Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-30 / 75. szám
2002. Március 30., szombat HÚSVÉTI MAGAZIN 7. OLDAL Szeretném, ha az egész világ meglocsolna A tojás a termékenység, a teremtés és a születés jelképe. A húsvéti tojás hímzése évezredes hagyományokra vezethető vissza. Ezt kutatja a Kecskeméten élő Zsigóné Kati népi iparművész is, aki eközben csodálatosabbnál csodálatosabb tojásremekeket csipkéz, farag és fest. Új könyve segítségével az érdeklődők közelebbről is megismerkedhetnek a hímes tojásokkal, hiszen a művésznő a legegyszerűbbektől a legszebb, ugyanakkor a legnehezebb technikákig kalauzol el. Hat technikával díszített strucctojás.- Az utóbbi időben nagyon sok új technikát próbált ki a tojásokon. Igazi remekművek kerültek ki a keze alól. Minek köszönhető ez a nagyszerű változás?- Az új könyvem, A tojásdíszítés mesterfokon címmel a közelmúltban jelent meg. A kiadóm valami újat szeretett volna, valami profit. Én vállaltam, és úgy érzem, sikerült. Az olvasók ezt láthatják a könyv oldalain, amelyen keresztül maguk is megismerkedhetnek a rég elfeledett technikákkal, és természetesen az egyszerűbb motívumokkal. Több olyan technikát mutatok be, amelyet most először próbáltam ki.- A faragott strucctojás az újdonságok közé tartozik. Beszéljünk egy kicsit erről!- A faragott tojásokat a legnehezebb elkészítetni. Ezeket kizárólag strucctojásokon lehet alkalmazni, mivel ezeknek a héja a megfelelő vastagságú. Az egyszerű tojásfestéssel ellentétben egy ilyen kifaragása akár 2 hónapig is eltart, de megéri. Értékük is jelentős. Minden alkotásomon valami üzenetet rejt magában, a legtöbb bibliai jelenetet ábrázol.- Összesen hányféle technikát alkalmaz?- Bármily meglepő, több mint 170 fajta tojást készítek 8-féle technikával, ezek mindegyike népi jellegű. Azokat kedvelem legjobban, amelyek alkotásra ösztönöznek, mint például a faragás vagy a csipkézés. De nagyon megszerettem a viaszolást is. Ez azért tartozik a kedvenceim közé, mert ez a tiszta élő magyar népművészet. A karcolt technika is jól mutat, különösen az emutojásokon, amelyek kékeszöld színűek.- Milyen motívumokat kedvel?- A népművészet bármely elemét, amelynek jelentése van. Elsősorban a sárközieket. Sokak előtt nem ismert, de a hímes tojások is mind üzenetet hordoznak. A pöty- työs motívumok például gyakran a jó termést jelzik. A sorban festett pöttyök illusztrálják a magokat. A vízfolyás az éltető erőt, a nap a melegséget jelenti. Egyszóval minden motívumnak jelentése van, megmutatja, hogy őseink hogyan gondolkoztak. De az utóbbi időben magam is készítek új motívumokat.- Hogyan ünnepli a húsvétot?- Számomra ez az év csúcspontja. Egész évben erre készülök. Az ünnepi asztalra nálunk is ugyanúgy sonka, tojás és kolbász kerül. De húsvéthétfőn én mindig kitárom a kaput, és várom a locsolókat. Azt szeretném, ha egyszer az egész világ meglocsolna! Nagyon különleges ez az ünnep számomra. A locsolkodás egy gyönyörű hagyomány, amelyet teljes szívemből tisztelek. Mindenkit örömmel fogadok, ismerőst, barátot és ismeretlent egyaránt. Több száz tojást készítettem fogadásukra. Minden évben több százan jönnek el hozzám Kecskemétről, vidékről és külföldről. Volt olyan, amikor Pécsről egy egész busznyi lánysereg érkezett, kíváncsiak voltak a hímes tojásokra.- Mivel és hogyan locsolják meg?- A népi hagyományoknak megfelelően a kézfejemet öntözik meg a fiúk, és szinte mindig vízzel locsolnak.- Mit üzen az olvasóknak?- Gondoktól mentes örömteli húsvétot kívánok mindenkinek! Kívánom, hogy mindenki fordítsa saját javára a húsvét adta örömöket! A hölgyek tárják ki szívüket, kapujukat és fogadják a locsolókat! A férfiak pedig öntözzék meg a virágszálakat, hogy a hölgyek szépek legyenek az ő örömükre, hiszen nekünk, nőknek ők a legdrágábbak! Én pedig mindenkit szeretettel várok a Meggy utca 4. szám alatt! SEBESTYÉN HAJNALKA Bácskai húsvét Hagyományok Az ünnepkör régi idők óta a bácskai emberek legnagyobb ünnepe. Jelenti a feltámadást, a tavasz jövetelét. Megújul a természet, a téli napok szürke egyhangúsága után kisüt a nap, ébred minden körülöttünk. A vallásos emberek életérzését egy régi-régi, lassanként nyolc évszázados népénekkel foglalhatom ösz- sze: Krisztus feltámadott, Kit halál elragadott. Örvendezzünk, vigadjunk A derű, a jókedv jellemezte a húsvétot a múltban is, és jellemzi ma is. A feltámadás, az új élet kezdetének örömteli napjaiban a felhőtlen vidámság. Se szeri, se száma a népszokásoknak. Kezdődött talán a húsvétvasárnapi hajnali határkerüléssel, amikor a papjuk által vezetett körmenet kért oltalmat a jégveréstől, fohászkodott a jó termésért. A katolikus falvakban szokás volt az ételszenteltetés. A húsvéti bárány szerepét a sonka vette át, sok helyen a kenyér, a tojás vagy a bor szentelése is élő gyakorlat maradt. A megszentelt ételek jelentették a böjt megszűntét, és kerültek a vasárnapi ünnepi asztalra. A felszabadult vigasság hétfőn kezdődött. Az újabb időkben a kicsinyek izgatottan várják az ajándékokat. Zsenge fűből fészket készítenek a nyuszinak, hogy oda tojja a tojásait. A tojásnak a felnőtteknél is nagy szerepe van. A locsolkodásnál hímes tojást kapnak viszonzásul a leányoktól és a ház úrnőjétől. (Régen sonkát, szalonnát is, melyből este lakomát rendeztek, esetleg a húsvéti bállal egybekötve.) A locsolás a múltban sokszor jelentett a kútból húzott jéghideg vízzel való megöntözést. (Gyermekkoromban magam is tanúja voltam, amikor a bemutatkozásra érkezett jövendőbeli menyasszony - legszebb ruháját öltötte magára - kapott egy-két vödör vizet a nyakába. Szegény, nem tudta, hogy sírjon-e vagy nevessen?) Szerencsére ma már a kútvíz szerepét a kölni vette át. A legények csapatba verődve járták a portákat. Az egyéni locsolás is szokásos. A kölnihez természetesen egy kis húsvéti versike is jár. A festett és hímes tojásról külön kell szólni. Nagy gonddal készítik. A színes tojáshoz - nagypénteken készítették - természetes főzeteket használtak, például a vöröshagymahéj levét. Mára a természetes főzeteket kiszorították a boltban készen kapható anilinfestékek. A hímes tojás nagy divat maradt. Először minden család maga készítette. Méhviaszba mártott fémmel, például pipakupakkal írókázták a tojást, ezt követően főzték meg és mártották a festékbe. De úgy is készülhetett a hímes tojás, hogy a festett héjra karcolták az ábrákat. Később ehhez jól értő asszonyok készítették a hímes tojást, a bravúros tojáspatkolás pedig ma is egy-két rendkívül ügyes mester türelmét és ügyességét dicséri. A bácskai horvátoknál a tojás helyett az almarajzolás volt a szokásos. Korommal kevert forró viaszba mártott kis késsel növényi és állati figurákat vájtak az alma héjába. Cifra almát vagy narancsot adott a ház leánya a locsoló legénynek, hogy azután viszonzásul kedvese egész nyáron a kólóba kísérje, és a Szent Antal- napi búcsúkor a cifra almát selyemkendővel, hímzett papucscsal viszonozza. Szeremlén húsvéthétfő délutánján meghintáztatták a leányokat. A házasulandó sorban levő legények az erdőről vadszőlő venyigét hoztak. A szőlőindát összecsavarták, abból lett a hinta kötele. Ülésül egy keresztbe tett deszka szolgált. A hintát a lányos házak előtt levő fára akasztották. A legények megrendelték, hogy a leányok melyik éneket dalolják a hintáztatás fejében, mely rengeteg önfeledt vidámságra adott Okot. GÁL ZOLTÁN Sok ezer éves ünnepünk a húsvét A húsvét több ezer éves, eredetét tekintve zsidó ünnep. Emlékezés arra, hogy Mózes kivezette népét Egyiptom földjéről, ahol szolgaságban szenvedett. Körülbelül 2000 évvel ezelőtt erre a hagyományos ünnepre készült Jézus is, amikor Jeruzsálembe igyekezett. A keresztények a húsvéti időszakban az Úr szenvedését, kereszthalálát és feltámadását ünnepük. Hogy mikorra esik húsvét, azt egy, a IV. századból származó zsinati döntés határozza meg. Hosszú és áldatlan viták után a niceai zsinaton (Kr. u. 325-ben) úgy határoztak, hogy mindenkor vasárnapra essék. Mégpedig a tavaszi napéjegyenlőséget követő, első holdtölte utáni elsőre. A nagyhét csütörtökén az utolsó vacsorára emlékezünk. A hagyomány zöldcsütörtöknek is nevezi, a böjtre tekintettel főként zöldféléket ettek. Az evagéli- umok szerint Jézus ezen a napon maga köré gyűjtötte tanítványait, megmosta lábukat a vendégszeretet jelképeként és elbúcsúzott tőlük. Kérte őket, hogy virrassza- nak vele, de a tanítványok valamennyien elszenderedtek. Csak az őt elfogó katonák zajára riadtak fel. A templomok harangjai ekkor elnémulnak, a hagyomány szerint Rómába mennek, hogy a pápát lássák. Az oltárt és a Jézusábrázolásokat lila kelmével fedik be. Nagypéntek, Jézus kereszthalála gyászünnep. A hívők ezen a napon is végigjárják a kereszt- utat, átélve Isten szenvedéstörténetét. Nagyszombaton este újra megszólalnak a harangok. A körmenettel kezdődő örömünnep Jézus feltámadását hirdeti. A templomokat virágokkal díszítik, újraéleszük az alvó tüzet, meggyújtva a húsvéti gyertyákat. (Bár az evangéliumok szerint Jézus a temetést követő harmadik napon támadt föl, azt az egyház nagyszombat estjén ünnepli.) Húsvét vasárnapja örömünnep. A gyerekek csokoládéból készült nyuszit, kiscsibét kapnak ajándékba. Húsvét hétfője a játék és a vidámság napja. A szokásos locsolkodásnak népi és keresztény hagyományai vannak. Régen általában ilyenkor tartották a keresztelőket. Egyes vidékeken vödörrel locsolták a lányokat, és a patakba, vízbe való merítés, fürdetés sem volt ritka. A víz tisztító erejét a termékenységgel hozták kapcsolatba. A locsolko- dásért a lányok tojást adtak cserébe. A tojás hagyományos húsvéti étel is, az újjászületés, a termékenység ősi szimbóluma. A piros és a különböző festett, hímes tojások nélkülözhetetlen kellékei az ünnepnek. hab hit* ■I Váltson kellemes Klímára! skod,oa».cooi«:"S; gazdag felszereltségét most ABS-en felül ajándék klímával is kiegészítettük. Sőt már a legmodernebb, 1.4 16V-s, 75 lóerős motorral szállítjuk. A teljes színpalettából válaszhatja ki a legmegfelelőbb autót, akár kombi változatban, komfortcsomaggal is. Már 3 394 000 Ft-tól! Látogasson el kereskedésünkbe és válasszon a gazdag szín- és felszereltség választékából. Kévés Autó www.kevesauto.hu Soltvadkert, Kossuth u. Tel.: 78/581-030 Fax: 78/581-032 112.
