Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Október 1., kedd Nézőpont Pulai Sára ___________ Ö regasszony-bodag és az aranyemberek Zsófi néni a februári hidegben is kint várhatta érkezésünket. Alig­hogy vakkantott a pulija, máris szíves fogadtatásban volt részünk. Csak úgy sündörgött köriilöttünk: „Kerüljenek beljebb! Sütöttem né- némasszonyféle hájast. Öregasszony-bodag” - mondta kínálva az il­latozó, leveles süteményt. Hamar tudatta a finomság sajátos elneve­zésének okát is: nagyon olcsó tészta. Tojás sem kell bele. Kicsi sós víz, kicsi ecet, s felfújódik. Lelkem! A hajtás a fontos! Először erről, aztán arról, de a szélek ne érjenek össze - magyarázta, s beszélt, be­szélt. A matróna öröme határtalan volt. Rányitottuk az ajtót, elmesél­hette élettörténetét, s adhatott. Mire elköszöntünk, „aranyemberek” lettünk. Az „aranyemberekkel”, az úgynevezett tanyavédelmi program lelkes megvalósítóival hónapok elteltével a minap Izsákon találkoztam. Hát, alig győzték a február óta gyűjtött élményeiket meséim. Minden mondatukban ott volt a szeretetteljes jelző: az öreg mama, a tata. So­rolták, micsoda örömet tudnak szerezni a látogatásaikkal, a „miben segíthetünk?” kérdéseikkel. Az óhajok teljesítéseiről már nem is be­szélve. Pedig nem kérnek sokat: ha erre járnak aranyoskáim, hozza­nak már néhány kiló lisztet, cukrot, vagy csak nyissák rám az ajtót. S a felsoroltakból ez utóbbi a legfontosabb. Igen, nekik, az időseknek sok­szor mindennél többet ér egy becsengetés, egy ajtónyitás, egy telefoncsörrentés, egy em­beri jó szó. Kérdezze meg vala­ki: hogy tetszik lenni? Segíthe­tek-e? Kérjen tőle, vagy kö­szönje meg a kapott tanácsot.------------------------------------------------- Fogadjuk el őket olyannak, a milyenné az élet, a sors formálta őket. Legyenek mosolygósak vagy szomorúak, elégedettek, vagy kötekedőek - ők, a tisztes korúak, tisz­teletet érdemelnek. A tisztes korúak tiszteletet érdemelnek Nekem már sajnos nincsenek élő öregjeim. De mégis az enyémek. Hozzám tartozók ők - csak másképpen kell velük törődni. Mert a törődés, az egymás iránti tisztelet és szeretet életre szóló kapocs. Olyan, ami összeköti a generációkat. S a generációk láncszeméből aligha hiányozhatnának a tisztes korúak. Mert ne feledjük: nélkü­lük mi sem létezünk. S ennek igaza örökérvényű. Az ma, amikor az időseket köszöntjük, de az marad holnap, s az esztendő minden napján. Sikert aratott a kis íigyefogyott Eisemann-revii a kecskeméti Katona József Színházban A kecskeméti közönség ope­rettek iránti olthatatlan vá­gyát kielégítendő, Eisemann Mihály örökbecsű művével, a Fekete Péterrel indította az évadot a Katona József Szín­ház. A színpadon azonban ez­úttal nem a műfaj hagyomá­nyos értelmében vett operettet látunk, hanem egy bohókás történetet, amelyben a szerep­lők időről időre egy-egy Eisemann slágerre fakadnak. Jelzi ezt a színlap is, zenés vígjátéknak, illetve revünek aposztrofálva a darabot. SzÍNIKRITIKA Básti Juli - balról - sincs felvértezve szerelem ellen, remekül énekli a Lesz maga juszt is az enyém című örökzöldet. Jobbról Magyar Attila, amint az eseményeket mozgatja és Andrádi Zsanett. fotó. walter péter A ma is népszerű melódiák - mint a címadó Fekete Péter, öcsém, te kis ügyefogyott..., a Szerelemhez nem kell szép­ség..., vagy a Holdvilágos éjsza­kán... - megszólaltatásához ke­retet adó sztori középpontjában Fekete Péter, egy végzetesen peches figura áll, aki nemcsak magára, ha­nem valamennyi, vele kapcsolatba kerülő személyre szerencsétlenséget hoz. Mellőzve balsorsos esetei tételes számba vételét, azért így október 20-a előtt megemlítem, hogy egy képviselőválasztáson induló jelöltet is sikerül megbuktatnia pusztán azzal, hogy rászavaz. Talentumában a pénzt az az üzlet­ember látja meg, akinél éppen inasként okoz sorozatos fölfordulást. A vállalkozó részvénytársaságot alapít Fekete Péter sze­rencsétlenségére, ami eleinte jó ötletnek bi­zonyul, de később csődbe megy, mivel hő­sünk pechszériája - hogy, hogy nem -, meg­bicsaklik. Telitalálat volt Magyar Attilára osztani a címszerepet. A kiváló komikusi tehetséggel megáldott művész játékában sikerrel kerüli el mindazokat a triviális gesztusokat, me­lyek egy ilyen kétbalkezes figura megjelení­tésében kézenfekvőek lehetnek. Úgy játssza ennek a megtestesült szerencsétlenségnek a figuráját, hogy az embernek végig az az ér­zése, mintha egyfolytában kikacsingatna a nézőre: itt valójában nem is őt használják eszköznek, hanem ő mozgatja az esemé­nyeket. Magyar Attila uralja színpadot, de nem le­hengerlőén. A főbb szerepeket alakító mű­vészek egymáshoz mérten végig egyenletes, igazán élvezhető teljesítményt nyújtanak. Az első felvonásból emlékezetes a bizarr üz­letbe vágó pénzembert, és a húga erkölcseit szigorúan vigyázó fivért alakító Makranczi Zalán, valamint a kellemesen unszimpati- kus építészt, megbuktatott képviselőjelöltet és potenciális férjet játszó Szokolai Péter kettőse. A törzsközönség már tudja, hogy szép hangja van Andrádi Zsanettnek, akit ezúttal a színésznői babérokra vágyó úri- lány szerepében látunk, s az is megadatik neki, hogy a második részben bizonyítsa eb­béli tehetségét - nem túl meggyőzően. Re­mek monológjában erről a pályáról beszéli le a sokat tapasztalt, bölcs nagynénit alakító Básti Juli. Szerencsénkre azonban ő sincs felvértezve szerelem ellen, így abban az él­ményben van részünk, hogy az ő szenvedé­lyes előadásában hallhatjuk a Lesz maga juszt is az enyém című örökzöldet. Horváth Erikához jól illik a szürke kis gépíróból a be­járatott szabályok szerint nagyvilági dámává avanzsáló lány figurája. A színlapon feltün­tetett többi szereplőnek igazán nem sok le­hetősége van a kibontakozásra, azonkívül, hogy viseljék Rátkai Erzsébet fantáziadús jelmezeit, és betöltsék a Horesnyi Balázs re­mek díszletei által kitágított teret. Puskás Tamásnak sikerült úgy színpadra állítania ezt a zenés darabot, hogy még azok is kénytelenek lesznek elismerni, hogy élve­zetes, akik egyébként messze elkerülik az effajta kikapcsolódási lehetőséget. A játék pereg, nincsenek benne üresjáratok, és ren­desen meg van tűzdelve poénokkal is. _______ __________' KORMOS EMESE D unántúlról is hozattak szőlőt FOTÓ: K. L Hamarosan lejár a kedvezmény Kevés szőlő termett az alföldi homokon, minősége azonban kiváló. Lehet, hogy a 2002-es évjáratú boraink páratlannak számítanak majd? Borban az igazság, tartja a mon­dás. Nemcsak az emberrel mon­datja el az igazat, hanem önma­gáról is. Ha szakember kóstolja. Hozzátartozik a bor igazságához: akkor értékes, élvezetes és megél­hetést nyújt, ha a gazda egyszer­re szőlész és borász, no meg saját pincéjéből méri borát. Sümegi István és fia, Drágán őstermelők. Családi vállalkozásban művelik ültetvényeiket, melyeket ők tele­pítettek. Drágán a nagyapjától, majd édesapjától leste el a mes­terfogásokat. Rokoni körében van neves, tudományos fokozattal rendelkező vincellér is. Amióta az eszét tudja, mindig a szőlő, a szüret, a hordók, a pince volt éle­tében a meghatározó. Akár ját­szani, akár dolgozni kellett. Bár végzettsége szerint géplakatos, hivatásának a borászatot tekinti. Negyven négyszögölnyi cse­megeszőlőt telepítettek a 80-as években. Ma már 1,7 hektáron gazdálkodnak, Bácsszentgyör- gyön, Bátmonostoron és Baján lé­vő ültetvényeiken. Főleg Zwei- gelt, Kékoportó és Kékfrankos fürtök adják a saját termésű vö­rösborokat, de termesztenek fe­hér borszőlőt is: Cserszegi fűsze­rest, Kunleányt, Biankát és Zala- gyöngyét. Sajnos idén a fehér borszőlőjük 60, a kékszőlőnek pedig 90 százaléka elfagyott. így vásárlásra kényszerültek. Mivel szeptember közepéig mindenki leszüretelt, sietni kellett a beszer­zéssel. Kezdetben 35-40, utóbb azonban már 50-60 forintot fizet­tek a szőlőért, amit a Dunántúlról hozattak. Átlag 17-18 mustfokos Sümegi Drágán, a fiatal borász a lopóval. Rajnai rizlinghez és Királylányká­hoz is hozzájutottak Sükösd kör­nyékén. Ezt - kissé feljavítva - együtt erjesztették. Saját fehér szőlőjük cukorfoka 18 feletti volt. Várhatóan tüzes, 11,5-12 szeszfo­kú fehérboruk lesz, előrelátható­lag kellemes zamattal és rendkí­vül kedvező savtartalommal. Ed­dig minden jel arra utal, hogy a 2002-es évjáratú borok szárazak, emlékezetesek lesznek. Persze ez csak Karácsony táján derül majd ki. Kékszőlőből 8-12 mázsa saját termésre számítanak. Ehhez 20 mázsa Kékfrankost kell vásárolni, amiből túlkínálat várható. Sümegiék hagyományos bor­készítők. Félnyitott betonkádak­ban erjesztik a mustot. Kézi gép­pel bogyózzák, majd darálják a szőlőt. A tavalyi, tavalyelőtti fe­hérbor készlet jócskán megcsap­pant. Jobban mint a vörös. Hely­ben kimérve a vegyes fehérbor li­tere most 150-165, a vegyes vörö­sé pedig 180-200 forint. Becslések szerint a nagyon jó, de kissé lágy 2000-es évjáratú bo­rokat is felülmúlhatják az idei sa­vasabb, színanyagban rendkívül gazdag nedűk. Drágán a legfiata­labb, immár hivatásos borász Ba­ján. Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Kertészeti Technikumban jövő februárban szerzi meg a hivatalos oklevelet. Szerinte az idei borter­més egésze túlmutat a tájborok kategórián, és a minőségibe haj­lik majd át. Sajnos a gazdák több­ségének kifizetődőbb tájjellegű vegyesként bevizsgáltatni az egyébként tiszta fajborokból há­zasított boraikat. király László M5-ÖS AUTÓPÁLYA Az M5-ÖS koncessziós autópá­lyával kapcsolatos kormány- előterjesztés várhatóan egy hónapon belül elkészül. A sztráda 2006-ig érhet el Szege­dig. Még nem tudni, mi lesz az év végén lejáró díjkedvez­ményrendszer további sorsa. Várhatóan egy hónapon belül el­készül az M5-ÖS koncessziós au­tópályával kapcsolatos - a gazda­sági és közlekedési tárca és a Pénzügyminisztérium által közö­sen készített - kormány-előter­jesztés - mondta lapunknak Szalai Béla, a sztráda nemrégiben kinevezett miniszteri biztosa. Egyelőre csak annyit árult el, hogy minden elintézetlen, rende­zetlen ügyre kitérnek benne. A kormány döntését követően írják ki az M5-öst működtető Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-vel való tárgyalásokon részt vevő kormányzati szakértők kivá­lasztására a közbeszerzési eljá­rást. Az ilyen és ehhez hasonló bonyolult egyeztetéseken mind­két fél igénybe vesz külső szakér­tőket (pénzügyi szakembereket, nemzetközi jogászokat) - tette hozzá. Szalai Béla a jelenlegi helyzetet nehezebbnek és összetettebbnek tartja, mint 1997-ben, amikor egy évig szintén ő volt az M5-ös mel­Két 28 éves kecskeméti férfit vett őrizetbe a rendőrség rablás ala­pos gyanúja miatt. A kapott tájé­koztatás szerint három férfi jelent meg szeptember közepén egy 5- ös út melletti büfében, ahol meg­lé rendelt miniszteri biztos. A mostani megbízatását megelőző­en a Mária Valéria-híd építésénél is hasonló posztot betöltő szak­ember nem titkolja, hogy több hónapos tárgyalássorozatra szá­mít. Mindezek ellenére úgy véli, hogy az M5-ös 2006-ig megépül­het Szegedig. Az AKA-nak egyéb­ként az autópálya Kiskunfélegy­háza és Szeged közötti hatvan ki­lométeres szakaszának megépíté­sére a koncessziós szerződés sze­rint 2003. december 31-ig van op­ciós joga. A mostani tárgyalásokon vár­hatóan kilenc témáról egyeztet­nek a felek - értesültünk kor­mányzati forrásból. Egyebek kö­zött újból napirendre kerül az M5-ösnek az egységes matrica- rendszerbe való bevonása és az országhatárig való megépítése. A tervek között szerepel pénzügyi kérdések megvitatása is, így pél­dául a koncessziós társaság hite­leinek olcsóbbal való felváltása, valamint az Inárcsnál „elszökő” forgalomból adódó gondok meg­oldása. Az Orbán-kormány - mint ar­ról lapunk korábban beszámolt - nem tudta megoldani az M5-össel kapcsolatos ügyeket. A tavaly év végén sikertelenül zárult tárgya­lásokon a matricás rendszerbe bevonást, illetve a díjkompenzá­ciót illetően nagyon messze állt egymástól a Magyar Fejlesztési fenyegették az alkalmazottat, és 20 ezer forintot követeltek tőle. A hölgy, látva a túlerőt, odaadta a pénzt, amivel a három férfi azon­nal eltűnt. A rendőrség korábban elfogta és őrizetbe vette az egyik gyanúsítottat, most pedig a két kecskeméti tettestárs került kéz­Bank (MFB) Rt. - a pénzintézet tárgyalt a koncessziós jogokat gyakorló közlekedési miniszter megbízásából - által elfogadható összeg és az AKA igénye. Nem cáfolt lapértesülések sze­rint a sztrádatársaság korábban az állami támogatáson felül évi mintegy ötmilliárd forint kom­penzációt kért volna a kormány­tól azért, hogy az M5-ösön is ér­vényesek legyenek az állami tu­lajdonban lévő sztrádákon hasz­nálatos matricák. így az állami tá­mogatással együtt már az első év­ben csaknem 9-10 milliárd forint­jába, majd évente növekvő ösz- szegbe kerülne az államnak a koncessziós szerződés lejártáig az AKA Rt. kompenzálása. A kedvezményrendszer továb­bi sorsáról is folynak tárgyalások. Az 1997 végén aláírt, öt évre szó­ló szerződés szerint a sztrádát igénybe vevők meghatározott kö­re 20 százalékos díjkedvezmény­ben részesülhet. A kedvezményt a két fél fele-fele arányban állja. Az emiatt kieső bevétel ötévi mér­tékét akkor 2,8 milliárd forintra becsülték, ám a végszámla csu­pán mintegy 900 milliót tesz ki. A kedvezményt az M5-ösön közlekedők mindössze 10-12 szá­zaléka vette igénybe. Kérdés, ha teljesen megszűnik a rendszer, továbbra is a pályát választják, vagy ők is letérnek a párhuzamo- san futó utakra. ___vo K etten rabolták ki a büfésnőt Kecskemét

Next

/
Oldalképek
Tartalom