Petőfi Népe, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-12 / 187. szám

* 8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Augusztus 12., hétfő Bát-összefoglaló Drágult a búza Budapest A Budapesti Árutőzsde pénz­piacán az elmúlt héten 3,15 milliárd, a gabonaszekció­ban 878,6 millió forint érték­ben kereskedtek. A devizapiacon a dollár az el­múlt héten drágult, augusztusi lejárata 2,59 forinttal 252,10 fo­rintra, a szeptemberi jegyzés 2,75 forinttal 253,40 forintra erő­södött. Az euró ára viszont csök­kent. Augusztusi határidőre 0,73 forinttal 244,57 forintra, a szep­temberi lejáratra 0,95 forinttal 247,50 forintra gyengült az euró­pai valuta. A brit font augusztusi ára 6 forinttal 385 forintra esett. A japán jen száz egységének au­gusztusi elszámoló ára 209,58 fo­rint maradt, a decemberi határ­idő viszont egy forinttal 214 fo­rintra gyengült. A cseh korona szeptemberi jegyzése változatla­nul 8,18 forint. A gabonapiacon a búza eny­hén drágult, szeptemberi ára 170 forinttal 23 560 forintra nőtt. A takarmánykukorica árai is nőt­tek, a novemberi jegyzés 320 fo­rinttal 24220 forintra, a decem­beri 330 forinttal 24 330 forintra erősödött. A takarmánybúza árai csökkentek, a szeptemberi lejá­rat ára 400 forinttal 22100 forint­ra esett. A takarmányárpa szep­temberi ára 100 forinttal 20000 forintra mérséklődött. Az olaj­napraforgó árai a 400 forinttal 62 800 forintra gyengülő novem­beri lejárat kivételével stabilak maradtak. A szója decemberi ára változatlanul 58 700 forint. *m Turistacsalogatás Budapest Az idei utószezon és a jövő évi előszezon turistaforgalmának élénkítésére akciótervet fogadott el a Magyar Turizmus Rt. igazga­tósága, amely decemberig a már meghirdetett programok mellett 500 millió forintos többletráfor­dítást tesz lehetővé - tájékoztatta lapunkat a társaság. E pénzekből 330 millió forintot a külhoni tu­risták utazókedvének erősítésé­re, 170 millió forintot pedig bel­földi kampányokra fordítanak, utóbbit elsősorban a kedvezmé­nyes elő- és utószezoni ajánlatok összegyűjtése és széles körű megismertetése végett. Külföl­dön Németország, Ausztria és Olaszország a három kiemelt cél­terület - onnan érkezik a legtöbb turista és ott várható, hogy a hir­detések nagyobb mértékben el- érik céljukat. ______________d.l Kevesebb cukorrépa Előreláthatólag még a tervezett­nél is mintegy 10-15 százalékkal kevesebb cukorrépát takarítanak be ősszel - közölte Koczka Zol­tán, a Cukor Terméktanács titká­ra. A szakemberek előzetesen 2,5 millió tonna cukorrépára szá­mítottak, ám az aszályos időjárás tovább rontotta a terméskilátáso­kat. Koczka szerint a cukorrépa­termelők egy részének is szüksé­ge lesz arra a kárenyhítésre, amelyet az agrárkormányzat megígért, lesznek olyan cukorré­pa-termesztők, akiknek a jövede­lem-kiesése eléri vagy meghalad- ja a 25 százalékot. ___________■ Európába vezető úthálózat Az egységes közúthálózat a kormány új közlekedéspolitikai koncepciója értelmében 2015-ig 86300 kilométerre bővülhet a 2000-ben regisztrált 80 800 kilométerről és létrejön a hatá­roktól határokig tartó, illetve az országot kelet-nyugati és észak-déli irányban átszelő gyorsforgalmi úthálózat. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a jelenlegi 235-ről 320- ra emelkedik, míg a teherautók száma eléri a 48-at. Budapest A kormány új közlekedéspolitikai koncepciójának közutakra vonat­kozó fejezete kulcsfeladatként je­löli meg, hogy - a pán-európai há­lózat részeként - 2015-ig létrejöj­jön az országhatártól országhatá­rig tartó, valamint az országot kelet-nyugati, illetve észak-déli irányban átszelő gyorsforgalmi út­hálózat olyan sűrűséggel, hogy az ország bármely pontjáról fél órán belül el lehessen érni a legköze­lebbi autópályát vagy autóutat. Ez az úthálózat mai fővárosközpon­túságát is jelentősen oldani fogja. A kormányzat a gyorsforgalmi út­hálózat kiépítése mellett tervbe vette, hogy a 11,5 tonna tengely- nyomással terhelhető utak hossza - az Európai Unió előírásaival összhangban - 2008-ig a gyorsfor­galmi utakon felül 7000 kilométer­re növekedjen. (Ezt alapvetően a törzsutak és a regionális utak megerősítésével kívánják elérni.) A gyorsforgalmi utakból, az első és másodrendű főutakból, illetve azok csomópontjaiból, pihenőhe­lyeiből álló törzsúthálózat hossza a tervezett fejlesztések megvaló­sulása esetén 2015-ben 11800 ki­lométer lesz, 2000 kilométerrel több, mint tavalyelőtt. Az országos közúthálózat mel­lékútjaiból álló regionális útháló­zat 2015-re javasolt hossza - amely nem foglalja magában a gyorsforgalmi utakhoz kapcsolt csomóponti ágakat és a pihenőhe­lyi útfelületeket - 20 900 kilométer lesz, amely csupán 400 kilométer­rel haladja meg a hálózat jelenlegi hosszúságát. (A törzsúthálózat hosszát részben meglévő mellék­utak főúttá fejlesztése révén kívánják növelni.) A települések belterületi útjai által alkotott helyi utak hálózata a jelenlegi, kéthar­A Gazdasági és Közlekedési Miniszté­rium szakemberei szerint Magyaror­szágon az ezer lakosra jutó személy- gépkocsik száma a tavalyelőtti - euró­pai uniós átlag felének megfelelő - 235-ról három év múlva 250-re emel­kedik, hosszú távon, 2015-ig pedig a 320-as értéket tekintik elérendő cél­nak. A közúti áruszállító járművek ezer lakosra vetített száma a mai 34-rői 40-re, illetve 48-ra emelkedik. mad részt szilárd burkolatú 50 500 kilométerről 2015-re 53 600 kilo­méteresre bővül, amelynek száz százalékát szilárd burkolat fedi majd. Az egységes közúthálózat tehát 2015-ig 86300 kilométerre bővülhet a tavalyelőtt felmért 80800 kilométerről. A felsorolta­kon kívül meglévő mintegy 80 000 kilométert kitevő, nagyrészt bur­kolatlan külterületi önkormányza­ti, valamint magánút továbbfej­lesztését a tárca szakemberei sze­rint nem indokolt koncepció szin­ten előre meghatározni. Mindez­zel együtt azok egy része, illetve egyes szakaszaik a regionális utak kategóriájába kerülhetnek. DÓCZY LÁSZLÓ Elmaradt külföldi befektetések Az idei első félévben szinte teljesen elmaradtak az új külföldi befektetések Magyarországról. A nyugati érdeklődés lankadá- sa mögött a világgazdaság recessziója, illetve a magyar mun­kaerő relatív drágulása áll. Szakértők szerint az új befektetői hullám több szereplője is az érdekeltségekből kerülhet ki. Budapest Az előzetes másfél milliárd eurós várakozástól messze elmaradt az új befektetések formájában be­áramló külföldi tőke az idei első félévben. A szakmai becslések szerint ennek nagysága a második félévben újra ösztönzött privatizá­ció ellenére sem haladja majd meg az éves 0,5-1 milliárd eurót. A befektetői „csend” elsődleges okát a közgazdász elemzők a világ teljes gazdaságára kiterjedő elhú­zódó recessziós folyamatban lát­ják. A kedvezőtlen időszakban a gazdálkodók óvatos döntéseket hoznak az új befektetések ügyé­ben. A Magyarország felé irányu­ló érdeklődés mérséklődésének ugyancsak markáns oka az, hogy a minimálbér többszöri emelése folytán a magyar munkaerő drá­EU-eiőnyökre számító keleti gult, elvesztette a korábbi olcsósá­ga miatti vonzerejét. Ez utóbbi téren előnyt élveznek hazánkkal szemben a déli volt szocialista or­szágok, illetve a szovjet utódál­lamok, ugyanakkor náluk is na­gyobb kihívást jelent a fejlődő tá­vol-keleti országok - elsősorban Kína, Korea, Malajzia, Vietnam, Indonézia - olcsó munkaerejéből fakadó előny kompenzálása. A feladat azért is különösen ne­héz, mert a volt szocialista orszá­gok közül első körben EU-tagság- ra törekvő hazánknak fokozatosan ugyan, de szakítania kell az ország vonzerejét korábban ugyancsak növelő kedvezményekkel, ame­lyek elsősorban adózási könnyíté­sekben, foglalkoztatási támogatá­sokban testesültek meg. Az új gazdasági kormányzat által újra élénkíteni kívánt priva­Hogy a külföldi befektetők, elsősorban a mul­tinacionális nagy cégek mennyire érzékenyen, ugyanakkor határozott húzásokkal reagálnak a külső gazdasági körülményekre, azt Magyar- ország számára egyelőre kedvező formában bizonyítja az Elcoteq, illetőleg a Flextronics példája, a két cég lengyelországi, illetve cseh­országi termelését helyezte át rapid gyorsa­sággal magyarországi érdekeltségeibe. tizáció mellett a Magyarországra irányuló külföldi befektetések­nek éppen az egyfelől már lassí­tó tényezőként említett magyar EU-csatlakozás lehet a mozgató­rugója. A néhány konkrét befek­tetés mellett tárgyalások szintjén már érzékelhető az első körben EU-ba nem kerülő egykori szoci­alista országok - Románia, Bosz­nia-Hercegovina, Szerbia, Hor­vátország, Ukrajna - gazdálko­dóinak érdeklődése, akik számá­ra kézenfekvő, hogy magyar ér­dekeltségek teremtésével része­süljenek a közös piac nyújtotta előnyökből. KASZÁSÉ. Magyar Termék Nagydíj Befejezte munkáját az idei Magyar Termék Nagydíj pályázat bíráló bizottsága. A pályázatot öt évvel ezelőtt alapította öt intézmény: az Industorg, a Fogyasztóvédelmi Felügyelet, a Kermi, az Eximbank, és a Magyar Export Hitelbiztosító Rt. Budapest Az elmúlt négy évben 40 vállalat 49 terméke nyerte el a nagydíjcí- met, amelyet a magyar és angol nyelvű oklevél, valamint a Holló­házi Porcelán Rt. által készített egyedi iparművészeti trófea tanú­sít - mondta Nagy Károlyné, az Industorg igazgatója.- Milyen követelmények alapján ítélik oda a díjat?- Január első napjától június 17- ig lehetett benyújtani a pályázato­kat. Előtte a vállalatokkal egyen­ként konzultálunk, hogy akár for­mai, akár tartalmi szempontból megfelel-e az előírásoknak elkép­zelésük, esetleg már a kész pályá­zatuk. Idén mintegy 200 jelentke­zővel személyesen értekeztünk. Ezt követően mindössze 48-an ad­ták be a minden szempontból megfelelő pályázatukat.- Mindig azonosak a feltételek?- Semmi sincs kőbe vésve, min­dig korszerűsítünk. Az idén példá­ul új feltételként jelent meg „Az egyesülő európai piacon Magyar- országról, a magyar gazdaságról kialakult pozitív képet, a nemzeti jelleget erősítő termék” feltétel.- Hány nagydíjat adnak ki évente?- A kiírók tanácsa eddig min­den esztendőben 12 nagydíjat ítélt oda. Idén ezek számát a növekvő igényekre és jelentkezőkre tekin­tettel 15-re emeltük. Akik nem nyertek, vagy a konzultáció után már nem adták be pályázatukat, de a kifogásolt hibákat kijavítot­ták, a következő évben újra pá­lyázhatnak.- Mennyi pénzzel jár a nagydíj és az oklevél?- Ez a pályázat azon kevesek közé tartozik, amellyel nem jár pénzdíj. Felajánlások előfordul­nak: például a Kermi ingyen kiállí­tási lehetőséget, vagy valamelyik szaklap részletes publikációt biz­tosít egyik-másik díjazott részére. A 2002-es eredményhirdetésre szeptember 11-én kerül sor. ________ KOÓSTAMÁS Kirendelés, Budapest A munkaadók, munkavállalók erőpozíciójának kiegyensúlyo­zása irányába hat a Munka törvénykönyve szeptember 1- jétől hatályos több módosítása. A munkaszerződést eddig nem kellett kötelezően módosítani, ha a munkavállaló munkavégzési helye, a székhely, telephelyválto­zás miatt változott. A kivételre általános meghatározást adott a törvény: ezek szerint indokolt volt a szerződés módosítása, ha a munkavégzés helyének változása a munkavállalónak személyi, csa­ládi vagy egyéb körülményeire - különösen az utazás időtartamá­ra, költségeire - aránytalan, jelen­tős sérelemmel járt. Ez megválto­zik és a törvény pontosan megje­löli, hogy milyen körülmények esetén kötelező a munkaszerző­dés módosítása. Ez akkor szüksé­átirányítás ges, ha az oda- és visszaút másfél órával nő. A törvény a munkaszerződés módosítására fenntartja a korábbi általános okot is, az aránytalan és jelentős sérelem esetét. A szabá­lyozás még kiegészül azzal is, hogy a munkaadóknak és a mun­kavállalóknak meg kell egyezni­ük az utazási többletköltségek finanszírozásában. Az átirányítás szabályai any- nyiban változnak szeptember 1- jétől, hogy az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen vég­zett munka alapján fizetett díj a korábbi átlagkereset helyett a távolléti díjnál nem lehet keve­sebb. Ha a munkavállaló munka­köri feladataival együtt úgy vé­gez más munkakörbe tartozó fel­adatokat, hogy e két munkavég­zés időtartama nem különíthető el, megilleti a különdíjazás, a he­lyettesítési díj is. MTI Hátrányt okozó jogszabályok Budapest Bár az EU-csatlakozás után az uniós jogszabályok a magyar törvényeknél „erősebbek” lesznek, a honi jogszabályok továbbra is érvényben marad­nak. így ha utóbbiak túl szi­gorúak, az EU-partnerekkel szemben versenyhátrányba hozzák a hazai vállalkozáso­kat. Ezt az Iposz szakembere szerint a törvényalkotóknak is szem előtt kell tartaniuk. Hazánk európai uniós csatlakozá­sa után az EU közösségi joganya­gát is át kell vennünk, oly módon, hogy az uniós jogszabályok erő­sebbek lesznek a magyar törvé­nyeknél. Ám a honi jogszabályok továbbra is érvényben maradnak, így ha adott kérdésben a magyar és az uniós jogszabályok eltérően rendelkeznek, akkor az állampol­gároknak és a vállalkozásoknak is mindig a szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük. Azért fontos ezt tudni, mert a magyar jog egy sor területen szigorúbban szabá­lyoz az uniós törvényi anyagnál - mutat rá Solti Gábor, az Ipartestü­letek Országos Szövetségének (Iposz) oktatási és nemzetközi igazgatója. A szakember szerint a honi törvényhozóknak nem szabad abba a hibába esniük, hogy ilyen szigorú jogszabályokat alkossanak, mert azzal a magyar gazdálkodók, ezen belül a kis- és középvállalkozások is verseny- hátrányt szenvednek más uniós országok vállalkozóival szemben, akikre a csatlakozás után Magyar- országon is a saját államuk és az EU törvényei vonatkoznak majd, hiszen hazánk az egységes uniós piac része lesz. A szigorú helyi szabályozás ká­ros hatásait szemlélteti az a példa, hogy ma Dániában ötéves szak­mai gyakorlattal önálló munkát vállalhatnak az építésügyi vállal­kozók, Németországban viszont a szigorúbb helyi szabályozás miatt még egy speciális szakmai jogo­sítvány is szükséges ugyanehhez - vagyis Németországban egy dán vállalkozó elvben könnyebben megszerezheti ugyanazt az építé­si megrendelést, mint egy német. Ma még kérdéses, hogy mely or­szág milyen speciális megoldá­sokkal védekezik majd a külföldi munkavállalók megjelenésével szemben, de az egyértelmű, hogy a törvények megalkotásakor cél­szerű figyelemmel követni az EU- joganyag vonatkozó részét, hogy a honi szabályok ne tartalmazza­nak indokolatlanul szigorúbb elő- írásokat, megkötéseket. ______il SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 31. HÉT (FORINT) 1. Húscéhtagok által felvásárolt élösertés-átlagár: 263,88 íf Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 263,74 ű 2. szövetkezeti átlagár: 267,10^ 3. egyéni vállalkozói átlagár: 262,88^ II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 265 ír 2. E-Aiföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 268 ír 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 266 íf 4. Központ (Budapest, Pest megye): 268 ff 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 260 ü 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 260 ü 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 264 íf III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 331,61; U: 320,37; R: 297,38; 0: 282,79; F >: 276,47 •ű t> tt ű íf Forrás: HÚSCÉH k Általános üzleti gazdasás » Xi» I Általános üzleti gazdaságtan Helmut Schmalen professzor Általános üzleti gazdaságtan című könyve 25 fejezetben foglalja össze a vállalati gazdálkodás tudományosan megalapozott, gyakorlatorientált ismeretanyagát. A német nyelvterületen bestseller könyv, ame­lyet az egyetemi oktatásban is használnak, segítséget nyújthat a német vállalatok gazdálkodási logikájának alapos megismeréséhez. Az ön szakmai könyvespolcáról se hiányozzon! Megrendelem Helmut Schmalen: Általános üzleti gazdaságtan című könyvét........példányban. 9800 Ft/példány + postaköltség áron Megrendelő: .................................................................................................................... Cím:.................................................................................................................................. Kapcsolattartó: .................................................................Telefon: ................................. Megrendelését a budapesti kiadó címére kérjük elküldeni, amelyet postai utánvéttel teljesítünk. Cím: ASM Kft. Budapest 1537 Pf. 252. A könyv személyesen is megvásárolható a megyei kiadók ügyfélszolgálati irodájában és az Axel-Springer Magyarország Kft. ügyfélszolgálati irodájában: 1122 Bp. Városmajor u. 11. (H-Cs 10-17., P 10-15 óra között.) Diákoknak helyben, di­ákigazolvány felmutatásával 30 százalék kedvezmény!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom