt jószágok sokkal humánusabb körülmények között nőnek, mintha azokat iparszerű nagyüzemi körülmények között tartanák. Azaz lehet otthon sertést tartani, nincs kikötve, hogy csak speciális telepen szabad tenyésztést folytatni. Az egy másik kérdés, hogy egy-egy település önkormányzati rendeleté, hogyan is szabályozza ezt a fajta tevékenységet. Fontos tudni, hogy a tartás során oda kell figyelni a környezetvédelmi szempontokra is. Egyebek mellett arra, hogy a híg sertéstrágya ne szennyezze a talajvizeket. Amit javasolnék a hartai állattenyésztőknek: előbb-utóbb térjenek át a biosertéstartásra. A leendő 470 milliós piacon mindig értékesíthető - igen jó árért - a biosertéshús. Ezt azért tanácsolom, mert a dánok, vagy a hollandok előttünk járnak a sertéshús tömegtermelése területén. Ők versenyképesebbek, mint a mi gazdáink. Ezért kellene a mi termelőinknek a biotartásra specializálódniuk. A biogazdálkodással kapcsolatban a CD jogtárban találnak jogszabályi ismertetőt: 82/2002/IX.4 FVM-KVVM együttes rendelet.
