Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-02 / 280. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. December 2., hétfő Nézőpont Bálái F. István A haleszi torzó segélykiáltása A teljes tanácstalanságra vall, amit a gazdasági és közlekedési mi­nisztérium tesz mostanában az M5-ös autópályával kapcsolatban. Persze nem könnyű a helyzet, mert ami egyszer félresiklott, azt már nehéz újra pályára állítani. Az M5-ös ügye többször is félresiklott, bár én nem az eredeti döntést, a koncesszióba adást tartom a legna­gyobb hibának. Valamikor 1993 táján, amikor ez az elképzelés meg­született, a magyar gazdaság előtt nemigen látszott más út a sztráda- építésre. Az eredeti iránytól való első eltérés az Orbán-kormány nép­szerű, bár szerintem demagóg döntése volt. Elvetette a további kon­cessziós megoldásokat, az M5-ös ügyében pedig a matrica kérdését helyezte az első helyre. Ám ezzel veszélybe, több éves távolságba ke­rült a továbbépítés, pedig előbb a végére kellett volna járni a munká­nak. Az Orbán-kormány ráadásul erőből tárgyalt, amihez a két kecs­keméti országgyűlési képviselő is biztatást adott, de a megoldáshoz végül mindenki gyengének bizonyult. A mostani kormány vagy tit­kolja valódi szándékát, vagy nem tudja, hogy mit akar. For­málisan most is a matrica és a továbbépítés a kimondott cél. Ám egy olyan miniszteri biz­tost már leváltottak, aki a legát­fogóbb ismeretekkel bírt az egész kérdéskörről, s egy olyan tisztviselőre bízták az ügyet, akiről megjósolható, hogy szintén cse­lekvésképtelen lesz, mert a nehéz politikai döntést ő sem vállalhatja magára. Hogy a tanácstalanság mekkora, azt jól mutatja egy azóta elvetéltnek látszó ötlet: a tárca közlekedési államtitkár-helyettese még azt is köz- beszerzés tárgyává tette volna, hogy kik legyenek annak a küldött­ségnek a tagjai, amely az AKA Rt-vel tárgyal a kérdésről. Ebből is lát­szik, hogy egyetlen illetékesnek sincs használható javaslata, a meg­oldást mindenki mástól várja. Úgy tűnik, hogy a szeptemberben be­harangozott közbeszerzési eljárást meg sem kezdték, mert reszkető idegesség fogja el a minisztérium sajtóosztályát, ha erről érdeklő­dünk. Egyben biztos vagyok: a haleszi torzó, az autópályának Félegyháza Halesz nevű külterületén lebegő vége még évekig mutat majd úgy déli irányba, mint egy kezét lendítő emberszobor megcsonkított kar­ja. Pedig mielőbb tovább kellene építeni! A befejezetlen autópálya a legrosszabb Nincs Európa kereszténység nélkül! Háromnapos tanácskozást tartottak Lakiteleken A keresztényi, keresztyéni értékrend boltíveket húz ember és ember közé, és ez tanít meg minket arra, hogyan tudjuk megvalósítani a szolgálni tudó életet min­dennapjainkban, magán- és közéletünk­ben - hangsúlyozta szombati vitaindító­jában Dávid Ibolya. NÉPFŐISKOLA A Lakitelek Népfőiskolán szombaton tartott előadásában a pártelnök asszony szólt an­nak fontosságáról, hogy mennyire tudjuk orvosolni azokat a sebeket, amelyeket a ma­gunk mögött hagyott huszadik század ejtett, fasizmusával, kommunizmusával, népirtá­saival és diktatúráival. Ezeket a sebeket a XXL századnak kell begyógyítania. A keresztény konzervatív gondolkodók közül történelmünk során nem kerültek ki nagy, világmegváltó forradalmárok, de nem kerültek ki diktátorok sem, mivel ennek a felfogásnak az a legfontosabb jellemzője, hogy tudja: a rostáló idő és a józan alkal­mazkodás, alkalmazás kiszűri a maradan­dót, és a valódi értékek előbb-utóbb a he­lyükre kerülnek - hangsúlyozta Dávid Ibo­lya. Hozzátette: a keresztény konzervatív ér­tékrend olyan, mint a felelős szülő, aki tud szeretettel korlátozni akár gyermeke saját, akár a közösség érdekében. A politikus leszögezte: a keresztényeket Európában három mágikus erő köti össze: a római jog, a görög kultúra és az európai ke­resztény értékrend. Ez utóbbi az, amelyik mindig nyitott a világ felé, amelyik meg akarja ismerni azt, de alázattal van az élet és a Teremtő iránt. A keresztény konzervatív programnak viszont - és az a közéletre is igaz - két alappillére van: az egyik az ottho­nosság, a másik a békesség. A kettő messze­menően összefügg egymással. A hitbeli meggyőződésről szólva Dávid Ibolya kije­lentette: a közéleti ember, a politikus vallási hovatartozása akkor sem magánügy, ha az illető érvei közül egyik, másik érthető. Vége­zetül hazánk küszöbön álló EU-s csatlako­zásáról szólva az MDF elnöke annak a véle­ményének adott hangot, hogy amelyik euró­A tanácskozás resztvevői érdeklődéssel hallgatták az előadókat. fotó: sz. a. pai földdarab tartósan leszakad az egyesülő Európától, az előbb vagy utóbb lakhatatlan szigetté válik. « Kurt Biedenkopf, Szászország idén lekö­szönt miniszterelnöke Dávid Ibolya előadás­hoz kapcsolódva kifejtette: a keresztényi ér­tékrendek nem mindig közvetlenül jelennek meg, hanem gyakran olyan intézményeken, szabályrendszereken, törvényeken keresz­tül, amelyek meghatározzák együttélésün­ket és az együttélés stratégiáját. Csatlakozá­sunkkal kapcsolatosan a hémet politikus ki­jelentette: Magyarország egy olyan Európá­ba fog belépni, amelynek önmagát is újra kell definiálnia. Hozzátette: az unió küszö­bönálló bővítése a kereszténydemokrácia számára is új kihívásokat jelent. Ezért an­nak a véleményének adott hangot, hogy át kell gondolni, hogy a keresztény szolidari­tást miként lehet érvényesíteni az eltérő gazdasági fejlettségű, eltérő jólétű országok között úgy, hogy közben a nemzeti érdekek ne sérüljenek. Fazakas Szabolcs, a Horn-kabinet egy­kori minisztere, az Interparlamentáris Unió magyarországi csoportjának elnöke szólt arról, hogy Magyarország mindent elköve­tett, hogy megfeleljen az uniós elvárások­nak. Mint mondta, az alkotmány módosítá­sa elől már elhárult az akadály, ám a várha­tóan másfél év múlva bekövetkező csatla­kozásig még számos feladat van hátra. A párton kívüli politikus szerint: mindenek­előtt részletes és mindenre kiterjedő tájé­koztatást kell adni a lakosságnak, ugyanak­kor. fel kell készíteni az intézményeket, vállalkozókat, hógy noha az uniós alapok­ból jelentős források várhatóak, azok nem normatív alapon járnak, hanem mind- egyikre pályázni kell. _________szász andrás Örömmel tájékoztatjuk önt, hogy Hír TV Magyarország ELSŐ TELEVÍZIÓS HÍRCSATORNÁJA 2002. DECEMBER 2-ÁN HÉTFŐN, 6 ÓRAI KEZDETTEL MEGKEZDI KÍSÉRLETI ADÁSÁT. A DECEMBER VÉGÉIG TARTÓ KÍSÉRLETI IDŐSZAKBAN ADÁSUNKAT DIGITÁLIS MŰHOLDVEVŐVEL FOGHATJA A 11200,5 MHZ-EN, HORIZONTÁLIS POLARITÁSSAL (szimbólumsebesség 27500 ksps FEC 3/4) REGGEL ÉS ESTE 6 ÉS 9 ÓRA KÖZÖTT, az AMOS-i 4 fok Nyugat műholdról. A Hír TV hivatalos adása 2003. január 2-ától IMMÁR A HELYI KÁBELHÁLÓZATOKON IS JELENTKEZIK HÍREIVEL, ELEMZŐ ÉS MAGAZIN MŰSORAIVAL MINDEN NAP REGGEL 6-TÓL ESTE 23 ÓRÁIG. Szeretettel várjuk nézőink körében. Egyenesen. Önnek. Hír TV A német művelődés ünnepe Baja Egy esztendei építőmunka után szombaton ünnepélyes keretek között átadták a bajai Magyarországi Németek Álta­lános Művelődési Központja új épületszárnyát. A Magyarországon élő németek anyanyelvének, kultúrájának megőrzéséhez nyújtott sokrétű anyaországi támogatásra a ma­gyar kormánynak egyetlen szava van: köszönjük - mondta Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hiva­talt vezető miniszter az avatón. A bővítés folytán az országos beiskolázású intézmény - mely­nek egyebek között óvodája, álta­lános iskolája és gimnáziuma is van - 16 osztályteremmel és cso­portszobával bővült, így a jövő­ben még több tanulót vehet fel. A beruházás mintegy 300 millió fo­rintos költségét a düsseldorfi Hermann-Niermann Alapítvány, a magyar állam, a dél-tiroli kor­mány és a Magyarországi Néme­tek Órszágos Önkormányzata fe­dezte. Az ünnepségen dr. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal minisztere hangsúlyozta: a ki­sebbségek kiváló tényezők arra, hogy a népek és nemzetek egy­mást megértsék. A magyar kormány nemzeti­ségpolitikája három elven nyug­szik: részint nemzetalkotóknak tekinti a nemzetiségeket, nemze­ti kultúrának kultúrájukat. Más­részt elvárja, hogy amit Magyar- ország megtesz az itt élő nemze­tiségekért, azt a szomszéd or­szágban is tegyék meg az ott élő magyar közösségek érdekében. Harmadszor: az anyaországnak joga van a másutt élő honfitársai közösségeit támogatni. Örömét fejezte ki, hogy hazánkban több mint tíz nemzet táncaiban, dala­iban gyönyörködhetünk. A jövő Az intézmény új szárnya építészetileg is tetszetős. évi költségvetés összeállításánál figyelemmel voltak arra, hogy a nemzetiségeknek nagyobb tá­mogatást biztosítsanak. Az idei­nél 3-3,5 milliárddal több, 14 milliárd forintot meghaladó ösz- szeg jut a Magyarországon élő 13 nemzeti és etnikai kisebbség tá­mogatására. Ezen összeg kizáró­lag a nemzetiségek anyanyelvé­nek megőrzését, az oktatást és a hagyományok ápolását szolgál­ja. Á cigányság felzárkóztatására külön keret lesz, valamint a ha­tárainkon túl élő magyarok segí­tésére is. Ezt követően az immár kétnyelvű érettségit adó intéz­mény új szárnyának avatása kapcsán Kiss Elemér kitüntetése­ket adott át. Heribert Wegmann, kormánya külföldi iskolaügyekért felelős hi­vatalának igazgatója és Uwe Stiemke, a Hermann-Niermann Alapítvány elnöke egyaránt a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta a magyar­országi németség érdekében ki­fejtett tevékenységük elismeré­seként. Dr. Knáb Erzsébet, az MNÁMK főigazgatója a Magyar Köztársasági Arany Érdemke­resztet vette át. Köszöntőt mondott és a bajai intézmény jelentőségét méltatta többek között Wilfried Gruber, az NSZK budapesti nagykövete, Richard Theiner, a dél-tiroli kor­mány elnökhelyettese, Hiller Ist­ván államtitkár, és Széli Péter polgármester. Többen hangsú­lyozták, hogy a Baján 12 éve fennálló, 800 gyermeket oktató intézmény kiemelkedő példája az anyaország és a határon túl élők együttműködésének, ami erősíti a két állam együttműkö­dését is. Az ünnepség fényét emelte a testvériskola, a mosbachi gimná­zium fúvószenekarának, a helyi­ek énekkarának és az iskola szó­listáinak színvonalas műsora. GÁL ZOLTÁN - GÉCZY ZSOLT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom