Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-30 / 75. szám
6. oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2002. Március 30., szombat Krisztus megoldást kínál a problémáinkra Húsvéti beszélgetés dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel Nagyszombaton este megszületik az új tűz, a megújító fény a katolikus templomokban. Az ősi egyházi szertartásrend lelki tavaszt ígér, mert - hitünk szerint - Krisztus legyőzte a halált és velünk él. A feltámadás örömteli üzenetét hirdeti majd ma este, a feltámadási misén a főszékesegyház ünneplő közösségének dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek is. A főpaptól az ünnepi készület csendes óráiban kértünk interjút. Békéltető fórum- Most fejeződött be a negyvennapos böjt és bűnbánat időszaka. Hogy látja: ma is érvényesek azok az ajánlások, amelyekkel az egyház önmegtartóztatásra próbálja rábírni a híveit? A világegyházban válságban van a ve- zeklés, csökken a gyónások, a megtérések száma. Az emberek a mának, a fogyasztás profán örömének élnek.- A világegyházban is inkább a szekularizáltabb országokra jellemző a bűnbánat szentségének elhagyása - válaszolt a met- ropolita. - Ugyanis az eltűnő istenhittel arányos a bűntudatnak a kiveszése az emberi lelkekből. Legjobban persze a magyar viszonyokat és a hazai számokat ismerem. Nálunk nem csökken a bűnbánat szentségét fölvevő és a vallást gyakorló hívek száma. Ez a mindennapi tapasztalatból is kitűnik. Az ünnepet megelőző hetekben sokan - és egyre többen - keresik föl a gyóntatószéket. Nagycsütörtökön, nagypénteken a székesegyházban mi magunk is egész nap gyóntattunk. Vérzik világunk a harcoktól, háborúktól. Es ahol nincs fegyverropogás, ott sincs béke. Az emberi együttélések váláságai is bizonyítják ezt. Több százezerre tehető Magyarországon is a bírósági perek száma. Érzik az emberek, hogy valahol utat tévesztettünk. Azonban ha nincs Isten, vagy ha nincs komoly istenhitünk, akkor elveszik számukra az a fórum, ahol a bűneikre megoldást találnának....- Szembe lehet állítani a bűnbánatot az örömmel, az optimista világlátással?- Nem. Szent Péter apostol a húsvétot követő első nagy ünnepi beszédében azt mondta: „Isten megadta a népeknek az életre vezető bűnbánatot, és ez nagy öröm.” Ha valaki tudja, hogy van bűne, érzi bűnének súlyosságát, és talál rá megoldást azáltal, hogy Isten megbocsátja bűneit, ez maga is egy belső lelki vigaszt, vagyis örömet jelent. Kánaán messze van- Egy másik visszatérő probléma a szegénység és a gazdagság kérdése. Úgy tűnik, hogy az Evangélium a szegényeknek íródott. A gazdagság, az anyagi gyarapodás negatív fogalmak a Bibliában. A mai profán világban azonban a jólét a boldogság szinonimájává vált.- Kánaán azért messzire esik a Duna-Tisza közétől. Amikor karácsonykor a rendelkezésre álló nagyon csekély összeget - húszezer forintokként - szétosztottuk a megye rászoruló családjainak, olyan hálálkodó levelek érkeztek vissza, mintha legalábbis milliókat adtunk volna. Ebből is láttam és tudom, hogy nem általános a gazdagság, ebben a megyében sem. Jézus egyébként mindenkihez szólt, kivétel nélkül. Társaságában megfordultak gazdag emberek is. Önmagában a vagyon se nem jó, se nem rossz. A kincsek kezelési módjával és erkölcsi értelmezésével van a gond. Tehát ha valaki jól használja fel anyagi javait, a szeretet civilizációját építi. Nem szabad azonban feledni, hogy Jézus egy nagyobb gazdagságra hív bennünket, abba a lelki vagyonba kell igazából invesztálnunk. Vonzások és választások- Ön - püspöktársaival együtt - nemrég körlevelet írt a hívekhez. Ebben kimondják - persze körmönfonton, körülírva -, hogy szavazzunk a politikai jobboldal legerősebb pártjára. Miért nem lehet nyíltan vállalni ezt az elkötelezettséget? Úgy tanítani, ahogyan azt az írás ajánlja. „Beszédetek legyen világos, igen vagy nem!"- Pontosítsunk. Nem valaki ellen szóltunk. Mi értékekre tesszük a voksainkat. Tehát amikor megfogalmaztuk a szempontjainkat, mi tényeket írtunk. A hívek feladata és felelőssége, hogy keressék ki a programok közül azokat, amelyekben a szempontjaink megtalálhatók. Vizsgálják meg azt is: kik azok, akik ezt a programot meg akarják és föltehetőleg meg is tudják valósítani. Amikor az egyház ilyen helyzetben eligazítást ad, nem pártokhoz akar közeledni, hanem a tanítását akarja aprópénzre váltani. Mi az Evangéliummal politizálunk. A szent könyvekben megfogalmazott értékekhez közel álló ígéreteket vesszük szemügyre. Ha egy-egy pártnak az üzenete közel áll ehhez, akkor következésképpen az a szervezet is közelebb áll hozzánk. De nem pártban, hanem a teljességre figyelve gondolkodtunk....- Persze az egyértelmű, hogy az egyházi építkezéseknek rég látott konjunktúrát kínált a Fi- desz-kormány.- Kétségtelen, nagyon sok segítséget kaptunk az elmúlt években. Egyet azonban tisztáznunk kell. A hitéleti támogatás nem ingyen kínált adomány. Amikor az egyházi ingatlanok visszaadásáról volt szó, a megállapodásban nem voltak benne az egykori egyházi birtokok. Azokat nem kérjük vissza. Komoly egyházi épületvagyon is állami kézen maradt. Ezeket az objektumokat forintosították és azoknak a jövedelmét, illetve a summa mindenkori kamatát kapják meg. És ha még azon túl is nyernénk segítséget, az mindig közcélokat szolgál. A belsőről a bíró sem ítélhet- Vajon az anyagi-vagyoni gyarapodást lelki gazdagodás is követi? Vagy a kétféle - a materiális és a spirituális - építkezés igazából elvált egymástól?- A belső változásokat nagyon nehéz röntgen módján észlelni. Már a rómaiak megállapították, hogy a belsőről a bíró sem tud ítélni. A külső dolgokat látjuk. Templomaink, iskoláink, intézményeink újulnak, bővülnek. Ha csak arról volna szó, hogy az állam - egyoldalúan - nagy pénzeken finanszírozná ezeket a munkákat, akkor el lehetne mondani, hogy a fejlődésnek nincs lelki üzenete. Azonban a költségvetési pályázatok esetében mindig meg kell jelölnünk az önrészt. Ami nem más, mint a hívek aktív közreműködése. Tehát amikor megszépülnek egy régió egyházi épületei, akkor ott a közösségeink hite és áldozata is megragadható.- Hogy ünnepel az egyház fő öröm ünnepén a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye főpapja?- Hát úgy, mint minden keresztény ember, illetve minden pap. Ünnepi szentmisénk van. Hazajönnek a kispapok a szemináriumokból. Érdekes találkozások szerveződnek. Sok szép élmény. És persze el is fáradok, mert ilyenkor sokkal több a feladatunk, mint a hétköznapokon. De ez egy olyan jó fáradtság, ami örvendetes is, hiszen azt a Krisztust ünnepeljük, aki azt mondta: „Bízzatok, én legyőztem a világot.” ______ F.P.J. Dr . Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Mit jelent húsvét ünnepe? A húsvét a keresztény vallás legnagyobb ünnepe; a nyugati világ az idén holnap emlékezik meg Krisztus feltámadásáról. Ünnepkör A húsvétot 325 óta az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon ünnepük meg világszerte. A keresztény vallási előírások szerint Krisztus feltámadásának ünnepét böjti időszak készíti elő, a húsvét szó éppen ennek a végét jelenti. A böjti időszak hamvazószerdától nagyszombatig (negyven napig) tart. Az ünnep előtti nagyhét a vi- rágvasámappal kezdődik meg. Ez a húsvét előtti utolsó vasárnap, a Messiás győzelmes ünnepe, ekkor vonult be Jézus Jeruzsálembe, a szent városba. Nagycsütörtök estéjén Jézus búcsúvacsorájára emlékezik a keresztény világ. A nagypénteki szertartások a délutáni órákban kezdődnek, mivel Jézus délután 3 óra körül halt meg a kereszten, a Golgota hegyén. A nagyszombat, amikor Jézus a sírban feküdt, a csendes Hagyományos húsvéti szokás a katolikus templomokban: a pap jelképesen megmossa a hívek lábát. Felvételünk csütörtök este, a kecskeméti Barátok templomában készült. fotó; b. r. szomorúságé és az önkéntes böjté, e napon sok helyen húsvéti körmenetek indulnak. Húsvétvasárnap, a feltámadás napján országszerte ünnepi szentmisét, illetve istentiszteletet tartanak. A húsvéti gyertya Krisztust, a világ világosságát jelképezi. Ezt az oltár közelében, külön állványon helyezik el, és a húsvéti időszak végéig, pünkösdig ott tartják. A nagyméretű díszes gyertyán a kereszt, az alfa és az omega betű, valamint az adott esztendő évszáma látható. A két görög betű a kezdetet és a véget jelképezi. A gyertyába kereszt alakban beszúrt öt tömjénszem Krisztus sebhelyeit idézi. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték. A locsolás után a legényeket, akik festett tojást kaptak ajándékba, tojással és borral vendégelték meg a lányok, asszonyok. A népi hiedelem szerint a tojás az életet, az újjászületést szimboüzálja. Krisztus szöge a Wawelben A lengyel királyok egykori palotájában, a krakkói Wawel székes- egyházában a katolikus hívek nagypénteken évszázadok óta leróják tiszteletüket egy becses ereklye, Krisztus szöge előtt. Az ereklye a hagyomány szerint egyike annak a négy szögnek, amelyekkel Krisztust keresztfára feszítették. A mise délután háromkor kezdődik, amikor a Megváltó kilehelte lelkét a Golgotán. A hívők a kristálydobozban őrzött szög elé járulnak, és ajkukkal érintik azt. A szokás elevenen él - a waweli székesegyház plébánosa, Janusz Bielanski szerint „több évszázada” -, annak ellenére, hogy soha nem hirdetik meg. V. Márton pápa ajándékozta a szöget Jagelló Ulászló lengyel királynak, hálából azért, hogy Litvániát „vérontás, tűz és kard nélkül, pusztán igaz tanítással” a kereszténységre térítette. A korábban pogány ütván fejedelem maga fordította le anyanyelvére a Miatyánkot, az Üdvözlégy Máriát és a Hiszekegyet. Feleségével, Szent Hedviggel (Nagy Lajos magyar király leányával) templomot is építtetett Vilniusban (lengyel nevén Wilnában). Az ereklyét a nagyböjt idején minden pénteken kiállítják, de a hívek különösen nagypénteken övezik különös tisztelettel. A waweli katedrálisban, amelyben Hedvig szarkofágja és Báthori István erdélyi fejedelem, lengyel király síremléke is található, a nagypénteki szertartás hagyományosan délután ötkor kezdődik. Az orgona nem szól ilyenkor, és néma marad a híres Zsigmond-ha- rang is, amely csak a feltámadás ünneplésekor kondul meg, nagyszombaton. ■ Húsvéti tűzgyújtás, tojás, nyuszi Szokások, hagyományok A húsvéti ünnepkörhöz világszerte különféle, hosszú évszázadokra visszatekintő hagyományok tartoznak. A legelterjedtebb húsvéti népszokás a festett tojások ajándékozása. Ezt a szokást a hat hétig tartó nagyböjtre vezetik vissza, amikor is a hívők nem fogyaszthatták az élvezeti cikknek minősülő tojást. Az ilyenkor nagy mennyiségben felgyülemlett tojásokat azután az ünnepen elajándékozták. Régi hagyomány a tűzgyújtás nagyszombat este, amely még a hajdani germánok tavaszi tűzgyújtásai óta maradt fenn. Ausztria területén napjainkban a legmagasabban Tirolban, a 3200 méteres Mittagskogelen csapnak fel a húsvéti lángok, Karintiában pedig Karawanken hegyvonulatának gerincén sorra gyulladnak meg a tüzek. Elválaszthatatlanul hozzátartozik a húsvéthoz a nyúl is, amely a néphit szerint - akárcsak a tojás - a termékenység jelképe. Az ókeresztények idejében nyúl- húst helyeztek el a templomok oltárai alatt, megszentelték és a feltámadás napján első ételként fogyasztották el. A Lakiteleken élő Szelesné Kása Ilona tojásíró népi iparművész minden évben csodálatos húsvéti tojásokat készít. írott tojásait a tiszakécskei református galériában állították ki. FOTÓ: SZ. T.
