Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-16 / 191. szám

AVUA- augusztus AU. m Ezeréves a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye A Kalocsa-Kecskeméti Fő­egyházmegye idén ünnep­li fennállásának ezeréves évfordulóját. A jubileum alkalmából a kalocsai ön- kormányzattal együtt és külön-külön is több mint harminc rangos egyházi és világi rendezvény tar­tanak a városban és az egyházmegye területén. Már az ezeresztendős jubile­umi évforduló időpontjának pontos megállapítása sem volt egyszerű feladat, hiszen a történészek körében több évszám is ismert. Az egyház­megye végül a Katona István történetíró által említett ada­tokat vette alapul, amely sze­rint 1002-re datálható az egy­házmegye megalapítása. Igaz, a kalocsai püspökség ér­seki rangra emelésének kö­rülményei tisztázatlanok, ideje pedig vitatott. Minden­esetre tény, hogy Kalocsa el­ső érseke Asztrik volt, aki 1000-ben II. Szilveszter pápá­tól hozta el a koronát, amivel Istvánt királlyá koronázták. Ugyancsak Asztrik érsek ne­véhez fűződik az első székes- egyház és az érseki vár meg­építése is. A történelem folya­mán a kalocsai érsekek közül jó néhányan királyi kancellá­rok és hadvezérek voltak, te­hát a király tanácsadói, a po­litika irányítói. Emiatt Kalo­csa számos kiváltságban ré­szesült az évszázadok alatt, de az ezzel járó negatívumo­kat is kénytelen volt elszen­vedni. A szocialista éra kez­deti időszakában az állami vezetés meglehetősen mosto­hán bánt a „klerikális felleg­R Í 5/ Kalocsa fejlődése csak az utóbbi években vett új lendületet. Az érsekség ezer éves jubileuma idejére a város ismét régi fényében pompázik. várként” elkönyvelt várossal. Elmaradt az ipar fejlesztése, így a munkanélküliek egy ré­sze máshol keresett megélhe­tést. A fejlődés csak a '60-as években indult meg, s a rend­szerváltást követő években bontakozott ki. Az ezeréves évforduló ren­dezvényei között a hitélet erősítését segítő lelkigyakor­latot éppúgy találunk, mint hittanos olimpiát, kiállítás­megnyitót vagy díjátadó ün­nepséget. Az egyházi rendez­vények mindegyike a „Deo gratias pro Millesimo Unno”, vagyis „Istennek Hála az első ezer évért” gondolat mentén fogalmazódik meg. (A mon­dat már azért is emlékezetes marad, mivel a június 29-én felszentelt és a templomto­ronyba emelt két harang kö­zül a nagyobbik a „Deo gra­tias” nevet viseli.) A jubileumi programsoro­zat megnyitó rendezvénye akár szimbolikusnak is mondható, hiszen az április 13-i szellemi hittanverseny döntőjének a kecskeméti Szent Imre Általános Iskola adott otthont, az eredmény- hirdetésre pedig egy hónap­pal később Kalocsán került sor. A május 15-i ünnepsé­gen adták át a dr. Bábel Ba­lázs érsek által egy évvel ez­előtt alapított Kunszt József- díjat, s ekkor nyitotta meg kapuit a Katona István kano­nok, történetíró egykori la­kóházába átköltöztetett érse­ki kincstár is. Szintén az ezeréves egyházmegye jubi­leumához fűződik a dr. Bá­bel Balázs által kezdeménye­zett harangöntés, amely a második világháború idején a rekvirálás utolsó napján el­vitt Szent Pál és Szent István harang pótlását célozta. Az 1450 kilogramm súlyú Deo gratias és a hétmázsás Asztrik harangot június 29- én délelőtt ünnepélyes szentmise keretében szentel­ték meg és emelték a főszé­kesegyház déli tornyába. Baranyi Pál, a helyi cser­készcsapat parancsnoka egy évvel ezelőtt az ezeréves vá­rosnak emléket állító bélyeg- és a hozzá tartozó díszborí­ték megjelentetését kezde­ményezte a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumá­nál. Az ötlet kedvező fogad­tatásra talált, így a gyűjtők ez év augusztus 1-én kézbe is vehették az Elekes Attila ter­vei alapján elkészült és csak korlátozott példányszámban megjelentetett százötven fo­rint névértékű unikumot. A bélyeghez tartozó díszborí­téknak is ugyan azon a napon kellett volna megérkeznie, az érdeklődők csak egy nappal később vásárolhatták meg és pecsételtethették le a boríté­kot a helyi postán. MIKLÓS IMRK

Next

/
Oldalképek
Tartalom