Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-21 / 67. szám

10. oldal - Petőfi Népe IPAR PÉNZ, INFRA STRUKTÚRA 2002. Március 21., csütörtök ' ||| Fals nápolyi dal Újabb aggodalmak, újabb kö­vetelések. Ezúttal Nápolybái Úgy tűnik, ahogyan közeledik az Európai Unió bővítése, úgy szaporodnak a jelzések nyu­gatról: nem lesz könnyű az új belépők érdekeinek érvényesí­tése. A napokban a spanyol, az olasz és a német gazdálkodók szövetségei fejezték ki aggodal­mukat nápolyi konferenciá­jukon az unióba készülőkkel kapcsolatban. Egyikük a ser­téspestis terjedésétől tart, ha nem erősítik keleten az ellenőr­zést. Másikuk szerint a jelöl­teknél elégtelenek az élelmi­szerbiztonsági normák. A har­madik azt javasolja: a FAO se­gítsen a tagjelölteknek az élel­miszer-biztonsági tisztviselők kiképzésében. Bizonyára sok igazság van a fentiekben. Azonban egyikük a kerge­marhakór elleni védelmet is ke­leten akarja erősíteni. Uraim! Hol is kellett százezrével leölni és elégetni az állatokat? Itt már falsul szól a nápolyi dal... A. TÓTH SÁNDOR Az élelmiszer-biztonságot féltik az Európai Unió farmerei Az EU-tagállamok egyes gazdálkodói csoport­jai a napokban sokkal szigorúbb élelmiszer­biztonsági normákat sürgettek az unióba ké­szülő kelet- és közép-európai országoktól. Nápoly A spanyol gazdálkodó-szövetség elnöke szerint az állatbetegségek - például a sertéspestis - nem­zeti határokon át történő terjedésének kockázata növekedhet, ha ezek az országok nem fokozzák az ellenőrzést. Az olasz Confagricoltura által szervezett nápolyi gazdálkodói konferencián Pedro Barato Triguero azt fejte­gette, hogy igen nagy erőfeszí­téseket kell tenni az egészség- ügyi ellenőrzés fokozására ezekben az országokban, mie­lőtt csatlakoznának az EU-hoz. Hasonlóképpen vélekedett a konferenciát szervező olasz gazdálkodói csoport, a Confag­ricoltura elnöke is, aki szerint az élelmiszer-biztonsági nor­mák a kelet- és közép-európai csatlakozni kívánó országokban nem megfelelőek, és az élelmiszer­biztonsági ellenőrzés javítására szigorú politika szükséges. Augusto Bocchini példaként azt hoz­ta fel, hogy tudomása szerint csak a lengyel vágó­hidak 12 százaléka felel meg az EU-előírásoknak. A DBV német gazdálkodócsoport alelnöke szerint a kelet-európai gazdálkodóknak ugyan­olyan normákhoz kell igazodniuk az élelmiszer- termelésben, mint amilyeneket az unióban al­kalmaznak. Heinz Christian Baer úgy véli, a fo­gyasztók akkor is magasabb normákat akarnak, ha ez egyben növekvő termelési költségeket je­lent. Baer szerint az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezete, a FAO jelentősen hozzájá­rulhatna az ellenőrzés javításához élelmiszer-biz­tonsági tisztviselők képzésével az érintett orszá­gokban. Pedro Barato Triguero szerint a jelenle­gi EU-államoknak több forrást kellene találniuk, hogy segítsék szegényebb szomszédaikat az élel­miszer-ipari termékek útjának nyomon követé­sére a gazdaságoktól az asztalokig, hogy növel­hessék a szivacsos agysorvadás kór tesztelését és hogy javíthassák a higiéniát. Az olasz unió­ügyi miniszter úgy vélekedett a tanácskozáson, hogy a fogyasztók nem kötnek kompromisszu­mot, ha a biztonságról és a minőségről van szó, s az élelmiszerlánc teljes nyomon követhetősé­gének a belépőkre is vonatkozniuk kell ugyan- úgy, mint a jelenlegi EU-tagokra. ____________wn K özzététel Magyarország a legsikeresebb nemzetek sorában Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez erről-arról, rájön, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Úgy tartják, ha az ember bízik magában, az már fél siker. De vajon mennyire bízunk mi, magyarok ab­ban, hogy hazánk a közeljövőben valóban felzárkó­zik a világ legsikeresebb nemzetei közé? S mennyire bíznak ebben a sikeresnek mondott európai nemze­tek fiai, lányai? Jó hírünk van. Úgy tűnik, végre kezdjük magunk mögött hagyni régi, jól megszokott pesszimizmu­sunkat. Már két éve sem panaszkodhattunk. Akkor a megkérdezettek 59%-a bízott benne, hogy Magyar- ország egy-két évtizeden belül felzárkózhat a világ legsikeresebb országai közé. 2002-ben már a polgárok 65%-a, csaknem kétharmada volt a siker pártján. A bizakodók közül a legbizakodóbbak a családo­sok, a vállalkozók és a diákok. Németeket, osztrákokat és franciákat kérdeztünk meg: összességében milyen véleménnyel van Ön Magyarországról? Németország 3% Franciaország 7% Ausztria 8% 80% 20 0 20 40 inkább negatív inkább pozitív Fonás: Magyar Gallup Intézet, Országmegítélés-kutatás, 2000. január Mennyire bízik Ön abban, hogy egy-két évtizeden belül Magyarország felemelkedik a legsikeresebb nemzetek közé? % 43 70 60 50 40 30 20 10 0 N S IS £ s rv-Q jjá T3 N U § is N ?*-! fS op -<0 3 2 2 S inkább bízik benne teljes mértékben bízik benne S. ° De hogyan fogad majd bennünket az európai nemze­tek közössége? Vajon Attila nyilai jutnak-e rólunk eszükbe, vagy 1956 októbere? Örömmel jelenthetjük, hogy nincs félnivalónk. A néme­tek, osztrákok és franciák igen jó véleménnyel vannak rólunk. Azok pedig, akik már jártak hazánkban, még kitüntetőbb benyomásról számoltak be. A külföldiek szerint legjellemzőbb tulajdonságaink közé tartozik a tehetség és az összetartás. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy Ausztriában, Franciaországban és Németországban a megkérdezettek többsége európai uniós csatlakozásunk mellett voksolna. Egy 2000. januári felmérés eredménye szerint, ha népszavazást tartanának ez ügyben, az osztrákok 63%-a, a franciák 66%-a állna mellettünk. A németeknél ez az arány a 82%-ot is eléri. Számíthatunk rájuk, hisz ők is számítanak ránk. % Megkérdeztük a németeket, osztrákokat és franciákat: jellemzó'-e Ön szerint Magyarországra? Az adott tulajdonságot jellemzőnek tartók aránya 100 j Németország Ausztria Franciaország gy kultúrájú jókedvű, nagy jövő' egymással töró'dő, szoli- rosszkedvű, ország derűs ország előtt áll dáris emberek országa pesszimista ország a o ö, N :0 MAJDNEM TÖKÉLETES. Speciális szenzorai révén válaszol az em­bernek. Pedig még csak fejlesztés alatt álló prototípus a japán Sony „SDR-4X” jelű robotja. Hatvan centi magas, végtagokkal, fejjel ellát- va. Mi lesz ebből, ha felnő?! ____ fotói era L egalább 60 napig marad az orosz baromfitilalom Oroszország felül akarja vizsgálni a baromfi-szállítási megál­lapodásokat az Egyesült Államokkal, mert nagyobb beleszó­lást szeretne tulajdon állatorvosainak a minőségellenőrzésbe. Moszkva- Az 1996-os megállapodásokat felül kell vizsgálni. Lehetővé tet­tük az amerikai ellenőröknek, hogy ők tanúsítsák a minőséget, de ez a rendszer nem működik, úgyhogy meg kell változtatni - mondta Szergej Dankvert orosz mezőgazdasági miniszterhelyet­tes a napokban Moszkvában. Oroszország március 10-i ha­tállyal megtiltotta az amerikai baromfi behozatalát, hivatkozva az utóbbi időben fölfedezett, szalmonellával fertőzött szállít­mányokra és arra, hogy az ame­rikai exportőrök rendszeresen nem tartják be az 1996-os meg­állapodások minőségi és minő­ségtanúsítási előírásait. Dankvert nem bocsátkozott részletes jóslásokba a jövőt ille­tően, de leszögezte, hogy a tila­lom legalább hatvan napig fenn­marad. Ez az a határidő, amelyen belül - az 1996-os megállapodá­sok szerint - bármelyik félnek válaszolnia kell a másik fél felül­vizsgálati kérelmére. Az orosz tiszti főállatorvos, Muhail Kravcsuk elmondta: el akarják érni, hogy az orosz ellen­őrök a helyszínen ellenőrizhes­sék az Oroszországba exportáló amerikai tenyésztőtelepeket. El­sősorban azokra a telepekre gon­dolnak, ahonnan az utóbbi idő­ben rossz minőségű termék ér­kezett, vagy a szállítmányokhoz nem mellékelték a megfelelő ta­núsítványokat ______—. ■­A z amerikai álláspont szerint az orosz panaszok- „tudományo­san megalapozatlanok”. Az ame­rikai baromfiexport fele került eddig Oroszországba, és az Oroszországba irányuló amerikai exportnak a húsz százalékát a baromfi tette ki. Mindkét részről hangsúlyozzák, hogy nem akar­nak kereskedelmi háborúsko­dást, és az orosz tilalomnak sem­mi köze az amerikai acélvám­emeléshez. De amerikai részről nagy politikai jelentőséget tulaj­donítanak az ügynek, olyat, amely ronthatja a két ország vi­szonyát. Az orosz baromfiex­port évi 600-700 millió dollár be­vételt hoz a tenyésztőknek 38 amerikai szövetségi államban. Kereskedők szerint erősen csök­kenhetnek a szója- és a kukori­caárak, ha az orosz tilalom miatt az amerikai baromfitenyésztők visszafogják a termelést. A két bank összeolvadása után nyereségnövekedés Budapest A HVB Bank Hungary Rt. az elmúlt évet 9,1 milliárd forin­tos adózás előtti nyereséggel zárta. Ez szerény emelkedés a tavalyi 9,098 milliárd forint­hoz képest - mondta Mat­thias Kunsch vezérigazgató a bank budapesti tájékoztató­ján a napokban. A tavalyi évet a bank 539,9 mil­liárd forint mérlegfőösszeggel zárta, ami 8 százalékkal haladja meg a két elődbank 2000. évi együttes mérlegfőösszegét. A HVB Bank Hungary Rt. ta­valy ősszel jött létre a Hypo- Vereinsbank Hungária Rt. és a Bank Austria Creditanstalt Hun­gary Rt. összeolvadásából. A HVB Bank Hungary Rt. piaci ré­szesedése a magyar bankpiacon 5,7 százalék, ezzel az ötödik he­lyen áll a magyar hitelintézetek rangsorában. A vállalati hitelek és a lakossági forrásgyűjtés te­kintetében is ezt a helyet érte el, míg a vállalati betétek eseté­ben a negyedik helyet birtokolja - mondta a vezérigazgató. A HVB Bank Hungary a HVB- csoporton belül a közép- és ke­let-európai piacokért felelős Bank Austria Creditanstalt egyik leányvállalata. A vezérigazgató elmondta: a magyarországi cég adatait a nemzetközi számviteli szabá­lyok szerint publikálták, a ma­gyar számviteli szabályok sze­rint az adózás előtti nyereség egymilliárd forinttal magasabb, 10,1 milliárd forint lenne.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom