Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-18 / 15. szám

Petőfi Népe 2003. Január 18., szombat Baja, Bácsalmás és környéke Szerkeszti: Géczy Zsolt SZÜLETÉSNAPI KIÁLLÍTÁS. Tárlatának megrendezésével köszöntötték csütörtökön 76. születésnapján a Baja-Újvárosi ÁMK iskolagalériájában dr. Rendes Béláné festőművészt, Kati nénit. A városában köztisz­teletnek és -szeretetnek örvendő művész-tanár egész nemzedékeket nevelt a művészet szeretetére. Felvé- telünkön az ünnepelt látható B. Mikii Ferenc festőművész, Baja díszpolgára társaságában. ______fotó= c. z. D íjazták a városépítő mecénást Úgy ismerik városszerte, hogy ha emberségével vagy kiemelkedő szaktudásával, nagy tapaszta­latával segíteni kell, biztosan lehet számítani rá. Szülővárosa, melynek fejlődéséért oly sokat tett és tesz ma is, Mezei Lajosnak, a képviselő- testület városüzemeltetési-, fejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottsága külső tanácsadójá­nak Baja városért kitüntetést adományozott. A rangos elismerés kapcsán eddigi pályafutásáról és terveiről érdeklődtünk. Baja- Az élet mindig új feladatok elé állít, most a vá­ros jövője szempontjából olyan fontosnak tartott idegenforgalom fejlesztése foglalkoztat - mondja Mezei Lajos. - Rendkívüli adottságaink vannak, melyeket minél előbb és jobban ki kellene hasz­nálni. Ha az elmúlt időkre visszatekintek, azt mondhatom, hogy Baját az idegenforgalom tette igazán várossá. A lehetőségek végtelenek: itt van a Gemenc, a kisvasút, itt van Máriakönnye, a mú­zeum a halászati gyűjteményével, a Nagy István Képtár, az Éber-emlékház. Óriási tartalék van a borturizmus fejlesztésében vagy ami még fonto­sabb, Baja Víziváros jellegének kihangsúlyozásá­ban. És nem utolsó sorban itt van a Sugovica és a Duna. Mindegyik páratlan vonzerőt jelent a vá­rosnak, melyben akár egy hetet is eltölthet az ide­gen, anélkül, hogy akár egy percre is unatkozni kényszerülne. Nagy lehetőséget látok a Ferenc- csatorna idegenforgalmi hasznosításában is. Mezei Lajos korán belekerült az élet sűrűjébe. Diákként részvett a Déri-kertben, 1956-ban ké­szült első magyarországi 56-os emlékmű építésé­ben. Nagy hatással volt rá Nagy Andrással, a vá­Vidramentési akció folyóinkon MEZEI LAJOS 1939-ben született Baján. 1953 és 57 között a Bajai Építőipa­ri Technikum tanulója, 1957-től a MÁV műszaki osztályának fizikai dolgozója, 1959-től a Bajai Városi Tanács városfejlesztési csoportjának munkatár­sa. 1964 és 66 között a városi útépítési program vezetője, 1970-től 81-ig a városgazdálkodási, ill. a Bajai Építő- és Építőipari Vállalat építésvezető­je, 1981-től a Jánoshalmi Építőipari KTSZ. bajai építésvezetője. 1990-ben megalapította az EMEL Kft.-t, melynek tulajdonosa és vezetője. Nős, felesége a bajai III. Béla Gimnázium or­szágszerte elismert biológia tanára. Két gyerme­kük és három unokájuk van. Hobbi: a munkája és a kertészkedés. ros néhai kiváló főépítészével való kapcsolata. Közösen is, később a Nagy András fémjelezte vá­rosépítési filozófiára támaszkodva vett részt, il­letve készítette a piaccsarnokot, a köztemető ra­vatalozóját, a tisztasági fürdőt, a Nagy István Képtár külső-belső tatarozását, a ciszterci rend­ház homlokzatának felújítását. Nagyvonalú mecénásként jelen volt a Nagy András-emlékkönyv megjelentetésénél, a bajai jazz-fesztiváloknál, a rotary klub emberbaráti programjainál, egyházközségi elöljáróként a Fe- rences-rendház rendbehozatalánál. Most a Ba­goly-vár, néhai Miskolczy Ferenc Sugovica parti épületének közösségi hasznosítása foglalkoztatja. SÁL ZOLTÁN Hírek VÍZÁLLÁS. Mára 437, keddre pedig 423 centiméteres vízállást mutat a vízügyi előrejelzés a Duna bajai szakaszán. Mohács­nál 470, illetve 464 centit vár­nak. Ami a vízhőmérsékletet il­leti, tegnap Bajánál 0,8, míg a mohácsi szakaszon 1 Celsius-fo- kot mértek. SZEMBETEGSÉGEK. Csátal- ján január 23-án 17 órától ta­nácsadással egybekötött egész­ségügyi előadás kezdődik a mű­velődési házban. Az est témája a szembetegségek korai felismeré­se és annak gyógyítása lesz. A rendezvény előadója dr. Süket Ágnes bajai szemészeti szakor­vos, tájékoztatott Kubatov An- talné, a vöröskereszt csátaljai alapszervezetének titkára. FALVAKÉRT. Segítene a két kistelepülésnek a Fidelitas Má- tételke-Tataháza csoportja. A következő testületi üléseken be­mutatkozhatnak a fiatalok, akik terveiket civil szervezetként sze­retnék megvalósítani. Népünne­pélyek lebonyolítását, rendsze­res szórakoztató programok szervezését vállalnák. A gyer­mekeknek színjátszást, bábké­szítést, tánc- és zeneoktatást, batikolást ajánlanak. Terveznek szemétgyűjtési akciót, nyári lab­darúgó tornákat, és az időseket is segítenék. A községeket az Európai Uniós pályázatok elké­szítésében támogatnák. Szeret­nének a baráti alapokon nyugvó közösség erejével tenni és min­tát szolgáltatni, mondta Balogh Bálint, a Fidelitas Mátételke- Tataháza csoportja elnöke. EGYESÜLTEK. Választási naggyűlést tartottak a héten a bajai kisgazdák. Ismét egy párt­ba tömörültek - korábban több elnevezéssel is működtek kis­gazda szervezetek a városban - s új személyeket választottak az immár egységes FKgP helyi szervezetének élére. Atyánszky György volt országgyűlési kép­viselő lett az elnök, Gálái Antal a főtitkár, a két alelnök pedig Pa­taki Kálmán és Mancz Endre. Az országos nagyválasztmányba az elnököt, a főtitkárt és Ultsch Csabát választották be. ■ BAJAI PIACI ÁRAK [JAN. 15.) TERMÉNY tojás db 15-20 vöröshagyma Kg 100 fokhagyma kg 350450 burgonya Kg 80-100 sárgarépa kg 150-180 zeller db 60-150 paprika db 100-120 céMa, fekete retek kg 70-100 szárazbab kg 450-500 bimbóskel kg 220-250 gomba kg 330430 alma kg 130150 dióbél kg 13001400 ponty kg 690 mák kg 400500 kárász, keszeg kg 250 csuka, harcsa kg 1200 FORRÁS: PH-MfltOK Jégzajlás Vidramentési akcióba kezdett a jégzajlás miatt az Alapítvány a Vidráikért szervezet - nyilatkozta Gera Pál, az alapítvány üp'"vezető elnöke. A szervezet természe .■lielmi őrök, vadászok, egyetem’ be­vonásával 45-50 fős figv:' náló- zatot hozott létre a Kör ük, a Duna és a Tisza mentén an ;ak ér­dekében, hogy a jégzajlás követ­keztében veszélybe kerülő vidrá­kat megmentse a pusztulástól. A fokozottan védett ragadozó a be­fagyott folyók miatt ugyanis nem jut táplálékhoz, ráadásul a jégzaj­lás miatt megemelkedő vízszint elborítja a folyóparti lakóhelyü­ket is, magyarázta a környezetvé­dő, aki szerint főleg a süldő vidrá­kat fenyegeti a veszély, mivel a ki­sebb egyedek képtelenek elmene­külni az áradás elől. A többszázezer forintos költ­ségvetésű akció keretében meg­mentett vidrákat az anyagiakat is álló Fővárosi Állat- és Növénykert fogadja majd. Tavaly az árvizek miatt indított vidramentési akciók keretében öt egyedet sikerült megmenteni. A hallal táplálkozó vidra mára külö­nösen veszélyeztetett helyzetbe került, ugyanis a halastavak, hal­gazdaságok legtöbbjénél vadász­nak, csapdákat állítanak neki. A 250 ezer forint eszmei értékű ra­gadozóból becslések szerint mintegy háromezer egyed él, ami Európában kiemelkedő populá­ció, mondta az Alapítvány a Vid­rákért ügyvezető elnöke. Hótól sínylődik az állatvilág Béda-Karapancsa A Duna-Dráva Nemzeti Park ezen területein nem okozott a megáradt folyó a gemenci terüle­ten tapasztalthoz hasonló gondo­kat. A tél viszontagságai közül el­sősorban a hótakaró miatt szen­vednek az állatok, elsősorban az emlősök. Mohácsnál a vártnál va­lamivel magasabban, 692 centi­méternél tetőzött múlt pénteken a Duna. A környéken élő lakos­ságnak így sem okozott gondot a folyó, mivel a vízszint az első fo­kú árvízvédelmi készültség hatá­rát sem érte el, és a nagy víztö­meg miatt egyelőre a zajlás is el­maradt. Az állatvilágnál már más a helyzet. A gemenci erdőséghez hasonló vadmentési munkákra Bédában nem volt szükség, de a Nagyrét jó része jelenleg is víz alatt van. - Kint van a víz a réten, de maradtak még száraz terüle­tek, így a Duna nem ad nekünk munkát - mondta Deme Tamás, a nemzeti park természetvédelmi őre. - Annál több gondot okoz a hótakaró. A hó legnagyobb vesz­tesei a nagyvadak: szarvasok, őzek, vaddisznók. A magas hó miatti felfázások a szokottnál na­gyobb elhulláshoz, illetve a vem­hes állatok elvetéléséhez vezet­hetnek. A nemzeti park munka­társai igyekeznek utakat csinálni a vadaknak, és gondoskodnak az etetésükről. Megbolydult a terü­let madárvilága is. A közhiede­lemmel szemben téli elhullásu­kat nem a hideg, hanem az éhség okozza. A kihelyezett madárete­tőknél 10-15 faj is megtalálható egyszerre, a pacsirták azonban a földről esznek, így táplálkozásuk megoldatlan. Szegedi tűzdelt ponty Halételek Az elmúlt esztendőt a hal évé­nek nyilvánította a Halterme­lők Országos Szövetsége. Idén is folytatódik az akció, mely­nek célja a hazai halfogyasz­tás növelése. Lapunk szombatonként receptet közöl az Újvári Sándor felelős ki­adó által jegyzett Halételek, raj­zok, emberek a halászlé főváro­sából című könyvből. Rózsa Já­nos (Szeged) receptje: hozzáva­lók 4 személyre: 1,5-2 kg ponty, gomba, vaj, füstölt szalonna, burgonya, só. Elkészítés: A meg­tisztított pontyot sűrűn megtűz­delem hosszúkás darabokra vá­gott gombával. A halat kivajazott, tűzálló tálra fektetem úgy, hogy a ponty ússzon. Tetejére vékony, füstölt szalonna szeleteket te­szek, beborítom vele a halat. Sü­tőben, közepes lángon 20 percig sütöm. Ekkor kiveszem, ízlés szerinti mennyiségű főtt, kockára vágott burgonyával körülrakom. Visszateszem a sütőbe és addig sütöm (körülbelül 10 percig), amíg a ponty teteje szépen pirul­ni nem kezd. (A vajas-halas-gom- bás létől a burgonya is nagyon fi­nom ízt nyer.) JÉGCSAPOK. Hajnalban a hőmérők súlyos mínuszokat mutatnak ezekben a napokban. így hiába olvad napközben, éjjel ismét hízás­nak indulnak a jégcsapok. A mázsás jégcsapokat csak a tűzoltók szedhetik le vigyázva, hogy közben senki se sérüljön meg. Felvéte- lünkön: a bajai főposta épületének jégcsapmentesítése. fotó: k. l Bácsalmási dolgozatok: a tanító Könyvajánló Anyakönyvi hírek • Baja Egy kis könyvecskét hozott a pos­ta, a Bácsalmási dolgozatok című sorozat 5. kiadványát. Lelkes lokálpatrióták, Bácsal­más Baráti Köre elnöke, dr. Száhl Imre és helytörténeti munkakö­zösségének tagjai, Szénásiné Harton Edit, dr. Horváth Zoltán, dr. Sövény Mihály fogtak össze, hogy közreadják a város múltjá­nak egyes fejezeteit. Most a sző­lőbeli iskolák jeles néptanítójá­nak, az 1993-ban elhunyt Csen­gődi Rezsőnek az 1932-től 1956- ig terjedő időszakra való vissza­emlékezéseit olvashatjuk a bács­almási szőlőkről. Hűséges krónikáját a hajdan ki­terjedt tanyavüágnak, az itt élő emberek megpróbáltatásokkal te­li, küzdelmes életének. A tanyai iskolák kis növendékeiről, akik hóban-sárban kilométereket gya­logolva mentek iskolába, Teleky Istvánról, a hős tanítóról, aki a je­ges vízből mentette ki kis tanítvá­nyát, és kapott ennek következ­ményeként halálos kórt. A jólelkű tanyai lakosság igazi közösséget alkotott. Az emberek egymást se- gítve-támogatva, a bánatot közö­sen elviselve, az örömteli alkal­makat együttesen megélve adtak követendő példát a mai nemzedé­keknek. A holtaknak temetőt, az élőknek templomot építettek, és olyan szőlőkultúrát teremtettek, hogy az egykori tanfelügyelő így nyilatkozott Csengődi Rezsőnek: - Tanító úr, maga egy földi paradi­csomban él! Az emlékirat beszá­mol a kitelepítések szomorú nap­jairól, és a tanyavilág romlásáról. A sanyarú közállapotokról, a ta­nyai emberek és köztük a tanyai pedagógusok kiszolgáltatottságá­ról. Csengődi Rezső visszaemlé­kezései gazdag tárházát képezik a bácsalmási tanyavilágról való is­mereteknek. Közzétételük értékes adalék Bácsalmás történetéhez. Köszönet illeti a helytörténész munkaközösséget, mely egy fi­gyelemreméltó kiadványt adott az olvasó kezébe. gál zoltán Születtek, 2003. január 1-től 13- ig anyakönyvezettek: Móricz Zsófia (anyja neve: Bermüller Hel­ga) Vaskút, Horváth Tímea (Ka- Hnka Andrea) Baja, Király Marga­réta (Baráth Magdolna) Baja, Posztobányi Gábor (Tamaskó Diá­na Ágnes) Dusnok, Dobos Adri­enn (Gáspár Erika) Nagybaracs- ka, Bogdán Bálint Tibor (Fries Eri­ka) Sükösd, Palkó Emma (Bogos Mária) Csátalja. Házasságot kö­töttek, 2003. január 11-én anya­könyvezettek: Mayer Norbert és Kovács Mónika, Görög István és Horváth Erzsébet. Meghaltak, 2003. január 1-től 13-ig anya­könyvezettek: Molnár Györgyné Novák Katalin (Mélykút), Keller László (Baja), Schőffer Józsefné Schlecht Gertrúd (Bácsborsód), Juhász István (Gara), Raffai János (Baja), Márton Péter (Baja), Pász­tor Jánosné Posch Katalin (Katy- már), Almádi Géza (Baja), Kapás Mihályné Kemendics Hermina (Szeremle), Bíró Gáborné Vida Mária (Bácsalmás), Poszternyák Péterné Dunai-Kovács Anna Ilona (Baja), Gömöri Ferenc (Mélykút), Fazekas Julianna (Baja), Nagy Jó­zsef János (Baja), Szöllősi And- rásné Illés Ilona (Bácsalmás), Égi Istvánná Sztrenkovics Júlia (Bács- bokod), Ikotics József (Csávoly), Jerkovics Jánosné Dujmovics An­na (Baja), Körmendi László (Vas­kút), Ezsi Istvánná Iszlai Terézia (Baja), Porumb Dezső (Bácsal­más), Geiger János (Baja), Jámbor Lászlóné Szeévald Julianna (Ba­ja), Kiss Zoltán (Baja), Lakatos Ist­ván (Rém), Rajcsány Lajos (Mély­kút), Nándorhegyi Istvánná Ke­resztes Mária (Baja), Lukács And­rás (Nagybaracska), Kubatovics József (Bátmonostor), Gőbl József (Baja), Rigó József (Madaras), Krizsán Pálné Kis Julianna (Baja), Homyák Sándor (Katymár). ■ Orgona­hangverseny Baja E hó 20-án, hétfőn este 6 órai kezdettel dr. Huszár Pál orgona­művész, a városi kórház főorvo­sa ad hangversenyt Baján, az Ady Endre Városi Könyvtárban. Műsorán Bach, Pachelbel, Bux­tehude, Guilmant és Allekotte művei szerepelnek. ji

Next

/
Oldalképek
Tartalom