Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-15 / 190. szám

HIROS-GONG TAXI: 48-48-48 JIL KAPUSI FÍRSNC, 17-ÍS TAXI [ a HIROS-GONG TAXI: 48-48-48 LTiLl MIHÁLY ZSOLT,18-AS TAXI (ÍZAUDI 90) Nézőpont A. Tóth Sándor___________ Törpék maradnak a növények Nézem a törpének maradt kukoricákat, napraforgókat. S bár én nem vetettem és így nem is takarítok be egy sornyit sem, elfog a keserű­ség. Itt folyik két jó vízhozamú folyó az ország közepén, és a Tiszá­tól pár száz méterre kisnövésűek a növények... Ha a vízhiányról van szó, mindig eszembe jut az a terv, amelyet a hetvenes évek végén az akkori Minisztertanács jóváhagyott a III. tiszai vízlépcső és a Duna- Tisza csatorna létesítésére. Úgy látták akkor, hogy javítani kell a Tiszavölgynek, az ország leg­szárazabb vidékének a vízgazdálkodásán. Mégpedig a Tiszán még hiányzó negyedik vízlépcső, a csongrádi megépítésével. (A tiszalöki, a kiskörei és Jugoszláviában a törökbecsei már elkészült.) Ezt 1980 és 1985 közt akarták véghezvinni. A beruházás révén a Tisza 600 ki­lométer hosszon állandóan hajózhatóvá vált volna. A Duna-Tisza csatorna összekapcsolta volna a Tiszát az európai vízi útvonalakkal. De a fő hasznot a mezőgazda­ság élvezte volna. A csongrádi vízlépcső részeként alakították volna ki az alpári tározót, 1985 és 1990 között. A terv szerint a nyárigáttal védett öblözetet foglalta volna el s 130 millió (!) köbméter vizet lehetett volna benne tárolni. A tavaszi nagy­vizekből tervezték feltölteni. Nyáron, például aszály idején, ebből le­hetett volna öntözni. Bács-Kiskun és Csongrád megyében mintegy 270 ezer hektár vált volna öntözhetővé, ha az álom megvalósul. A víztározótól várható lett volna (volna, volna, volna...), hogy fel­élénkül a környék vízi élete, hogy igazi üdülőtelep épül íd a nagy tó mentén. Miközben a mezőgazdasági termelés biztonságos, öntözé­ses alapot nyer. A tározó helyén - a helybeliek rétként emlegetik - 1986-88 közt kellett volna felhagyni a gazdálkodással. Máig sem hagytak föl, hiszen a talaj kiváló. Csakhogy árvizek látogatják. A leg­utóbbi óta szinte hasznavehetetlenek az ottani földek. A lépcsőből, tározóból pénz hiányában végül nem lett semmi. De a Tisza vizére alapozva a 80-as években létesült egy öntözőrendszer, Alpártól Nyárlőrincig, 6184 hektár vízpótlására. Ma romokban he­vernek a több száz milliós beruházás objektumai. No és a Holt-Ti- szát, ahonnét az élő folyóból áthozott vizet kivették volna, privatizál­ták... S a növények szárazságban törpék maradnak. Romokban hevernek az objektumok Szent István napján Mélykút Szombaton 9 órától Mélykúti Na­pok Kupa elnevezéssel kispályás labdarúgó torna kezdődik ama­tőr csapatok részvételével. Tópar­ti Strand-parti zajlik 14 órától a fürdőben, ahol különböző vetél­kedőket rendeznek. Délután 4 órakor kezdődik a rádió-távirá­nyítású hajó- és autómodellek bemutatója. Este 10-től a művelő­dési ház parkolójában diszkó vár a szórakozókra. Vasárnap 9 óra­kor kezdődik az ünnepi szentmi­se, majd 10 órakor a központi parkban rendezik a Mélykúti Na­pok ünnepélyes megnyitóját. Több kiállítás is nyílik a polgár- mesteri hivatalban. ■ Pert nyertek az elbocsátottak A bíróság több millió forintos kártérítésre kötelezte a svájci céget Több millió forintos kártérítésre kötelez­te a városi, majd a megyei bíróság is a svájci Raichle cipőgyártó cég kecskeméti képviseletét. A tulajdonos csak a jogerős bírósági döntés után volt hajlandó kifi­zetni több mint negyven ember nagyobb összegű végkielégítését. Kecskemét A svájci Raichle sportcipőgyártó világcég csaknem tízéves kecskeméti tartózkodá­sát követően másfél éve leépítette „hírős” városi üzemét. A tulajdonos Kneissl- &Friends csoportot ugyanis a globalizáló­dó termelési folyamatok új fejlesztési A cipőgyár idősebb dolgozói igaz­ságtalannak érezték, hogy a Raichle csak a náluk letöltött, mintegy tíz év munkaviszonyt hajlandó elszámolni. Többük ugyanis már a tanulókorát is az Alföldi Cipőgyárnál töltötte el, majd a rendszerváltáskor egyik napról a másikra került a svájci tulajdonos alkalmazásába. irányvonalak kidolgozására kényszerítették. A versenyké­pesség érdekében a tulajdono­sok megszüntették a százfős kreuzilingeni, és a mintegy százhatvan embert foglalkozta­tó kecskeméti cipőgyárukat. A kecskeméti cipőgyár vezető­je, Vodova János 2000 végén azt nyilatkozta lapunknak, hogy a gyárat nem zárják be, hanem egy potenciális cipőipari vevőnek fogják értéke­síteni. Az adásvételből végül nem lett sem­mi. A Nap utcai telephelyet a svájciak más célra bérbeadták, az üzemet pedig - az ol­csóbb munkaerő miatt - Romániába köl­töztették. Az elbocsátáskor a Raichle a törvény szerinti végkielégítést ajánlott, amely egy­től három havi fizetést jelentett a dolgozók­nak. A munkások úgy vélték, nincs mit ten­niük, el kell fogadniuk a felajánlott pénzt. A cipőgyár idősebb dolgozói azonban igaz­ságtalannak érezték azt, hogy a Raichle csak a náluk letöltött, mintegy tíz év mun­kaviszonyt hajlandó elszámolni. Többük ugyanis már a tanulókorát is az Alföldi Ci­pőgyárnál töltötte el, majd a rendszervál­táskor egyik napról a másikra került a sváj­ci tulajdonos alkalmazásába. A viták ellenére a Raichle nem volt haj­landó tíz év munkaviszonynál többet el­számolni részükre. Ezt követően az elbo­csátott dolgozók csaknem egyne­A l gyede ügyvédhez fordult. A pert a dolgozók első fokon megnyer­ték, de a svájci cég fellebbezett. A Raichle jogi képviselői tovább­ra is úgy vélték: a cég nem jog­utódja a volt Alföldi Cipőgyár­nak. A dolgozók végül jogerősen is pert nyertek. A Raichlének a perköltségen kívül több mint öt­millió forintot kellett kifizetnie a harminchárom dolgozó részére. Ezt köve­tően további kilenc volt Raichle dolgozó is keresetet nyújtott be, velük néhány hónap­ja peren kívül megegyezett a svájci cég. Ne­kik összesen csaknem másfélmillió forintot utaltak át. A munkaügyi perben dr. Pintér László, kecskeméti ügyvéd képviselte a Raichle volt dolgozóit. Elmondta: volt olyan elbo­csátott munkás is, aki több mint huszonöt évet ugyanabban a munkakörben töltött el. Ez az eset egyébként precedens per volt a megyei bíróságon - hangsúlyozta, dr. Pin­tér László. Egy Legfelsőbb bírósági állás- foglalás szerint ugyanis a fenti eset a külö­nös jogutódlás kategóriáját jelenti, mivel a dolgozók az átalakulás előtt is ugyanabban a munkakörben, és ugyanannál a gépnél dolgoztak tovább. Lényegében csak a cég­tábla változott meg a Raichle tulajdonlásá­val - tette hozzá az ügyvéd. RAJNAI ATTILA Megkérdeztük olvasóinkat Milyen az ideális polgármester? Utassy Tibor (Kecskemét): - Véleményem szerint az ideális polgármester nem feltétlenül az, aki az éppen aktuális politikai hátteret kiszol­gálja. Sokkal fontosabb, ha előtte már bizonyí­tott, akár polgármesterként is. Kecskeméten eddig nagyon odafi­gyeltek a város látványos fejlődé­sére, és ezen az irányvonalon kel­lene továbbhaladni. Nem feltétle­nül az uniós csatlakozás miatt, hanem egyáltalán a nemzetközi megítélés miatt is előnyt jelent, ha a polgármester megfelelő eu­rópai kapcsolatokkal rendelke­zik. Nagyon fontosnak tartom ezért a nyelvtudást. Bischof Meny- hértné (Nemes­nádudvar): - Fia­tal, rátermett embereket kép­zelek el a telepü­lések élén. Ná­lunk a faluban színvonalas az oktatás, de nincs korszerű sportcsarnok. Erre érde­mes lenne pályázni. Több fóru­mot lehetne tartani, hogy a vá­lasztók, különösen a fiatalok és a kisgyermekesek akarata közvet­lenül is kifejezésre jusson. Az ok­tóberi borünnepeken nagyobb hírverésre van szüksége a falu­nak, a kereskedelmi tévék bevo­násával. Jó lenne egész évre olyan programokat szervezni, melyekre a hazai és külföldi ven­dégek szívesen eljönnek. Posztobányi László (Kiskun­halas): - A pol­gármester, arra az időre, amíg ezt a megtisztelő megbízatást be­tölti, felejtse el, hogy léteznek pártok, ne le­gyen politikailag, vagy gazdasági­lag elkötelezett. Legyen energi­kus, kreatív és ezeket a tulajdon­ságait a település lakóinak érde­kében hasznosítsa. Nem árt, ha a város hölgyei és urai előtt a tartá­sával, külső megjelenésével is te­kintélyt parancsol. A műveltségét a megnyilvánulásaiból lehessen lemérni. A polgármester repre­zentáljon, a szakmai irányítást bízza az alpolgármesterekre. Szoborállítást terveznek Kiskunfélegyháza Szent István-szobor felállítását tervezik Kiskunfélegyházán. Az ötletet a Magyar Kultúráért Határok Nélkül Alapítvány ve­tette fel a kuratórium legutóbbi ülésén. Az alapítvány 2001-ben alakult a város kulturális életé­nek fejlesztése és színesítése, illetve a határon túli magyar te­rületekkel való kapcsolattartás fejlesztése céljával. Költségeit közadakozásból, alapítványok, civil szervezetek, egyházak, in­tézmények és magánszemé­lyek támogatásából tervezik előteremteni. Az egészalakos szobor bronzból készül majd, és valószínűleg a Szent István - kéttornyú - templom előtti té­ren kap helyet. ____ B. A. A NEMESNÁDUDVAR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET HIRDETMÉNYE! Tájékoztatjuk Kedves Ügyfeleinket, hogy 2002. szeptember 1-jétől az alábbi betéti kamatmódosításokat hajtjuk végre: 1. Könyves betét: Évi kamat: % EBKM:- látra szóló betét 3 3- 3 hóra lekötött 4 4- 6 hóra lekötött 6 6- 1 évre lekötött betét 6,75 6,75- 2-3 évre lekötött betét- meg nem ért betét után kamat nem jár 7 7 2. Takaréklevél betét:- 1 éven túl 6,75 6,75- 2 éven túl (éven belüli kivét esetén kamat nem jár) 7 7 3. Lakáscélú betétek:- 5 éven túl 7 7 A hirdetésben fel nem sorolt betétkonstrukciók kamatai változatlanok. Továbbra is várjuk Tisztelt Ügyfeleinket hitelintézeti szolgáltatásainkkal. 255966 Takarékszövetkezet igazgatósága ♦ SUZUKI SUZUKI BARNA AJÁNLATA: Hivatalos Márkakereskedés és Szerviz Új autó 10% KEDZŐBEFIETÉSTŐL! Swift 1.0 CL 175.000 Ft-tol Vagon R* 217.800 FMól már olvihotő! Egyos nodelSek most üíéndék klímóval! Óriási kamatcsökkenés! Kedvező forint, euro és USA dollár alapú hitelekl Gyors ügyintézés! ■=> 20% kezdő befizetés ■=0 72 hónap futamidő, akár casco nélkül is! ^ Közalkalmazottaknak külön kedvezmény O Használtautó-beszámítás! Használtautó-értékesítése 20% kezdőbefizetéstől O Járművek eredetvizsgálata, alkatrész-értékesítés, műszaki vizsga, zöldkártya Sub^ae^. 6090 Kunszentmiklós, Vásártér 9. Tel./tax: 76/550-001,76/550-002 Tel.: 06-30/9552-258: 06-30/2062-579 Nyitva tartás: H-P: 8-18: Szó: 8-12 óráig, www.suzukl-barna.hu 2S3010 Csutorás tábor - idén is A citerás-műhelyfoglalkozást Széles András vezeti. fotó; pulai sara Lajosmizse Nagy hagyománya van Lajosmizsén a Csutorás nép­zenei és néptánc tábornak. Az idei már a tizenhetedik. A sokak által várt program részt­vevői benépesítették az általá­nos iskolai diákotthont. Jöttek ide Bócsáról, Méntelekről, Tá- borfalváról, Dabasról, Kecske­métről és hosszan sorolhatnánk azokat a településeket, ahonnan összegyűlt a százhúsz ember. Vannak közöttük citerások, nép­dalénekesek, néptáncosok, s kü­lönféle kézműves mesterségek képviselői. Búcsúzóul augusz­tus 17-én, szombaton este 7 órá­tól gálaműsort adnak. A hely­szín a központi park vagy (eső esetén) a művelődési ház. ___ p. s. „Emberi törvény kibírni mindent s menni mindig tovább, Még akkor is, ha nem élnek már benned Remények és csodák." /Hemingway/ Elment egy ember. Nemrég még baráti társaságban beszélgettünk családról, hi­vatásról, gyerekekről, születendő uno­kádról. Nem sejtettük, hogy ez egy utol­só találkozás volt. Mádalné Tóth Katalin a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának docense 51 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Csong- rádon született, főiskolai és egyetemi tanulmányait Sze­geden végezte. Pedagógiai tevékenységed a Városföldi Általános Iskolában kezdted, és éppen ez a tanév volt a huszadik, amit a Vizuális-nevelés Tanszéken töltöttél. Művésztanár voltál, tehetséged, érdeklődésed sok terüle­ten kamatoztattad: pedagógusként, grafikusként, bábké­szítőként. Sok élményteli bábelőadás részesei voltunk együtt. Visszafogott, halk egyéniségedből táplálkoztak fi­nomvonalú grafikáid. Képeiddel több kiállításon is talál­kozhattunk. Nem vettük észre, hogy göcsörtös öreg fáid, meggyötört emberarcaid mindig fekete-fehérben jelentek meg. Nem volt könnyű életed. Korán egyedül maradtál, három gyermeket kellett felnevelned. Küszködtél betegségek­kel, legyőzted. Gyermekeidet elindítottad az életbe. Ter­veidet mindig nagy küzdelmek árán valósítottad meg, s végül erőd elfogyott. Most már minden múlt idő, megváltoztathatatlan. Nincs többé „mi lett volna ha...?". De mi itt maradók gondolkod­junk el: zaklatott világunkban az érzékenyebb, sérüléke­nyebb embertársainknak nyújtsunk még több segítő ke­zet. A Tanítóképző Főiskolai Kar nevében: Beerné Sántha Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom