Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-16 / 292. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. December 16., hétfő Helyünk és jövőnk Európa Az Europress jelenti Koppenhágából Újból itthon vagyunk Európá­ban - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök azt kö­vetően, hogy december 13-án pénteken 21 óra 39 perckor igennel felelt arra a kérdésre: Magyarország elfogadja-e az uniós belépés feltételeit. A szerződés aláírására jövő ta­vasszal kerül sor Athénban, az Európai Unió görög elnök­ségének idején. Koppenhága A kormányfő koppenhágai saj­tótájékoztatóján azt mondta: év­ezredes kultúránk, történel­münk, értékeink és gondolko­dásmódunk alapján megillet bennünket a hely az Európai Unióban. Medgyessy Péter sze­rint ez az a pillanat, amikor a hányatott sorsú Magyarország valóban csatlakozhat a győzte­sekhez. Az idáig vezető utat ele­mezve a kormányfő mindenek­előtt az ország népének mon­dott köszönetét, majd hang­súlyozta: elismerés illeti az elő­ző kormányokat is, amelyek fe­lelősen és határozottan kép­viselték azt az álláspontot, hogy Magyarországnak csatlakozni kell az Európai Unióhoz. Mint fogalmazott: valódi nemzeti konszenzus volt a csatlakozás ügyében, amely néha-néha fel- bomlani látszott, ám végül min­dig győzött a józan ész. Medgyessy Péter arra a kér­désre, hogy milyen előnye szár­mazik az átlagembereknek az uniós csatlakozásból, így felelt: elsősorban a fiatalok profitál­hatnak, akiknek több lehetősé­gük lesz a tanulásra, a külföldi tapasztalatszerzésre. Ugyanak­kor számos olyan infrastruktu­rális fejlesztésre lesz lehetőség, amely javítja az emberek köz­érzetét. Kovács László külügyminisz­ter sikeresnek értékelte a tárgya­lások lezárását. Úgy vélte: két­ségtelenül nagyon fontos mun­kát végzett az előző kormány, de ezek között nem voltak olyan kérdések, amelyek igazán hús­bavágó pénzügyi, anyagi témá­kat érintettek volna. Ezek a mos­tani kormányra maradtak: ilyen eredménynek nevezte, hogy 7+3 évre szól a külföldiek magyar- országi földvásárlási tilalma; a költségvetési kompenzáció pluszpénzt eredményez; nőtt a mezőgazdasági közvetlen kifize­tések mértéke; és Magyarország­nak sikerült elérnie, hogy az ere­deti ajánlathoz képest többet, azaz 24 képviselőt delegálhas­son az Európai Parlamentbe. A külügyminiszter hangsú­Mintegy háromezer békés tüntető vonult fel szombaton az EU-csúcsértekezlet színhelyén FOTÓ: EUROPRESS/EPA lyozta: Magyarország pénzügyi mérlege 2004-ben 270 millió eurós pozitívumot fog mutatni a be- és a kifizetések terén az EU- ban. Később a távirati irodának kiegészítésként azt mondta: ez 2005-ben 500 milliós, 2006-ban pedig 600 millió eurós pozitívu­mot jelent. A közvetlen agrárki­fizetésekről így szólt: elfogadha­tó versenypozíciót jelent a ma­gyar gazdáknak, hogy a csatla­kozás első évében, 2004-ben az EU által nyújtott 25 százalékos kifizetést 55 százalékra lehet ki­egészíteni a magyar költségve­tésből. Ez az arány 2005-ben 60 százalékos, egy évvel később pedig már 65 százalékos lesz. Magyarország 147 millió eurós többletösszeget kap a schengeni határok kiépítésére, 56 millió euró lesz a költségvetési kom­penzációja, és 7 millióval kisebb lesz a befizetési kötelezettsége az Európai Fejlesztési Bankba. Koppenhágában nagy ered­ménynek látszott a lengyelek által - sokak szerint agresszíven - kialkudott 1 milliárd eurós kompenzációs alap, amellyel Lengyelország elérte, hogy a strukturális alapokból, az egyébként is neki járó összeg­ből ezt az összeget átcsoporto­síthatta költségvetési kompen­zációra. Ez az elemzők szerint nem többletpénzt jelent, csak azt, hogy Lengyelország hama­rabb költheti el a rendelkezésé­re álló összeget. Kovács László lapunknak azt mondta: inkább kétségbeesettnek hatott a len­gyelek tárgyalási stílusa. Mint fogalmazott, Koppenhágában többször beszélt a lengyel dele­Elértük azt a szintet, hogy benne lehetünk a nagy európai családban - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szombaton a Kossuth Rádió Krónika című műsorában. Az államfő a jövő szempontjából meghatáro­zónak nevezte a koppenhágai EU-csatlakozási csúcsértekezlet pénzügyi megállapodását. Kifejezte elismerését azzal kapcsolatban, amit „a ma­gyartársadalom, a magyar nép, az elmúlt 12 év kormányai, politikai erői, intézményei tettek azért, hogy az ország gazdasági, politikai, kulturális értékrendje elérje azt a szintet, amit a társadalom az eufórikus rendszer- változás első időszakában is már várt”. A magyar delegáció gyenge, erélytelen és sikertelen tárgyalásokat foly­tatott az elmúlt napokban az Európai Unióval, és ez oda vezetett, hogy míg Lengyelország és Csehország jelentős eredményeket ért el az utol­só pillanatokban, a magyarok a semmit tudják felmutatni - mondta szom­baton Orbán Viktor a lezárt EU-csatlakozási tárgyalások után. A volt mi­niszterelnök úgy értékelte: a Medgyessy Péter vezette magyar tárgyaló küldöttség a koppenhágai EU-csúcson nem volt képes egyedi elbírálást elérni. Az a „sikef, hogy a közvetlen agrárkifizetések terén engedélyt kaptunk saját pénzünk elköltésére, minden kommentárnál többet mond - fűzte hozzá. Kitért arra, hogy az induló tételekhez képest mind a tej, mind a szarvaßmarha, mind pedig a gabonatermés-hozam kvótája ala­csonyabb lett a végső megállapodásban. Szerinte a tej kvótája 2,8 millió tonnáról 2 millió tonnára, a szarvasmarháé 200 ezer darabról 94 600-ra, a gabonatermés-hozamé pedig a hektáronkénti 5 tonnáról 4,73-ra zuhant. Martonyi János volt külügyminiszter szerint Magyarország szá­mára igen problémásnak Ígérkezik a 2005. és a 2006. esztendő, mert azokra az évekre nem sikerült a költségvetési összegek átcsoportosítá­sát elérni az EU-nál. Kínos és szánalmas erőlködés, amellyel Orbán Viktor volt miniszter- elnök megpróbálja nullának beállítani azt, amit elértünk - reagált Kovács László külügyminiszter. Kiemelte: szinte felbecsülhetetlen jelentősége van annak, hogy Magyarország lezárta az EU-val a csatlakozási tárgyalá­sokat, ám - tette hozzá - Orbán Viktor, „a magyar politikai élet rossz szelleme” arra törekszik, hogy az emberek örömét elrontsa. gáció vezető személyeivel, és ismerve a lengyel gazdasági helyzetet, inkább élet-halál kér­dése volt a költségvetési kom­penzáció növelése; a tejkvó­tatárgyalások eredménytelensé­ge pedig a varsói kormánykoalí­ció fennmaradását tette volna kérdésessé. A magyar kormánydelegáció szerint Koppenhágában eldőlt Magyarország jövője. Az athéni EU-csúcsig sem marad feladat nélkül hazánk - mondták a politikusok, utalva az alkot­mánymódosításra és az EU-csat­lakozásról szóló népszavazásra. F. TÓTH BENEDEK A VILÁG HÍREI Moszkvai vizit Medgyessy Péter december 19. és 21. között hivatalos látogatást tesz Oroszországban - je­lentette az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jól értesült diplomáciai forrásokra hivatkoz­va. A magyar kormányfő tárgyalásokat folytat orosz kollégájával, Mihail Kaszjanowal, talál­kozik Szergej Mironowal, az orosz törvény- hozás felsőháza, a szövetségi tanács elnöké­vel, valamint Gennagyij Szeleznyowal, az al­sóház, az Állami Duma elnökével, mti Csecsen halál Permi börtönében meghalt Szalmán Radujev, az 1996-ban a dagesztáni Pervomajszkoje és Kizljar településeket elfoglaló csecsen hadúr. Az orvosok szerint belső vérzés okozta szombat éjszaka a parancsnok halálát; Jurij Kalinyin orosz igazságügyminiszter-helyet- tes vasárnap közölte: erőszakra semmi nem utal. mti Bagdadi levél Hadüzenet nélküli háború folytatásával vá­dolta Irak az Egyesült Államokat abban a le­vélben, amelyet Nadzsi Szabri külügyminisz­ter küldött Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak. A vasárnap Bagdadban nyilvánosságra hozott levélben Irak azt állította, hogy a kuvaiti bázi­sokról felszálló amerikai és brit harci gépek az elmúlt hónapban 1141 alkalommal sértet­ték meg Irak légterét, mti Maradnak a katonák Ariel Sáron izraeli miniszterelnök a szokásos vasárnapi kabinetülés után bejelentette, hogy a hadsereg Betlehemben marad a karácsonyi ünnepek idejére, Jasszer Arafat palesztin vezetőnek pedig nem engedi meg, hogy részt vegyen a karácsonyi éjféli szentmisén a betle­hemi Születés Templomában, mti Julianus-díj A Sapientia erdélyi magyar tudományegye­tem létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, mti Haj ószerencsétlenség 2862 új gépkocsit szállított az a norvég teher­hajó, a Tricolor, amely szombatra virradóra összeütközött a sűrű ködben egy másik fe­hérhajóval, és elsüllyedt. Az Északi-tengeren, a Doveri-szoros északi bejáratánál ütközött össze egy, a Bahamákon bejegyzett konténer­hajó a norvég hajóval, Dunkerque-től 35 kilo­méterre északra. Az ütközés során senki nem sérült meg, a Tricolor 24 fős legénységét ki­mentették. MTI Feketelista Az amerikai kormány listát készített azokról a terroristavezetőkről, akiket a Központi Hír­szerző Ügynökség (CIA) eltehet láb alól, ha elfogásuk kivihetetlen, és minimálisra csök­kenthető az esetleges polgári áldozatok szá­ma - írta a The New York Times vasárnapi száma katonai és hírszerzési forrásokra hivat­kozva. A CIA Bush elnök által jóváhagyott lis­táján szerepelnek az al-Kaida legfontosabb vezetői, így Oszama bin Laden és első számú helyettese, Ajman al-Zavahiri, valamint tár­sult terrorcsoportok más vezetői, mintegy két tucat személy, mti Tüntetve emlékeztek Genovában „az igazság feltárásáért és az igaz­ságszolgáltatásért” vonult fel több ezer tünte­tő szombaton, a városban 2001 júliusában a G8-országok találkozóján elkövetett erőszak­ra emlékezve. A tüntetők a szervezők szerint 30-40 ezren, a rendőrség szerint mintegy tízezren voltak, mti ■ Dosszié az európai integrációról Gondolatérlelő II. Az európai integrációról a politikusok sokszor és sokféle véle­ményt nyilvánítottak. Összeállításunk ezekből készült. (A schengeni határokról) Mi még Európa kedvéért sem járul­hatunk hozzá egy újabb trianoni döntéshez, amely ismét elszakítaná tőlünk az erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki magyarokat. Csoóri Sándor (Zalai Hírlap, 1999. szeptember 18.) Nyilvánvaló, hogy szegényen be lehet menni az Európai Unió­ba, de piszkosan nem. Kávássy Sándor (Zalai Hírlap, 1999. október 28.) Szerintem Brüsszel nemcsak lassú, hanem spórol is. Szájer József (Zalai Hírlap, 1999. október 29.) A csatlakozásra való felkészülés és az EU-tagság elnyerése olyan változást jelent Magyarország számára, mint a rend­szerváltás. Boros Imre (Zalai Hírlap, 1999. november 4.) Ha bárki felkészületlenül csatlakozik valamely szervezethez, ott csak másodosztályú tag lesz. Németh Miklós (Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január 7.) Akik tartanak a globalizációtól és a maradék nemzeti szuverenitás elvesztésétől, azok számára az Európai Unió személyesíti meg ezt a veszélyt. Holott az alapító atyák éppen azért tartották fontosnak az európai közös piac lét­rehozását, hogy létezzen olyan védekezési képesség, amely jóval hatásosabb a nemzetállamnál. Bőd Péter Ákos (Magyar Nemzet, 2000. január 8.) Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország számára Mátyás király óta először jöhet létre nyugatias társa­dalmi berendezkedés. Tabajdi Csaba (Új Néplap, 2000. február 12.) Az Európai Unió a globalizáció kiküszöbölésére is alkalmas oltalmi rendszer. Martonyi János (Észak-Magyarország, 2000. február 17.) Nekünk fontos lenne a történelmi megbékélés, ha valóban be akarunk jutni az Európai Unióba. Senki sem akar összefogni olyan országgal, amelynek a polgárai perben és haragban vannak egymással. Horn Gyula (24 Óra, 2000. február 22.) Lényegében részei vagyunk Európának, csak még nem kaptuk meg rá a politikai pecsétet. Kéri László (Somogyi Hírlap, 2000. március 14.) A (magyar) politikusok alapvetően közönyösek a romá­kat érintő kérdésekben, ám az Európai Unióhoz való csat­lakozás érdekében látszatintézkedéseket hoznak. Horváth Aladár (Hajdú-Bihari Napló, 2000. április 1.) Az Unió tagjaként Magyarország tulajdonképpen az Unió előretolt keleti helyőrsége lesz. Torgyán József (Hajdú-Bihari Napló, 2000. április 17.) A csatlakozás előkészítése során kellett szembesülnünk azzal a ténnyel, hogy a megye mint nagyságrend, az Euró­pai Unió számára kezelhetetlen, túl kicsi. Kovács László [Vas Népe, 2000. május 12.) Az EU-ba vezető út a rendszerváltásnál is nagyobb ki­hívás. Németh Miklós (Heves Megyei Hírlap, 2000. június 3.) Az EU lassú, de tanulékony szervezet. Komád György (Zalai Hírlap, 2000. június 7.) Az Uniót egyesek mumusnak állítják be. Németh Miklós (Zalai Hírlap, 2000. június 14.) Az Unió éppen a decentralizáltságot, a független civil szerveze­tek, önkormányzatok, régiók hálózatát jelenti. Németh Miklós (Hajdú-Bihari Napló, 2000. június 23.) (Magyar-román) Sokszor az az érzésem, hogy külön- külön közelebb vagyunk Brüsszelhez, mint egymáshoz. Markó Béla (Duna Televízió, 2000. július 30.) A csatlakozás biztos, a dátum kérdéses. Martonyi János (Délmagyarország, 2000. július 31.) Számomra a tőlünk határral elválasztott és az anyaországban élő magyarok újbóli egymásra találásának valós lehetősége az Európai Unióban van. Dávid Ibolya (Somogyi Hírlap, 2000. augusztus 19.) Azért is szorgalmazzuk a mielőbbi csatlakozást, hiszen EU- tagként látjuk majd annak a folyamatnak az előnyeit, amely eddig komoly terheket rótt a költségvetésre, a magyar gazda­ságra. Áder János (Magyar Nemzet, 2000. augusztus 19.) Nem hozzánk kíván csatlakozni Nyugat-Európa, hanem mi kívánunk belépni egy fejlettebb termelési kultúrájú állam­közösségbe. Glatz Ferenc (Magyar Hírlap, 2000. augusztus 19.) Egy olyan ország, amely ily módon darabolódik és ennyire kilátástalan rétegeket vagy területeket cipel magával, az nem érett arra, hogy uniós tagságot követeljen magának. Németh Miklós (Békés Megyei Nap, 2000. augusztus 21.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom