Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-19 / 65. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Március 19., kedd Nézőpont A. Tóth Sándor___________ Elszundított a jogszabályalkotó Szép summájuk lehetne. Megszolgáltak érte, éppen annyira, mint mások. Nem lenne gondjuk öreg napjaikra. A nyugdíjuk kicsi. Már- már azt hitték, fölvirrad a napjuk. Ehelyett beborult fölöttük az ég. Mert hiába van külső szövetkezeti üzletrészük, a szövetkezetük által igazolva, tőlük nem vásárolja meg az állam. Miért? Azért, mert kizár­ták őket a tagok sorából. Az indok: nem jártak el a közgyűlésre. A kormányhatározat alkotói a kigolyózottakra nem gondoltak. Mintegy 3,8 milliárd forint folyik be a megyében a külső üzletrészek tulajdonosainak kasszájába, mikorra véget ér az egykori tsz-dolgo- zókat, azok örököseit sajátosan kárpótló folyamat. Talált pénz ez, hi­szen nem akadt emberfia, aki elhitte volna, hogy a vagyonnevesí­téskor, 1992-ben kapott üzletrész valaha is forintra váltható lesz. Ráadásul a rendes, tíz évvel ezelőtti névértéken. Szerintem ezt a té­telt már a mélyen hívő emberek is kihagyták imáikból, amikor segít­ségért könyörögtek az Űrhoz. De úgy látszik, vannak még csodák. Ha a kormány is úgy akarja. És most úgy akarta. Ez nagyon jó, mert csupán Bács- Kiskunban mintegy 27 ezer ember, család élete jobbulhat a külső üzletrészek árából. Saj­nos a szövetkezetekből kizár­tak nincsenek ezek körében. Hiába dolgoztak akár kétszer annyi ideig is a közösben, mint má­sok, az ő üzletrészükre nem vevő az állam. Okkal érzi ezt meg nem szolgált méltánytalanságnak, akit érint. Pél­dául az egyik halasi tsz egykori dolgozója. Joggal okoskodik úgy, hogy az ő szemszögéből, az ő esetében az állam azokat jutalmazza, akik leszegényítették a szövetkezetét. Ugyanis az egykori - örökös - vezetők is elérték már a nyugdíjkorhatárt. Ha ők felkínálják az üz­letrészüket, tőlük simán megveszi az ország, mert tagok. Viszont az övét, aki a vagyon felhalmozásából vette ki a részét, a feléléséből nem, visszalöki. Azért, mert az előbbiek egy pillesúlyú szempontra hivat­kozva - nem járt el a közgyűlésekre -, kizárták őt a tagok sorából. A kormány szándéka humánus, ez nem vitatható. De miként lehet­séges az, hogy az egyik külső üzletrész nem olyan külső üzletrész, mint a másik? Miért lenne szempont a kormány számára az, hogy valaki eljárt-e a közgyűlésekre? Vajon elszundított munka közben a jogszabályalkotó? Ezt a tételt már kihagyták imáikból A kizártakat most kirekesztik? Az egykori halasi tsz-tag senkitől sem kap elfogadható választ kérdésére Folytatódik az igazságtevés - írtuk nem­régiben. Arról szólva, hogy új szakaszába érkezett az a folyamat, amelyben a kor­mány - mintegy kárpótlásul az elszenve­dett hátrányokért - megvásárolja a mező- gazdasági szövetkezeti külső üzletrésze­ket tulajdonosaiktól. A még működő szö­vetkezetek kívülálló üzletrészesei után e hónap végéig a nyugdíjasok is felajánl­hatják megvételre tulajdonrészüket. Már­cius eleje óta pedig a felszámolás és vég- elszámolás alatt álló szövetkezetek kívül­álló és nyugdíjas üzletrészesei is eladási ajánlatot tehetnek. Külső üzletrészek Mindezt megelégedéssel nyugtázták az érintettek tízezrei a megyében. Azonban a napokban arról értesültünk, hogy - remél­hetőleg nem nagy számban - vannak olyan külsőüzletrész-tulajdonosok is, akik egyik körbe sem „fémek’^bele, bár van elismert külső üzletrészük. Ők a tsz-tagok soraiból valamilyen okkal kizárt emberek.- 1970-től 1994-ig dolgoztam a halasi Vö­rös Szikra, majd később Szikra Tsz-ben - mesélte Lovas István, az egyik érintett pol­gár. - Közlekedésforgalmi tiszti képzettség­gel szállítási ágazatvezetö voltam. A felesé­gem az ötvenes évek közepétől húzott le a szövetkezetben negyven évet, raktárosként, majd adminisztrátorként. Ez volt az első és egyetlen munkahelye, onnan ment nyugdíj­ba. 1992-ben, a vagyonnevesítéskor mind­ketten megkaptuk az üzletrészünket. Mind­kettőnké szép összegre rúgott, illetve rúg­na, ha most az állam nem rekesztene ki bennünket azok köréből, akiktől megvásá­rolja a külső üzletrészüket. Ugyanis mi ki­zárt tagok vagyunk. Lovas István és felesége 2001. június 13-i dátummal kapta meg a közgyűlési határoza­tot, amely tudatja férjjel, feleséggel: kizárták őket a Szikra Mg. Szövetkezetből. Indoklás: „A szövetkezet alapszabályának tagsági vi­szony fejezetében az 1992. évi I, törvény 48. paragrafus /2/ bekezdésére figyelemmel, ha a tag kettő egymás utáni közgyűlésen nem vesz részt és távolmaradását alapos okból 30 napon belül nem menti ki, tagsági viszo­nya kizárási indokkal megszüntethető.” Az is olvasható a határozatban, hogy „A tagsá­gi viszony megszűnése napjától a nevén lé­vő üzletrészt kívülállóként tartjuk nyilván.” A halasi Lovas István 1994-ben előbb munkanélküli volt, majd mezőgazdasági (kényszer) vállalkozó. Aztán tavaly, betölt- vén a 60. évet, nyugdíjas lett.- Stabil szövetkezet volt a miénk eredeti­leg - mesélte Lovas István. - A szállítási ága­zat ötven kocsival dolgozott. Aztán 1994-re ez a szám 8-10-re csökkent. Ekkor és ezért jöttem el a szövetkezetből. Megkezdődött a vagyon fölélése. Ma már egy vagyontól le­csupaszított szervezet a Szikra. A főkönyve­lőtől azt hallottam, hogy mindössze öt tagja van. A mi - és sok más tag - kizárásáról azt mondta, hogy a határozatképesség megte­remtése végett történt. Én elhiszem neki, hogy nem volt a döntésük mögött ártó szán­dék. Azonban most mégis óriási hátrányát látjuk a kizárásunknak. Megtudtam azt is Lovas Istvántól, hogy kérték tőle az A szövetkezeti üzletrészek mértékét a tagsági viszony időtartama, a nevesít- hető vagyon létrehozásában való sze­mélyes közreműködés súlya és ará­nya (gyakorlatilag a felvett bér, java­dalom összege), valamint a vagyoni hozzájárulás (a bevitt vagyon) mérté­ke alapján határozta meg az ide vo­natkozó 1992-es törvény. üzletrészét a vagyonnevesí­téskori névér­ték 10 százalé­káért. Nem ad­ta oda. Ez még a kizárásuk előtt történt. A szövetkezet (vagy a veze­tői?) 10-15 szá­zalékon vásá­rolta fel akkori­ban az üzletrészeket azoktól, akik pénzt más úton már nem reméltek a résztulajdo­nuk fejében.- Tavaly úgy értesültem a falugazdásztól, hogy a kizártak is felajánlhatják a külső üzletrészüket az államnak megvásárlásra ­folytatta történetét Lovas István. - Szeptem­berben annak rendje-módja szerint beküld- tem az iratokat a megyei FVM-hivatalba. A hivatal azt válaszolta: „A vételi ajánlat kizá­rólag arra az üzletrészre vonatkozik, mely­hez az üzletrész-tulajdonos kívülállóként jutott, vagy kívülállótól örökölt, vagy amely­hez szövetkezeti tagként jutott, de 1999. de­cember 31-éig kilépett, harmadszorra pedig amelyet szövetkezed tagtól, vagy legkésőbb 1999. december 31-éig a szövetkezetből ki­lépett személytől örökölt. Közölték, hogy a fentiek miatt nem áll módjukban adásvételi szerződést kötni velünk. Lovas István ezután megkeresett halasi országgyűlési képviselőket, de ők nem lép­tek semmit az ügyében. Még mindig nem adta fel: levelet írt Vonza András földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszternek. A lakossági és társadalmi kapcsolatok osztá­lyától kapott választ, úgymond a miniszter megbízásából, 2002. február 18-i keltezés­sel. Ez a levél a jogszabályok magyarázatát tartalmazta. Nem hozott megoldást. Lovas István tervezi, hogy az ombudsmanhoz majd pedig sikertelenség esetén az alkot­mánybírósághoz fordul. De előbb még föl­kereste lapunkat, hátha a nyilvánosság segít.- Nem tudom elfo­gadni a kirekesztést - mondja. - Becsülettel dolgoztunk a szövetke­zetben hosszú ideig, éppúgy, mint mások, és megvan az igazolt üzletrészünk. Erre nemcsak kizárnak ben­nünket, hanem még az állam is ad egy jó nagy jjpfont. A rendeletet többen elmagyarázták már nekem, de azt még senki sem tudta megindokolni, hogy bennünket, akiket egy súlytalan indokkal kizártak a tsz-ből, de van igazolt üzletré­szünk, az állam miért.n€m tekint egyenlő- eknek a többiekkel. a. tóth Sándor Orbán Viktor Kecskeméten Nyitray András és Horváth Zsolt ország­I gyűlési képviselők meghívására Kecs­kemétre érkezik Orbán Viktor, a Ma­gyar Köztársaság miniszterelnöke. 2002. március 20-án (szerdán), 10 órakor beszédet mond az Újkollégium előtt, majd 11.15-től megtekinti a felújított főteret. Orbán Viktor A programokra minden érdeklődőt szeretettel vámnk! A jelöltállítás befejeződött. A szüksé­ges számú kopogtatócédula össze­gyűjtése után még számtalan válasz­tópolgártól kaptunk ajánlást és biz­tatást. Ezúttal tisztelettel megkö­szönjük mindazoknak, akik a Fi- desz-MDF közös jelöltjeit támogat­ták ajánlószelvényeik átadásával és hozzájárultak a sikeres választási szereplésünkhöz! Nyitray András Magyar Polgári Párt A tét a megélhetés! Választás előtt állnak a termelők. Továbbra is nagybani piacra termelnek, vagy megfelelnek az uniós elvárásoknak és Termelői Értékesítő Szervezetekbe lépnek. Közeledve az Unióhoz, azonban minden jel arra mutat, hogy a legjobb választás a TÉSz. A megalakulásnál segítséget nyújt Kecskeméten a Bács Zöldért Rt., valamint a G&V Extra Kft. A TÉSz előnyei A TÉSz-ek ügyét kezdettől fogva kiemelt fontos­ságúnak tartotta a Bács-Zöldért Rt. A 90-es évek közepén, amikor a korábbi termelőszövetkezetek szétestek, látható jelei mutatkoztak az összehan­golt munka hiányának. Megalakulásának azon­ban komoly kritériumai vannak. Minimum 15 termelőnek kell közösen dolgoznia. A termelést önállóan kell végezni, ám az értékesítés 80 száza­léka a TÉSz-en keresztül bonyolódik le. A gazda­sági forma nem kötött, csak maga a tevékenységi kör. A TÉSz számos előnyt reit magában. A zöld­ség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek és tagjaik jelentős támogatáshoz juthatnak az Uniótól. A másik előnye, hogy a TÉSz egységes nagy árualappal már komoly tárgyalófél lehet az exportpiacon. Egyedül, kis árukészlettel ugyanez nem lehetséges. Előnye továbbá az is, hogy kö­zös értékesítéssel a termelők nagyobb árbevétel­hez jutnak. Milyen háttér szükséges? Attól, hogy 15 termelő összeáll, még nem alakul meg a TESz. Ahhoz, hogy a termelő pénzt lásson a munkájából, ma már nem elég termelni. A mű­ködőképes folyamathoz szükség van komoly tech­nikai beruházásokra: hűtőházra, osztályozó-, vá­logatógépekre, korszerű csomagolórendszerre, targoncákra, szállítóeszközökre és megfelelő gön­gyölegekre. A számítások szerint ez egy-egy ob­jektumnál mintegy 5-600 millió forintba kerülne. A termelőknek ennyi pénz nem áll rendelkezésé­re, viszont ezen infrastruktúra nélkül a termékek versenyképes forgalmazása lehetetlen. Sőt ezenkí­vül van még egy nagyon fontos feltétel: a PIAC! Egy stabil, jól, biztosan fizető piacot kell találni a megtermelt áru értékesítésére. Mit termeljünk? A piaci tapasztalatokra alapozva azoknak a szer­vezeteknek van létjogosultsága, ahol a tagoknak közös az érdekük, átlátható az elszámolás és biz­tosított a megfelelő piaci háttér. Ez nagy mennyi­ségű árualapot feltételez szervezetenként. Ha megnézzük az exportértékesítéseket az elmúlt években, akkor bátran leszögezhetjük, hogy a leg­nagyobb árbevételt a hajtatott paprika, a meggy, a szilva, az alma, a görögdinnye és a spárga adja. A termelői szervezeteket ezekre érdemes külön-kü- lön is létrehozni. Ezért a Bács-Zöldért Rt. egy spárga, egy meggy, egy szilva, egy hajtatott pap­rika, egy alma, és egy görögdinnye TESz szerve­zését kezdte meg. A termékspecifikus TÉSz-ek mellet szól az is, hogy a csomagoló- és válogató­gép, a göngyölegigény, illetve a célpiac egyes ter­mékeknél eltérő lehet. Az infrastrukturális háttér, hűtőtárolók, árumozgató eszközök és az irodai adminisztráció viszont olyan tőkeigényes ténye­ző, amelyet ésszerű lenne közösen viselni. Segítség A TÉSz-ek megalakítása, mint már korábban is említettük, rendkívül tőkeigényes, a kistermelők­nek szinte lehetetlen ennyi pénzt megfinanszíroz­niuk. A TÉSz nem lesz életképes a megfelelő piaci és infrastrukturális háttér nélkül. Jelentős segítsé­get nyújt a TÉSz megalakításához Kecskeméten, illetve a megyében a Bács Zöldért Rt. és a G&V Extra Kft. A megvalósuló projekt mögött a Bács Zöldért Rt. állna több mint 3 milliárd forintos pia­cával, valamint a G&V Extra Kft. 800 millió forin­tos, főleg export piacával, valamint a 20 ezer ton­na áru forgalmazására alkalmas borbási objektu­mával. Ez a projekt, amennyiben jól működik, ki­egészülhet a Bács Zöldért tulajdonában álló jános­halmi, illetve kiskőrösi bázissal is. Amennyiben Ön is csatlakozni szeretne egy si­keres TÉSz-hez, jelentkezzen a Bács Zöldértnél! Bács-Zöldért Rt. Kecskemét, Borbás 10. Tel.: 76/505-655 Fax: 76/505-654 www.bacs-zoldert.hu (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom