Petőfi Népe, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

Sokak szerint minden idők legköltsége­sebb magyar játékfilmje. 90 napon át for­gatták, négy országban, 200 színész, sok ezer statiszta közreműködésével, a hazai színészi élet nagyjainak részvételével. A nyolcszor átírt forgatókönyvből a több­szöri vágást követően egy csaknem két és fél óra hosszúságú, látványos produkció született. Filmről ennyit még nem vitatkoztak: néhány nap óta azonban bárki megnézheti, hogyan sikerült a Hídember. Filmkritika Valószínűleg monumentális alkotásként ke­rül be a krónikákba Bereményi Géza új filmje. A napjaink magyar filmjeire szánt költségvetés sokszorosát, egyes számítások szerint több, mint kétmilliárd forintot köl­töttek rá. A Hídember azonban már akkor a viták kereszttüzébe került, amikor még csak forgató­könyvvázlatokban létezett. So­kan azért estek neki még a ké­szítése közben, mert soha nem látott állami támogatást kapott, mások a bemutató időpontját érezték politikailag kifogásol­hatónak. A viták egyszer elül­nek - és ahogy a rendező, Bereményi Géza fogalmazott -, a Hídembert még unokáink is nézni fogják. És úgy tűnik, iga­za lesz. A Hídember pompás film. Az utóbbi egy, másfél évtized legjelentősebb magyar produk­ciója, és nem kizárólag a ráköl- tött milliárdok miatt. Beremé­nyi Géza és Can Togay forgató- könyve szinte lehetetlenre vál­lalkozott, amikor Széchenyi életének legjelentősebb állo­másait egyetlen, egész estés filmbe próbálták sűríteni. Azt, hogy ez a kísérlet végül is si­kerrel járt, elsősorban Kardos Gyula káprá­zatos operatőri munkájának, és a szereplő- gárda szakmai kvalitásainak köszönhetjük. A képek meseszerűek. Kastélyok, kora­beli egyenruhák, női szalonok, utcarészle­tek, virágzó mezők és behavazott tájak cso­dálatos freskója a film. Másik János muzsi­kája magyar viszonylatban ritka, szimfoni­kus aláfestést biztosít mindvégig. A helyszí­nek ismerősek lesznek majd sokak számá­ra: a kecskeméti színház, Sopron, Nagy- cenk, Keszthely, Gödöllő Hollókő, Bécs ap­Bereményi Géza filmjei: A tanítványok (1985) Eldorádó (1988) A turné (1993) A hídember (2002) rólékos munkával és ügyes operatőri rásegí­téssel alakul vissza vagy 150-180 évet. A színészek között ki kell emelni Eperjes Károly érdemeit, noha nem igazán érzem megfelelő alkatnak Széchenyi megformálá­sához. Az Eperjes által életre keltett vibráló, szenzitív Széchenyiről nehezen tudom el­képzelni, hogy megfontoltan, higgadtan körmöli nagy műveit, a Hitelt, a Világot, a Stádiumot, vagy bármi mást. Az Eperjes ala­kította Széchenyi a figurának csak azt az ol­dalát lépes élettel megtölteni, ami Eperjes­hez közel áll, az arisztokratikus, mélyen gondolkodó Széchenyit sajnos nem. Eperjes akkor brillírozik igazán, amikor az agg, el­megyógyintézetbe zárt grófot kelti életre. Az igen. Az a szerep él. Az orosz Irina La- tchina végtelenül bájos Cresence szerepé­ben, és egészen kiváló Marius Bodochi is, aki a gróf fiatalkori barátját, majd ellenségét, Clam táborszernagyot alakítja. A Hídember érdekessége továbbá, hogy szinte az utolsó epizódszerepben is zseniális magyar színé­szeket láthatunk: Darvas Iván Metternich- ként, Haumann Péter az elmegyógyintézet orvosaként tűnik fel, de láthatjuk Cserhal­mi Györgyöt, Sinkó Lászlót, Gáspár Ti­bort, Garas Dezsőt, Bubik Istvánt is. A Hídember feltétlen érdeme, hogy min­denkihez érthetően szól, nem művészieske- di túl magát, mégis, művészi igénnyel fogal­mazza meg mondanivalóját. Ugyanakkor - éppen a téma átfoghatatlansága miatt - a történet tablóvá esik szét, néha mintha egy időgépben száguldanánk végig a gróf életé­nek eseményei felett, nincs lehetőségünk mélyebb bepillantást kapni a részletekbe. Bereményi valahogy úgy járt, mint Szabó István a Napfény ízével. Túl sokat akart el­mesélni egyeben filmben. Más kérdés persze, hogyan sikerült ábrá­zolni a nemzeti mítoszt, a legnagyobb ma­gyart. Szerintem ez volt a Hídember legne­hezebb feladata, és ezt sikerült az alkotók­nak a legkevésbé megoldani. Előrebocsá­tom, elfogult vagyok, mert Széchenyit - minden tiszteletem ellenére - sohasem is­mertem és kedveltem különösebben. Ez után a film után már ismerem, de közelebb nem került hozzám. Bereményiék műve nem hozza emberközelbe a figurát, noha precízen tudósít életének minden fontos eseményéről. Az pedig egyenesen botrá­nyos, hogy Eperjes mint színész nem volt hajlandó eljátszani az eredeti változat sze­rinti öngyilkossági jelenetet. Lehet, hogy maradi vagyok, de egy színész az színész, vitatkozhat a szerzővel, a rendezővel, ötlete­ivel segítheti a művet, de ilyesfajta feltétele­ket nem szabhat. Ez abszurdum, ilyet leg­utóbb Elizabeth Taylor csinált, amikor nem akarta kígyóval játszani Cleopatra öngyil­kosságát. A film bűnös módon elnagyolja a háttér­ben zajló, világfordító eseményeket: a 48- as szabadságharcból csak néhány sornyi feliratban értesülhetünk, így, komolyabb átélési lehetőség híján, bárkinek, aki nem ismeri a magyar történelmet, érthetetlen nyavalygássá degradálódik Széchenyi ön- meghasonlása, ami elmeháborodottságá- hoz vezetett. Éppen ezért kétlem, hogy a Hídember külföldön jelentősebb sikerre tarthat számot. Ez a film azoknak szól, akik értik és ismerik a világot, amiből Szé­chenyi kiemelkedett. Minden hibája ellenére a Hídember - csak ismételni tudom önmagam - az utóbbi évtizedek legjelentősebb magyar filmje. A Duna tévé szűkös repertoárja nemzeti ünne­peink idején - az Egri csillagok és a Kőszívű ember fiai mellé - most egy újabb, maradan­dó darabbal gyarapodott. BÁN JÁNOS Széchenyi István (Eperjes Károly) és Crescence (Irina Latchina). fotó, filmart, mokép A forgatókönyvet nyolcszor írtuk át Interjú Bereményi Géza rendezővel A címszereplő, Eperjes Károly és a rendező, Bereményi Géza a kecskeméti bemutatón.- Elégedett-e az elkészült művel?- Igen, jelen pillanatban elége­dett vagyok és büszke. Talán, ha néhány év múlva újranézem, fel­tűnik néhány apróság, amit ak­kor már nem úgy csinálnék, de most jó. Nagyon sok munkám fekszik benne.- Gondolom, ennek a neheze a tervezési időszakra esett.- A forgatókönyvet kilencszer írtuk át. Az első változat alapján valóban egy csaknem nyolcórás filmet forgathattunk volna. Can Togay kollégámmal úgy kellett alakítanunk a forgatókönyvet, hogy az egy nézhető hosszúságú játékfilm számára megfelelő alapanyagot szolgálhasson. Ez pedig precíz, órásmesteri figyel­met igényel. A nézők ugyanis másfél óra után feszengeni, unat­kozni kezdenek, nem lehet a vég­telenségig nyújtani a filmet.- A Hídember abszolút életraj­zi film, ami felveti az alapkér­dést: mennyit lehet és mennyit ér­demes egy ember életéből ebbe a két, két és fél órába belesűríteni. S vajon milyen forrásanyagokat használtak ehhez?- Szinte kizárólag korabelie­ket. Széchenyi naplóin kívül olyan, 1920 óta kutatható bécsi irattári anyagokat tanulmányoz­tunk át, melyek a titkosrendőrség jelentéseit, korabeli szemtanúk visszaemlékezéseit tartalmaz­zák, és meglepően sok érdekes ténnyel gazdagították a képet. Hogy mi fér egy ember életéből egy filmbe? A forgatókönyv ko­rábbi változataiból nagyon sok minden kimaradt, remélem, ami végül látható a vásznon, az így is teljes képet ad. Egyszerre kellett a történelmi hűségre és a filmsze­rűségre törekednünk.- A Hídember mintegy 7,5 perc digitális trükköt tartalmaz. Elége­dett ezekkel a felvételekkel?- Maradéktalanul. A Lánchíd- nál játszódó jelenetek, a korabeli városképek más módon, azt hi­szem, nem készülhettek volna el. A trükkök nyolc fázisából egyéb­ként csak kettő készült külföl­dön. Aki megnézi a filmet, az lát­hatja, hogy milyen szépen, észre- veheteüenül illeszkednek a digi­tális felvételek az eredeti képek közé.- Még a tervezés egy korábbi szakaszában szóba került, hogy nemzetközi sztárok is játszanak majd a Hídemberben. Széchenyi­vel kapcsolatban leginkább Ken­neth Branagh neve kerül szóba. Mikor gondolták meg magukat?- 1999 októberében. Nem ti­tok, e döntésnek anyagi okai vol­tak.- Terveznek-e külföldi forgal­mazást?- Igen, már készül a német nyelvű kópia, egyelőre az euró­pai premierekre. A többit majd meglátjuk. _____b. j. A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg-mo­narchiában. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét. Az esetet követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz és nagy művek létrehozásá­val akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy kü­lönös, minden akadályon felülemelkedő újabb szerelem segítsé­gével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék ve­zére, és ezzel a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, a kiegyezést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely nemcsak Pestet és Budát köti össze, de a Nyugat és Kelet közötti kapcsolat jelképe lehet a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a monarchiát, beleőrül az önvádba. JANSIK Autóház Kft. * Jansik Autóház Kft. 6000 Kecskemét, Szegedi út 90. km. Tel.: 76/498-555 Tel./fax: 76/498-554 A sorsoláson a legalább 3 havi, folyamatos etőf i Népe előfizetéssel rendelkezők vehetnek részt. Szeretne egy lépéssel közelebb kerülni a nyereményautóhoz? Megnövelheti esélyeit a iS223-ból kivágott pályázati szelvénnyel. Információs telefon: 06-80/480-756 A nyereményautó megtekinthető JAKABSZALLASON, a i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom