Petőfi Népe, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-12 / 85. szám

AZ UIEYEZRED 2002. április 12. „ M ,a FALURÓL i VAROSRÓL Petőfi Nepe j fal - Ivarosba F ILI >IAI AB A teleház utat nyit a világ felé Beszélgetés Csáki Bélával, Fülöpjakab község polgármesterével A számítástechnika nem pótolja a gon­dolkodást, csupán megkönnyíti a tanu­lást - ezekkel a szavakkal nyitotta meg dr. Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatási Központ Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója április 2-án a fülöpjakabi teleházat. Az ünnepélyes átadáson Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, illetve Csernai Árpád, a Ma­gyar Teleház Szövetség képviselője is jelen volt. A teleházról, előzményeiről és jövőjéről Csáki Bélát, Fülöpjakab polgármesterét kérdeztük. Interjú- Mikor és miért vetődött fel a teleház gon­dolata?- Először 2000 nyarán gondoltunk ar­ra, hogy a helyi fiatalok és civil szerveze­tek közösségi életének, szórakozási lehe­tőségeinek helyet biztosítsunk. Az au­gusztusi testületi ülésen ugyanis megje­lent néhány fülöpjakabi fiatal. Arra kér­ték a képviselőket, kulturált szórakozó­hely híján engedjék át nekik a volt szövet­kezettől megvásárolt ebédlőt. A települé­sen egyébként a vendéglőn kívül egyetlen szórakozási lehetőség sem volt. A község közösségi háza erre a célra nem felelt meg. Az Alkotmány utcai szövetkezeti ebédlő bérlőjével viszont épp ekkor bon­totta fel az önkormányzat a szerződést. Itt korábban diszkó működött. A randalíro- zások miatt zárattuk be. A képviselőket nem kellett sokáig győzködni. Régóta küszködünk ugyanis a fiatalok elvándorlásával. Ezért döntöt­tünk úgy, rendelkezésükre bocsátjuk a helyiséget. Csupán annyit kértünk, szer­vezett formában működjenek. Itt fogal­mazódott meg, hogy az épület ne csak szórakozó, ha­nem informáci­ós bázisként is érvényesüljön. Ekkor gondol­tunk a teleház megvalósításá­ra. Gyöngyösiné Ónodi Gyöngyi irányításával a fiatalok és a he­lyi civil szerve­zetek képviselői megalakították a teleház veze­tőséget s a pá­lyázati lehetősé­geket kezdték kutatni. Első pá­lyázatainkat a Fülöpjakabért Alapítvány neve alatt nyújtottuk be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumhoz és a Magyar Teleház Szö­vetséghez. Itt több mint 2,1 millió forintot nyertünk. Az alapítvány és a civil szerve­zetek azonban nem jutottak közös neve­zőre, így 2001 márciusában visszavontuk a határozatokat. Az Információs Kor­mánybiztosi Hivatal teleház pályázatán már a helyi polgárőrséggel együtt indul­tunk. Itt a helyiségre és három évnyi mű­ködtetésre kellett garanciát vállalni. A 2 millió forint értékű támogatással 5 számí­tógépet, szkennert, lézernyomtatót, fény­másolót és faxot, illetve internet-hozzáfé­rési lehetőséget nyertünk. A Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumától 500 ezer forint támogatást kaptunk. Az össze­get a teleház berendezésére, DVD, televí­zió és erősítők vásárlására fordítottuk. Emellett az önkormányzat 1,5 millió fo­rintból a helybeliek segítségével felújítot­ta az épületet. A teleházat április 2-án ad­tuk át. Az épületben egyébként az infor­mációs bázison kívül konditerem is mű­ködik. A civil szervezetek pedig itt tartják összejöveteleiket. A teleház vezetője Gyöngyösiné Ónodi Gyöngyi, rendszer- gazdája pedig Almási László lett. A tele­ház eszköztára egyelőre nem teljes. Hi­ányzik még ISDN-telefonvonal, a község honlapja, számítógépes programok, illet­ve néhány bútor is. Pótlásukra 1,2 millió forintos pályázatot nyújtottunk be a vidékfejlesztési minisztériumhoz.- Milyen távlati tervei vannak az ön- kormányzatnak?- Legmerészebb gondolatunk egy új fa­luház építése. A többfunkciós épületbe kerülne át a teleház, itt tarthatnánk a falu­gyűléseket, nagyobb előadásokat, ünnep­ségeket. A tetőterében pedig helyet kap­hatna a polgármesteri hivatal is. Dégáz- és Démász-részesedésünket épp ezért köt­vényekbe fektettük és a faluház építésére tartalékoljuk. Elképzeléseink között sze­repel a SAPARD-programban való részvé­tel is, amely szintén a faluház meg­valósítását szolgálná. A teleház átadáson fűlöpjakabi Nyugdíjasklub aszonykórusa is fellépett. fotó: v. p. A jelképes kulcsot Lezsák Sándor adta át.- Hogy alakult Fülöpjakab idei költség- vetése? Mire futja, mire nem?- Idén 113,3 millió forintból gazdálko­dunk. Előreláthatólag nyugodt évnek né­zünk elébe. Nem terveztünk sok beruhá­zást, csupán amennyit a pályázati lehető­ségeink lehetővé tesznek. Feladatainkat rangsoroltuk. Egyik legjelentősebb kiadá­sunk a község rendezési tervének elkészí­tése, amely 2 millió forintba került. Ehhez szintén pályázaton próbálunk támogatást szerezni. Az iskolai könyvtár lassan kinö­vi az intézményt, így a polgármesteri hi­vatalba költöztetjük. Az épületrész felújí­tására megyei pályázaton próbálunk 2,5 millió forintos támogatást szerezni. A földutak javítására 3 millió forintot ter­veztünk. Belterületi útjainkat az év máso­dik felében újítjuk fel. Tartalékoltunk emellett az iskola, óvoda eszközbeszerzé­sére, illetve a 10 éves orvosi rendelő felújí­tására is. Ez utóbbi a közelmúltban ka­pott számítógépet és bioptronlámpát. Ha­marosan pedig egy korszerű EKG-készü- lékkel gazdagodik.__________hódi anikú FÜLÖPJAKAB lélekszáma: 1140 óvodás: 60 iskolás: 148 Képviselő-testület Polgármester: Csáki Béla Képviselők: Bakró Béla, Csányi István, dr. Jakab Tibor, Kürtösi József, Oroszi Antal (alpolgármester), Rigó Imre, Vakulya Imre Jegyző: dr. Kovács Lajos Polgármesteri hivatal címe: 6116 Fülöpjakab, Alkotmány utca 1. Tel: 76/378-116, 378-197 Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 7.30 -16.00 óráig pénteken: 7.30-13.00 óráig Eötvös József Általános Iskola és Óvoda 6116 Fülöpjakab, Templom u. 1. Tel.: 76/378-172, 378-442. Orvosi rendelő: Alkotmány u. 8. Tel.: 76/378-196 Mintagazdaság Fülöpjakabon A fülöpjakabi T. Szabó István és családja gazdasága mára már a térség mintagazdaságá­vá nőtte ki magát. Az ország minden pontjáról, de még külföldről is fogadnak látoga­tókat. Hatvanhárom hektáros, legmodernebb technikával felszerelt gazdaságukban két­száz szarvasmarhát tartanak. Mind ez idáig azonban hosz- szú, rögös út vezetett. T. Szabó István leszerelése után traktorosként kezdett dolgozni a városföldi termelőszövetkezet­ben. Már ekkor eldöntötte: szar­vasmarha-tenyésztő lesz. Első két vemhes üszőjét hitelből vásárol­ta. Városföldi tanyáján alakítgatta gazdaságát, ahol kezdetben még áram sem volt. Szép lassan sza­porodott az állatállománya. Ké­sőbb felhagyott a traktorossággal, hogy minden idejét gazdaságára fordíthassa. Már minden ment a maga útján, amikor jött a tűz. Ki­gyulladt az istálló és szinte min­dene odaveszett. A fiatal gazda azonban nem adta fel. Elölről kezdett mindent. 1993-ra annyira felfejlődött gazdasága, hogy ki­nőtték városföldi telepüket. A T. Szabó család ekkor döntött úgy, Fülöpjakabra költöznek, ahol megvásárolták a volt téesz szar­vasmarhatelepét. A család épp, hogy otthonra talált Fülöpjaka­bon és rendeződtek dolgaik, ami­kor jött a Mizó-csőd. A tejfeldol­gozó csődje miatt 11 millió forint veszteségük keletkezett. A ka­matmentes állami hitel nélkül nem sikerült volna talpra állniuk. Ekkor törlesztették ugyanis azt a több tízmillió forintos hitelt is, amelyből egy, az uniós elvárások­nak megfelelő fejő- és tejházat lé­tesítettek. T. Szabóék gazdaságát egyéb­ként alig egy hónapja az első csa­tekre is koncentrálni tudnak. Úgy vélekedett, most jöhet a szakma szépsége. Jelenleg 200 szarvasmarhát tartanak telepü­kön. Ebből fele fejőstehén, fele pedig növendékborjú. Ezt az ál­lományt egyelőre nem tervezik bővíteni. A jövőben inkább a mi­nőségi állattenyésztésre helyez­nek nagyobb hangsúlyt. Új, mo- ládi gazdálkodók között regiszt- dern gépeikkel a takarmányo- rálták. Az ehhez szükséges félté- zást is tökéletesítik. Fejőstehene- telek ugyanis adottak voltak. ik tejtermelése 2001-ben átlago- T. Szabó Istvántól megtudtuk: san 7300 liter volt. Ezt idén 8 azzal, hogy gazdaságukat regiszt- ezerre szeretnék növelni, rálták, lehetőségük nyílott gép- T. Szabó István természetesen parkjuk fejlesztésére is. A több mindezt nem egyedül csinálja, milliós gépbeszerzéshez, mint Munkájához biztos hátteret nyújt családi gazdálkodók, jelentős ál- családja. Felesége mindenben se- lami támogatást kapnak. Az új gíti. István a szakmai munkát géppark a német Krone cég be- végzi és irányítja, felesége Mari­mutatótelepe lesz. Ezáltal a cég- ann pedig a pénzügyi dolgokért tői is jelentős kedvezményt bizto- felelős. Istvánék öt lánygyerme- sít számukra. De terveik között két nevelnek. Közülük kettő már szerepel újabb földterületek meg- középiskolás. Tervezik, hogy ta- vásárlása is, amelyhez mint csalá- nulmányaik befejezése után szü- di gazdálkodók szintén támoga- leik nyomdokaiba lépnek. A jelek tást kapnak az államtól. szerint a T. Szabó házaspár tehát A negyvenkét éves gazda el- nem hiába dolgozott. Lesz kinek mondta: mára eljutottak arra a átadni a stafétabotot, szintre, hogy az apróbb részle- ▲ T. Szabó István (középen) ma már gyermekkori álmának, a repülésnek is hódolhat. Biotermékek Félegyházán is Hamarosan Kiskunfélegyhá­zán is kaphatóak lesznek a Fülöpkert Bio Szövetkezet ter­mékei. A városalapítók napja keretében, május 24-én, pén­teken, délelőtt 8 órakor ugyan­is ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyitják bio­standjukat a félegyházi pia­con - tájékoztatta lapunkat Kiss Kálmán, a szövetkezet el­nöke. Elmondta: a jövőben minden pénteken és vasárnap várják a biotermékek iránt ér­deklődő vásárlókat. Az elnöktől megtudtuk, a Bio Szövetkezet termékei Budapesten már nagyon keresettek. Rendsze­resen szállítanak ugyanis a Marci- bányi téri ökopiacra. Emellett a kecskeméti piaccsarnokban is árusítanak minden péntek dél­előtt. Néhány hete már a kecske­méti Szil-Coop Áruházban is kap­hatók a szövetkezet által megter­melt zöldség- és gyümölcsfélék. A Fülöpkert Bio Szövetkezet egyébként 1999 decemberében alakult Fülöpjakabon. Alapítója Szécsényi Sándorné, aki 15 éves szakmai múltjára alapozva hozta létre a szövetkezetét, melyhez 16 ellenőrzött biogazda csatlako­zott. Kiss Kálmántól megtudtuk: Fülöpjakab térsége kitűnően al­kalmas biogazdálkodásra. Más térségekhez viszonyítva ugyanis valamennyi káros környezeti elem tekintetében alacsony ter- heltségű. Mivel nem hoztak létre nagy ipari üzemeket, a települé­sen nincs komoly szennyezőfor­rás. Ezt a tiszta környezetet sze­retnék megóvni és még tisztábbá tenni. Tudatosítani az itt élő em­berekben, hogy milyen érték van a birtokukban, és hogy a környe­zetet olyan tisztán kell átadni a következő generációnak, mint amilyen tisztán kaptuk szüléink­től, nagyszüleinktől. A Fülöpkert Bio Szövetkezet tagjai családi gazdaságaikban, több mint negyven hektáron ter­melnek szabadföldi és fóliás zöld­séget, illetve gyümölcsöt. Van, aki tanyasi turizmussal is foglal­kozik. A szövetkezet legfőbb célkitű­zése egy feldolgozóüzem létesíté­se, mellyel új munkahelyeket is teremtenének a községben. Az ehhez szükséges telephelyet már meg is vásárolták a helyi önkor­mányzattól. Kiss Kálmán elmondta: folya­matosan bővül a térségben a bio­gazdálkodásra átállt területek nagysága. De még mindig nem tudják a vásárlók igényeit száz­százalékosan kielégíteni. Ezért továbbra is várják újabb termelők jelentkezését. A szövetkezet a közelmúltban tevékenységi körét is szélesítette. A napokban kezdték forgalmazni például az úgynevezett alginit ta­lajjavítót. Az alga eredetű, magas humusz- és ásványianyag-tartal- mú természetes anyagot kis és nagy kiszerelésben egyaránt áru­sítják. A Fülöpkert Bio Szövetkezetét a közelmúltban a nemzeti agrár­környezetvédelmi program öko­lógiai célprogramjának minta­gazdaságai közé sorolták. Ezáltal a szaktárcától 8 millió forintot nyertek termesztéstechnológiai fejlesztésre, valamint kötelezett­séget vállaltak a biogazdálkodás oktatására és gyakorlati bemuta­tására. Jelenleg is tartanak bio- gazda-alaptanfolyamot, de ha­marosan a gyakorló biogazdák­nak is szerveznek továbbkép­zést. Kiss Kálmán leszögezte, nem igaz az az állítás, miszerint egy termék attól bio, mert kukacos. Kihangsúlyozta, a bio termék sem lehet rosszabb minőségű semmilyen tekintetben, mint más zöldség vagy gyümölcs. A bio­gazdák ezért kiemelt gondot for­dítanak arra, hogy termékeik ma­gas beltartalmúak és egészsége­sek legyenek. Természetesen a biogazdálkodás nem zárja ki kü­lönböző növényvédő szerek használatát. Ezek azonban a Bio- kontroll Hungária Kht. által enge­délyezett, környezetkímélő sze­rek. A Fülöpkert Bio Szövetkezet tagjai termékeik kiváló minőségét tanúsítvánnyal is garantálni tud­ják. Ha felkeltettük érdeklődé­sét, keresse a Fülöpkert Bio Szövetkezetét Fülöpjakabon, az Alkotmány u. 1. szám alatt vagy telefonon a 30/911-66-44- es és a 20/457-86-87-es szá­mon. Fax:76/587-619 ▲ CSÁKI BÉLA 1949. december 10-én szü­letett Kiskunfélegyházán. 1979-ben végzett a szentesi Polláck Antal Villamosener­giaipari Szakközépiskolá­ban erősáramú technikusként. 1981- ben kapta meg energetikus képesítését. 1990-től Fülöpjakab polgármestere. Nős, két gyermek édesapja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom