Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-25 / 70. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Március 25., hétfő IIHl Bát-összefoglaló Olcsóbb lett a dollár A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten összesen 637 millió forint ér­tékű áruval kereskedtek a brókerek, a határidős devi­zapiacon pedig majd 14 mil­liárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulaj­donoshoz - derül ki egyebek között a BÁT hétvégi össze­foglalójából. A kukorica piacán hétfőtől pén­tekig 120-810 forinttal emelked­tek az árak, a legnagyobb mér­tékben a novemberi határidő erősödött. A májusi jegyzésű ta­karmánykukorica értéke viszont 18 770 forintra gyengült. A búza­jegyzések szerdáig a takarmány- kukoricáéhoz hasonló módon mozogtak. A jelentős esőnek kö­szönhetően csütörtökön csök­kentek a jegyzések, amit pénte­ken korrigáltak a piaci szereplők. Összességében a pénteki árak a májustól szeptemberig terjedő határidők esetében valamivel a hétfői szint fölé kerültek. A bú­zát májusra 22 390 forintért lehe­tett jegyezni. A kenyérgabona ára augusztusra 23260 forintra drágult. Az extrabúza ára 28 900 forint volt. A takarmánybúza ér­téke 210-1020 forinttal emelke­dett, májusi elszámolóára 19 500 forinton zárt. A takarmányárpa ugyanerre a szállítási határidőre szintén 19500 forinton állapo­dott meg. A szója decemberi jegyzése nem változott, azaz 75000 forint maradt. A májusi lejáratú olajnapraforgó 74 200 fo­rintért cserélt gazdát. A határidős pénzpiacon a hét­fői nyitóárakhoz képest hétvégé­re 1,10-1,90 forinttal olcsóbb lett a dollár. A zöldhasú áprilisra 279,20 forintot ért. Az euró ápri­lisra csaknem ötven fillérrel drá­gult, s 246,80 forinton állapodott meg a börze zárásakor. __- uo ­_________ Hírek________ T ŐKEEMELÉS. A Raiffeisen Bank Rt. 2,7 milliárd forinttal, 24,61 müliárd forintra emelte alaptőkéjét. A bank korábbi, közel 22 milliárd forint összegű alaptőkéjét emelte meg. europress MEGÁLLAPODÁS. A használt lakások vásárlásának támogatá­sára együttműködési megállapo­dást írt alá Magyar István, a Pos­tabank és Takarékpénztár Rt. megbízott vezérigazgatója, vala­mint Gyuris Dániel, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. vezérigazga­tója. A Postabank - az FHB-vel közös hitelezés keretében - 4,5 százalékos, ületve 5,75 százalé­kos kamattal kínálja a használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére igénybe vehető, jelzáloglevél alapú hitelt, mti VESZTESÉG. Az Első Pesti Te­lefontársaság Rt. az elmúlt évet 214,9 mülió forint veszteséggel zárta, szemben az egy évvel ko­rábbi 2 milliárd forint adózott eredménnyel. A társaság elmúlt évi nettó árbevétele 951 millió forint volt, ami 23,1 százaléka az egy évvel korábbi 4,1 milliárd forintnak, mti NÖVEKEDÉS. Az idén január­ban a reálkereset 11,4 százalék­kal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A bruttó nominális átlag- kereset 19,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 18,7 százalék­kal volt több, mint egy évvel korábban, europress TŐKEEXPORT. Magyarország 2,5 milliárd dolláros teljes tőke­exportjának 7 százaléka Romá­niába irányul - közölte Németh Zsolt, a Külügyminisztérium po­litikai államtitkára. Hozzátette: jelenleg háromezer-ötszáz ma­gyar-román vegyes vállalat van Romániában, ezek 200 millió dollár tőkét fektettek be a szom- szédos országban, mti _____________■ E melkedett a garantált ár Az állam 100 ezer tonna takarmánykukorica átvételét tervezi Korábbi ígéretének megfelelően az eddigieknél lényegesen előbb, már márciusban nyilvános­ságra hozta az idei termésű takarmánykukori­ca garantált áron történő felvásárlásának me­netét, illetőleg tarifáját a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca az árat 15 ezer forintban határozta meg tonnánként. Budapest A miniszteri rendelet alapján a felvásárlási prog­ramban azok a mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik a területileg illetékes földművelés- ügyi hivatalokhoz bejelentik takarmánykukorica vetésterületük nagyságát. Az adatoknak a május 31-ei állapotokat kell tükrözniük, és a beadványt legkésőbb augusztus 31-ig kell eljuttatni a hiva­talokba. A minisztérium a bejelentett területekről betakarított kukorica hektáronként leadható kvótáját 3,2 tonnában határozta meg, az orszá­gosan felvásárolt mennyiséget pedig 100 ezer ton­nában rögzítették. Ez utóbbit a piac alakulásának ismeretében utólag is lehet bővíteni. Az idei termésű takarmánykukoricára megha­tározott garantált ár 1000 forinttal emelkedett ton­nánként a tavalyi tarifához képest, vagyis 15 ezer forintot fizetnek a regisztrált termény tonnájáért. Ez a tétel sem az általános forgalmi adót, sem pedig a kompenzációs felárat nem tartalmazza, ugyanakkor magába foglalja a felvásárló szervezet által kijelölt, 50 kilométernél nem távolabbi rak­tárhoz történő szállítás költségeit is. A felvásárlási kampány három hónapig, december 1-jétől 2003. március 1-jéig tart majd. A termelők a szállítmányok átvételét követő 30 napon belül juthatnak majd hozzá az adott tételek vételárához. A garantált áron történő állami felvásárlás az A TAKARMÁNYKUKORICA GARANTÁLT FELVÁSÁRLÁSI ÁRA elmúlt évben ismét a figyelem középpontjába került. Ennek egyik fő oka volt a rekordközeli kukoricatermés, ami a jelentős kínálati piac miatt értékesítési nehézségeket vetett fel. Különösen a forráshiánnyal küszködő, illetve a megfelelő tárolókapacitást nélkülöző gazdálkodók számára jelentett alternatívát a biztos állami felvásárlás, ugyanakkor a kevésbé kényszerpályán mozgó ter­melők érthető módon mindent elkövettek annak érdekében, hogy a reál piaci körülmények között értékesítsék a betakarított takarmánykukoricát. A tapasztalatok szerint az árutőzsdei árfolyamok a felvásárlás időszakában is több ezer forinttal meghaladták az állam által garantált tarifát. Ezt mutatják a Budapesti Árutőzsde jelenlegi kötési árfolyamai is. Május-júliusra 18 ezer forint körüli vételi ár a jellemző, júliusra már 19 ezret megha­ladja a tarifa. A 2003 márciusára szóló kötések árfolyama pedig 21-22 ezer forint tonnánként. A tapasztalatok szerint a garantált árú felvásár­lás nem jelent megoldást a minőségi problé­mákkal küszködő termelők számára, ugyanis a programban történő értékesítésbe laboratóriumi vizsgálóhelyek biztosítják az előírt minőségi és tisztasági szint elérését. ____ KASZÁS E. „ Kiböjtölt” áramtermelés Ahol szeretik a magas vízállást FOTÓ: EUROPRESS Regionális tervek a Malévnál Budapest A Malév által vásárolt két új repülőgép a társaság leány- vállalata, a rövid távú járato­kat üzemeltető Malév Express színeiben repül majd. Ezek a járművek a tervek szerint évente 140 ezer utast szállíta­nak majd. A Malév Rt. nemrég szerződést kötött a kanadai Bombardier cég­gel két darab ötvenszemélyes, CRJ 200 ER típusú repülőgép vásárlásáról, amelyeket június, il­letve július végén vehet majd át, további hat gép beszerzésére pe­dig opciós jogot szerzett a légitár­saság. A járműveket a Malév regi­onális légi forgalmat lebonyolító leányvállalata, a Malév Express üzemelteti majd. A társaság tájé­koztatása szerint a regionális üzemeltetés gazdaságossága tette szükségessé egy külön cég, a Ma­lév Express létrehozását a rövid távú járatok üzemeltetésére. Az önálló cég szükség esetén befek­tető bevonását is lehetővé teszi, és a Malév - ha a finanszírozási igények úgy kívánják - más társa­ság belépését sem zárja ki. A Malév Velencébe, Bologná­ba, Hamburgba, Temesvárra és Odesszába tervez új járatokat. Ezenkívül újraindítják a szkopjei és a belgrádi légi járatot, illetve bizonyos utakat, például a ham­burgit és a stuttgartit gazdasági okokból regionális j etekkel üze­meltetik a jövőben. A Malév Express célállomásaira viszont nem közlekedtetnek párhuzamo­san Malév-járatot. A végleges me­netrend még nem alakult ld, mert a légügyi hatósági engedélyezé­sek még folyamatban vannak. Számítások szerint az első két repülőgép éves szinten 140 ezer utast szállít, ezek fele a Malév más járatain utazhat tovább Bu­dapestről. így igyekeznek a „má­sodlagos” kelet- és nyugat-euró­pai repülőterek utasforgalmának egy részét a Malév fővonalaira te­relni. Az új gépek Malév Express felirattal közlekednek majd, de egyébként igazodnak a Malév ar­culatához. A regionális társaság járataira a Malév irodáiban, illet­ve árusítóhelyein válthatnak majd jegyet az utazók, és a társa­ság a Malév kontrolja mellett működik majd. DÓCZY L. Támogatott felnőttképzés Pécs - Budapest A tavaly év végén elfogadott felnőttoktatási törvény nor­matív támogatást, adókedvez­ményt ígér az iskolarendsze­ren kívül tanulóknak. Jövőre 3-4 milliárdos központi kere­tet különítenek el a program finanszírozására. Magyarországon jelenleg mintegy 2800 iskolarendszeren tóvüli kép­zőintézmény működik, amelyek többsége az elmúlt években gyorsan és jól reagálva igazodott a munkaerő-piaci igényekhez, a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekhez. Tevékenységük rendszerezésében, a források ha­tékony felhasználásában lényeges előrelépést hozhat a tavaly elfoga­dott felnőttoktatási törvény. A jogszabály normatív támoga­tást helyez kilátásba az újra isko­lapadba ülő szakképzetleneknek, illetve a tanulás kapcsán 50-100 ezer forint közötti adókedvez­mény vehető majd igénybe a ter­vek szerint. A munkaerő-piaci képzésekre pedig továbbra is a lineáris támogatási rendszer lesz érvényes - nyüatkozta Sum Ist­ván, az Oktatási Minisztérium fő­osztályvezetője. Az előzetes szá­mítások szerint jövőre 3-4 milli­árd forint központi forrásra lesz szükség a program elindításához. 3 év alatt mintegy 100 ezerre emelkedhet a támogatással tanuló felnőttek száma. A tárca által elvégzett, a tanulá­si hajlandóságot vizsgáló repre­zentatív felmérés tanúsága szerint a magasabb iskolázottságú fiata­labb korosztályra jellemző a fel­nőttkori tanulás, ami nem ritkán párosul a karrierépítéssel. A sta­tisztikák alapján a legnépszerűbb képzési irányok a nyelv, az infor­matika, illetve a kereskedelem­hez, vendéglátáshoz, pénzügyek­hez kapcsolódó tanulmányok. KASZÁS ENDRE Mindennapi kenyerünk A tartós tavaszi tiszai ár mi­att az átlagosnál hosszabb állásidőre kényszerültek a Tiszavíz Vízi erőmű Kft. tur­binái. Kiskörénél közel fél­száz nap után termelnek újra áramot. Kisköre A több kisebb tiszai árhullám le­vonulása miatt január vége óta kényszerszünetet tartott a vízi erőmű, összesen 48 napot kellett „kiböjtölni” ahhoz, hogy a kft. helyi erőműve a héten újra meg­kezdje termelését. A szakember, Csikós Tibor a következőket je­gyezte meg a fejleményekről: a tervezett árvizes napok száma hatvan. Az eddigi 48 napos leál­lás az átlagosnál nagyobb kiesést valószínűsít, májusban ugyanis jöhet még az úgynevezett zöldár. Az üzemszünetet azonban igye­keztünk jól kihasználni, elvégez­tük a gépek teljes körű karban­tartását - tette hozzá Csikós. Kiskörénél az áramtermelés elengedhetetlen feltétele, hogy a víznek legalább kétméteres esése legyen, ez az érték az árvi­zes időszak után szerdán alakult ki. A Tiszán a felvíz és az alvíz között jelenleg 270 centiméter a különbség. Ha folytatódik az alvíz apadása, azaz a Tisza a duzzasztónál még nagyobb esés­sel zuhog alá, úgy egyre több áramot tudnak majd előállítani, átadni a villamosenergia-rend- szer számára. Most a turbinák egyenként két megawatt áramot termelnek egy nap alatt. Budapest Fehér kenyeret a férfiak, bar­nát a nők esznek szívesebben - derül ki a Gfk. Hungária Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből. A felmérés szerint az elmúlt évti­zedben érzékelhetően emelkedett a barna kenyér fogyasztása. Ez utóbbit kedvelők aránya tizenkét év alatt 28-ról 40 százalékra emel­kedett. A barnacipó a budapesti­ek, Pest megyeiek, és a nagyobb jövedelmű családok körében ked­velt. A válaszokból kiderült, hogy a nők szívesebben és gyakrabban esznek barna kenyeret, mint fehé­ret. A fehér fogyasztásának gyako­risága a társadalom különböző ré­tegeinél egyenletesen csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg az arány nyolcvan-negyvenöt a fehé­ret kedvelők javára. ÚJVÁRI GIZELLA Stagnáló energiafogyasztás Az évek óta tartó gazdasági növekedés ellenére stagnál Magyarország energiafogyasztása. Az időnként bekövetkező növekményt a hőmérséklet ingadozása, illetőleg a lakossági fogyasztók kevésbé takarékos magatartása idézi elő. Budapest Internetes szokások Gyorsan terjedtek el a tűzfalak Budapest Az elmúlt évben a hazai energia­felhasználás 2,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor szakemberek rámu­tatnak, hogy a növekmény egyér­telműen a rendkívüli hideget hozó tavaly decemberi időszakban je­lentkező extra lakossági fogyasz­tás következménye. A növekvő gazdaság és a stag­náló energiafelhasználás között meghúzódó ellentmondásra a gazdasági szerkezet gyors átala­kulása ad magyarázatot. Az ener­giaigényes ágazatok vagy rohamo­san leépülnek vagy pedig a takaré­kosságot célzó beruházásokkal igyekszenek csökkenteni kiadása­ikat, növelni versenyképességü­ket, ugyanakkor több olyan terme­lői ág is megerősödött, amelynek alapjában rendkívül alacsony az energiaigénye. A tendencia várha­tóan az elkövetkező években sem fordul meg, ugyanis az új beruhá­zások zöme az úgynevezett kis- fogyasztású ágazatokban realizá­lódik. Elemzők szerint a hazai ener­giafogyasztás több mint felét adó lakossági szektor felhasználása sem változik számottevően. Ugyan az életkörülmények javulá­sa esetlegesen mind a háztartá­sokban, mind a privát közlekedés­ben háttérbe szorítja a takarékos­ságot, ugyanakkor a lakosság évek óta tartó fogyása abszolút érték­ben kiegyenlíti az egyénenként jelentkező növekményt. Jelenlegi állapotában a magyar gazdaság fo­gyasztása meghatározó részben a szénhidrogén alapú energiahor­dozókra épül. Ezt mutatja a kor­mányzat által preferált gázüzemű erőmű-fejlesztési program, illető­leg az is, hogy a jelenleg is 72 szá­zalékban földgázfogyasztó háztar­tások aránya a szakmai prognózis szerint rövid távon tovább nő. Miközben a hazai széntermelés volumene egyértelműen az állami döntés hatálya alá tartozik, külföl­di szakértők - elsősorban a szén­hidrogén-energiaforrások szűkös volta miatt - a szén fokozatos fel­értékelődésére számítanak az el­következő 10 év során. A fokoza­tos váltásra a magyar gazdaságnak is fel kell készülnie, az új helyzet átértékelheti a szén szerepét, a nukleáris energiatermelés élet­tartamának alakítását. KASZÁS A GKI Gazdaságkutató és a Webigen Rt. negyedévenként górcső alá veszi az internet­felhasználók szokásait, az elektronikus gazdaság fejlő­dését. A legutóbbi felmérés­ben a gazdaság különböző ágazatainak a világhálóval való kapcsolatát, a cégek in­formatikai biztonságát vizs­gálták. A felmérésből kiderült, hogy az internethasználat az ingatlan­ügyek, a gazdasági, az oktatási és közösségi szolgáltatások körében a legmagasabb. Az átlagos körül van a világhálós csatlakozások aránya az építő-, a feldolgozóipar­ban, a vülamosenergia-, gáz-, és vízellátási szektorban, a szállítási, raktározási, postai, egészségügyi valamint a szociális tevékenység­gel foglalkozó cégek körében. Vé­gül a sor végén kullognak a mező- gazdasági, a vad- és erdőgazdál­kodási, bányászati, vendéglátó vállalkozások. Viszont - válaszaik alapján - a jövőben ezeken a terü­leteken várható a legdinamiku­sabb növekedés. A 2001 szeptemberi terrorese­mények után központi kérdéssé vált az informatikai biztonság. A legelterjedtebb eljárás, a vírusel­lenőrzés, a megkérdezett cégek hetven százalékánál rendszeres. Biztonsági másolatok készítésé­vel azonban már csak a vállalko­zások fele védi adatait. Tizenhat százalékuk - a honlappal rendel­kezők alig több mint harmada - működtet tűzfal programot az internetes behatolások ellen. A titkosítást pedig mindössze tíz százalékuk alkalmazza, (újvári)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom