Petőfi Népe, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-23 / 222. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Szeptember 23., hétfő Nézőpont Bálái F. István _________ M ikor lesz itt jogállam? Két hír kapcsán is eszembe ötlött a kérdés: jogállamban élünk-e? Egy kollégám már korábban a fenti címet adta ugyanezeken a hasábokon egy írásának, amikor különféle visszásságokról értekezett. Bennem az áramszolgáltató vállalatokra kiszabott bírság, valamint a Jász- ladányban alapított iskola bezárása vetette fel a kérdést. Jogállam ott van, ahol a jog logikája érvényesül minden más szem­pont ellenében, legyen az akár hatalmi presztízs, gazdasági érdek, célszerűség, vagy erkölcsi megfontolás. Eddig még ez vált be legjob­ban. A törvényhozók dolga, hogy elhanyagolhatóvá csökkentsék a különbséget a jogos, illetve igazságos, célszerű, és morálisan helyes között. Nehéz, de szép feladat. Egyenlő mércével mérni! A jog érvényre jutását látom a presztízs és a gazdasági részér­dek felett abban a döntésben, hogy a Gazdasági Versenyhiva­tal - erőfölénnyel való vissza­élés miatt - a napokban nagy összegre bírságolt két áram- szolgáltató céget is, a Démász Rt.-nek például 45 milliót kell fizetnie. A versenytanács úgy látta, hogy a társaság bizonyos közvilá­gítási tervek jóváhagyását nemcsak műszaki szempontokhoz, hanem tulajdonosi, üzemeltetési megegyezéshez is kötötte, s az önkormány­zatokat kötbér kikötésével akadályozza a villamos-energia majdani szabad vásárlásában. A Démász nyilván nem ért egyet a döntéssel, s jogorvoslatot keres. Ám, ha az állítás igaz, példás gyorsasággal dolgo­zott a versenyhivatal, s a tekintélyes cég presztízsét nem nézve, az összeget illetően is olyan döntést hozott, amely alkalmas lehet a kí­vánatos magatartás kikényszerítésére. Jogállamban így kell. A jászladányi ügy viszont kételyeket ébreszt bennem. Hogy egy ala­pítványi iskola működési engedélyét a tanévnyitót követő napon vonják vissza, az aligha magyarázható jogi szempontokkal! Az isko­la alapítás és választás szabadságát ugyanis a jog biztosítja. Tehát, hogy Jászladányban lesz-e működő alapítványi iskola, az hosszú tá­von nem függhet mástól, mint a most beíratott 210 gyermek szülei­nek akaratától! Léteznek másutt alapítványi iskolák ennél kisebb lét­számmal is, tehát jogtiprás lenne, ha Jászladányban, bárki is, végleg megakadályozná egy ilyen iskola működését! A jog azt is kívánja, hogy egyenlő mércével mérjünk mindenkit! poligrupo ?t. Inqatlan-részletfinanszírozóssal foglalkozó piacvezető cégünk rranchise-rendszerben értékesítési tevékenység végzésére vállalkozó-irodavezető munkatársat keres Bács-Kiskun megye képviseletére Kiskunhalas, illetve/ a megye más településeiről. Amit mi biztosítunk: • Kiemelkedő jövedelem az értékesítések progresszív arányában. • Rendszeres magas szintű szakmai képzés és személyiségfejlesztés. • Vállalkozói biztonság és önálló megbecsült egzisztencia a munkán k^ észtül. • Kizárólagos értékesítési terület. Feltételek, amit kérünk: • Helyi piaci ismeret. • Vezetői, szervezői készség. • Dinamikus, célorientált, kitartó egyéniség. • Jó kapcsolatteremtő képesség. • Vállalkozói készség, tapasztalat (induló tőke a tev Előnyök: • Ertékesési, értékesítés vezetői tapasztalat, • Kiterjedt személyes és üzleti kapcsolatrerrck tanácsadó^üiletkötő munkatársat keres Bács-Kiskun^ntegye képviseletére Kis! a megye más településeiről. Amit mi biztosítunk: > • Kiemelkedő, teljesítményarányos jövedelem. • Rendszeres, magps'szintű szakmai képzés. Feltételek, ajjm kérünk: • Minimun KivpléÉ smmunikációs Készség, dinatrfíkus eredmény- és célorientált sze­Festmények • Grafikák • Műtárgyak // Őszi kollekció a Mártonfi Galériában. Egyedi grafikák 5. OOO Ft-tól, olajfestmények már 12.000 Ft-tól kaphatók. Central Passage Üzletház Kecskemét, Dobó krt. 8.1. emelet. A ház 15 éve folyamatosan penészes, el sem kezdődött a szavatossági idő?! A tömbház a Széchenyi-terv keretében új külsőburkolatot kap, s beépítik a tetőteret is. fotói tóth Sándor Már az egész háztömb szemben áll az OTP Ingatlan Rt.-vel. A lakók számára látszanak kedvezőnek azok a fordulatok, amelyek a Kecskeméti Városi Bíróságon folyó perben pénteken álltak be, a pené- szesedéséről elhíresült társasház ügyé­ben. Kecskemét A bíróság egyrészt helyt adott a lakók azon kérésének, hogy a perbe az eddigi egyetlen felperes, Kósa Tiborné mellett a társasház­közösség is beavatkozhasson. Másrészt dr. Kálló János ügyvéd olyan dokumentumot terjesztett a bíróság elé, melyet ő úgy értel­mez, hogy az OTP már 1989-ben tudta: a perbeli tömbház a rendeltetésszerű haszná­latra eleve alkalmatlan volt! Már nem csak egyetlen lakó, Kósa Tibor­né a felperese tehát a Mészáros Lázár tér 1- 7. és Irinyi János utca 43-47. szám alatti tár­sasház penészesedési ügyének, hanem az egész háztömb áll szemben az OTP Ingatlan Rt.-vel. Az 1987-ben átadott ház 168 lakásá­ból ugyanis körülbelül 50-70 otthonban je­lentkezik a falak penészesedése már másfél évtizedé. Emiatt többször kérték a hiba javí­tását, történtek is műszaki lépések, de végle­ges és megnyugtató megoldás nem szüle­tett. Ám pert hivatalosan csak egyetlen lakó, Kósa Tiborné indított még 1998-ban, hivat­kozva egy 1997-es jegyzőkönyvre, tehát a la­kás átadását a 10 éves szavatossági időn be­lül követő dokumentumra. A pert Kósáné el­vesztette a Kecskeméti Városi Bíróságon, de fellebbezését követően a megyei bíróság új eljárás lefolytatását írta elő. Ez a megismé­telt per folyik most. Az egész ház perel! Péntektől arra is esély van, hogy ne csak Kósa Tiborné, hanem a többi lakó is vala­milyen kárpótláshoz jusson, a szerintük őket 15 évvel ezelőtt ért méltánytalanság miatt (hogy tudniillik rendeltetésszerű használatra máig alkalmatlan lakásokat adott el nekik az OTP). Dr. Zolnayné dr. Gémes Andrea bíró ugyanis.helyt adott an­nak a kérésnek, hogy a perbe a társasház­közösség is beavatkozhasson. A kérést a közösség többek között azzal indokolta, hogy egy szakértői vélemény szerint a pe- nészesedés oka a homlokzati panelek elég­telen hőszigetelése. A homlokzati panel pe­dig közös tulajdon, amelynek hibás volta így az egész társasházközösségre nézve sé­relmes. Emellett a per kimenetelében min­den olyan lakó érdekelt, akinek otthonában penészesek a falak. Az OTP Ingatlan Rt. - amely egy megbí­zás alapján vesz részt a peres eljárásban - dr. Zlatniczky Tamás ügyvéd által fejtette ki álláspontját, miszerint nincs bizonyítva a szakértőnek az a véleménye, hogy „a pené- szesedés az alperesi beruházásban kivite­lezett építési-szigetelési módra vezethető vissza”. Dr. Zlatniczky Tamás ezért a szak­értői vélemény kiegészítését kérte. Szakér­tőként dr. Várfalvi János, a műszaki tudo­mányok kandidátusa, a budapesti műszaki egyetem hőfizikai laboratóriumának főmun­katársa adott véleményt. Ebben többek kö­zött az is benne foglaltatik, hogy „...a hőszi­getelés módja a hőhidak vonatkozásában nem felel meg az építéskor hatályos szab­ványnak. A hőátbocsátási tényező vonatko­zásában a nappali falszerkezete nem felel meg, a kisszobák falszerkezete nagy valószí­nűséggel nem felel meg (a szabványnak)”. Tilos átvétel? Fontos szerepe lehet a perben az elévülés­nek. Dr. Zlatniczky Tamás szerint egyszer már bírói úton jogerősen megállapítást nyert, hogy a házzal kapcsolatban minden szavatossági igény elévült, ennek alátá­masztására azonban eddig nem csatolta be azokat az iratokat, amelyeket a bírónő tőle korábban kért. Sokkal fontosabbnak tűnik azonban a felperesek ügyvédje által becsa­tolt dokumentum. Erre (is) alapozza dr. Kálló János azt a kijelentését, hogy az elévü­lési idő meg sem kezdődött, ugyanis annak idején úgynevezett „tilos átvétel” történt! A régi levél bizonyít? A társasházközösség előtt 2000-ben vált is­mertté az a tény, hogy 1989-ben már folyt egy per ugyanennek a háznak az ügyében, de akkor az építtető OTP, és a kivitelező DUTÉP között. (Ezt érdekes módon nem hozták a társasházi lakók tudomására, akik fáztak és köhögtek a penészes lakásokban.) Az akkori per iratainak mellékletei közül előkerült egy levél, melyet az OTP írt az Ál­talános Épülettervező Vállalatnak 1989. áp­rilis 28-án. Ebben éppen maga az OTP szö­gezi le, hogy „...az utólagos hőszigetelés el­végzése sem tette a szolgáltatást a rendelte­tésszerű használatra alkalmassá.” Vagyis - tnutatótt rá dr. Kálló mivel a szolgáltatás” itt a lakásépítés, a lakások az OTP szerint is' eleve alkalmatlanok voltak a rendeltetéssze­rű használatra! A lakásokat tehát nem lett volna szabad a Dutéptől átvenni és a lakók­nak eladni, vagyis „tilos átvétel” történt. Ami azt is maga után vonja, hogy az elévü­lésre való minden hivatkozás eleve értelmet­len, mert a szavatossági igények elévülési ideje csak akkor kezdődhet, amikor a laká­sok a rendeltetésszerű használatra alkalma­sak lesznek! Dr. Kálló János ezt a jogászi vé­leményét a Legfelsőbb Bíróság egyik állás- foglalásával támasztotta alá. Folytatás októ­ber 10-én. BÁLÁI F. ISTVÁN Támogatás a rászoruló hallgatóknak A megyei önkormányzat igent mondott a Bursa Hungarica-ra Felszólalások Strasbourgban Európa Tanács Tabajdi Csaba, listán megválasz­tott Bács-Kiskun megyei ország- gyűlési képviselő kétszer is fel­szólal a héten Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének plenáris ülésén. A hétfőtől péntekig tartó ülésszak­ra Tabajdi Csaba vezetésével utazik a magyar küldöttség. Tabajdi Csaba holnap Jugoszlá­via tagfelvételének megvitatásá­ban, csütörtökön pedig az ET és az új európai intézmények napi- rendi pontjánál kap szót. ■ A kerítésnél ütöttek a rablók Dunaszentbenedek Csütörtökön este 8 óra tájban az egyik 53 esztendős dunaszent- benedeki polgárra saját házának kerítésénél támadtak rá. Elgán­csolták, rugdosták, majd elvet­ték nyolcezer forintját, s meg­szabadították a nála lévő bicikli- belsőgumitól is. A gyors nyomo­zás eredményt hozott, melynek során előállították a 18 éves he­lyi R. M.-t, és fiatalkorú társát, a szintén helyi R. S.-t, akik ellen rablás gyanúja miatt indul eljá­rás. A sértett csak könnyű sérü­léseket szenvedett. ■ Bács-Kiskun A megyei önkormányzat vál­tozatlanul részt vesz a Bur­sa Hungarica ösztöndíj-rend­szerben. A megyegyűlés fel­hatalmazást adott elnökének, hogy írja alá az oktatási tár­cával kötendő megállapodást ez ügyben. 2001-ben csatlakozott először a Bács-Kiskun Megyei Önkormány­zat a Bursa Hungarica önkor­mányzati ösztöndíj-rendszerhez. Két év alatt megközelítőleg 1800 megyebeli főiskolásnak, egyete­mistának nyújtott kiegészítő tá­mogatást a megyeháza - mintegy 20 millió forintos összegben. Az oktatási minisztérium 2003-ra is meghirdette a Bursa Hungarica-t, s az 1998-ban megválasztott me­gyegyűlés utolsó, solti ülésén ha­tározatba foglalta a megyei ön- kormányzat azon szándékát, hogy ehhez az újabb fordulóhoz is csatlakozni kíván. (Arról, hogy pontosan mennyi összeget szán a megye Bursa Hungarica-s kiegé­szítő ösztöndíj-támogatásra, a jö­vő évi költségvetés koncepciójá­nak elfogadásakor dönt majd az - immáron új - megyei közgyűlés.) A testület emellett felhatalmazta elnökét, hogy írja alá az Oktatási Minisztériummal a 2003-as meg­állapodást, amely szerint a megye szerepvállalása két fontos terület­re terjed ki. Az egyik: a megyei ki­egészítő támogatások odaítélése. A másik: a megyei önkormányzat hivatala részt vesz a rendszer me­gyei szintű adminisztrációjának bonyolításában (pl. pályázati adatlapok online-rendszerű fel­dolgozása). A Pokorni Zoltán, volt oktatási miniszter által 2000 őszén meghirdetett Bursa Hun­garica ösztöndíjrendszer lényege, hogy a helyi önkormányzatok ösztöndíjat adnak a település szo­ciálisan rászoruló főiskolásainak, egyetemistáinak. Bursa Latin szó, eredeti jelentése: töm­lő. A kom középkori egyeteme­ken e jelentése átalakult, s a szó az akkori hallgatók közös kasz- szán élését jelentette. Vagyis ki­fejezett egyfajta szolidaritást az egyetemisták között. Ezt a pénzt aztán a megyei ön- kormányzatok kiegészíthetik (tehát nem kötelező számukra ez az adakozás!), s az így kelet­kezett összeget végül megdup­lázza az oktatási minisztérium (maximum havi 5000 forinttal). Az ösztöndíjnak két típusa van. Az „A” típusút, amely 10 hónap­ra szól, a már hallgatói jogvi szonnyal . . „ | rendelkezők EGYETEml pályázhatják meg. A „B” típusúra az érettségi előtt állók pályázhat­nak, akik si­keres felvéte­li után a kö­vetkező szeptemberben megkez­dik felsőfokú tanulmányaikat. Az ő esetükben az ösztöndíj 30 hónapra szól. Endre Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke a Bursa Hungarica-val kapcsolatos kedve­ző tapasztalatokról szólva ki­emelte, hogy sikerült létrehozni a hallgatók számára egy három pil­léren nyugvó, szociális alapon működő ösztöndíj-rendszert. (A három pillér: a helyi önkormány­zat ösztöndíja, a megyei önkor­mányzat kiegészítő támogatása, a szaktárca „duplázása”.) így a meglévő anyagi forrásokat kon­centrálni lehet. A rendszer másik lényegi eleme, hogy a szociális jellegű támogatást alapvetően a helyi önkormányzatok ítélik oda, tehát a döntés azon a szinten szü­letik, ahol a hallgatókat a legjob­ban ismerik. Ez a megoldás pedig jelentős európai uniós elemként értékelhető - mondta a megye­gyűlés elnöke. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom