Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-28 / 200. szám
2002. Augusztus 28., szerda NÉPE Petőfi Népe - 11. oldal PETŐFI „A legfőbb bátorság a remény” Európa Szabadegyetem, Lakitelek, 2002. Vili. 21-25. Az Európa Szabadegyetem egy napos terepmunkával, a klasszikus falukutató módszerek segítségével gyűjtött adatok alapján elemezte az uniós illúziókat és félelmeket. Tudósok és közismert politikusok fejtették ki véleményüket Európáról, a magyarság esélyeiről, a korszerű nemzeti és európai önismeretről. Mindezek keretében a Kölcsey ház előtt felavatták Illyés Gyula mellszobrát. Röviden így lehetne jellemezni az Európa Szabadegyetem programját, amit a lakiteleki népfőiskolán tartottak augusztus 21 és 25 között, Lezsák Sándor vezetésével. Az országgyűlési képviselő Illyés Gyula gondolataival foglalta össze az ország minden részéből és a határon túlról is érkezett hallgatóság előtt a szabadegyetem törekvéseit: „A közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít. ” Sokan voltak kíváncsiak a programokra. ■ Környezetvédelmi feladataink Meskó Attila akadémikus környezetvédelmi feladatainkról tartott előadást. Az ország környezeti helyzetét elemezve a levegő minőségének folyamatos romlását emelte ki. Ennek viszonylag ellentmond, hogy az 1980 óta mért adatok alapján hazánk kéndioxid kibocsátása 1999-re a felére csökkent. A szilárd káros anyagokból is kevesebbet juttatunk a légtérbe, ez főként az ipari termelés csökkenésével magyarázható. Az egyik legégetőbb probléma a szén-dioxid kibocsátás, ami csak Magyarországon hatvanmillió tonna évente. A világ fejlett ipari országai által termelt szén-dioxid jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez és az ózonréteg elvékonyo- dásához. Egészséges ivóvízzel az ország kilencvenöt százaléka megfelelően ellátott, a szennyvízcsatorna-hálózat viszont hagy kívánnivalókat maga után. Egy kilométer ivóvíz-hálózatra 360 méter szennyvízcsatorna jut. A Duna ausztriai vízgyűjtő területein két hét alatt esett le annyi eső, amennyi két hónap alatt szokásos. Nem ritka az évi kétezer milliméteres átlag. Folyóinkra országosan jellemző, hogy a maximális vízszintek emelkednek. Megoldást szélesebb árterek, időszaki tározók kialakítása és az erdőterületek növelése jelenthetne. A természeti katasztrófákat illetően a földrengések ugyan ritkán, kis- és közepes erősséggel észlelhetők hazánkban, a védekezésre viszont különös gondot kell fordítani. Az 1988-as örményországi és az 1995-ös köbei (Japán) közel azonos erejű földrengéseken készült képanyaggal szemléltette a földrengésbiztos épületek fontosságát. Míg az előbbi helyszínen a rengések porig rombolták az épületeket, több tízezer halálos áldozatot követelve, addig Japánban a speciális technológiával épült felhőkarcolók sértetlenül álltak. Hazánkban is fontos lenne, hogy minél több épület készüljön korszerű földrengésbiztos elemekből. A hulladékkezelés és -elhelyezés problémáját egy amerikai példával illusztrálta. Látványosan csökkent az ottani adatok szerint a földben tárolt, elásott hulladék mennyisége és növekedett az újrahasznosításra került hulladék hányada. A radioaktív hulladék tárolása pedig nagy mélységekben kialakított gránitfolyosókban képzelhető el hosszú távon biztonságosan^^ ■ A kutató megjegyzései- Az európai csatlakozás folyamatában értelemszerűen merülnek fel kritikus aggodalmak is - vélekedett Csatári Bálint, az Alföldi Tudományos Intézet igazgatója. Az európai közös támogatási rendszeren belül kitüntetett fontosságú a régiók, a vidékfejlesztés és az elmaradott területek támogatása. Hazánkban az ehhez szükséges intézmény- és támogatási rendszer még nincs megfelelően kialakítva. A hiánynak súlyos, politikai, szakmai és morális következményei lehetnek. Nagyon fontos eleme az EU fejlesztési filozófiájának, a teljes értékű decentralizáció és a partneri együttműködési részvétel, a fejlesztési, döntési folyamatokban. Ezek fő színterei az EU-ban a régiók kisebb alapegységei pedig a települések együttműködésével létrehozott járások vagy kistérségek. A felméréseinkből, amit az Európa Szabadegyetem hallgatóinak segítségével készítettünk kiderül, hogy a lakosság nagyon kis rétege rendelkezik megfelelő információkkal mindezekről. így nagy a felelősége a kormánynak, a helyi önkormányzatoknak, hogy a csatlakozási folyamatokhoz szükséges tudást eljuttassák hozzájuk. Újabb problémaként megjegyezhető, hogy az EU napjainkban is ülésező konventje, folyamatosan tárgyal a szükséges változásokról. Magyarországnak tehát egy olyan „mozgásban lévő nagy rendszerhez” kell kapcsolódni úgy, hogy még nem jártuk be azokat a fejlesztési lépcsőfokokat, amelyeket a mai tagállamok már végigjártak és újabb reform- jaikat megkezdik. ____ ■ Csodák nem lesznek az unióban Hamarosan népszavazáson kell eldönteni azt, hogy Magyarország belépjen-e az Európa Unióba. Minden valószínűség szerint mi magyarok leszünk az elsők, a tíz tagjelölt ország között, ahol elsőként dönt a nép a csatlakozásról. A csatlakozással kapcsolatban egyfajta lila ködös „EU-fória” alakult ki az országban, és nem népszerű dolog ma az EU-t bírálni, hangoztatta Felföldi Zoltán. Olyan nyilatkozatok is elhangoznak, hogy az Európai Unión kívül nincsen élet, illetve hogy a csatlakozás történelmi szükségszerűség. Az EU-val és az uniós csatlakozással kapcsolatos vélemények megfogalmazásánál két dolgot mindenképpen külön kell választani: az Európai Unióval kapcsolatos szkepticizmust, és az Európával kapcsolatos szkepticizmust, a kettő ugyanis nem ugyanazt jelenti. Magyarországnak történelmi hagyományai, geostratégiai helyzete és gazdasági érdekei miatt integrálódnia kell Európába. Feltétlenül szükséges-e azonban ehhez az Európai Unióhoz történő csatlakozás, tette fel a kérdést az előadó. Az Európai Unió ugyanis nem más, mint egy bürokratikus szuperszervezet, amelyben 12 ezer bürokrata semmi mással nem foglalkozik, csak azzal, hogy megmondja Brüsszeltől több ezer kilométerre hogyan éljenek az emberek. Az előadó szerint az unió nem annyira közös kül- és biztonságpolitikáról, igazságszolgáltatásról szól, hanem arról, hogy egy megaszervezet elveszi a pénzt az emberektől, a tagállamoktól, és objektívnek nevezett, de a gyakorlatban teljesen átláthatatlan mechanizmusokon keresztül újraosztja. Az újraosztás során hatalmas veszteségek keletkeznek és hatékonytalanná válik az egész rendszer. További hátránya az uniónak, hogy ma Magyarországon nemzeti sorskérdésekről gyakorlatilag nem lehet gondolkodni. Mindent azzal söpörnek félre, hogy ezt az Európai Unióban így kell, vagy éppen nem így kell csinálni. Közben az EU valamiféle csodaszerként jelenik meg. Magyarországon mindenki arra vár, hogy majd jön az unió és megoldja a gondokat. Ahelyett, hogy az embereket saját problémáik megoldására bíztatnák, elviszik őket abba az irányba, hogy várják a csodát. Csoda pedig nem lesz, szögezte le Felföldi Zoltán. Természetesen a csatlakozás mellett is szólnak érvek. Ezek közül a legközkeletűbb az, amely szerint hatalmas pénzösszegek áramlanak az országba, amelyek segítségével majd fel virágoznak a vállalkozások, épülnek autópályák, fejlődnek az elmaradott területek, stb. Csakhogy az unióban a Strukturális és a Kohéziós Alapokból együttesen egyetlen ország sem részesülhet nagyobb mértékben, mint az ő GDP-jének négy százaléka. Ez pedig nem is olyan nagy pénz. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mire megy el ez a négy százalék. Először is a bonyolult uniós beszerzési szabályok miatt az Európai Unió által biztosított forrásból beszerzett minden áru és szolgáltatás, mintegy 20-30 százalékkal drágább, mintha ezek nélkül a beszerzési eljárás nélkül lehetne azokat megvásárolni. A csatlakozásról történő döntésnél felelősségteljesen kell mérlegelni minden, a mellette és ellene szóló érvet. Ezeket az érveket egymás mellé téve úgy tűnik, hogy jelenleg súlyosabbak azok, amelyek a csatlakozás ellen, mint azok amelyek mellette szólnak, fejezte be előadását Felföldi Zoltán. ■ jed ki. A hazai tudománynak egyszerre kell gazdagítani a magyarságot és az emberiséget, egyszerre kell korunk értelmiségének nemzetinek, magyarnak és európainak lenni, fejezte be előadását Vizi E. Szilveszter. Gazdagítani a magyarságot újabb kutatásokra, a géntechnológiára utalt Vizi E. Szilveszter. Ez azonban morálisan elfogadhatatlan. Nem a tudósok tevékenységét kell korlátozni, mert az ő szándékuk az, hogy segítsenek az embereknek. A tudós tevékenysége ugyanis elsősorban a jóra térSzoboravatás Nemzet és önismeret A népfőiskola udvarán felavatták Illyés Gyula mellszobrát, Szabó Imrefia Béla alkotását. Köszöntőjében Lezsák Sándor utalt az 1979-ben Lakiteleken tartott találkozóra, melyet a Fiatal írók József Attila Körével és Bíró Zoltán irodalomtörténészszel együtt szerveztek. A szobron ezért Illyés Gyula magán viseli azt a „nyakéket”, amit akkor 150 fiatal íróval együtt hordott azon a tanácskozáson, amelyet a magyarság sorskérdéseiről tartottak. Avatóbeszédében Bíró Zoltán hangsúlyozta: Illyés Gyula életútjának és életművének fordulópontja lett hazatérése a párizsi emigrációból. Ekkor szembesült a hazai valósággal és szülőföldje, Rácegrespuszta népének nyomorúságával. Az erkölcsi parancs egy életre erre a népre és az egész magyarságra fordította tekintetét. A szobor előtt Bánffy György Kossuth-díjas színművész Illyés, Szekszárd felé című versét mondta el. ■ Idézet az írótól Lezsák Sándor több alkalommal is idézte Illyés Gyula ma is időszerű gondolatát: „A magyarságnak nincs annyi kincse, hogy vakon - engedelmeskedve minden indulatnak - eldobálja. Nézzük meg jól, mit ejtünk a talp alá. Ha biztosítékunk van arra, hogy ez az érték azután a mi, a szabad magyarság értéke lesz, tartsuk meg okvetlenül magunknak. Ne gyújtsuk fel a malmot, amely holnap nekünk őröl, csak azért, mert hitetek szerint tegnap másnak őrölt.” Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár Európai és nemzeti önismeret címmel mondta el előadását. Az egyénből indult ki: Ady Endre, Szeretném, ha szeretnének című versét idézve mutatott rá, hogy minden ember egy külön világ. Az ember azonban csak az anyanyelvén, tehát a nemzetén keresztül ismerheti és ismertetheti meg önmagát. Ezért csak úgy töltheti be hivatását, ha alázattal fordul saját népe kultúrája felé, s annak értékeit felmutatva, azzal együtt foglalja el helyét a világban. A régi magyar nyelvben - mutatott rá Andrásfalvy Bertalan -, a barátaim szó helyett (mert ez szláv jövevényszó) a „feleim” kifejezést használták, arra utalva, hogy mindenki csak társaival, a vele egy nemzetbeliekkel lehet egy egész, csak úgy élhet teljes életet. S mint ahogyan egyetlen ember sem véletlenül születik, úgy minden nemzetnek hivatása van. A magyar nemzet nem kis nemzet, legalábbis nem abban az értelemben, hogy gyenge.- Minket nem győztek le! - mondta Andrásfalvy Bertalan. - Csak mi önmagunkat tudjuk legyőzni. így volt ez a tatár, török, német és a szovjet-orosz veszedelem idején is - utalt Andrásfalvy Bertalan a magyar vezető rétegek örökös széthúzására, aminek véget kell vetni! - Ezzel az önismerettel kell elfoglalni a helyünket Európában. ________■ Méltó helyen- Örülök, hogy elkészült ez a szó- tálán ember néz ránk, s ez jól kibor édesapámról, sokat jelentett fejezi apám személyiségét. Méltó neki Lakitelek - mondta Illyés helyen áll itt, Lezsák Sándor nyíl- Mária, Illyés Gyula lánya. - Nap- ván azért kezdeményezte a felállójegyzeteiben is írt arról az 1979- lítását, hogy ezzel is jelezze, es írótalálkozóról, amelyről hogy Lakitelek és apám szellemi- Lezsák Sándor és Bíró Zoltán is sége összetartozik, beszélt. Szép az alkotás, egy kor- ■ Illyés Mária és férje Kodolányi Gyula irodalomtörténész. a í v j magyar tudós járult ugyanis ahhoz a fejlődéshez, amit most tapasztalunk. A tudományt azonban nem csak jóra, de rosszra is fel lehet használni. És itt a legA magyar tudomány kiérdemelte, hogy az egész világon elismerjék, hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke előadásában. Számtalan
