Petőfi Népe, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-09 / 107. szám

2 cHcÜlLj.I ÜZLETKÖZPONT 2002. május 9. Kegyeleti park méltó környezetben Mindvégig megkülönbözte­tett figyelemmel kísértem a Noszlopy Gáspár park meg­újulásának folyamatát, nemc­sak azért, mert a vá­lasztókörzetem szer­ves része, hanem azért is, mert a távol­sági autóbusz-pálya­udvar, valamint a vasúti pályaudvar közelsége miatt a Kecskemétre érke­zőket tulajdonkép­pen itt érik az első benyomások a vá­rosról - hangsúlyoz­za dr. Sárközy István alpol­gármester. - Amikor a Volán - követve a Háry Üzletház kör­nyékén megvalósuló vállalko­zói mintát - felújította a busz- pályaudvart, alpolgármes­tertársammal együtt személye­sen köszöntük meg a részvény- társaság vezérigazgatójának ezt a városnak gyakorolt gesz­tust.- Valóban örvendetes az el­múlt években végbement válto­megkurtított, lezárt temető tu­lajdon- és kezelői jog egyaránt a városé. Az állapota régóta több mint aggasztó. Rengeteg sírt lebontottak már, ahogy a ravatalozót és a csőszházat is. A terület sajnos már jóideje az enyé­szeté: szemétlerakó­ként és hajléktala­nok szálláshelyeként funkcionál. A kiala­kult helyzeten amely alapjaiban sérti a kegyeleti szempontokat - vál­toztatni kell.- Sikerült-e közös álláspont­ra jutni az evangélikus egyház­zal?- Már tervek is készültek, amelyek arra az egyház számá­ra is elfogadható kompromisz- szumra épülnek, hogy a jelen­legi temető Ceglédi úti részén egy kegyeleti park létesülne. Az egykori evangélikus teme­tőnek méltó emléket állító, ugyanakkor a rendezett kör­Nemcsak a kövek beszél­nek, hanem a várostájak is. A Noszlopy park ősi mon­dát és két históriai ese­ményt idéz, szép példája a vállalkozói szellemnek kö­szönhető gyarapodásnak. A Kada Elek író-polgármester által (1852-1913) kitalált (vagy népszerűsített?) monda szerint nagyjából a mai Shell üzem­anyagtöltő állomás helyén fa­kasztott vizet a honfoglalókkal érkező Kaszap táltos. A „csoda­tétel” helyén hosszú évtizede­kig működő ostorhúzós szivaty- tyús kúthoz valósággal zarán­dokoltak a környékben élők. Mivel a kis téglaházzal védett szerkezet a várost övező árkon kívül állt,, jött-mentnek” tekin­tették, aki a Kaszap kúton kívül született. Őket is befogadták azonban, ha kortyoltak a kútból, mert „aki a Kaszap vízét issza/ vágyik annak szíve vissza.” Még a tizenkilencedik század közepén is szőlők, gyümölcsö­sök virultak a park helyén. Az autóbusz-pályaudvar első épü­letén márványtáblás felirat em­lékeztet az 1852-ben a Nagykő­rös felől gyenge kísérettel érke­ző Ferencz József császár elfo­gására idős Vasváry Ferenc vi­rágokkal és szőlőkkel övezett házában gyülekezőkre. Nosz­lopy Gáspár (1820-1853) a ki­végzett szervező portréját, ifjú Lovas Dániel alkotását 2001- ben avatták föl. A humanista Sinkó Ervin (1898-1967) városparancsnok Szemben a bíróval című, ön­vizsgálata szerint „soha nem gyűlöltem úgy az erőszakot, mint itt Kecskeméten 1919 tava­szán. ” Azért kellett Lenin-fiúk golyóitól (a mai park északi ré­szén) meghalnia a fiatal fegy­vertelen családapának, Vén András volt csendőrőrmester­nek, mert - az író szóhasznála­tával - a terroristák „nem akar­tak szárazon ”, azaz gyilkosság nélkül hazatérni kiküldetésük­ről. („Mit szólnának a fiúk”, idézte parancsnokuk szavait Sinkó.) Sokáig nem tudtak mit kez­deni a két fontos közlekedési útvonal közé szorult térséggel. 1853 őszén adták át a város ke­leti részének megközelítését ne­hezítő vasútvonalat. A Buda­pest-Szeged közötti út nyomvo­nalát lényegében a huszadik század elején jelölték ki, a be- tonutat 1934-ben Horthy Mik­lós avatta fel. Mégis a közlekedés emelte meg a mintegy hetven éve át­adott gyalogos aluljáró révén könnyebben megközelíthető térség értékét. Az Aranyhomok föl­építése és a nö­vekvő belterületi forgalom miatt itt alakították ki a tá­volsági Mávaut autóbusz-állomást 1963-ban. Ettől az évtől kezdve helyi járat is érintette a parkot. Nemcsak a közlekedési vál­lalat neve váltó­Kecskemét „előszobája" zott azóta, hanem óriási mérték­ben a forgalom is. Naponta több ezren állapíthatják meg, hogy a Volán távolsági és helyi állomá­sa és környezete bármely város díszére válna. A forgalom és a vállalkozói kedv a legutóbbi években új épületeket is teremtett a térség­re. Találó ötlettel Háry János nevét vette föl az itt kialakított színvonalas étterem. Stílusosan, mert a közeli vaspályafőn (in- dóházban) született vasúti tiszt­viselők gyermekeként Kodály Zoltán. A néhány évtizede még elha­nyagolt, vándorcirkuszokat be­fogadó térség egyre inkább erő­síti a fejlődő megyeszékhely jó hírét. Heltai Nándor Kezdetek és megújulás zás. Am ezzel még szembetű­nőbbé, kontrasztosabbá váltak azok a területek, amelyeket mindeddig nem sikerült a fej­lesztésbe bevonni.- Két neuralgikus pont ma­radt még a Noszlopy Gáspár park szűkén értelmezett kör­nyezetében, nevezetesen pedig a MÁV tulajdonában lévő haj­dani kultúrközpont, valamint az evangélikus temető. Az előbbi probléma megoldását a MÁV-tól reméljük - belátható időn belül talán lesz is esély a megoldásra -, míg az utóbbi kérdésre az egyházzal közösen kell választ találnunk. Ez a nyékhez illeszkedő kegyeleti park kialakítása a felszabaduló terület értékesítéséből szárma­zó bevételből volna lehetséges.- Milyen távlatokban képzel­hető el a tervek megvalósulása?- A temető megszüntetését szabályozó előirásokat figye­lembe véve a szükséges előké­születeket megkezdtük, azaz: folyamatosan gondoskodunk arról, hogy a temető megszű­néséről az esetleges hozzátar­tozók értesülhessenek. Bízom abban, hogy az elképzelés ki­vitelezését - mindenki megelé­gedése mellett - még az ősszel el lehet kezdeni. A tér névadója Folytatás az 1. oldalról Noszlopyt bár szörnyen megkínozták, nem vallott. 1853. február 24-én a bécsi ha­ditörvényszék kötél általi ha­lálra ítélte. Az ítéletben jelen­tős helyet kapott a kormány- biztosi tevékenység, a legsú­lyosabb vádpont azonban a fegyveres ellenállás szervezése volt. Noszlopyn Pesten 1853. március 3-án hajtották végre az ítéletet. Noszlopy Gáspár fiatalon ad­ta életét a szabadság eszméjéért. A katonai elnyomatás, terror idején, amikor kevesen vállal­ták a küzdelmet, ő merészen ki­állt eszméiért. Szabadsághős­höz méltóan élt és halt meg. Mint a haza szabadságáért áldo­zatot hozó hős érdemli meg az utókor tiszteletét, amit Kecske­mét azzal mutatott ki, hogy egyik terét nevezte el róla. Péterné Fehér Mária főlevéltáros Tudatos vállalkozói városépítés Folytatás az 1. oldalról- Miközben a Noszlopy Gáspár park térségében to­vábbi fejlesztések lehetőségét keresi a Consol Trade, már ja­vában folynak a következő vá­rosképi jelentőségű beruházás előkészületei is.- A Domus Áruház parko­lója helyén megvalósuló Kis­faludy ház tervei ugyanabban a szellemben készültek el, mint a társaságunk nevéhez fűződő korábbi beruházások, vagyis Kecskemét egyik több­re érdemes szegletébe szeret­nénk egy régi hiányt pótolni: az Alföld Áruház ás a Domus Áruház alkotta Dobó körúti térfal folytatását, lezárását, mellyel kedvezően befolyá­solhatjuk az előbb-utóbb fejlesztésre kerülő Domus és SZMT székház arculatát is. Az ingatlant megvásároltuk, az elképzelés 12-18 hónapon belül megvalósítható. További elképzeléseink között szere­pel a Petőfi Sándor utcai gar­zonház melletti terület ésszerű és esztétikus beépítése is. Ezek azonban már új fejeze­tek a cég életében, s hitünk szerint Kecskemét egységes, vonzó városképének formáló­dásában is. T. T. S terület sorsát, rendeltetését mindig az határozza meg, yen funkció betöltésére tartja alkalmasnak, ez alapján mi­lyen funkcióra értékesíti a város vezetése. Az új tulajdonos­nak pedig ennek megfelelően meg kell megtalálnia az opti­mális megoldást arra, hogy a szóban forgó városrész valóban az előirányzott célt szolgálja. Ebben nyújtott segítséget a be­ruházónak Farkas Gábor Dr. L. D. Ybl-díjas építész.- Fábián János, a Noszlopy Gáspár parkot, illetve a Ko­dály Zoltán teret érintő komp­lex beruházás kezdeményező­je azzal keresett meg több év­vel ezelőtt, hogy vázoljak fel egy olyan koncepciót a város­rész átépítésére, amely a terü­let értékeit megtartva igazo­dik a tervezett funkcióhoz. Segíti a buszállomás és a vas- útpályaudvar működését: vá­sárlási lehetőséget, gyorsét­termi étkezést és pihenési le­hetőséget biztosít az átutazó vendégeknek, akik kulturált környezetben tölthetik el a várakozás idejét. Már ekkor felmerült az a terv is, hogy a költségek viselésére egy ben­zinkutat is építenek a város­nak erre a részére. Azt javasoltam, hogy a beru­házással kapcsolatban egy olyan építészeti irányt köves­senek, amely megőrzi és ki­hangsúlyozza a park növény­zetét. Az előzetes vizsgálatok után kiderült, hogy a fáknak csak 5-10 %-át kell kivágni, ezeket később pótolták. Mivel az építmények egy kietlen bur­kolatlan, régebben buszparko­lónak használt területre kerül­tek, a faállományt nem kellett drasztikusan lecsökkenteni. Megmaradhatott az a gyalogos nyomvonal is, amely az állo­máshoz vezet. A távlati elkép­zelésekben szerepelt az is, hogy a temető egy részéből ke­gyeleti parkot alakítanának ki, amely kapcsolódna a Noszlopy Gáspár park hátsó területéhez. Fábián János vetette fel azt az ötletet, hogy a temetői épület újjáépítésével, bővítésével egy 1848-as emlékház létesüljön. A ház vázlatait el is készítet­tük, a megvalósitás azonban még várat magára. A benzinkút semmiképp nem tekinthető hagyományos­nak, a tervezők többletköltsé­gekkel úgy alakították ki, hogy a kerítéssel, a virág­ágyásokkal illeszkedjék a buszmegálló által meghatáro­zott koordinátarendszerbe. Úgy gondolom, hogy a megújult és az új létesít­mények által alkotott épület- együttes olyan formában való­sult meg, amely funkcionáli­san és építészetileg is gazda­gítja a városképet. Kecskemét városszerkezetében a XIX. században, a vas­útállomás megépülte után, a Rákóczi út kialakításával kapott jelentőséget ez a terület - tudtuk meg dr. Csatári Bálint településkutató geográfustól, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének igazgatójától, akit a Noszlopy Parkban megvalósuló komplex beruházás jelentőségéről, a városrész történetéről kérdeztünk. — Mint minden város­ban, itt is különösen fontos, milyen benyo­másokat szereznek azok az emberek, akik az autóbusz-állomásra vagy a vasúti pályaud­varra érkeznek, hiszen ők elsőként azt veszik szemügyre, mennyire gondozott és ápolt Kecskemét „előszobá­ja”. A régi tervekben szerepelt az az elképzelés is, mely szerint a Rákóczi út ten­gelyében egy új állomásépüle­tet emeletek volna, így egy nagy szimmetrikus fogadópar­kot alakítottak volna ki ezen a területen. Sajnos ennek a terv­nek a megvalósítása azóta is várat magára. Bár mind az itt lakók, mind az ideérkezők üdvözölték a Noszlopy Gáspár park nagyvo­nalú komplex beruházását, a Kodály Zoltán tér új üzletköz­pontját és a gondosan kialakí­tott autóbusz-pályaudvart, egy kis hiányérzetünk még így is maradt. Örömük akkor lenne teljes, ha az új megyei könyvtár és levéltár megépülte után a megyei múzeum is kapna új épületet és kiállítóhelyet, ha a park másik oldalán található sportpálya ügye is rendeződne, és ha megvalósulna a MÁV-ál- lomásnak az autóbuszmegálló­hoz hasonló elegáns felújítása. Ugyanígy várat még magára a temető egy részének kegyeleti parkká történő átalakítása és a 48-as emlékház létrehozása. Csak ezekkel a beruházásokkal válhat teljessé ennek a város- szerkezeti tekintetben igen fon­tos területnek a funkci­onális, harmonikus használata. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Háry Hotel és Étterem, az épület különböző üzle­tei sikeresen és jól mű­ködnek; az igényes környezet pedig jó ha­tással van az emberek­re is, akik megbecsülik és védik ezt a város­részt. Jelentős kulturális értéke a parknak a városunk jeles sze­mélyiségeiről megemlékező szoborcsoport, amely szintén egy általános felújításra szorul­na, de különleges színfoltja Kecskemétnek a vasútpark is, amit régen csak ligetnek hív­tunk. Ezt a területet egy nagy­szabású parkosítással, virág­ágyásokkal, sétautakkal tehet­nénk még szebbé, gondozottab- bá, így a vasúttól a temetőn ke­resztül az aluljáróig az egész térség megújulhatna. Most készítjük Kecskemét városfejlesztési koncepcióját, amelyben konkrét javaslatokat teszünk az ehhez a területhez is kapcsolódó további feladatok­ról, célokról. A koncepcióban meghirdetett modem, harmo­nikus és igényes városi környe­zet megteremtésében kulcssze­repet kaphat ez a terület, hiszen a vendégek belépőhelye, Kecs­kemét „előszobája” az idegen- forgalmi vonzerőt is növelheti. Ezért össze kell fognunk, hogy az a példás munka, ami most el­kezdődött, átgondolt progra­mok sorával folytatódhasson és - akár másfélszáz év után, de elnyerhesse végleges formáját. Dr. Csatári Bálint VÁNDORCIRKUSZOK SÁTRAI HELYETT MODERN ÉPÜLETEK A Noszlopy park régen és ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom