Petőfi Népe, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-23 / 170. szám

8. OLDAL G A Z P A S Á G I TÜKÖR 2002. Július 23., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 22.) Borsodchem 5 235 Ft Egis 13 500 Ft •0 Matáv 795 Ft ■0 Mól 4 465 Ft 0 OTP 2 000 Ft Á Richter 13 000 Ft ü TVK 3 800 Ft A Zalakerámia 1455 Ft ö BUX: 7115,42-3,59% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 16-22-IG 7700 7600 7331,68 7369,83 * 7500 (7459,19 ; 7380.49 7400___ 5 í í '■'§ * mm 7300 if '% 1 pont Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétfő ~ 2 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 382,29 Cseh korona 8,16 Euro 245,35 Japán jen (100) 208,56 Lengyel zloty 60,35 Svájci frank 168,32 Szlovák korona 5,48 USA-dollár 242,68 Hírek TELEPHELY. A Magyar Suzu­ki Rt. újabb földterülettel akar­ja növelni esztergomi gyárának telephelyét. A mintegy 180 ezer négyzetméteres földterületet 3100 forintért kínálja négyzet- méterenként megvásárlásra az önkormányzat, így ha létre­jön az adásvétel, több mint 500 millió forint bevételhez jut Esztergom városa, europress VÁLSÁG. Szükséghelyzetet hirdetett a mezőgazdaságban a fehérorosz elnök, aki szerint a szélsőséges forróság miatt a gabonatermés harmada is odaveszhet. Alekszandr Lukasenko elrendelte, hogy a gazdálkodók a nap 24 órájá­ban a termés megmentéséért küzdjenek. Az előrejelzések szerint hamarosan esős idő várható, de már az is csak tovább károsítaná a termést. A fehérorosz kormány eredeti­leg 6,3 millió tonnás idei gabo­naterméssel számolt, de az utóbbi hetek forrósága és aszá­lya miatt egyre aggályosabbak a kilátások, europress FÉLSIKER. Átmeneti össze- kapcsolódási szerződést írt alá a Matáv a Novacom Távközlési Kft.-vel. Az aláírt dokumentum alapján megkezdődhet a Matáv és a Novacom hálózatának összekapcsolása, hogy a szol­gáltatók előfizetői elérhessék egymást. A megállapodás még nem a Hírközlési Döntőbizott­ság (HDb) által jóváhagyott összekapcsolási ajánlat alapján készült el. Eddig a Matáv a Vivendivel, a Pan Tellel, a GTS- szel és az eTellel kötött hason­ló átmeneti megállapodást, mti KÉSNEK. Az Európai Unió külügyminiszterei jóváhagyták, hogy az amerikai acélvámok miatti szankciókat elhalasszák, miközben fenntartják a jogot maguknak, hogy szeptember végén „vágjanak vissza”. A mi­niszterek támogatták a szank­cióról szóló döntés elhalasztá­sát. A szankciók mintegy 300 millió dollár értékű terméket érintenének. Eredetileg a Bi­zottság augusztustól akart kor­látozásokat bevezetni, de az Egyesült Államok részéről egy utolsó percben megadott engedmény arról győzte meg, hogy szeptember végéig várjon ezekkel, mti TENDER. A négy autópálya-szakasz kiépítésére meghirdetett tenderen az ajánlatok összesen 109,4 mil­liárd forintot érnek, 29 milliárddal kevesebbet, mint a Vegyépszer által benyújtott májusi pályázat. A vég­ső döntést a pályázatok műszaki és számszaki tartalmának átvizsgálása után szerdán hirdetik ki, a nyer­teseknek 30 napjuk van a bankgarancia igazolására. A munkálatok augusztusban kezdődhetnek meg. ___________________________________________________________________________________FOTÓ: EUROPBESS/KERÉK ÁGNES M3 (ezer ft) le$jobb ajanlal WíWpWfí öswä'ÄIäK EGUT Strabag Betonút Hídépítő A pirulagyártók nem tárgyalnak A gyógyszergyártók nem fogadják el az Országos Egészség- biztosítási Pénztár által javasolt új irányelveket a gyógyszer­ár-tárgyalások újrakezdésére, és érvényesnek tekintik az elő­ző kormánnyal kötött hároméves megállapodást. Budapest Fekete Tibor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szö­vetségének (MAGYOSZ) szóvi­vője tegnap bejelentette: a Ma­gyarországon gyártó és forgal­mazó gyógyszergyárak vélemé­nye egységes abban, hogy 2002- ben a már megállapodott felté­telekkel kell meghatározni a gyógyszerárakat. A gyógyszer­szövetségek képviselői nehez­ményezték, hogy a lefolytatott ártárgyalások ellenére a kor­mány július 1-jén nem hirdette ki sem a tb-támogatott gyógysze­rek új árát, sem a befogadott új termékeket. Ehelyett az OEP hét­főtől kezdődően új ártárgyalá­sokat hirdetett, amelynek felté­teleit július 18-án kapták kézhez a gyártók. Orbán István, a MAGYOSZ el­nöke kijelentette: az új kormány javaslatai nem a meglévő gyógy­szerár-megállapodás módosítását jelentik, hanem egy új támogatá­si rendszer kialakítását célozzák. Ilyen körülmények között érthe­tő, ha a gyártók nem akarnak tár­gyalni - tette hozzá. Az Orbán-kormány 2001 márciusában írt alá bárom évre szóló megállapodást a gyógyszer­gyártókkal és forgalmazókkal. Ennek értelmé­ben a gyártók évente az infláció 70 százaléká­nak mértékéig emelhetnék termelői áraikat. A gyógyszergyártó szövetsé­gek úgy vélik, hogy a tavaly aláírt hároméves megállapodás egy­értelműen és átláthatóan rögzíti a gyógyszerek termelőiár-változta- tásának feltételeit, kihirdetési rendjét és az új készítmények be­fogadását. Máspontjuk szerint a szerződést a kormány megszegte és a feltételek egyoldalú meg­változtatásával kérdésessé teszi a jogbiztonságot. STEFAN ITS Követni kellene a dán gazdákat Magyarországon több húsfeldolgozó üzemben alkalmaznak dán technológiát. Az elmúlt években igen jó kapcsolat alakult ki a magyar és dán sertéságazat érdek-képviseletei szerveze­tei között - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Géza. A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) elnöke szerint a dánoktól szerve­zettséget és összefogottságot tanulhatnának a magyar gazdák. Budapest Hegedűs szerint nincs akadálya annak, hogy a jelenlegi közel 5 milliós sertésállomány 7 millióra növekedjen. Az ehhez szükséges európai színvonalú vágóhíd- kapacitás rendelkezésre áll. Az állomány növeléséhez azonban emelkedni kellene az egy főre ju­tó hazai húsfogyasztásnak, és visza kellene hódítani a volt szov­jet piacokat, ahol megjelentek a dánok és az amerikaiak. Az VHT elnöke úgy látja, a marketingben is követni kellene a dán modellt, ahol nem száz cég folytat exporttevékenységet, ha­nem mindössze kettő, amelyek árban nem versenyeznek, nem rontva így el a piacot. Magyaror­szágon szűkíteni kellene a keres­kedői tevékenységet, és e jogosít­ványt terméktanácsi tagsághoz, szakképzettséghez kellene kötni. Hegedűs elmondta: a VHT a dán, holland, angol, német szö­vetkezeti terméktanácsok mintá­jára épült fel. Az ágazati termék- tanácsi rendszer az utóbbi idő­ben már érezteti jótékony hatását a piaci viszonyok alakulásában. A minősítésben a magyar sertés­vertikum már elérte a skandináv országok színvonalát, de az élel­miszerbiztonság, a fogyasztói bi­zalom érdekében meg kell terem­teni, hogy a termék útja végig kö­vethető legyen az egyes terme­lőig. Az állategészségügy terén a dánok semmilyen derogációt nem engedélyeznek hazánk szá­mára, mert nem kockáztatják meg, hogy minőségen aluli ter­mék kerüljön be az Európai Unió­ba. Ez azt jelenti, hogy az állat­egészségügyi ellenőrzöttséget biztosítani kell. A hazai állatorvo­si hálózat felkészült, csupán jo­gosítványokkal kell felruházni. Az elnök nagyon fontosnak tartja a minőség és az ágazat uni­ós csaüakozása szempontjából is, hogy továbbra is kötelező legyen a terméktanácsi tagság, s az ag­rártámogatásokat is ehhez kell kötni. A terméktanács jelenleg a húsvertikum kilencven százalé­kát fogja át. Ha ez az arány meg­változna, az a szürke-, illetve a fe­ketegazdaságnak kedvezne, ami nemzetgazdasági szinten több millió forint bevételkiesést jelen­tene az államkasszának, újvári WorldCom: csődvédelem New York Az amerikai gazdaságtörté­net legnagyobb csődjét jelen­tette be a világ internetes for­galmának felét lebonyolító WorldCom, amelynél 3,85 milliárd dollárnyi könyvelési „rendellenességet” fedezett fel egy vizsgálat. A céget 41 milliárd dollárnyi, bóvli - ne­hezen behajtható - szintre sorolt adósság is terheli. A csődvédelmi kérelemben a WorldCom saját vagyonát 107 milliárd dollárban jelölte meg, a Dow Jones által idézett elemzők szerint azonban a cég piaci értéke jó eséllyel a 15 milliárd dollárt sem éri el. Az amerikai távközlési cégnél június 25-én jelentették be, hogy a belső könyvvizsgálat 3,8 mil­liárd dollárnyi működési költség „helytelen” elszámolását tárta fel - az összeget beruházásként szá­molták el -, s ez megkérdőjelezi a cég múlt öt negyedévi ered­ménybeszámolóinak hitelességét. A WorldCom a tavalyi év egészére 1,4 milliárd dollár nettó profitot könyvelt el, jóllehet szabályos könyvvitel mellett 2001-ről vesz­teséget kellett volna jelentenie. A WorldCom előfizetői körét 20 millió magánfogyasztó és több ezer nagyvállalati ügyfél alkotja, alkalmazotti gárdája 85 ezer fős, amelyből a június végén bejelen­tett tervek szerint 17 ezret el akar­nak bocsátani. A tőzsdéken az amerikai Enron energia-nagykereskedő és pénz­ügyi szolgáltató cég tavaly év végi csalárd csődje máig ható befekte­tői bizalmi válságot okozott, jól­lehet ez a csőd fele akkora volt, mint a WorldComé. Az újabb ha­talmas könyvelési csalás elemzők szerint végképp megingathatja a befektetők hitét a vállalati ered­mények valódiságában. John Sidgmore, a WorldCom vezérigazgatója azt mondta, hogy a cég 12 hónap alatt remél kikeve­redni a csődeljárásból. Sidgmore szerint a WorldComnak még a csődbejelentés előtt sikerült 2 ntil- liárd dollárnyi pótlólagos finan­szírozásról megállapodnia hitele- ző bankjaival._______________■ Oktatott informatika Budapest Az oktatással kapcsolatos in­formatikai fejlesztések haté­konyabbá tétele érdekében a két szakterület illetékes tár­cái hétfőn stratégiai megálla­podást kötöttek, amelynek keretében 2,93 milliárd forin­tot költenek már folyamatban lévő programokra. Magyar Bálint oktatási miniszter az együttműködési megállapodás aláírását követően elmondta: a programok finanszírozását az In­formatikai és Hírközlési Miniszté­rium (IHM) költségvetési célelő­irányzatából az Oktatási Miniszté­riumhoz (OM) átcsoportosított forrásokból oldják meg az infor­matikai tárca szakmai felügyelete mellett.- A felsőoktatási intézmények informatikai rendszerére (NIIF) irányuló fejlesztési programra 1,35 milliárd forint, a határon túli magyarok informatikai támogatá­si programjára és az ottani felső- oktatási informatikafejlesztésre 300 miihó forint, a Kempelen Far­kas Hallgatói Információs Köz­pont és Könyvtár már megkezdő­dött kiépítésére 200 millió forint jut - közölte a miniszter. Hozzátette, hogy 880 millió forintot költenek többek között közoktatási vírusirtó rendszer, távoktatás-fejlesztés, diákigazol­vány-rendszerfejlesztés, és az egységes közoktatási tanügy- igazgatási fejlesztési célokra. Magyar Bálint kifejtette: a NIIF- re jutó támogatásból a felsőokta­tási intézmények gerinchálózatá­nak sávszélességét bővítik, amelynek koordinálásában a Ma­gyar Tudományos Akadémia is részt vállal. A hallgatók információs köz­pontjának az előző kormány által már megkezdett fejlesztését Ma­gyar Bálint szavai alapján szep­temberre fejezik be, az arra jutó költségvetési forrást pályázati úton hirdetik meg. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta, hogy tárcájánál az informatikai kormánybiztosságtól „örökölt” költségvetési keretet folyamato­san vizsgálják felül. Az arra érde­mes programokat a tárca folytatja, amelyeket pedig nem ítélnek hasznosnak, azokat leállítják. Megjegyezte, hogy az idei évre mintegy 5 milliárd forint még meg nem pályáztatott forrás áll rendel­kezésre a tárcánál, amelyből 2,93 milliárd forintot az együttműkö­dés alapján az Oktatási Miniszté­riumhoz csoportosítottak át, 1,3 milliárd forintot pedig a kedvez­ményes internet-hozzáférés támo­gatására kötöttek le. A miniszter jelezte, hogy az ok­tatási tárcával kötött megállapo­dás az első a sorban, ugyanis az IHM a többi között együttműkö­désre törekszik a gazdasági és közlekedési, a környezetvédelmi és vízügyi, az egészségügyi és a belügyi tárcával. Kovács Kálmán a célok között az intelligens elővárosi közleke­dési rendszer, a vízügyi informati­kai rendszer, az egészségügyi re­formhoz kötődő informatikai rendszer, és az önkormányzato­kat összekötő hálózat kiépítését említette. KONCZ A söripar jelentős adófizető Az elmúlt évben a magyarországi, egy főre jutó sörfogyasztás 71 literre esett vissza az előző, 2000. évi 73 literről - közölte Tömör László, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke. Budapest A Magyar Sörgyártók Szövetségé­hez tartozó vállalatok az elmúlt évtizedben több mint 200 millió dollárt fektettek az iparágba, ami éves szinten 5-6 milliárd forintos új beruházást jelentett. Ennek eredményeként megújult a ma­gyarországi söripar, tavaly a szö­vetséghez tartozó vállalatok együttesen 7,17 millió hektoliter sört állítottak elő. Tömör László elmondta: 1999 óta gyakorlatilag stagnál a magyar piac, addig a sörfogyasztás évi 2,5- 3 százalékkal csökkent. A sörfo­gyasztásban az elmúlt évtizedben bekövetkezett visszaesés tükröző­dik abban is, hogy az 5 nagy ma­gyar sörgyárban foglalkoztatottak száma az elmúlt évtized közepé­hez képest mintegy 1300 fővel csökkent 2000 végére. A munka­erő-visszaesés folytatódott az el­múlt évben is, 2001-ben a söripar­ban foglalkoztatottak száma csak­nem 250 fővel mérséklődött, az évi átlagjövedelem 2 millió forint fölé emelkedett. Míg az elmúlt év­tized elején az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés éves szinten 107 ezer liter volt, addig 2000 végére 186 ezer literre nőtt. A szövetség elnöke szerint a sörgyártás jelentős adóbefizető a központi költségvetés számára, hiszen egy sörgyár 100 forint érté­kű söréből átlagosan 40-43 forint az adótartalom. Tömör hangsú­lyozta: ha az összes köztehervise­lést vesszük, azaz az adókat és A Magyar Sörgyártók Szövetségét 1992-ben alapították, tagjai a hazai öt legnagyobb sör­gyártó kapacitással rendelkező cég, így az Amstel Sörgyár Rt., a Borsodi Sörgyár Rt., a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt., a Dreher Sörgyárak Rt. és a Pécsi Sörfőzde Rt. A szövetség tagjai együttesen a hazai sörtermelés mintegy 95-98 százalékát adják. a többi munkabér-jellegű befizeté­seket, akkor a sörszövetség tag­vállalatai 2001-ben 47,5 milliárd forintot juttattak a központi költ­ségvetésbe. Európában az üdítőital- és ás­ványvízpiac erőteljesen növekvő ágazat, és ez érezteti hatását az összes szomjoltó ital piacán. A ha­zai sörgyártók erre azzal igyekez­nek válaszolni, hogy minden egyes gyár termékkínálatában alkoholmentes sörök is megtalál­hatók - mondta Tömör. *m Mindenki diákhitelezne Budapest Akár nyolc kereskedelmi bank is érdeklődne a diák­hitelezés iránt. A kormány azt a megoldást keresi, amely a legkevésbé terheli meg az államháztartást, el kívánják érni, hogy a bankok is vállal­janak némi áldozatot az ügy­félszerzés fejében. Nyolc bank - az ING, a Takarék­bank, az OTP, az Erste Bank, a K&H, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Budapest Bank és az ÁÉB - érdeklődik a diákhitel-felvevők számláinak vezetése iránt; a ban­kok és a kormány közötti mun­kamegosztás azonban még nem dőlt el. A diákhitelezés finanszí­rozásának jövőjével kapcsolat­ban több koncepciót vizsgálnak az illetékes tárcák. Az egyik lehe­tőség szerint az állam garanciájá­val az Állami Követeléskezelő Központ bocsátana ki kötvényt 30-50 milliárd forint értékben a Diákhitel Központ Rt. (DHK) hitelezési tevékenységének finanszírozására, a bankok pedig üzletrészt vásárolhatnának a DHK-ban. Sokan megkérdőjelezik ugyanakkor, hogy érdemes-e ki­zárólag a diákhitelezésre fenn­tartani egy veszteséges kvázi hi­telintézetet. Gazdaságosabb és piacbarátabb megoldás lenne, ha az állam garanciával támogatná a diákhitelezést. Ebben az eset­ben a diákhitel visszafizetésével elmaradó adósok helyett fizetne a bankoknak. A bankok rövid távon saját for­rásaikból finanszíroznák az ilyen módon kockázatmentessé tett hitelt. Hosszabb távon ennél a konstrukciónál is kötvénykibo­csátással finanszíroznák a diák­hitelezést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom