Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-24 / 248. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I T ÜK Ö R 2002. Október 24., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 23.) Járadékra váltható termőföldek BorsodChem 4 720 Ft ti Egis 12500 Ft ti Matáv 753 Ft ti Mól 4 945 Ft ű OTP 2116 Ft ír Richter 12180 Ft ti TVK 4 600 Ft t Zalakerámia 1340 Ft ti BUX: 7199,60-0,13% eltérés az előző záróértékhez képest BU 7200 __, X INDEX X. 17-23-IG { i JÉtíL 7100 l i w r* ) 7000 6940.32 '%# 7199.60 6900 ** | . 7208.65 ? 6800 7121,66 | . Csütörtök ■ :: Péntek Hétfő § j i & 1 Kedd il S zerda AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 383,58 Cseh korona 7,91 Euró 241,98 Japán jen (100) 198,12 Lengyel zloty Svájci frank 60,09 164,49 Szlovák korona USA-dollár 5,84 248,03 Hírek KERESET. Az első nyolc hó­napban a bruttó nominális átlagkereset 18 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,7 száza­lékkal, a reálkereset - 5,5 szá­zalékos infláció mellett -11,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A reálkeresetek 2001 első nyolc hónapjában 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, mti GAZDAGODNAK. Jövőre 120- 125 milliárd forinttal bővülhet­nek a települések szabadon fel­használható forrásai. Az állam­tól származó összes bevételük azonban ennél nagyobb mér­tékben nő, mivel a kormány 5-10 százalékra tervezi emelni a helyben maradó szja összegét. EUROPRESS KÁRPÓTLÁS. Jövő év január 31-ig kell felajánlani a kárpótlá- sijegy-tulajdonosoknak az ÁPV Rt. kisebbségi részesedéseiből összeállított Forrás Vagyonke­zelési és Befektetési Rt. részvé­nyeit. A portfólióban négy tőzs­decég, az Antenna Hungária, a BorsodChem, a Mól és a Richter ígérkezik a legerősebbnek, europress VETTEK. A Masped Rt. meg­vásárolta a Hungarocargo Nem­zetközi Szállítmányozási Kft. 85 százalékos tulajdonrészét a Hungarocamion Rt.-től. A vétel­árat az eladó kérésére üzleti titokként kezelik. A Hungaro­cargo lett a Masped csoport 43. cége. Az 1989-ben alakult, 39,2 millió forint jegyzett tőkéjű Hungarocargo Kft. múlt évi árbevétele 3,2 milliárd forintot tett ki, ami 900 millióval keve­sebb volt, mint 2000-ben. mti HALASZTVA. A Széchenyi-terv keretében meghirdetett lakossá­gi energiatakarékossági pályá­zatokról november 10-ig dönt a gazdasági miniszter és karácso­nyig mindenki értesítést kap az eredményről. 2002-ben 8056 lakossági energiatakarékossági pályázat érkezett a minisztéri­umhoz, az igényelt összeg 2,6 milliárd forint volt. Nemrégiben 2 milliárd forintot csoportosítot­tak át a tárcához a lakossági energiatakarékossági pályázat keretére, így lehetőség lesz a több mint hétezer pályázat elbírálására, mti ■ Várhatóan novembertől fizet a nemzeti földalap (nfa) azok­nak, akik korábban termőföldet kínáltak fel vételre az állam­nak. A húsz hektárnál kisebb birtokokra különleges ajánlatot kapnak a nyugdíjas földtulajdonosok - mondta Benedek Fülöp címzetes államtitkár, a nemzeti földalap elnöke, akit napi aktualitásokról kérdeztünk. Budapest- Mennyi földet ajánlottak fel ed­dig a földalapnak ?- Mintegy negyvenezer tulaj­donos összesen 65 ezer hektár termőföldet kínált fel megvételre, ebből várhatóan 40-45 ezer hek­tárt vásárol majd fel az állami földalap, ezek a területek kevésbé forgalomképesek. A kérelmek fel­dolgozása, az adatok egyeztetése, ellenőrzése, a helyszíni bejárás sziszifuszi munka, így az idén várhatóan tízezer hektárt vehet meg az nfa. A felvásárlás négy- milliárd forint körüli kiadást je­lent ebben az évben. A szervezet nem csak önálló birtokokat vásárol meg, hanem az egy táblából felajánlott kis te­rületeket, eszmei tulajdonhánya­dokat, fél-, negyedhektáros nad- rágszíjparcellákat, 2-3 aranykoro­nás földeket is, amelyeket a tulaj­donosok nem tudnak eladni, ne­héz műveim és nem szívesen veszik tőlük haszonbérbe. A még kiméretlen, osztatlan részarány­ként nyilvántartott kikarózaüan aranykoronákat is kész megvásá­rolni az állam. A birtok-összevo­nási céllal felvásárolt területekből működőképes parcellákat alakí­tunk ki, s azokat háromhektáron­ként csoportosítva, összefüggő birtokként átadjuk a helyi birtok­hasznosítási bizottságoknak.- Milyen áron vásárolja fel az állata a földet?- Az adott térségben kialakult piaci - aranykorona - értéken. A hatvanévesnél idősebb, húsz hektárnál kisebb területtel ren­delkező földtulajdonosok a vé­telárat életjáradékra válthatják. Az életjáradék alapja a felvásárolt földterület piaci árának a kétsze­rese, az összeg az infláció mérté­kével emelkedik majd. Az agrár­tárca előterjesztéséről hamarosan dönt a kormány, de a felajánláso­kat már meg lehet tenni. Az eddig vételre felkínált 67 ezer hektár földből várhatóan 20-25 ezer hektár lesz az, amit életjáradék fejében adnak át a gazdák a föld­alapnak. Az állami földvásárlási prog­ram meghirdetésével nagytöme­gű felajánlásokra lehet számítani. Indokolatlan többletköltséget je­lentene, ha minden esetben el kellene készíteni a vagyonértéke­lést, ezért bevezetnénk az egy­szerűsített vagyonértékelési el­járást. Ennek alkalmazására a kisösszegű, személyenként évi 500 ezer forintot meg nem hala­dó földvásárlások esetén kerül­ne sor.- Mindenfajta földet fel lehet kínálni?- Zártkertet, belterületi földet, jelzáloggal, illetve haszonbérlet­tel terhelt ingatlant nem lehet fel­ajánlani. Viszont - a bányaható­ságokkal történt egyeztetést kö­vetően - jövőre lehetőség nyílik arra, hogy a korábban bányászati célra, főként külszíni fejtésre ki­adott állami tulajdonú területek visszakerüljenek a termelésbe. A rekultivált földet az nfa visszavá­sárolja, és hasznosításra tovább­adja.- Nem csak eladni, vásárolni is lehet majd a földalaptól.- A kabinet nem tervezi a föld tömeges értékesítését, az nfa kö­rülbelül annyi földet fog eladni, amennyit felvásárol, a földvagyon BENEDEK FÜLÖP Tiszapüspökiben született 1947-ben. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnök, agrárközgazdász- szakmérnök diplomát. Munkahelyei: Tiszapüspöki Rákóczi Termelőszövet­kezet, Törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz, Szolnok megyei TESZÖV, Földművelés- ügyi Minisztérium, Kereskedelmi és Hi­telbank, Inter-Európa Bank. Az Orszá­gos Vadászati Védegylet alelnöke, a tiszapüspöki Aranykorona Vadásztársa­ság és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadásszövetség elnöke. öt százaléknál nagyobb mozgását nem tervezzük.- Mikor indul be a jelzáloghite­lezés?- Az idén elkezdődik a földala­pú jelzálog-hitelezés. A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) és a nem­zeti földalap megállapodása sze­rint a FHB hitelszerződést köt a földtulajdonossal, melynek fede­zete a föld. Amennyiben a tulaj­donos nem tudja a törlesztést fi­zetni, a nfa megvásárolja a földet azon az értéken, amit a bank hi­telfedezetként figyelembe vett. A következő lépésként kidolgozzuk a támogatott kamatozású föld- jelzálog-hitelezés rendszerét. A koncepciótervezet szerint - uniós mintára - hosszútávú, kedvezmé­nyes kamatozású hitel lehetne a földjelzálog-hitelezés alapja, amely mögött később majd meg­jelennek az értékpapírok is. Az értékpapír-forgalmazásból be­folyt hasznot pedig a támogatott kamatozású hitelnél használnák fel. Ennek a bevezetésére azon­ban egy-két évet még várni kell. Úgy vélem, a vásárlások meg­kezdésével megmozdul a hazai földpiac. Az árak növekedése azonban nem robbanásszerűen, egyik napról a másikra fog bekö­vetkezni. A földárak akkor fognak jelentősen megemelkedni, ami­kor hazánk már tagja lesz az Eu­rópai Uniónak. újvári gizella Tömeges leépítés az IBM-nél Bezárja székesfehérvári üzemét az IBM, a döntés a fehérvári gyár 3700 munkavállalóját érinti. Közülük 2100-an IBM-es állományban vannak, 1600 ember pedig kölcsönzött munka­erőként dolgozott a cégnél. Budapest Dieter Münk, a cég európai gyár­tásért felelős alelnöke elmondta: a merevlemezgyártás november 30-ával szűnik meg Magyarorszá­gon, ezt követően 2003 első felé­nek végéig kerül sor a gyártóso­rok leszerelésére és a többi terü­let kiürítésére. Az IBM a merevlemez-meghaj­tók piacán tapasztalható kereslet­visszaesés miatt kénytelen dol­gozói létszámát csökkenteni, és kényszerül a székesfehérvári üzem bezárására. Dieter Münk azt mondta: az elhatározás nem érinti az IBM egyéb, Magyaror­szágon levő vállalkozásait. Hozzátette: az átszervezés és a kapacitáscsökkentés azért Eu­rópában következik be, mert a gyártási tevékenységek és a be­szállítók többsége az ázsiai tér­ségben van. Az IBM az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve dolgo­zik az elbocsátások feltételrend­szerén, és a munkavállalók pénz­ügyi támogatásától a munkahely- teremtés segítéséig mindent meg­tesz azért, hogy csökkentse a le­építésekből eredő nehézségeket. Hozzáfűzte: a magyar kormány­zati szervek megígérték, hogy mindent elkövetnek a dolgozók új munkahelyhez juttatása, illetve átképzése érdekében. A gyár érdekképviseleteinek vezetőivel a jövő héten kezdődnek meg a tár­gyalások. Az IBM 1994-ben hozta létre a Videoton tulajdonában le­vő üzemépületekben a székes- fehérvári gyárat, amely tavaly két­milliárd dollár forgalmat bonyolí­tott le, és az idei nyáron még öt­ezer dolgozója volt. A székesfehérvári önkormány­zat információs irodával és ingye­nesen hívható zöldszámmal segí­ti az IBM-től elbocsátottak elhe­lyezkedését. Az elbocsátott dol­gozók közül ezernél kevesebb a fehérvári lakos, nekik biztosan lesz munkájuk - nyilatkozta War- vasovszky Tihamér polgármester. A kieső iparűzési adó a település költségvetésének négy százalé­kát teszi ki. A város gazdálkodása továbbra is stabil, az önkormány­zat jelenleg is több letelepedni kí- vánó befektetővel tárgyal, ame­lyek közül az egyik ezer új mun­kahely létesítését tervezi - állítja a polgármester. ______________■ Vita a jövő évi béremelésről Budapest A kormány és a munkaadók képviselői megfelelő tárgya­lási alapnak tekintették az Országos Érdekegyeztető Ta­nács (ÓÉT) szakbizottsági ülésén a szakszervezetek jö­vő évi béremelésre, adó- és já­rulékmérséklésekre vonatko­zó javaslatait, amelyekről az ÓÉT október 30-ai plenáris ülése hivatott döntést hozni. A versenyszférában jövőre 3-4,5 százalékos bruttó keresetnöveke­dés várható, miáltal a nettó átlag- kereset - az adó- és járulékrend­szer változásai nyomán - 8-9 szá­zalékkal, a reálbér pedig 4 száza­lékkal nő - mondta Herczog Lász­ló, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára az ÓÉT szakbi­zottsági ülésén. Hódi Zoltán ügyvivő előter­jesztése értelmében a munkavál­lalói oldal a bérek uniós felzár­kóztatása érdekében az átlagke­reset 6-10 százalékos növekedé­sét tartja szükségesnek. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szó­vivője ugyanakkor 3 százalékos bruttó átlagkereset-emelést java­solt tárgyalási alapként. A szak- szervezetek szeretnék elérni, hogy a minimálbér jövőre 56 000 forintra emelkedjen, ám a mun­kaadók képviselői a mai 50000 forintos szint fenntartását indít­ványozták. Abban mindhárom oldal egyetértett, hogy a mini­málbér változása esetén annak megemelt összegére is ki kell ter­jeszteni a teljes mértékű adójóvá­írást, annak adómentessége érde­kében. A munkavállalói oldal szerint a legmagasabb adókulcs alsó ha­tárát évi 1 millió 350 ezer forint­ról 1 millió 500 ezer forintra kell emelni, elkerülendő, hogy az át­lagbér (egy része) a szerint adóz­zon. Ezt a munkaadói oldal elv­ben elfogadhatónak tartotta, a kormányzat képviselői a javaslat realitását kétségesnek ítélték, mi­vel jelentős bevételkiesést okoz­na a költségvetésnek. A szak- szervezeteknek az adómentes ét­kezési hozzájárulás, valamint az adómentes üdülési csekk össze­gének emelésére vonatkozó in­dítványát elvben elfogadhatónak nevezte a kormányoldal, megje­gyezve, hogy a hideg- és a meleg­étkeztetés esetére javasolt havi 4000, illetve 6000 forintos javas­latot magasnak ítélik. Az önkén­tes pénztári befizetésekhez kap­csolódó adókedvezmények eme­lését a munkaadók támogatták, és a kormányoldal is hajlandó ró­la tárgyalni. Mereven elzárkózott a kor­mányoldal attól a szakszervezeti javaslattól, hogy ne emelkedjen a nyugdíjjárulék-fizetés felső hatá­ra az átlagkereset 2-szereséről annak 2,5-szeresére, azt pedig mind a kormány, mind pedig a munkaadók képviselői elvetet­ték, hogy jövőre a munkavállalók a szakszervezeteknek is felajánl­hassák adójuk 1 százalékát. Herczog László lapunk kérdé­sére megerősítette, hogy a kor­mány nem kíván élni azon törvé­nyes jogával, hogy megegyezés híján maga határozza meg a kö­vetkező évi minimálbér mérté­két, ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy az adójóváírás múlt havi növelése nyomán jövő­re az 50 000 forintos minimálbér­nek is 10 százalékkal nagyobb lesz a nettó értéke, vagyis - 5 szá­zalékos infláció mellett - a reálér­téke 4,9 százalékkal emelkedik. DÓCZY LÁSZLÓ Jogos az adómentesség Budapest Nem alkotmányellenes a he­lyi adókról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-t illetően adó- mentességet állapít meg - tu­datta az Alkotmánybíróság közleményben. A tájékoztatásból kiderül: az Al­kotmánybíróság álláspontja sze­rint az ÁPV Rt.-nek a gazdasági társaságoktól eltérő funkciója, rendeltetése, szerepe megalapoz­hatja azt a jogalkotói mérlegelést, amelynek eredményeként az adómentességet megállapították. Ez nem ütközik az alkotmány­nak a köztulajdon és a magántu­lajdon egyenrangúságát biztosí­tó, azokat egyenlő védelemben részesítő rendelkezésébe. Nem alkotmányellenes a helyi adókról szóló törvénynek az a rendelkezése sem, amely szerint mentes a helyi adó alól a köz- használatú közlekedési tevé­kenységet végző adóalany az e célra használt telek után. A határozat szerint a közhasz­nálatú közlekedési tevékenység közszolgáltató jellegű, alapvető és tömeges lakossági igényeket elégít ki, ezért megbízható, biz­tonságos teljesítéséhez kiemelke­dően fontos érdek fűződik.- Ennek érvényre juttatását az állam éppen ezért a maga eszkö­zeivel, például adómentességgel elősegítheti - tartalmazza a köz­lemény, hozzátéve: e körben és erre tekintettel az adómentesség biztosítása nem tekinthető önké­nyesnek. A közlés szerint minderre tekintettel az Alkotmányíróság az érintett rendelkezések alkot­mányellenességének megálla­pítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasí­totta. Tervek az üdülési csekkről Budapest A Vendéglátó és Idegenforgal­mi Szakszervezet (VISZ) ra­dikálisan javítaná az üdülési csekkek alkalmazásának le­hetőségeit, ami állításuk sze­rint érezhetően élénkítené a hazai turizmust. A VISZ egyebek mellett azt a tör­vényi módosítást javasolja, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Ala­pítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk ellenértéké­ből adott engedmény, a minimál­bér összegének erejéig, teljes egészében váljon adómentessé - szemben a mai szabályokkal, melyek az üdülési csekk értéké­nek legfeljebb 50 százalékáig és évi 20 ezer forintig biztosítanak adómentességet. Az üdülési- csekk-vásárlás felső összeghatá­rát is eltörölnék - ami jelenleg 3,9 millió forint -, az állami költ­ségvetésből származó támogatás mértékét pedig legalább 800 mil­lió forintra emelnék. Javaslatuk szerint az igénylők közvetlen ki­szolgálása helyett olyan szerve­zetekre kellene bízni a csekkek megrendelését, amelyek képesek azokat a valóban rászorulókhoz juttatni. Előbbiek nyomán a szak- szervezet szerint jövőre mintegy 4 milliárd forint értékű üdülési csekket vásárolhatnának a válla­latok - ami az idei értéknek több mint kétszerese -, és megduplá­zódna az üdülésben részt vevők száma. Számításaik szerint mind­ez a társaságiadó-, az szja-, és az áfa-bevételek növekedését, továb­bá a foglalkoztatottság javulását és a szálláshelyek többletjövedel­méből új befektetések sorát ered­ményezné, miáltal 1 milliárd fo­rinttal nőnének a költségvetés be­vételei és mintegy 2200 új mun- kahely keletkezne. ________dóczy

Next

/
Oldalképek
Tartalom