Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-16 / 191. szám
'Jtöö'Ji. tiu^usztus ^U. Amíg lesz magyar, lesz ünnep is Beszélgetés Endre Sándorral, a megyei közgyűlés elnökével A magyarság legszebb ünnepe. Szent Istvánra, az államalapításra emlékezve, az új kenyér megszentelésének idején. (Képünkön Endre Sándor a móricgáti falunapon.) Interjú Augusztus 20-án, Szent István napján sok mindent ünnepeltek már. Eredetileg az államalapítás jubileuma volt. Később ehhez társult az új kenyér ünnepe. 1949-től az alkotmány törvénybeiktatásának évfordulója lett. De mit jelent ma a magyarság számára? - erről kérdeztük Endre Sándor országgyűlési képviselőt, a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés elnökét.- Meggyőződésem, hogy augusztus 20. a legnagyobb magyar ünnep. Talán azért is, mivel a Szent István-napi ünnepségben benne vannak a legszebb ősmagyar hagyományok, s benne a legfeleme- lőbb tudat, hogy nem csak hazát sikerült szereznünk, foglalnunk, de le is tudtunk telepedni a Kárpát-medencében, itt Európa közepén. Egyúttal mindenben kötődni is tudtunk ahhoz a nagy értékrendszerhez, kultúrkörhöz, akár hitben, akár felfogásban, ami Európát jellemezte. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az eltelt ezer esztendő megpróbáltatásai, ádáz küzdelmei, kínjai, keservei, fájdalmai és borzalmai ellenére is sikerült fennmaradnia a magyarságnak, miközben más nemzetek, birodalmak nyomtalanul eltűntek a történelem hatalmas süllyesztőjében. Összességében ezek azok a tények, amelyek alapján ma bátran ki merem jelenteni: az államalapítás a magyarság legnagyobb létélménye. Augusztus 20. olyan ünnepe a nemzetnek, amely a különböző egymást váltó korszakok, rezsimek minden kétségbeesett erőfeszítése ellenére sem lett túlhaladott. Az említettek miatt az állam- alapítás évfordulóját megfelelő alázattal, ugyanakkor megfelelő harsánysággal is kell ünnepelnünk. Ebben az sem jelenthet akadályt, hogy időközben egy sor más eseményt, ünnepet is hozzákapcsoltak. Például az új kenyér ünnepét. A kenyér kétségtelenül a legalapvetőbb élelmiszere a magyarságnak. Még annál is több. Olyan alapvető élelmiszer, amelyet egyfajta vallásos áhítat övez. Ezért a kenyér ünnepe inkább emeli, mintsem csorbítaná augusztus 20. jelentőségét.- Egy ilyen rendkívüli fontosságú eseményt, megfelelő módon kell megünnepelni. Hogyan ünnepel a megye?- Immár hagyomány, hogy Szent István-napját mindig rendkívüli közgyűléssel ünnepeljük. Ilyenkor adjuk át a megye kitüntető díjait. Ennek az ünnepségnek az idén Kalocsa adott otthont, tekintettel arra, hogy az érseki székváros a mai napig a megye szimbolikus, vagy inkább spirituális székhelye. Külön aktualitást ad az eseménynek, hogy'az érsekség ebben az évben ünnepli alapításának ezeréves évfordulóját. Ebből az alkalommal a megyei közgyűlés címeres megyezászlót adományoz az érsekségnek, ezzel is elismerve az egyház tevékenységének fontosságát. (Asztrik, Kalocsa első érseke volt az, aki a pápától elhozta a koronát Szent Istvánnak.) Az említettek mellett a megyei közgyűlés anyagiakkal is hozzájárul a települések ünnepi rendezvényeinek sikeréhez. Erre külön keretet hoztunk létre, amelyből elsősorban a kistelepüléseket igyekszünk segíteni. Én személyesen három ünnepségen veszek részt. Augusztus 20-án reggel Kis- kunmajsán, aztán Kiskunfélegyházán, este 6-kor pedig Tiszakécskén mondok ünnepi beszédet.- Államalapító Szent István királyunk számos bölcs intelmet hagyott az utókorra. Van-e olyan máig érvényes üzenete augusztus 20-nak, amely jelenünkben is hasznára válik a nemzetnek?- Mindenképpen van. Elsősorban az, hogy ezerszáz esztendeje itt vagyunk, ezer esztendeje nemzet vagyunk. Ez a legfontosabb üzenet. Ha elődeink ezer évig meg tudták tartani a hazát, a nemzetet, akkor mi is meg tudjuk tartani. Augusztus 20. olyan jelentőséggel bír a nemzet számára, mint az embernek a születésnap. Az egyik nagyon fontos, úgy is mondhatnám, a legfontosabb ünnep. Tehát, amíg lesz magyar ember a Kárpát-medencében, itt Európa közepén, addig Szent István ünnepét is meg fogják ülni. ► SZÁSZ ANDRÁS
