Petőfi Népe, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-19 / 269. szám
in EXTRA ■ Utazásközvetítő iroda Kecskemét, Arany I. u. 3. Tel.: 76/416-488 Slágerút • HAWAII (december 15-ig hetente) • 8 nap, repülő + ***hotel: „Bronztű, sisak...” Történelmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről ___Recenzió ____________ B uda Ferenc költő kézírásával és a történelmi múltat idéző szép borítóval képeskönyv jelent meg Fűzi László szerkesztésében. Valóságos a történelmi képeskönyv elnevezés, hiszen a honfoglalás előtti, számunkra csaknem végtelen időtávlatokat idéző évszázadokig visszatekint pl. egy újkori, kb. 6000 évvel ezelőtti hombáredénnyel, és eljut Kecskeméti Vég Mihály XVI. századi zsoltárfordításáig vagy Kodály Zoltán 1957-es fotójáig. A képeskönyv megállásra kényszeríti a felgyorsult időben túlzottan kapkodó rohanó embert, és arra figyelmezteti, hogy mennyi érték, emlék mellett megy el szótlanul, odapillantás nélkül, csak a pillanatra tekintve. Ez a mában élés, ez a nyugalom nélküliség - szellemi elszegényedéshez vezet. Hiszen el kell csodálkoznunk pl. egy II. századbeli római dísztálon vagy a honfoglalás kori ezüst tarsolylemezen. Egy középkori fazék pedig arra figyelmeztet, hogy a közelmúltban nagyszüleink is hasonló formájú edényben őrizték a szilvalekvárt. A földben rejtőző kincsek egy része a múzeumokba került, így ezek a képek a kiállítások megtekintésére serkenthetnek bennünket. A távolabbi és a közelebbi múltat idézik fel a levéltárak gyűjteményei: itt egy 1600 körüli szultáni rendelet, ott egy nemesi adománylevél, II. Ferdinánd aláírásával a kecskeméti Domián Balázsnak. Ez a címeres adománylevél is megállítja az olvasót: ismerős kecskeméti családok tagjait hozza közelebb. Melyik ősük kaphatta ezt a dokumentumot? A történelem nagy és kisebb eseményei egymást követik ebben a képeskönyvben. Egyszer a török hódoltságra gondolunk, máskor meg az 1848-as szabadságharcra. Itt született Petőfi Sándor, ott meg Nagy Lajos, a .Kiskunhalom szerzője. S közben „hétköznapi” emberek jelennek meg, családostul, komolyan, derűsen, zsebkendőt és rózsafüzért szorongatva - mintha egy régi családi albumból léptek volna elő. Itt beszélget a falusi ház előtt két kendős néni, ott szakmári lányok háromkirályokként járnak az utcán. A hajósi pincék mélyén kóstolják a bort, Öregcsertőn meg „három nemzedék”, nagyanya, mama és lánya öltözik népviseletbe. Mögöttük a táj, a természet, a tanyák, falusi és városi házak. S a fényképek, emlékek, szövegmagyarázatok stb. közben az olvasó nem tud higgadt maradni, mert sokszor személyes ismerősök, családi futók jutnak eszébe. Hajdan a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban tanultam: itt az iskola képe meg Szilády Ároné, aki még édesapám jutalomkönyvébe beírta a nevét. Vagy: Jámbor Pál (Hiador) 1840-től a kalocsai papneveldében tanult, Óbecsén, a Vajdaságban volt segédlelkész, ahol anyai nagyapám volt albíró. Könyvét megvette, ma is őrzöm. A Bartók Béla csoportképen egy ismerős bírót fedeztem fel stb. Ahogy közeledünk az időben a közelmúlthoz, mind több emlék idéződik fel bennem. Sántha György (1888-1974) kecskeméti költőt szerencsére sokan ismerjük, családja itt él városunkban. De kevesen gondolnak arra, hogy ha a városháza előtt mennek el, ott látható a Katona József-emlék- kő, mely Kecskemét nagy fiának, a Bánk bán szerzőjének halálára figyelmeztet. Sántha György Itt című versét e kőről és Katona József itteni tragikus haláláról írta: „Itt roppant rá a Tér hármas fala, / és összeomlott a Bánat maga: / magányos csillag, kit az esti ég / szül és a Melindátlan semmiség.” Németh László és Kecskemét kapcsolata - irodalomtörténeti jelentőségű. Tóth Lászlóhoz fűződő barátsága, kapcsolata a Részvény Nyomdával, a Tanú című folyóiratának megjelentetése - ma már a Kéttemplom-közben az emléktáblán is elolvasható. Számára Kecskemét - a „Minőség jelképe lett”. Valamennyiünk számára nagy élmény, hogy a korábbi Homok-haza és a most megjelent „Bronztű, sisak” maradandó értékkel gazdagítja a Bács-Kiskun megyéről alkotott képet. SZEKÉR ENDRE A különféle vallások az emberi kultúra szerves részét képezik. Fejlődéstörténetüket tekintve úgy alakult, hogy - mai ismereteink szerint - mára többé-kevésbé öt világvallás terjedt el a Földön. Ezek némelyikét az egy isten létét feltételező világkép határozza meg, míg vannak olyan vallások, amelyek ezen a területen bizonyos pluralizmust testesítenek meg. Az oldalban közölt összeállításunk nagyon rövid ismertetőt kíván nyújtani néhány vallás, illetve egyház tanításából, mindenféle rendszerező igény nélkül. takozásához vezetett. E törekvés képviselői a világias, anyagias és laza fe- gyelmű, hatalmaskodó és a néptől távol kerülő egyház ellenében az igazi, ősi kereszténységhez való visszatérés KATOLIKUS EGYHÁZ. Az egykori nyu gáti, latin nyelvű és kultúrájú keresztény egyház a Kelettel való szakítás óta katolikus vagy római katolikus egyháznak nevezi magát. Az elnevezés is kifejezi, hogy magát tekinti a hit igazi letéteményesének, és egységének alapja rómaisága. Á pápa személyén túl egységét a történelmi, kulturális, valamint a teológiai hagyományok egyneműsége is biztosítja. A római pápák egyház feletti hatalmának elve és gyakorlata igen régi eredetű. Péter jogán az első római püspökök már az első keresztény évszázadokban elsőséget és joghatóságot követeltek maguknak a világegyház egésze felett. Ezt az igényt támogatta az is, hogy időközben a pápaság Itáliában világi hatalommá is lett. XIII. Leó pápa idején indult meg az új modernizációs folyamat (a szociális doktrína kidolgozása, a keresztény pártok és szakszervezetek támogatása és a neotomis- ta filozófia megteremtése). Az átfogó reform azonban a XX. század derekáig váratott magára (lemondtak a latin nyelv kizárólagos használatáról, külsőségeiben is korszerűsítették a szertartások rendjét, kezdeményezték más vallásokkal, felekezetekkel, valláson kívüliekkel a párbeszédet, pápai dokumentumok tettek hitet az egyház felelősségvállalása mellett, a mai világ problémáinak megoldásában). PROTESTÁNS EGYHÁZAK. A katolikus egyház belső bajainak orvoslási szándéka a XV. században a reformmozgalmak kibonprogramját fo- galmazták meg. Elsőként a német Martin Luther lépett fel 1517-ben közzétett 95 pontos reformjavaslatával. Ezt követően néhány évtized alatt látványos hitújítás bontakozott ki Európa nagy részén. A reformáció hitelveit elsőként az 1530-as Ágostai Hitvallásban foglalták össze. Ezt több más irat követte, és 1563-ban a Második Helvét Hitvallás is megjelent. A reform kezdetben gyorsan terjedt Németországban. Válaszul a pápa kiátkozta Luthert. A francia reformáció élére Jean Calvin állt. Ő puritán etikát hirdetett s erkölcsi elveiben a szorgosan gazdálkodó polgár létének alapelveit fogalmazta meg. 1534-ben Angliában is hitújításra került sor, aminek első lépéseként VIII. Henrik király magát nyilvánította az angol államegyház fejének. Az új anglikán egyház református vonásokat vett fel, megtartotta pl. a püspöki egyházszervezetét. A reformáció egyházai az elkövetkező évszázadok alatt kialakították szervezeti és hitrendszerüket. Időközben újabb szakadások történtek. Kialakult a baptista, a múlt században a metodista és az adventista egyház, melyek a hagyományostól eltérő módon értelmezték a reformáció elveit. Az irányzatokra tagolódás folytatódott (pl. pünkösdisták, unitáriusok stb.) ORTODOX KERESZTÉNYSÉG. Már az ókor első századaiban is világosan kirajzolódó választóvonal különböztette meg egymástól a Római Birodalom keleti és nyugati felének keresztény gyülekezeteit, s e különbségeket a létrejövő politikai határok csak tovább erősítették. Kelet keresztényei szertartási nyelvként a görögöt használták, szemben a nyugaton használatos latinnal. 1054-ben egymás kölcsönös kiátkozásá- val a kereszténység keleti és nyugati egyházra szakadt. A szakadás után fokozatosan nőtt a teológiai, liturgikus és jogi eltérések száma. A keletiek kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a Szentlélek tiszteletének, ám azt csak az Atyától szárma- zónák vallják. Nem hiszel nek a tisztítótűzben, 8- ' v nem vallják a nyugati egyházban elfogadott Mária-dog- mák egy részét és nem ismerik el A római katolikus egyház feje a szakadás után ülésező egyetemes zsinatok érvényességét. Tagadják a pápa egyházfői hatalmát, nincs egységes egyházi főhatóságuk, és hitelveik letéteményese nem az egyházi hierarchia, hanem a hívők népközössége. Liturgiájuk nyelve eredetileg görög, de később mindenütt áttértek a nemzeti nyelv használatára. Megkülönböztetett tiszteletben részesítik a szentek képmásait, és általában elmondható, hogy buzgón gyakorolják a szentek kultuszát. Templomaik belső berendezésének ezért elengedhetetlen kelléke a szentképfal. Az ortodox kereszténység legnagyobb megrázkódtatása az iszlám előretörése volt, hiszen ennek következtében Egyiptom, Szíria és Kis-Ázsia keresztény egyházai szinte teljesen megsemmisültek. Némi kárpótlást jelentett a szláv missziók sikere, amelyek eredményeképpen Kelet-Euró- pa szláv népei szinte kivétel nélkül az orto- dox kereszténységet vették fel. __________■ Ne gyedóra irodalom • Negyedóra irodalom • Negyedóra irodalom Krúdy Gyula Maggar tájak I Most már biztonságosabban folytattuk utunkat, leg- ' feljebb vércsék kiáltoztak fejünk felett, de bagolyhuhogás, sajnos, nem hallatszott. A völgyben feltünedezik vala a kis Várpalota, mint egy visszaszálló ifjúkori emlék. Igen, itt a falu közepén állott az az ódon, zöldre festett, a széllel mindig hosszadalmasan beszélgető Zichy-kastély, amelynek kanyarulatos folyosóin letettem vala iskoláskönyveimet, hogy a sarokablakhoz állva arról ábrándozzak, mily jó volna innen a nagyapám kocsiján elutazni, ahogyan az öregember beszélgette el valaha a leányszöktetéseket. Nem akart velem senki sem elszökni Palotáról. Amerikai barátom újabb ötlettel állott elő.- Mi, Amerikában tudjuk erről a községről, hogy itt valamikor híres gyilkosság történt. Hoszter Fülöp kiirtotta a vendégfogadóst tíztagú családjával együtt. Felelém, hogy nagyon régen volt az, több, mint fél századja. Hoszter Fülöpöt Veszprémben felakasztották. Többet is tudhatnának az amerikaiak erről a bájos helyről, a Bakony közepéről, amelynek a közelében állott Mátyás király híres vadászkastélya, Pusztapalota.- Legalább abban a fogadóban kellene megszállni, ahol az a nevezetes gyilkosság történt - indítványozta az amerikai. A szállásnak valóban nem volt semmi akadálya, már csak azért sem, mert estefelére hajlott az idő. Hosszú, földszintes épület volt a fogadó, vasrácsos ablakokkal, síró- rívó ajtókkal.- No hát, ha itt sem lesznek kísértetek, akkor sehol sem - szólt kézdörzsölgetve az amerikai. - Mi, Amerikában sokat megadunk egy jóravaló kísértetért. Fogott-e kísértetet az amerikai? Én bizony nem tudom, mélyen aludtam, mert az egész napi kocsikázás a legjobb altató. Az amerikai szótlan volt. Ügy látszik, mást várt ettől a bakonyi utazástól, amint az amerikai naptárakban olvasni szokta az esti kalandokat. Elhatároztam, hogy felvidítom. Utóvégre nagy utat tett meg azért, hogy a Bakonyt lássa. Lakott akkoriban Várpalotán egy Mózsi nevű ember, aki amolyan mihaszna fráter volt, színlapokat ragasztott ki, gyászjelentést hordott, a fogadó körül lebzselt, a cigányokért szaladt, vagy segített veszett kutyát kergetni. Azt hiszem, az egész világon mindenütt vannak ilyen semmire se jó emberek, akik valamely rejtelmes véletlen folytán élnek. Mózsi öregember volt már, a járása is igen elnehezedett, már csak az érdekelte, hogy mit főznek a palotai konyhákon, de némi kis pénzért vállalta, hogy majd betyárnak öltözve megállítja az utazókocsit ott Palotán túl, ahol megint kezdődik^ Bakony. Ősz felé andalogtunk. A Lon- csos nevű szőlőhegynek már olyan illata volt, hogy mindenkinek stációt kellett volna tartania valamely hegyoldali présháznál, hogy kigyönyörködje magát a régi szép Magyarország hangulataiban, csak az ilyen amerikainak volt sürgős az utazás, mert retúrjegye volt a gőzhajóra. A páros fák elpirultak az örömtől, amikor a régi kisfiút visz- szatémi látták e tájra. Az országút mellett futamodó árkok felkiabáltak a kocsira. Virágok hervadozva integettek ki mély kertekből, hogy megállítsák néhány szóra az útikalauzt. De menni kellett, mert a nehézkes Mózsi már lesben áll az erdőszélen. Hát valóban igy is történt. Alig haladtunk vala a nedves erdei úton darab ideig: miközben veszprémi fiákeresünk félig hátrafordulva arról beszélt, hogyan vitt az atyja egy kóborló kísértetet Veszprémtől Füredig, ahol kénytelen volt kellemetlen utasát a Balatonba dobni - egyszer csak pisztolylövés dördül el az erdőben, és a fák közül kirontott Mózsi. Miután amolyan színházicédu- la-hordozó is volt, a műkedvelőktől szerzett magának betyáröltözetet, cifra szűrt, gatyát, süveget. Sült arcú kocsisunk persze az ostornyelet fogta rá a rablóra, de az intett neki:- Ne bántsuk egymást, Szekeres gazda! Fiákeresünk ekkorára már felismerte Mózsit. Az álbetyár a kocsihoz ugrott és bambán várta további teendőit. Mire én mogorván rátámadtam, hogy nem szégyelli-e magát az útonállásért, mért nem megy valamely becsületes pályára, gondoljon gyermekeire, öregszüleire, jövőjére. Mózsin láthatólag fogtak szavaim. Lehorgasztotta a fejét és szótlanul állott a kocsi mellett.- Többé meg ne halljam, hogy kirabolod az utasokat! Mózsi bólintott:- Jól van, tekintetes úr. De legalább egy kis pálinkára valót tessék adni. Mózsi addigra ugyanis elköltötte az útonállásért kapott előleget. Az amerikai, aki eddig kíváncsi feszültséggel hallgatta a beszélgetést, most fészkelődni kezdett a helyén.- Pálinkára nem adunk - szólalt meg. - De itt van az antialkoholista mozgalomnak egy röpirata. Ezt haszonnal olvashatja. Útitáskájába nyúlt és két füzetet adott át a haramiának. Mózsi, ez az elvetemedett mihaszna hangosan sírni kezdett, a füzeteket forgatva kezében:- Hát ezért adtam magam a betyáréletre? A kocsi tovább robogott, az amerikai megelégedetten mosolygott. (1926) VÉGE Petőfi Népe Kiadja a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója. Főszerkesztő: Hámori Zoltán Főszerkesztő-helyettes: Bán János Ügyvezető igazgató: Gazsó László Gazdasági vezető: Gyorsa Zoltánná A szerkesztőség és a kiadó címe: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 76/518-200. Telefax: 76/481-434 Kiadói telefax: 76/486-539 E-mail-cím: petofinepe@axels.hu Készült: Szilády Nyomda Kft. Telefon: 76/481-401. Telefax: 76/481-204 Felelős vezető: Boros Gábor ISSN szám: 00133-235 x Az előfizetői példányok kézbesítését a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. terjesztőhálózata végzi. Árusítja a Délhír Rt. Terjesztés: Juhász Attila Telefon: 76/518-273. Telefax: 76/486-539 Előfizetés: 76/518-270 Előfizethető a Petőfi Népe kézbesítőinél, ügynökségeinken és közvetlenül a kiadónál, valamint közvetlenül, postautalványon és átutalással a KHB 10402506-25020380 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetés díja: egy hónapra: 1.330 Ft; negyedévre: 3.990 Ft; félévre: 7.980 Ft; egy évre: 15.960 Ft. Hirdetési vezető: Király Ernő. Telefon: 76/518-275 Telefonos apróhirdetés-felvétel: 76/518-250 Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon részt vevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Kéziratokat és fotókat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Az újság PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült. A. MATESZ által auditált. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok fejhasználásával a kiadónk érdekeltségébe tartozó cégek (Axel Springer Budapest Kiadói Kft., Axel Springer Magyarország Kft. Harlequin Magyarország Kft., Zöld Újság Rt., Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft., Népújság Kft.) Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.) előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmüket. Lapunkban a cikkek végén megjelenő fekete háromszög fizetett hirdetést jelent. A Petőfi Népe bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Petőfi Népére hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, azokért felelősséget nem vállalunk. A legnagyobb keresztény egyházak
