Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-07 / 183. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. AUGUSZTUS 7., SZERDA Nézőpont Barta Zsolt___________ Fagykár után, támogatás előtt Egy ügyes vállalkozó egy évben akár többször is megforgathatja a tő­kéjét. Nem egy ismerősöm jelentős összegeket kaszált akkor, amikor a használt autókat ezrével hordták külhonból Magyarországra. Egy járgányon 30-60 százaléknyi tiszta hasznot is bezsebeltek. Persze adómentesen. Volt, aki a ’90-es években százezreket keresett havon­ta ebből a jól menő bizniszből. Aztán később békésebb, nyugod- tabb, rizikómentes üzletbe fektette pénzét. Ma a jól menő felső kö­zéposztályhoz tartozik. Más a helyzet a mezőgazda­ságban. Itt évente csak egy al­kalommal lehet megforgatni a pénzt. A gazda ősszel vagy ta­vasszal vet. Egyszer nyitja meg a szőlőt februárban, s aztán szüretig egy tucat alkalommal kijár permetezni, s ki tudja, hányszor zöldmunkát végez­ni. Ha azonban elfagy a vetés vagy a szőlő rügye, akkor megette a fe­ne az addigi munkáját. Ma ez a helyzet Bács-Kiskun térségében. Egyik ismerősöm mondotta a minap: tavasszal, nyáron, ősszel dol­goznom kell az ültetvényben. De csak jövő ősszel kapok fizetést. Az idei termést elvitte a fagy. Nincs mit leszedni. Megtehetném, hogy nem járok ki a földre. De mégsem teszem. Ha nem dolgozom a sző­lőben, akkor jövőre nem hoz még átlagos termést se a növény. Mi­vel az idén nem szüretelek, nincs bevételem. Azaz csak költők a szőlőre. Még talán van egyévnyi tartalékom. Valahogy kibírom. Ha jövőre gyengén terem, vagy nem lesz ára a szőlőnek, a bornak, ak­kor kiszántom az egészet. Hadd legyen a homok az úr a határban. Az idei veszteségeket lenyelik A kormány 30 ezer forint kárenyhítési előleget ad hektáronként. Még mielőtt valaki félreértené: ez nem szociális segély. Egy-két per­metezés költsége. Ez a pénz ugyan nem kompenzálja a vesztesé­geket, de csökkenti némiképpen a kötelező kiadások mértékét. Csak remélhetjük, hogy a kormány az idén még egyszer belenyúl a nagykasszába a termelők érdekében. A gazdák az idei vesztesége­ket lenyelik. Mi mást tehetnének? De a jövő évi termésre nem akar­nak keresztet vetni^ Ha nincs termés, akkor az ott élők gyökerei előbb-utóbb elszakad­nak. S akkor ki köti meg a futóhomokot a Kiskunságban? Ki óvja meg a bácskai zsíros földeket a paréjtól a taracktól, a gaz népes családjától? Postázzák az igazolásokat A szőlő- és gyümölcstermelők igényelhetik az APEH-től járandóságukat 2001. decemberében mínusz 25-27 fokos hidegeket mértek a megyében. A tartós és erős fagy komoly károkat okozott a szőlő­ben. Aztán jött 2002. áprilisának eleje, amikor a mínusz 8-10 fokos hidegek a már megindult szőlőültetvényekben és a virágzó gyümölcsösökben tettek kárt. Fagykárok Az év derekán közzétett országos jelentés Bács-Kiskunt a legsúlyosabb fagykárokat szenvedett területek közé sorolta. A kor­mány már áprilisban közzétette, hogy fel­méreti és enyhíti a károkat. Ezt az ígéretet az új kormány is betartja.- A gyümölcsösöket ért kár mértékét a nyári gyümölcsárakon már megtapasztal­hattuk - mondta Madari Jenő, az FVM me­gyei hivatalának vezetője. A cseresznye, a meggy, a kajszi- és az őszibarack, a szilva - a csonthéjasokat különösen nagy kár érte, ezért igen magas fogyasztói árakkal jelentek meg az idén a piacon. Az alma esetében nem ennyire szomorú a kép. Ez a sok fajtá­nak köszönhető, amelyek különböző idő­pontokban virágzanak s ennek eredményeként nem egyforma mértékben fagytak el. Viszont az aszály káros hatása az almát sem kíméli: a leggondosabb növényvé­delem esetén is megfigyelhető a terméshullás. A kormány kárenyhítő támo­gatásban- hektáronként 30 ezer forintban - részesíti azokat, akik legalább 500 négyzetméter kezelt ültetvény­nyel rendelkeznek és a káruk mértéke - a korábbi három év termésátlagát véve alapul - meghaladja az 50 százalékot. Madari Jenő­től megtudtuk: július 20-áig, a határidőig 5.600 hektáron 3.400 termelő jelentett be fagykárt a gyümölcsösök esetében. A jogo­sultak számára - csakúgy mint a szőlőhasz­nálóknak - a hét végéig befejezik annak az igazolásnak a kipostázását, amelynek segít­ségével az APEH-től igényelhetik a hektá­ronkénti 30 ezer forintot. Az FVM hivatal ve­zetője hangsúlyozta: a támogatást a hivatal igazolásának birtokában a kézhezvételtől számított 30 napon belül lehet igényelni az adóhivataltól. Az ide vonatkozó rendelet elő­írja a bejelentett fagykárok való­ságtartalmának folyamatos ellen­őrzését és a terület tovább műve­lésének figyelemmel követését is. Ezt a falugazdászok és a hegybí­rók végzik, növényvédelmi szak­emberek bevonásával. Ahol hiá­nyosságot találnak, nem szaksze­rű a védelem, attól az igénylőtől az APEH visszavonja a felvett pénzt jogosu­latlanság miatt. Mint ismert, a szőlő kétszer károsodott: decemberben is és áprilisban is, mivel a ko­rábban érő fajtáknál ekkor már megindult a vegetáció. Több mint 13 ezer hektárról érke­zett az FVM hivatalba kárbejelentés, mint­egy 8.600 gazdálkodótól. A kárenyhítés igénylésének lényege megegyezik a gyü­mölcskáréval. Madari Jenő mindkét esetben felhívta a figyelmet arra, hogy az ősz folya­mán is lesz még egy ellenőrzés. Azt vizsgál­ják, hogy a felvett kárenyhítő támogatásnak megfelelően tovább művelték-e a területet. A tényleges fagykárérték enyhítésére az FVM az ősz folyamán fog visszatérni, a. t. s. PARLAGFŰ. Kecskeméten a Mária körúton lévő egyik telken ember nagyságú, sőt néhol még magasabb a gaz. Parlagfű is van benne bő- ven, ami így szezonban külön öröm, ______________ fotó: b. r. Súlyos aszály várható Alföld Még a csapadékos augusztus sem tudná megfordítani az Al­földön és a Balaton körül kiala­kult aszályt, a meteorológiai elő­rejelzés szerint viszont csapa­dékszegény lesz ez a hónap - áll az Országos Vízügyi Főigazgató­ság tájékoztatójában. Csapadékszegény augusztus ese­tén igen komoly aszály lehetsé­ges, különösen Siófok és Kiskun­félegyháza térségében. Ugyan­csak súlyos aszály alakulhat ki az Alföld közepén. Ilyen csapadék- viszonyok esetén csak a Dél-Du- nántúlra és a hegyvidéki terüle­tekre korlátozódik az aszálymen­tesség. A júliusi területi átlagban 69 milliméteres csapadék 6 milli­méterrel haladta meg a sokéves átlagot, de ez a mennyiség nem tudta pótolni a novembertől hal­mozódó csapadékhiányt. A loká­lis záporok, zivatarok csak bizo­nyos térségekre korlátozódtak. A talajvízszint tovább csökkent, a sokéves júliusi átlagértékhez vi­szonyítva a síkvidéki területek nagy részén - elsősorban a Duna- Tisza közén, a Homokhátságon és a Kisalföldön - jelentős negatív eltérés mutatkozott. A kapcsolatteremtés jegyében A Kárpát-medencében élő magyar pedagógusok találkozója Klebelsberg Akadémia Közel egy hétig tartott az a nagyszabású találkozó, melyet a kapcsolat-teremtés szándéká­val tartottak az elmúlt héten a Lakitelek Népfőiskolán, hazai és határon túl élő pedagógusok számára. A Klebelsberg Akadé­mia címmel meghirdetett esz­mecserén a Kárpát-medence szinte valamennyi régiója kép­viseltette magát. Az összejövetel keretében, melyet Lezsák Sándor országgyűlési kép­viselő (MDF) kezdeményezett, a magyar nyelvű oktatást leginkább foglalkoztató problémák mellett szó volt a magyarországi rendszer- váltás eseménytörténetéről, az egy­ház és az iskola kapcsolatáról, illet­ve a történelmi egyházak sorsának rendszerváltás utáni alakulásáról is. A neves egyetemi tanárok és akadémikusok előadásai között, a résztvevők megismerkedhettek a környék nevezetességeivel, elláto­gattak Tiszaugra, Tisza-alpárra és Kecskemétre, de volt könyvismer­tető, daltanulási lehetőség, film­ajánló, ökumenikus istentisztelet és tábortűz is. A délvidéki (Vajdaság) magyar iskolákat képviselő nyolcvan peda­gógus egyike, Kocsis Mihály, a sza­badkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatójaként érkezett Lakitelekre. Az intézményvezető­vel készített interjúnkban elsősor­ban arra kerestük a választ: vajon egy határon túli magyar pedagógus számára mit is jelent a Klebelsberg Akadémia biztosította eszmecsere?- Egyfelől remek lehetőséget ad a tapasztalatcserére, információ- szerzésre, másrészt azonban jóko­ra kötelezettséggel is jár, hogy az itt hallott gondolatokat, az itt kiala­kított kapcsolatokat szülőföldünk­re visszatérve megfelelően életre tudjuk hívni. Kifejezetten örültünk ennek a lehetőségnek. Nagyon sok értékes embert, nagyon sok hasznos gon­dolatot megismerhettünk. Úgy gondolom, az ilyen fajta kapcsolat- teremtéseknek a jövőben is óriási szerepük lehet abban, hogy a nem­zet, még akkor is ha egy része a ha­tárokon kívül él, képes legyen fel­zárkózni és szorosabb kapcsolatot kiépíteni az anyaországgal. Hála Is­tennek, ehhez minden technikai és szervezési lehetőség adott, csak erőteljesen ki kell használni vala­mennyit.- Konkrétan milyen lehetőségek­re gondol?- Elsősorban az anyaországi és a határon túli iskolák közti kapcsola­tok kiépítésére és fejlesztésére. Na­gyon fontos, hogy tovább erősítsük és olyan szintre emeljük a pedagó­gusok önazonosság- és magyarság- tudatát, amilyenre számos példa van már a világon. Mindemellett adott helyzetben meg kell talál­nunk azokat a formákat, amelyeket mindenki vérmérsékletétől, képes­ségeitől függően tud ápolni és erő­síteni. Számomra az ilyen eszmecse­rék nagyon sokat jelentenek. Ezért nem is tudom megérteni azokat a tétovázó lelkeket, akik nem keresik az újabb kapcsolatteremtési alkal­makat. Nem látják meg azokat a bennük rejlő lehetőségeket, ame­lyek nemzetünk biztos megmara­Kocsis Mihály, iskolaigazgató dását szolgálják. A szabadkai Szé­chenyi István Általános Iskola rend­kívül széles kapcsolatrendszerrel büszkélkedhet. Az azonos nevű anyaországiak mellett, számos ha­táron túli - délvidéki, erdélyi és fel­vidéki - magyar általános és közép­iskolával sikerült gyümölcsöző együttműködést kiépítenünk. Való­színűleg ez is közrejátszik abban, hogy ma már biztonsággal kijelent­hetem: hiszek abban, hogy a ma­gyarságnak megvan minden esélye a megmaradásra, éljen határon be­lül vagy kívül. Az esély mellett azonban rajtunk is nagyban múlik, hogyan alakul sorsunk az elkövet­kező évtizedekben, évszázadok­ban. ▲ A résztvevő előadók: Alex Tamás, Riczel Etelka, Szécsi Árpád, Dobos Krisztina, Balázs Géza, Bíró Zoltán, Zombori Ottó, Ószabó István, Medvigy Endre, Esztergályos Jenő, Lovas István, Csallóközi Zoltán, Závodszky Géza, Szitnyai Jenő, Budai Ilona, Nagy Alajos, Gyulay Endre, Bagi Ferenc, Szabó Tamás, Vári Fábi­án László, Dinnyés József. A missziók világa fotókon Isten házai és szolgái 90 felvételen A látogatók egy eddig ismeretlen világba nyernek bepillantást. Kalocsa Egyháztörténeti jelentőségű képeket láthatnak az érdeklő­dők Kalocsán. A Magyar Nép­rajzi Múzeum gyűjteményé­ből származik az a kilencven felvételt tartalmazó válogatás, amely a XIX. századi katoli­kus missziók világát mutatja be. A kortörténeti dokumentumként is értelmezhető képanyag létre­jöttéhez érdekes történet fűződik. Ribényi Antal kispesti plébános egyre nagyobb számú híveinek új templomot szeretett volna építtet­ni az 1896-os millenniumra. Erre azonban az egyházi és az állami támogatás kevésnek bizonyult, így a hiányzó összeget saját ma­gának kellett előteremtenie. A vi­lág minden táján élő keresztény misszionárius paptársát ezért le­vélben arra kérte, küldjenek fény­képeket és tárgyakat saját mun­kájukról, környezetükről. Az így összeállt mintegy hatezer tárgyat és hatszáz fényképet végül rend­szerezte, s önálló kiállításon a nagyközönség elé tárta. A Tűzföl- dön és Tasmániában készített fo­tográfiák például olyan embere­ket mutatnak be, akiknek közös­ségét a huszadik század felgyor­sult társadalmi, gazdasági folya­matai könyörtelenül megsemmi­sítettek. A kiállításból befolyt ösz- szeg végül elegendőnek bizo­nyult a templom felépítéséhez, s a hazai közönség is jól járt, hi­szen egy addig ismeretlen világba nyerhetett bepillantást. A kollek­ciót később a Néprajzi Osztály (a mai Néprajzi Múzeum elődje) megvásárolta. Fo-garasi Klára, a múzeum munkatársa ezekből a korabeli felvételekből kilencvenet választott ki, s örvendeztette meg a kalocsai közönséget a kiállítás­sal. Az Isten házai és szolgái című tárlat augusztus 11-ig látható a Városi Galériában. miklós imre Iraki és afgán határsértők Szárazságtűrő növények Dél-Alföld A Homokhátsági célprogram ke­retében a szemescirok, mohar, évelőrozs, szudáni fű, korona­fürt, takamányburgonya és édesburgonya termesztéséről szakértők tartanak előadást pénteken 9 órai kezdettel Ásott­halmon a Gátsori darálóban. ■ Bácsalmás Iraki és afgán menekültcsoportot találtak a bácsalmási határőrizeti kirendeltség járőrei a csikériai te­mető közelében, hétfőn - adta hí­rül keddi közleményben a határ­őrség. Eszerint lakossági bejelen­tés alapján fedezték fel a határ­őrök a temető térségében bujkáló 14 iraki és 9 afgán állampolgárt. Az elfogottak meghallgatásuk so­rán menekült státusz iránti ké­relmet nyújtottak be. A közle­mény szerint az irakiak féltek a Szaddám Mártírjai nevű önkén­tes hadseregbe való kényszer-be- sorozásuktól, az afgánok pedig az országukban uralkodó politi­kai helyzetben a tálibok túlkapá­saitól tartottak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom