Petőfi Népe, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-14 / 137. szám

Petőfi Népe Rél'el Tj"!..|...;..y m naa Egyformán szólni mindenkihez Kisközösségi televíziók és alkotók harmadik filmszemléje Lakiteleken Ha egy film hitelesen tud szólni egy kisközösségről, az érdeklődő környeze­tének, az igazán nagy dolog. Önmagában is. De még nagyobb dolog, amikor úgy tud szólni egy kisközösséghez, mondjuk egy falu népéhez vagy a szór­vány magyarság egy-egy pillanatáról, kisebb-nagyobb közösségéről, hogy azzal egyben szól a nagyobb közösségről, a nagyobb közösséghez is. Lakitelek Népfőiskola Ezt Bíró Zoltán irodalomtörténész fogal­mazta meg az elmúlt héten Lakiteleken megrendezett, Kisközösségi Televíziók és Alkotók III. Filmszemléjének díjkiosztó­ünnepségén. Bíró Zoltán hangsúlyozta: a filmszemle legnagyobb erénye az, hogy a bemutatott filmek révén törekedett jól, értelmesen, megrendítően szólni egy-egy kisközösség életéről, napjairól, emberei­ről, úgy, hogy közben mondott valamit az egész közösségnek, mondott valamit a magyar társadalomnak, értve a közössé­gen és a magyar társadalmon is a teljes magyarságot. Az irodalomtörténész vége­zetül leszögezte: a határon túli magyar­ság több filmen is megjelent a szemlén. Ezek a filmek részben ugyan szomorúsá­got okoztak, ugyanakkor egyfajta határo­zott reményt is sugalltak. A több napos szemlét immár harmadik alkalommal rendezte meg a Lakitelek Nép­főiskola a Szent István Egyetemmel és a Dunaversitas Egyesülettel karöltve. Az Or­szágos Rádió és Televízió Tanács (ORTT) által támogatott, rangos kulturális ese­mény célja, hogy a határon belüli és a ha­táron túli kisvárosok, falvak, kisközössé­gek magyar nyelvű televízióinak, stúdiói­nak munkatársai bemutatkozási lehetősé­get kapjanak, illetve szakmai konzultáci­óval egybekötött továbbképzésben része­süljenek. Az idei szemlére a világ minden részé­ből több mint száz alkotás érkezett, közü­lük az elözsűri döntése alapján harminc film (19 hazai és 11 határon túli település­ről) került be a döntőbe. A találkozó első napján nyitották meg a névadó Szőts István emlékkiállítását, me­lyet Pintér Judit, a Duna Televízió mun­katársa rendezett Mária asszonnyal, Szőts István özvegyével közösen. Köszöntőjében Lezsák Sándor elmond­ta: Sára Sándor javasolta, hogy az idei szemlét Szőts István rendezőnek szentel­jék. Az ő életműve, munkássága akkora erőt jelent, ami meg­felelő irányt, lendüle­tet, útravalót adhat je­lenünk filmes nemze­dékének. Az ezt a gondolat­menetet folytató, az emlékkiállítást meg­nyitó Bíró Gyula film­történész kijelentette: Szőts István a negy­venes évek közepén, zaklatott történelmi körülmények között, nehéz személyes sors­helyzetben nemcsak a magyar filmművésze­tet tudta megújítani, hanem új egyetemes filmtörténetet is írt, többek között - egyes vélemények szerint az Emberek a havason című filmjével - az olasz neorealizmust is elindította. A második és harmadik nap - a reggeli óráktól késő éjszakáig - a filmek megte­kintésével és kötetlen szakmai beszélge­tésekkel telt. A filmszemle pénteken díjkiosztással és a győztes filmek vetítésével fejeződött be, melynek megnyitóján a házigazda Lezsák Sándor Tamási Áront idézte: „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig szülőföldje és sok-sok kötelessége”. Majd így folytatta: „Amikor 1993-ban elindítottuk a szemlét, azzal a szándékkal tettük, hogy a kisebb-na­gyobb települések tehetséges, filmben gondolkodó alkotóit meghívjuk ide, és egy szemle keretében próbáljunk nyilvá­nosságot teremteni a szűkebb-tágabb környezetüket bemutató alkotásaiknak. Próbáltunk egy olyan zsűrit, olyan erőte­ret létrehozni a szemle kapcsán, amely­ben a néprajzkutatótól kezdve, az írón, költőn, az újság- és televíziós szerkesz­tőn át, a filmtörténészig, esztétáig, az élet valamennyi területe képviseltetve van, hogy együtt elemezzenek, gondol­kodjanak velünk együtt azon, hogyan válhat a valóság jegyesévé úgy az em­ber, hogy szülőföldjén sok-sok köteles­ségének is meg tudjon felelni”. A Szőts István rendezőről elnevezett fődíjat a Nagyapáti Kukac Péter mennybe­menetele című játékfilmnek ítélte oda a harminctagú zsűri. Alkotója, Bicskei Zol­tán a délvidéki Nagykanizsán él. A fődíjat Szőts István özvegye, Mária asszony és Sára Sándor Kossuth-díjas ren­dező, a zsűri elnöke adta át az alkotónak. Három kategóriadíjat is kiosztottak. A Kórkép kategória díját a délvidéki Kis­hegyesről érkezett Maronka Etelka Szór­vány a szórványban című filmje nyerte el. A Művelődés kategória első helyezettje a gödöllői Fuszenecker Ferenc lett Madaras József színművészről készített filmjével. A Krónika kategória díját a Győr-Moson- Sopron megyei Kisbabóton élő Káldy Lász­ló kapta, aki egy személyben szövegkönyv- író, szerkesztő, operatőr, vágó és rendező. Méltatásában Rudi Zoltán, a TV2 fő- szerkesztője a következőket mondta a kategóriagyőztes alkotásról: Káldy László híradót, hírműsort készített a kétszázötven lelket számláló Kisbabótnak. Műsort készí­tett azoknak az embereknek, akik döntően a kocsmában töltenek néhány órát napon­ta. A film nézése közben a zsűri mosoly­gott, ám a vetítést követő szünetben vala­mennyi zsűritag elismerte: a Kocsma TV valós képet fest a magyar faluról. Sajnos. De az olyan emberek, mint Káldy László minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ez a kép egyre szebb, egyre jobb legyen. Kérdésünkre önmagáról és televíziójá­ról Káldy László elmondta: eredeti szakmá­ját tekintve gépészmérnök. Két éve ment nyugdíjba, ekkor indította el a Kocsma Te­levíziót. Előtte huszonöt évig Budapesten élt és dolgozott. Sajátos híradóit, melyek­nek a szemlén bemutatott Kocsma TV is ré­sze, a fesztiválok, versenyek mellett alap­vetően a nyilvánosság számára készíti. Akár egy kocsma nyilvánossága számára is. Eddig összesen negyven, úgynevezett fűmet forgatott. A Kocsma TV című film­híradó egy hatrészes sorozat egyik darabja. Káldy László vasárnapi vagy független filmesnek tartja magát, olyannak, aki sze­rétéiből teszi, amit tesz. Mindazonáltal nem tekinti magát amatőrnek. Mint mond­ta: olyan dolgokat is észrevesz, amelyek mellett egy úgymond profi simán elmegy. Kocsma TV című alkotása nemcsak a kategóriadíjat nyerte el, hanem a Magyar Távirati Iroda Rt. 100 ezer forintos külön- díját is, melyet Dorogi Sándor, az MTI el­nöke személyesen adott át. A díjkiosztón az 500 ezer forint értékű fődíjon és a 250-250 ezer forintos kategó­riadíjon kívül több különdíj is gazdára ta­lált. Mindemellett a Magyar Televízió és a Duna TV több alkotónak is felajánlotta egy-egy film elkészítésének lehetőségét, melyek gyártási költségeit mintegy 500 millió forint erejéig a két médium fedezi. A filmszemle további eredménye, hogy a most bemutatkozott alkotók közül töb­beket felvettek a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem televíziós szakára. Ők va­lamennyien Sára Sándor filmrendező ta­nítványai lesznek. A házigazda Lezsák Sándor országgyű­lési képviselő bejelentette: idén ősszel is­mét meghirdetik a kisközösségi televíziók filmszemléjét* amelyre 2003. március 15-ig küldhetik be alkotásaikat a jelentkezők. A következő nyilvános szemlét jövőre, a könyvhét előtt egy héttel, május végén ren­dezik meg a Lakitelek Népfőiskolán. ▲ A zsűri: Elnök: Sára Sándor filmrendező Tagok: dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató Bakos Edit, az Uránia művészeti vezetője Bakos István tudományos kutató dr. Beke János dékán Birinyi József néprajzkutató dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész Buda Ferenc költő Dobos László író, Pozsony Elek István közíró Gálfalvi György író, Marosvásárhely Hámori Zoltán főszerkesztő, Petőfi Népe Kardos István filmíró, dramaturg dr. Kozma Huba muzeológus Lelkes Lajos kiadóigazgató Lőcsei Gabriella újságíró Marosi Barna író Nagy Gáspár költő Peták István volt tévéelnök Pörös Géza filmesztéta Rudi Zoltán tévéfőszerkesztő Siflis Zoltán filmrendező, Szabadka Stark L. László újságíró Szabó József egyetemi docens Szentnűhályi Szabó Péter író Tanos Miklós operatőr-rendező Vári Fábián László költő, Beregszász Varsányi Gyula újságíró Xantus Gábor filmrendező, Kolozsvár A zsűri elnöke Sára Sándor volt, balj'án Szőts István özvegye, Mária asszony, mellette Buda Ferenc költő. ___ Az idegen test fesztiválokra indul ULRICH GÁBOR 1967-ben született. 1990: Kecske­méti Tanítóképző Főiskola, vizuá­lis nevelés szak. 1996: Magyar Iparművészeti Egyetem, tipográ­fia. 1994-2001: óraadó főiskolai tanár. 1992 óta szabadfoglalkozá­sú tervezőgrafikus. Elsősorban kísérleti jellegű, organikus alapú műveket készít. Az „Idegen test” az első filmje.­A Kecskeméten élő és alkotó Ulrich Gábor: Idegen test cí­mű, 2 és fél perces animációs filmjét a napokban vetítik a KAFF Panoráma programjá­ban, de máris több magyar és nemzetközi fesztiválra is meghívást kapott. A Kecskemétfilm Kft.-nél készült produkciót beválogatták a 10. évfordulóját ünneplő Anima Mundi Nemzetközi Animációs Fesztiválra - Brazíliában, Rio de Janeiro-ban és Sao Paolóban ke­rül megrendezésre -, valamint egyetlen magyar alkotásként a 9. Hiroshima Nemzetközi Animá­ciós Fesztiválra. Ez utóbbi feszti­válnál különösen nagy figyelmet érdemel, hogy 1438 nevezett film közül 73 film jutott verseny­programba.- Téged elsősorban professzio­nális grafikai munkáidról ismer­nek. Semmiképpen sem tekint­hető mindennapos jelenségnek, hogy egy „külsős" filmkészítési lehetőséghez jusson.- Ez így igaz. Két éve keresett meg Vécsy Veronika, a Kecske­métfilm gyártásvezetője, és megkérdezte: volna-e kedvem egy szerzői filmet készíteni. Va­gyis nemcsak a forgatókönyv, a tervezés, de a rendezés, a zene elkészítése is az én feladatom lenne. Első nekifutásra nemet mondtam, mert úgy éreztem, a feladat meghaladja a képességei­met. De a lehetőség nagyon is iz­gatott, ezért néhány hónappal később visszahívtam, hogy ha áll még az ajánlat, belevágnék. Végtére is ilyen alkalom ritkán kínálkozik: a filmnél szabadon valósíthattam meg az elképzelé­seimet. Szerencsénk is volt, hi­szen a Magyar Mozgókép Alapít­vány pályázatán nyert összegből nemsokára munkához lát­hattam.- Az Idegen test nem hagyo­mányos eljárás­sal készült...- Nagyrész­ben számítógé­pes eljárást al­kalmaztam. Szabadon kí­sérletezhettem. Ebből a szempontból tapaszta­latlanságomból próbáltam profi­tálni. Igyekeztem elkerülni azo­kat a csapdákat, közhelyeket, melyeket bizonyára nem tudtam volna elkerülni, ha néhány film már a hátam mögött áll. Attól persze, hogy elkészült az Idegen test, még nem lettem filmes. Még azt sem merném állítani, hogy ez egy rajzfilm a szó ha­gyományos értelmében, sokkal inkább nevezném képzőművé­szeti jellegű munkának.- Mennyi idő alatt készültél el vele?- Másfél évnyi munkám fek­szik az Idegen testben, ezalatt legalább hétszer kezdtem elölről az egészet. Mivel a hétközna­pokban alkalmazott grafikával foglalkozom, nagy szükségem volt erre a feladatra, ahol nyu­godtan és mindenekelőtt szaba­don kísérletezhet­tem a magam vá­lasztotta kifejezési formával. Korában sok mindent kipró­báltam már, a gipsznyomattól a fotózáson át az ins­tallációkig, zene­szerzésig, tehát nem áll távol tőlem ez a fajta kísérlete­ző kedv. A megél­hetés mellett most az értékteremtésre is odafigyelhettem.- Elégedett vagy?- Ha most kezde­ném, nyilván min­dent másképp csi­nálnék. De azt hi­szem, ez természe­tes. Mint ahogy az is, hogy ma már a következő filmen dolgozom. BÁN Idegen test (pályázati szinopszis) A film egy meditáció során meg­jelenő, vibráló látomássorozat se­gítségével keresi a válaszokat a testi lét összefüggéseire. Az egész életünkön át viselt hús­tömeg hiábavalósága, az anyag értelmetlen múlandósága, vagy az érzéki örömszerzés, esetleg a felszínes esztétikum, a hazug har­móniák keresése hordozza a vá­laszt? A hétköznapi aktusok és a fikció összemosott képeiben realista és szürrealista formákkal ciklikus, önmagukba visszaforduló, halál- táncszerű, zaklatott mozgássoro­zatokat látunk. Az ambivalens érzések, a spirituá­lis közegben láttatott képek után a film az egyik lehetséges válasz felmutatásával záródik... Oscar-díj és pogácsa Ma reggel 9-től folytatódik a Kecskeméti Animációs Filmfesz­tivál. A versenyprogram mellett igazi csemegének ígérkezik az angol Aardman stúdió Oscar-dí- jas filmjeit bemutató válogatás. A világhírű bábanimációs filmeket ma este 7-től az Otthon moziban, illetve ma este 10-től az Erdei Fe­renc Művelődési Központban ve­títik. A főtéren is meglepetés vár a kecskemétiekre: este 9-től, a Háry János című film vetítése közben és után a kecskeméti Há­ry étterem pogácsával kedveske­dik a film nézőinek. A vetítésen részt vesz a film rendezője, Richly Zsolt. ________________■ kézből A HVB Bank teljes körű szolgáltatásaival és szakértelmével biztosítja Önnek, hogy ingatlan vásárlása esetén kedvező kamattal juthasson államilag támogatott hitelekhez. *éves kamat +2% éves kezelési költség (egyéves kamatperiódus) További részletekért hívja: 06-40/50-40-50 www.hvb.hu Hungary,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom