Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-29 / 201. szám
Polgármesteri köszöntő Hetényegyháza ünnepe kerek évforduló. Sok-sok sikerrel, örömmel, ugyanakkor gonddal és bánattal megélt évet jelent, amelyek a település mai képét, hangulatát meghatározzák. Az ilyen ünnepek egyúttal önvizsgálat időpontjává is kell hogy váljanak: városvezetőnek, képviselőnek, valamennyi Hetényben élő és Hetényért dolgozó polgárnak el kell gondolkoznia arról, hogy mi tett és mit kell tennie ezen fontos elővárosi település fejlődéséért. Hetényegyháza valójában a futóhomokból nőtte ki magát. Alapvetően az itt élő emberek munkabírását, bátorságát, kreativitását jelképezi, de a tulajdonoságok kötelezettséget is rónak ránk, utódokra. Polgármesterként az elmúlt négy évben ez a kötelezettség motivált arra, hogy alapvetően pályázati források segítségével Hetényegyháza legégetőbb problémáit - például alacsony szintű infrastruktúra, leépült intézmények, kialakulatlan, kiforratlan települési struktúra vagy az ipari park, illetve munkhelyteremtő beruházások hiányát - szem előtt tartva minél több figyelmet fordítsunk a közel hét és fél ezer ember sorsára. Ennek jegyében épülhettek új utak, újultak meg és bővültek egészségügyi és oktatási intézmények, épült ki Hetényegyháza főtere, és valósult meg több, az itt élők komfortérzetét javító beruházás 2002-ig. Hogy méltók legyünk őseink emberfeletti teljesítményére, nekünk is folytatni kell ezt a munkát, amelynek eredményeként Hetényegyháza nem csupán nagyságát, lakosságszámát tekintve, de infrastrukturális, intézményi adottságait is tekintve Kecskemét egyik legkiemelkedőbb elővárosává válhat. Az évforduló igazi megünneplése a munka folytatása, a problémák megoldása lehet. S ennek tükrében kérek minden kecskeméti, hetényi polgárt arra, hogy ünnepeljünk együtt és gondolkozzunk el együtt a jövővel kapcsolatos feladatokról. Centenáriumi ünnepi program Augusztus 30-án, 18 órakor a Naplemente Idősek Klubjában: Kőfalviné Ónodi Márta Hetényegyháza története 1952-2002 című kötetének bemutatója. A kötetet bemutatja dr. Tóth Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatója. Augusztus 31-én, 9 órakor a katolikus templomban: Ökumenikus istentisztelet, terményáldás. 10.30-kor a Móricz Zsigmond Művelődési Házban: Hetényegyházi képzőművészek centenáriumi kiállításának megnyitása. Megnyitót mond dr. Szécsi Gábor polgármester. Szakmai megnyitót tart dr. Bánszky Pál művészettörténész. 15 órától a művelődési ház előtt szórakoztató program (Fellépnek: a Kuna Family fúvósegyüttes, a Naplemente Népdalkor, Pál Attila színművész, Szénást Pál diaiénekes, a Tánczos Péter Citerazenekar... és még sokan mások.) 17 órától a főtéren centenáriumi ünnepség, szoboravatás. Ünnepi beszédet mond és Lakatos Pál Kút című alkotását felavatja dr. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. 18 órakor a szórakoztató program folytatása. 21 órakor tűzijáték, utána a Dokk együttes közreműködésével utcabál a művelődési ház udvarán. Szeptember 1-jén a lovaspályán 9 órától Hullám Kupa díjugrató- és kettesfogat-hajtó meghívásos verseny. Eredményhirdetés 16 órakor, majd tombolasorsolás. 18 órakor ünnepi tanévnyitó a Móricz Zsigmond ÁMK Általános Iskolájában. Mindenkit szeretettel várnak a centenárium ünnepi eseményeire. dr. Szécsi Gábor 100 ÉVES HETÉNYEGYHÁZA. Répás János fafaragó 25 évvel ezelőtt készült alkotása kitűnően megjeleníti Hetényegyháza történetét. 1902-ben kubikoscsaládokat telepítettek be a városrészbe, majd később a szőlőtermeléssel vívott ki magának a település elismerést. Mellékletünkben a hétvégi, centenáriumi ünnepi programok mellett bemutatjuk a helyi nevezetességeket, művészeket. Bepillantást nyújtunk a mindennapi életbe, valamint ízelítőt adunk Hetény elmúlt egy évszázadáról. Méltó módon ünnepelnek A százéves évforduló megünneplésére másfél éve készül a hetényegyházi részönkormányzat. Méltó módon szerették volna megünnepelni e jeles eseményt. A szervezőcsapatot dr. Nádas- di Miklós vezette, aki tíz társával együtt remek munkát végzett.- Könyvet jelentettek meg, főtéri szobrot avatnak és tartalmas műsort állítottak össze a jubileum alkalmából. Mire fektették a legnagyobb hangsúlyt a szervezés során?- A település részönkormányzata 2000 végén döntött a centenáriumi ünnepség megszervezéséről. Létrejött egy ideiglenes bizottság, amelynek fő feladata a centenáriumi programok előkészítése lett. A testület öt tagját kérték fel a munkára, többek között engem is. Később az elnöki poszttal engem bíztak meg. A feladat jelentőségére tekintettel még hat hetényi magánszemélyt kerestünk fel, így alkottuk 11-en a bizottságot. Első lépésként próbáltuk átgondolni, hogy milyen rendezvények illeszkednének a jubileumhoz, illetve Hetényegyháza történetét szerettük volna írásba fektetni.- Óriási feladat egy település száz évét felkutatni. Kit bíztak meg a feladattal?- Bodócs Gyula újságíró még az 1950-es években megírta Hetényegyháza első ötven évét. Úgy gondoltuk, ennek folytatását, a második fél évszázadot jelentetnénk meg. A levéltár megyei igazgatósága jelentős segítséget nyújtott a könyv létrejöttében. Kőfalviné Ónodi Márta levéltáros készítette el segítségünkkel a művet, amely a történelmi leírások mellett számtalan képpel gazdagítva látott napvilágot a napokban. A képek összeállításában és gyűjtésében a településen élő, híres fotóművész, Bahget Iskander, bizottságunk tagja is részt vett. A könyv borítója szintén az ő keze munkáját dicséri. A nyomdai munkákat Dudás István - szintén helybéli lakos - végezte, aki velünk együtt szívügyének tekintette a könyv létrejöttét.- Az ünnepség gyújtópontjában az új köztéri alkotás felavatása áll. Kinek az alkotását helyezik el a főtéren?- A bizottságban felvetődött, hogy megszépült főterünkre a centenáriumot hűen jelképező alkotás kerüljön. Többféle elképzelés született, a kivitelezésre négymillió forintot kaptunk a városi önkormányzattól. A zsűri döntése Lakatos Pál Kút című alkotására esett. A mű tükrözi Hetényegyháza szoros kötődését a szőlőtermesztéshez. HagyomáAkik nélkül nem jöhetett volna létre az ünnepség: dr. Nádasdi Miklós Ágoston József Bahget Iskander Csendes Sándomé Kádár Ildikó Káplár József Kocsis Sándor Palásthy Géza Szekér Pál Szlanka József Zoványi István nyos szőlősprésformából indul ki az alkotás, amely továbbfejlesztve csobogóként működik. A program harmadik gerincét pedig a képzőművészeti kiállítás alkotja, ahol helyi művészek munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók.- A zene, a szórakozás nem hiányozhat a programból. A programot látva: a tűzijáték sem. Ki finanszírozza a látványosságot?- Egyre szélesebb körben vált ismertté a bizottság ünnepi programjának ötlete. Két helyi vállalkozó ajánlotta fel, hogy fedezik egy tűzijáték költségeit, így az ő segítségükkel az ünnepséget tűzijáték pompája zárja. Az ünnepségen versmondással fellép Pál Attila színművész, aki a szórakoztató programok lelkes szervezője volt. A kísérőrendezvények közül szeretném végezetül kiemelni a hétvégi Hullám Kupa díj ugrató versenyt és fogathajtást, hiszen Hetényegyháza életében a nyolcvanas évektől kezdve komoly lovassport működik. Ezúton szeretnék a bizottság nevében is köszönetét mondani mindazoknak, akik bármilyen formában segítették a programok megszervezését.
