Petőfi Népe, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-30 / 279. szám
Allergia. Sokan a háziporra és az állatszőrre is rosszul reagálnak. 4^ Van segítség! Könnyen előfordulhat, hogy megbotlik, elcsúszik, és kész a baj. ^ Mi a teendő? © Földünk második -j legelterjedtebb » eleme. Szilíciumra szervezetének is szüksége van. Örökké számoljuk a táplálékkal bevitt zsírok kalóriaértékét. A mennyiséget alkalomadtán csökkentjük. Ám akkor táplálkozunk okosan, ha előnyben részesítjük a zsírszegény, illetve a csökkentett zsírtartalmú ételeket. ■WL Állandó téma az élelmiszerekben található zsír mennyisége, amely összefüggésben vari a túlsúly kialakulásával, az elhízással. • Gondolná-e, hogy a zsíranyagcsere-betegségek (magas vérzsírszint, elhízás és szövődményeik) valamilyen módon érintik a magyar felnőtt lakosság 2/3-át?! Témánk időszerűségét nem csak a közelgő nagy karácsonyi trakták, újévi bulik és sokfo- gásos ünneplések indokolják, de az a tény is, hogy éppen az elmúlt hónapban a magyar egészségügyben is fontosnak láttak egy új (újabb) lépést megtenni: Magyarországon országos és regionális lipidológiai központokat alakítottak ki (a lipid szó zsírt jelent). Méghozzá nem csak a felnőtt-, hanem a gyerekgyógyászatban is, felismerve, hogy már kisgyermekkorban kialakulhatnak a rossz étkezési szokások és bizonyos öröklött hajlamok nyomán zsíranyagcsere-zavarok, amelyek később súlyos betegségbe fordulhatnak át. A megoldás nem az, hogy teljességgel ki kell iktatnunk a zsírt az életünkből; száműzni az étrendből, a konyhából, az egész világból. Mint a szélsőséges vélekedések általában, úgy ez sem állja meg a helyét. Mert bizonyos zsírokra szervezetünknek igenis szüksége van! Vagyis: megfelelő minőségű és mennyiségű zsír kell szervezetünk működéséhez. Elsősorban a helyes választás a fontos. Megállapították, hogy azok, akik sok zsiradékot fogyasztanak, túlsúlyosak lesznek GYAKRAN VÁLASSZA Egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak • SZÁRNYASOK (pl. szárnyas pástétom, pulykamell, csirkecomb) • HALAK (pl. lazac, tonhal, laposhal, hering, pisztráng, vörös márna) NÖVÉNYI ZSIRADÉKOK ÉS OLAJOK (pl. csökkentett zsírtartalmú margarinok, szójaolaj, repceolaj, olívaolaj) HA LEHET, KERÜLJE Telített zsírsavak • MARHA-ÉS SERTÉSHÚSOK (pl. rántott sertésszelet, sült hús, gulyás) • KOLBÁSZOK ÉS FELVÁGOTTAK (pl. sonka, szalámi, szalonna, sült kolbász) • ZSÍROS TEJ ÉS TEJTERMÉKEK (pl. tejszín, vaj, zsíros sajt) De szól a Jó Tanács arról is, hogy mi a teendő, ha esetleg nem tudta megúszni az éppen aktuális náthajárványt, vagy ha megcsúszott a jeges úton, és egy húzódás miatt fáj a lába. Van segítség. A Jó Tanácsnak ebben a számában is sok jó tanácsot talál. munkahelyünkre, minden síkos és csúszós. Ha meg kicsit enyhül, akkor olvad és szürke és sós és latyakos a világ. Mintha elfelejtkeztünk volna a tél örömeiről. Pedig van-e szebb a meghitt ünnepeknél, a szép fehér karácsonynál?! Mintha elfelejtettünk volna hóembert építeni. Pedig van-e hangulatosabb, kellemetesebb foglalatosság, mint egy hóbuckát összegörgetni, abból hóembert építeni, aztán felöltöztetni lyukas fazék kalappal, répaorral, kokszszemekkel?! A komorabb-borúsabb időkben (unatkozik, nincs kedve semmihez...) megvigasztalódni szeretne, esetleg néhány finom falattal. Nincs is ebben semmi baj, csak ne legyen nagyon zsíros az a falat! Hogy miért? A válaszadást, s a jó tanácsok közlését már ezen az oldalon elkezdjük. A Jó Tanácsnak ebben a számában bevallottan jó kedvre próbáljuk hangolni az olvasót. Mert a tél nemcsak náthát, csöpögő orrot, harákoló köhögést jelent. Nem kell, hogy azt jelentse! Jó tanácsokat adunk: ha felkészül, ha gondoskodik szervezete vitamin- szükségletéről, az antioxidánsokról és az olyan nyomelemekről, mint amilyen a szelén vagy a magnézium, ha rendszeresen iszik finom rooibosteát, ha van otthon, a házi patikában emésztést segítő-megkönnyítő articsókadrazsé - akkor nincs mitől tartania. Élvezheti a tél örömeit, gyönyörködhet a havas táj meghittcsendes szépségében - no persze nem a bénult városok és nagyvárosok közlekedési dugójában. Tessék télen is sétálni, kirándulni menni! ízületeinek érzékenységét pedig csökkentheti zöldkagylóporral. és ezzel számos megbetegedés kockázata is növekszik. És mi történik, • A túl sok telített zsírsav fogyasztásának rizikói: a túlnyomórészt állati zsiradékok az LDL (az ún. rossz) koleszterin szintjét növelik. • A túl kevés telítetlen zsírsav fogyasztásának rizikói: szervezetünk önállóan nem képes telítetlen zsírsavakat előállítani. Ezeket csak a táplálékunkból tudjuk fedezni. Hiányállapot alakulhat ki, a vérképzésben és az immunrendszerben keletkezhet komoly zavar. Tehát a táplálékokkal bevitt zsírok meny- nyiségére és minőségére nagyon oda kell figyelni. A szabály igen egyszerű: aki a zsírban gazdag állati élelmiszerek helyett a zsírban szegényeket választja (mint például: pulykamell), továbbá ha állati zsiradékok helyett növényi margarinokat és olajokat részesíti előnyben, akkor a táplálékkal bevitt zsírsavösszetétel optimálissá válik. Ügyeljen a megfelelő zsírbevitelre! továbbá akkor, amikor nem megfelelő zsiradékfajtát fogyasztunk? Ha túl kevés zsiradékot fogyasztunk, a vér HDL-(úgynevezett jó)-koleszterinszint- je csökken. Ez előnytelen lehet, mert ez a koleszterinfajta védi az erek falát a veszélyes plakkok kialakulásától, így az érelmeszesedéstől. A túl kevés zsírbevitel mellett a vitaminellátás is veszélyeztetett: a zsírban oldódó vitaminokból hiány alakulhat ki a szervezetben. A salátát például azért érdemes mindig egy kevés olajjal elkészíteni, hogy az értékes zsírban oldódó vitaminokat is hasznosítsa szervezetünk. Olyan szép a tél... Csakhogy mintha ezt elfelejtettük volna. Főleg a városban élők. Hiszen a fagyok beálltával, a hó lehulltával szinte megbénul életünk: nem érünk be a Az ezerszer elátkozott zsírok NEM MINDEGY, HOGY MILYET ES MENNYIT!
