Petőfi Népe, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-10 / 83. szám

2002. Április 10., szerda Petőfi Népe Kecskemét és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula A szakma kiváló tanulói Mészáros József és Pulai Pál Gábor. fotó. b. j. Kecskemét Siker a szakmai versenyen. A Gáspár András Ipari Szakképző­iskola két fényező-mázoló tanu­lója a szakma kiváló tanulója versenyen dobogós helyen vég­zett. Mészáros József második, gyakorlatból az első helyen vég­zett, valamint különdíjat szer­zett. Osztálytársa, Pulai Pál Gá­bor pedig a harmadik helyet sze­rezte meg. Felkészítő tanáraik és mestereik Péterné Demcsik Sa­rolta, Bosnyák János, Sitkéi András, Mészáros József, Kis Jó­zsef, valamit Tóth János voltak. Az ösztöndíjrendszer nagyon bonyolult lenne Oktatás Jelenleg nincs lehetőség Kecskeméten a Bursa Hunga- rica ösztöndíj igénybevételé­re. A felsőoktatási hozzájáru­lás iránt ugyan van érdeklő­dés, de a rendszer kidolgozá­sára és működtetésére a vá­rosnak nincs kerete. A Bursa Hungarica ösztöndíjat a kormány két éve vezette be. A tá­mogatás lényege a diákok részére nyújtott felsőoktatási hozzájáru­lás. Az ösztöndíj felét az állam fi­zeti, a másik fele azonban önkor­mányzati önrész. Szerkesztősé­günknél több kecskeméti család is érdeklődött a lehetőség iránt, ezért megkerestük dr. Sárközy Istvánt, az oktatásért felelős al­polgármestert, aki a következő­ket mondta el:- A hozzájárulásnak több aka­dálya is van. Más városokban már bebizonyosodott, hogy egy ilyen rendszer működtetéséhez az önkormányzatnak új státuszo­kat kell létrehoznia. Kaposváron például négyen végzik az ezzel kapcsolatos munkát. Ez tehát óri­ási többletköltséget jelent, amire a városnak nincs anyagi forrása. Ezenkívül a rendszer - vélemé­nyünk szerint - nincs megfelelő­en kidolgozva. Az ösztöndíj ugyanis szociális rászorultság esetén vehető igénybe. Ezt képte­lenség ellenőrizni, tehát nem biz­tos, hogy igazságosak lennénk. Másrészt, nagyon sokan kérnék a támogatást, amit szintén nem tu­dunk a költségvetésbe beépíteni. Azt nem tehetjük meg, hogy az egyik diáknak adunk, a másik­nak pedig nem. Azt hiszem, hogy itt alapvető probléma a túl magas önkormányzati önrész. Kecske­métnek jelentős az adósságállo­mánya, nem hiszem, hogy ilyen körülmények között szerencsés volna felvállalni. Amennyiben csak a diákok egy részét támogat­juk, akkor sokkal többet veszí­tünk erkölcsileg. Úgy gondolom, hogy az igen népszerű diákhitel jobb megoldást jelent, mert azt ugyan vissza kell fizetni, de rend­kívül kedvező a kamatozása - mondta el Sárközy István alpol­gármester_________________TJÍ. Sötét az utca, félnek a lakók Kecskeméten, a homokbányái lakótele­pen az új bérlakásokban valóban pezseg az élet. A nyertes pályázók örömmel fog­lalták el új otthonukat tavaly december­ben. Minden nagyon szép és jó, a Téglás utcai tömb előtt azonban több mint két hónapja nincs közvilágítás. Homokbánya A lakók türelmesen várnak, közben pedig sötétben közlekednek, féltve saját biztonsá­gukat és kocsijuk épségét. Miért nem javítot­ták még ki a hibát? Ennek próbáltunk utána­járni. Mivel önkormányzati bérlakásokról van szó, először a Kik-For Kft. házkezelőségét kerestük meg a problémával. Ott elmond­ták, hogy amint a lakók jelezték a közvilágí­tás folyamatos hiányosságát, ők az önkor­mányzatot azonnal értesítették. A polgár- mesteri hivatal beruházási osztályvezetőjé­től, Bozóky Istvánnétól megtudtuk, hogy a meghibásodást a Démász Rt. felé másfél hó­nappal ezelőtt jelezték. Az, hogy pontosan mi a probléma, nem tudják a városházán, de mindenképpen komolyabb sérülés történ­hetett a vezetékben. Jelenleg azt vizsgálják, hogy pontosan kinek a tulajdonában van a vezeték, hogy mielőbb orvosolni tudják a hibát. A Démász Rt. kecskeméti kirendeltségén Alföldi József vezető elmondta: hogy való­ban jelezte a hibát nekik az önkormányzat. A helyszínre érkezve láthatták, hogy durva módon felszaggatták a kábeleket. Mivel azonban nem ők üzemeltetik a hálózatot, így nem rájuk tartozik a javítás. Amennyi­ben a város megrendeli tőlük a munkát, ak­kor természetesen kijavítják majd. Mit szólnak ehhez a lakók, akik több hó­napja sötétben térnek ha­za otthonukba. Birkás Gabriella: - Amikor december köze­pén ideköltöztünk, még működött a közvilágítás, amely, úgy gondolom, tel­jesen természetes is. Ha jól emlékszem, akkor, ja­nuár elején egyszercsak megszűnt. Senki nem tud­ta, mi történt, vártunk és vártunk. Gondol­tuk, néhány nap és ismét látunk. Igaz, hogy elég csendes a környék, kétes alakok nem mászkálnak felénk, de attól még én félek a vaksötétben, főleg ha még a lépcsőházi vil­lany sem ég. A parkolásnál is nagyon oda kell figyelni, hogy véletlenül ne hajtsunk kü­lönböző építkezési anyagokra, hiszen a szomszédos ház előtt elég sok törmelék ta­lálható. Kolozsi R. Gyula: - Többször érdeklőd­tünk már az önkormányzatnál, hogy mikor lesz ismét közvilágításunk. Konkrét választ nem kaptunk. Felháborítónak tartom, hogy mindenki egymásra mutogat, mi meg köz­ben a sötétben vakosko- dunk. Csinálják meg, aztán döntsék el maguk között, hogy kinek lenne a feladata. A városnak, a Démásznak vagy másnak? Este későn já­rok haza, nagyon oda kell fi­gyelni a parkolásnál. Úgy gondolom, hogy jogosan várjuk a mielőbbi kijaví­tást! Mint a város más polgárai, mi is sze­retnénk biztonságban élni, és kulturált kö­rülmények között közlekedni! Berghoffer Lászlóné: - Valóban zúgolódnak már a lakók, hiszen több hónap­ja sötétben van a ház. Rá­adásul ezzel párosult, ami­kor a lépcsőházban sem volt világítás. Sokszor hal­lottam a szomszédokat, ahogy a kulccsal többszöri próbálkozásra tudtak csak bejutni akár a lépcsőházba, akár a lakásuk­ba. A lépcsőházi világítást szerencsére gyorsan kijavították, ám az utcait még min­dig nem. Az itt élők félnek parkolni, inkább felállnak a járda feléig, csak nehogy meg­húzzák az autót. így viszont mi, gyalogo­sok alig tudunk közlekedni. Remélem, ha­marosan most már lesz közvilágítás. Aki nem itt lakik, az nem tudja, milyen érzés vakoskodni. MUNKATÁRSUNKTÓL Csak a gyermekeké lesz a játszótér Árpádváros Ádám István Kecskeméten, az Árpádvárosban él. A játszótér és a kutyafuttató ügyében a következő panaszos levelet kaptuk tőle:- Az ember a teremtés koronája, a kutya az állatok közül a leg­jobb barátja. Főleg mostanában kerül felértékelésre, hiszen nem beszél (ha beszélni tudna!), nem számító, nem irigy, nem gyűlöl, nincsenek alvilági kapcsolatai, inkább hűséges, gazdáját szere­tő, hasznos állat! Tartása tanyán, falun hasznos, városban inkább luxus, de az idős, egyedül élő emberek egyetlen társa lehet. A gyermek a család szeme fé­nye, a jövő, az utód, vágyaink megvalósítója. Hogy milyen fel­nőtt lesz belőle, rajtunk, a csalá­don, az iskolán és a környezeten múlik. Környezet: a Reile Géza és Bagi László utca között van egy szabad tér. Volt több is a kör­nyéken, de beépítették. Erre úgy látszik még nem vetett szemet le­endő benzinkutas, bevásárló- központ, az esetleges mélyített garázs lehetőségét is megúszta (Eddig!). Nagyon jó elképzelés alapján itt - jogosan, az igények­nek megfelelően - gyerekjátszó­teret építettek ki, körülkerítve. Valamilyen isteni sugallatra mel­lé kutyasétáltatót telepítettek, szintén körülkerítve. A gyermekek az édesanya vigyázó felügyelete mellett na­gyon ritkán, vagy soha nem mennek a kutyasétáltatóba. A kutyákkal más a helyzet, szaba­don bejárják az egész teret, sok mindent hagyva maguk után. Ha póráz nélkül menne, még bo­csánatos bűn lenne. A szomorú az egészben az, hogy ember­társaink pórázon vezetve a tudat­lan állatot, a bekerített játszó­téren sétáltatják. Ott végzik dol­gukat fáknál, homokozóban, majd ebben a környezetben ját­szanak gyermekeink, élvezve a kutyák által „adott” lehetősége­ket. Az állat nem tud gondolkod­ni az ember érdekében, azért va­gyunk mi. Az, hogy a két terület körülke­rítve, egy helyen van, a kisebb baj, a nagyobb viszont az embe­rek gondolkodása és az áldatlan helyzet ilyen kihasználása. A kör­nyék lakóinak érdeke a helyzet mielőbbi megoldása! - írja Ádám István. * * * A kutyafuttató és a játszótér ki­alakításáról, az évek óta húzódó vitás kérdések megoldásáról Vargáné Dóka Margitot, Árpád­város önkormányzati képviselő­jét kérdeztük.- Az idei költségvetés szerint négymillió forint áll rendelke­zésre az árpádvárosi kutyafutta- tó új helyének teljes körű kiépí­tésére. A tervezés és kivitelezés a VG Kft. feladata. A Tóth László sétány Batthyá­ny utca felőli vége (a gomba fa­házak mögött) bizonyult a legal­kalmasabb helynek, melynek kialakításánál a biztonságra és az esztétikára is ügyelnek. A kaparásbiztos betonozás mel­lett, az elkerített rész zárható kaput kap. Környezete harmoni­zál a lakótelep növényzetével, hiszen sövényt is telepítenek a kutyák új „játszótere” köré. Ám nem csupán a kutyák helyzete oldódik meg ezáltal, hanem - ami talán még ennél is fontosabb - a gyermekek játék­tere is bővül. A sokat vitatott, régi futtató helyén minden szabványnak megfelelő, igényes játszóteret építenek ki, melynek első, és legfontosabb része a teljes talaj­csere. A német licensz alapján készülő játszótér több ütemben készül, korcsoportok szerinti ki­alakítással. Az első ütem, a leg­kisebbek számára kialakított rész költségeit az Ifjúsági és Sport Minisztérium által kiírt pályázaton nyert nyolcmillió fo­rint biztosítja. Az ISM támogatására évente lehet pályázni, tehát a tervek szerint 2003-ra teljes mértékben elkészül a minden igényt kielé­gítő, biztonságos játszótér. CSENKI CSABA Költészet napja a könyvtárban Kultúra A kecskeméti Katona József Könyvtár és a Forrás szerkesztő­sége ma költészet napi rendez­vényt tart. A Piaristák tere 8. szám alatti könyvtárban délután öt órakor kezdődik a program. A beszélgetés témája: Importálha­tó-e egy kisnyelvű irodalom egy még kisebb nyelvű irodalomba? A rendezvény vendége Daváhü- gijn Ganbold műfordító, akivel Buda Ferenc költő beszélget, u Zeneszerző vendég Kecskemét Április 12-én Kecskemét ven­dége lesz Papp Lajos zeneszer­ző. Délelőtt 10 órakor a Kodály Intézetben tart előadást Bartók kelet és nyugat között címmel. Délután három órakor részt vesz az M. Bodon Pál Zeneisko­lában a műveiből tartandó kon­certen. ■ A raktárból méltó helyre került a faragott kereszt Kecskemét Öt méter magas fakereszt dí­szíti néhány napja Kecskemé­ten az úgynevezett nyomási iskola udvarát. Az alkotás há­rom évtizeden keresztül pi­hent a kecskeméti Katona Jó­zsef Múzeum raktárában. A közelmúltban azonban össze­fogással felújították, és elhelyez­ték a Ceglédi út mellett fekvő is­kolatörténeti múzeum kertjében. Az 1870-es években készült a Fel­ső-Kiskunságra jellemző faragott kereszt, amelynek különlegessé­ge, hogy emberi alakokat ábrá­zol. Az alkotás néhány évtized­del ezelőtt Matkó környékéről került elő, azóta a múzeum rak­tárában pihent. A keresztnek azon része, amely a földben volt, erősen tönkrement, ezért restau­rálni kellett. A felújítást a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat 100 ezer forinttal támogatta. Ezen kívül számos segítőkész iparos - lakatos, díszműkovács valamint darus - térítésmentesen vállalta a helyreállítással kapcso­latos feladatokat. A faragott keresztet a restaurá­lás során különböző vegyszerek­kel is átitatták, így az alkotás re­mélhetően még hosszú ideig megőrizheti szépségét. A múze­um úgy döntött, hogy a keresztet nem közterültre helyezi ki, ha­nem a tulajdonában lévő iskola­történeti múzeum kertjébe, né­hány méterre a kerítéstől. Itt ugyanis nagyobb biztonságban van, ugyanakkor az útról is meg­csodálható. A hely kiválasztásának azon­ban más oka is volt. Az iskolatör­téneti múzeumot tavaly ugyanis felújították, és egy Klébersberg Kunóra emlékező teremmel bőví­tették. Most a kereszt is jelzi azt, hogy a két világháború között alapított Klébersberg-féle isko­láknak mekkora szerepe volt a vallásos nevelésben. TAKÁCS VALENTINA JUBILEUM. A Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye 1000 éves fennállása alkalmából rendeztek tárlatot a kecskeméti Piarista Iskolában. Sebestyén Imre kecskeméti képeslevezőlap-gyűjtő anyagából rendkívül látványos összeállítás látható a díszteremben. A képeslapok a főegyházmegye katolikus templomait áb- rázolják, amelyek április 19-ig tekinthetők meg. __________________________________________fotó: b. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom