Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

II. oldal - Petőfi Népe 2002. Március 14., csütörtök NEMZET I ÜNNEPÜNK 1849 eseményei dióhéjban A kápolnai csatától - a világosi tragédiáig A honvédcsapatok több hóna­pi visszavonulás után 1849 ta­vaszára találnak magukra. Ekkor kezdődik az a diadal­menet, melyet tavaszi hadjá­ratként ismerünk. A honvéd­seregek a nyár elejéig szinte megtisztítják a császár kato­náitól az országot. Azonban az osztrák és orosz csapatok ellen a nyert csaták ellenére is elvesztik a háborút. Az 1849-es év eseménysorozatát cikkünkben olvashatják. 1849 II. 26-27. A kápolnai csatával megkezdődik a tavaszi hadjárat. Az ütközet döntetlennel végző­dött. III. 4. Ferencz József 01- mützben új alkotmányt tesz köz­zé. Az osztrák császár a magyar Honvédkatona 1849-ben király a forradalom vívmányait megsemmisíti. IV. 14. Az országgyűlés 01- mützre reagálva elfogadja a Füg­getlenségi Nyilatkozatot. A Habs- burg-házat megfosztja trónjától. Kossuth Lajost kormányzóvá ne­vezi ki. III-IV. hónap során a Tiszánál összegyűjtött 50 ezres honvéd­sereg Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél végigveri az osztrák sereget. IV. 23. A huszárok elfoglalják Pestet. A főseregek Vácnál, Nagy- sallónál győztes csatákat vívnak. Felszabadítják az ostromlott Ko­márom várát. V. 9. Miklós orosz cár bejelen­ti, hogy csapatokat küld a magya­rok ellen. V. 21. A magyar csapatok el­foglalják a Budai várat. VI. 15 Az orosz csapatok Paszkieveics tábornagy vezetésé­vel átlépik a magyar határt. A cár 200 ezer embert küldött a forra­dalom leverésére. VII. 8. Az országgyűlés Sze­gedre költözik, majd Aradra teszi át székhelyét. VIII. 9. Temesvárnál a hon­védsereg csatát veszt. VIII. 13. Világosnál a csapatok leteszik Görgey Artúr főparancs­nok vezetésével az oroszok előtt a fegyvert. A forradalom vezetői emigrálnak Törökországba. X. 2. Klapka György tábornok és őrserege békés elvonulás és amnesztia ígéretével átadja az osztrákoknak a komáromi erőd- rendszert. Harangokat ajánlottak a bajaiak ágyúk öntésére gAJA " zafiúi buzgalmánál fogva a haza----------------------- védelmére 9 harangját átadta”. A A zt hiszem, joggal lehetnek közelgő jubileum alkalmából áll- büszkék a bajai emberek, jón itt Kossuth Lajos köszönő so- hogy elődeik azonnal és egy- rainak egy része. „A honv. bizott- ségesen a forradalom ügye mány Elnöke Baja városa közön­mellé állottak. A hir - kö- ségének A derék város f. hó 6-án szönhetően a rendszeres ha- kelt azon jelentését, melyben jójáratnak - már másnap el- kilencz harangját álgyúöntés vé- érkezett a Sugovica-parti vá- gett a haza védelmére fölajánlja, rosba. És harmadnap, márci- az orsz. honv. bizottmány meleg us 17-én a városi tanács már köszönettel vette.... Azon föltéte­levéiben, lelkes sorokban üd- lek, hogy a kilencz harangból ön- vözölte a pesti közcsendi bi- tendő ágyúk „Baja” névvel jelöl- zottmányt és a kinevezendő tessenek, s hogy a harcz múltával magyar kormányt. a fölszerelési költségek Baja vá­ros általi visszatéritendése mel- Az április 9-i képviselő-testületi lett ajándékoztassanak nekie - közgyűlés kiáltványt intézett a teljesittetni fognak....” város polgáraihoz, mely 9 pontba A történethez hozzátartozik, foglalta össze, hogy a „népboldo- hogy a bajai harangokból még- gító törvények fonalán a nemzed sem lett ágyú. Pedig ha az öntés kívánatok létesülést nyerhesse- sikerül, akkor 4 darab 6 fontos és nek”. Amikor pedig szavak he- 1 darab 3 fontos ágyúra tehetett lyett tettekre volt szükség, a la- volna szert belőlük a magyar se- kosság akkor is tette a kötelessé- reg. Kiderült, hogy ahova a ha- gét. A negyvenezer katonára tér- rangokat szállították, a strimbuli vezett nemzeti őrseregbe az első hajógyárba, ott nem voltak meg száz bajait már október 15-én be- az ágyúcsövek fúrásához szüksé- sorozták. Felszerelésükre pedig a ges eszközök. Amikor pedig a ha- város tekintélyes summát, 6 ezer rangokat tovább vitték, már késő J A tüzérség volt a honvédség talán legjobb fegyverneme. A képen látható ágyúhoz hason­ló fegyverek készültek volna a bajai harangokból is, ha megérkeznek a fegyvergyárba. forintot fordított. A Honvédelmi volt, hogy Gábor Áron megöntes- Bizottmány elnöke, Kossuth sze- se belőlük az ellentől rettegett mélyesen köszönte meg, hogy a ágyúit. város „e vészteljes időkben, ha- ________: ____________oAlzoltAh G yőzelem a tavaszi hadjárat kezdetén A kecskeméti Gáspár András ezredes volt a hatvani csata hőse 1849. április elején a magyar honvédsereg támadó offenzívát indított a császári csa­patok ellen. Ezzel kezdetét vette a tavaszi hadjárat, mely a honvédseregek győzel­meit hozta. A támadó sereg jobb szárnyát képező VII. honvédhadtest - melyet a kecskeméti születésű Gáspár András ez­redes vezetett - április 2-án a Zagyva fo­lyó felé nyomult előre. Hortnál császári csapatokba ütközött. Ezek Franz Schlik osztrák tábornok hadtestéhez tartoztak. A HATVANI CSATA A kecskeméti származású tiszt vezette ma­gyar hadtest 12 430 honvédből, 25 ágyúból számlált. A vele szemben a harcot felvevő császári-királyi sereg 17 ezer katonát és 28 ágyút állított ki a csatamezőre. Az ütközet reggelén a honvédseregek több alkalommal is alapos, mindenre kiter­jedő huszárfelderítést hajtottak végre. A hu­szárosztályt a hadtest parancsnoka, Gáspár ezredes vezette. így közvetlen közelről szer­zett információt az ellenségről. Ki is adta a parancsot, hogy mindkét hadosztálya álljon azonnal csatarendbe, és foglaljon állást a Horttól nyugatra lévő magaslatokon. A gyenge felderítő csoportosítással ren­delkező császáriak április 2-án 13 óra körül kerültek szembe a honvédseregek éleivel. Az ütközet 15 óráig jobbára tüzérségi tűz- párbajra korlátozódott. Majd megérkezett Görgey Artúr tábornok fővezér parancsa a támadásra. Gáspár ezredes rendkívül takti­kusan szervezte meg a támadást. Erőinek je­lentős részét az ellenség balszámyának át­karolására vezényelte. A lovasszázad táma­dása és két löveg tüze oldalba kapta az el­lenség balszámyát. A Gáspár-hadosztály a Hoit-Hatvan útvo­nalon szilárdan tartotta állásait. A honvéd Poeltenberg Ernő hadosztálya sikeresen haj­totta végre a császáriak átkarolását. Ezt ész­lelve Schlik altábornagy elrendelte a vissza­vonulást, elkerülendő a súlyosabb veresé­get. így az ütközet a honvédseregek győzel­mével ért véget. Ragyogó nyitánya volt ez a tavaszi hadjáratnak! Az ütközetben 150 honvéd halt hősi ha­lált, illetve sebesült meg. A császári sereg­ben 95 katona halt meg, 98 fő pedig megse­besült. A magyar, győzelem hatására a kecskeméti Gáspár András ez­redest hon­véd tábor­nokká ne­vezték ki és véglegesí­tették a VII. hadtest pa­rancsnoki beosztásá­ban. A tábor­nok nem­csak a hat­vani csatá­ban vezette győzelemre a magasabb egységet, hanem a következő ütközetekben is remekül kombinálta táma­dásait. A győztes csatákban való helytállás nagyszerű katonára vall. Bátorságának és hadvezéri tehetségének meg is lett az ered­ménye. Görgey tábornok nemcsak a bizal­mába fogadta, hanem érdemei elismeréséül - a csatatereken kitűnt bátorságáért - s főleg a „hort-hatvani csatában mutatott vezéri ér­demeiért” 1849. április 7-én, a csatatéren ki­tüntette a Magyar Katonai Érdemrend 3. osztályával. Gáspár András vezérőrnagy részt vett még a váci, majd a nagysallói ütközetben, ahol szintén kitűnt parancsnoki tevékenysé­gével. Ott is kivívta a kormány és fővezére elismerését. Majd a trónfosztást követően - mivel nem értett egyet a függetlenségi nyi­latkozatban foglaltakkal - kivált a katonai szolgálatból. Betegségeire hivatkozott és szabadságra távozott. A szabadságharc leve­rését követően Aradon elítélték, de a követ­kező évben kegyelmet kapott az uralkodó­tól, s kiszabadult a börtönből. Biharon tele­pedett le s ott dolgozott 1884-ben bekövet­kezett haláláig. KENYERES DÉNES Csatajelenet. Az ütközetek felét a honvédsereg, a másik felét az osztrákok nyerték 1848-1849 során. Hazaszöktek Taljánországból „Mélyen dörömbölt szivökben szülőhazájok hazaszeretete”, írta 1848 novemberében egy Baja környéki fiatalember és társai hőstette kapcsán Kos­suth Hírlapja. „Külföldön ide­gen érdekekért vérző harcosa­ink, a hősies feláldozásoknak napról-napra újabb tanújelét adják. így közelebb a Bács me­gyei születésű Sándor Ferenc, Károly nevét viselő magyar gyalog ezredben katona, ki há­rom év előtt, mint cadet a sor- katonaság köré állván, nem so­kára atyja sürgető kívánságára haza hívatott.” Ő azonban nem egyedül jött, hanem hozzá hasonlóan gon­dolkodó 11 katonacimborájával együtt. A pécsi 12. gyalogezred császári és királyi közlegénye ti- zenketted magával indult mesz- sze Taljánországból.Többnyire éjjel merészkedtek forgalma­sabb utakra, s jóakaratú embe­rektől kaptak némi enni- és inni­valót. így is meg kellett véde­niük magukat üldözőiktől. Már- már sikeresnek érezték vállalko­zásukat, amikor Jellasich fegy­veresei elfogták őket. Szökésüket zágrábi fogdával megúszhatták volna, de inkább további kockázatokkal, véres összecsapás után megszabadul­tak őreiktől. Golyózáporban úsztak át a Dráván, s tértek ha­za. Percei Mór, akkoriban már tá­bornok, még a muraközi ma­gyar csapatok parancsnoka, Kossuth feltétlen híve személye­sen köszöntötte a hős fiatalem­bert és a vele tartókat. Kérésük­re valamennyiöket azonnal be­osztották az egyik honvédezred­be. H. N. Majsai nemzetőrök Zentán Kaszával, lándzsákkal, vasvillákkal rontottak az ellenségre Helytörténet Kiskunmajsa az akkori posta- utaktól távol eső település. A pesti március 15-i események­ről majd tíznapos késéssel ér­tesül a kerületi kapitány kör­leveléből, amelyet 1848. már­cius 25-én a 198. számú testü­leti jegyzőkönyvben rögzítet­tek. A levelet a nagymise után, a piac közepén olvasták fel a pesti 12 pontokkal, együtt. „Olvastatott T. Kapitány úr körle­vele, melyben tudatja a nemzeti felelős minisztériumnak megala­pítását és azon minisztérium el­nökének tettleges kinevezését, felhíván ezen tanácsszéket, hogy ezen mozgadalmas időben oda munkálkodjon, hogy rend, béke és csend meg ne zavartassák, a vagyon és személybátorság biz­tonsága felett őrködjék, egyúttal pedig a lakosság is a mozgalom valóságát és mibenlétét tudattas- sa, hogy az félremagyarázatokkal tévutakra ne vezettessék...” Az újonnan választott majsai tanácsszék hamarosan megalakí­totta a csendválasztmányt. Az el­ső feladatuk a nemzetőrség ösz- szeírása és a népszámlálás volt. Adataik szerint 1848. május 30- án Majsán 6898 ember élt. Hama­rosan új tanácsnokokat is válasz­tanak Majsán. Az új főbíró Rá- dóczi Imre, az új főjegyző Felföl­di János lesz. Alig foglalja el az új testület a hivatalát, máris egy­mást érik a rendeletek, utasítá­sok. Felszólítják a majsai főbírót, hogy a kereskedők kezén lévő puskaport, (ónt) foglalja le a vá­ros számára. Időközben máris szükség len- üldöztek, erőszakoskodtak. A ne a majsai nemzetőrökre, hiszen hadrakelt majsai őrsereg induló- Zentáról segélykérő levél érke- ját énekelve vonult Zentára: „Dá- zett, mert a várost 1500 rác tá- vid József az eleje / Az őrsereg madta meg. A majsaiak akkor fejedelme / Éljen a magyar sza- még kitérnek a segítségnyújtás badság / Éljen a haza.” elől, nincs elég fegyverük és az őrsereg sincs megala­kítva. Zentára azlonban mégis eljuthatott a kaszával, villá­val fölszerelt, hevenyészve felállított őrse­reg, mert júni­us 18-án a maj­sai tanácsban felolvasták a zentaiak kö­szönő levelét a segítségért. Az áldomást előre itták-e vagy utólag, milyen volt a majsai nem­zetőrök segít­sége Zentának, ez nem derült ki. Annyi biz­tos, hogy vala­mi rendkívüli eset történhe­tett, amelyet a majsai népi emlékezet szinte megőrzött. Nem volt puskájuk, csak ki­egyenesített kaszákkal, lándzsák­kal, vasvillákkal voltak fölszerel­ve. így indultak a rácok ellen, akik kegyetlenkedtek Bácskában, a szabadkai templom oldalára föl­szögezték a férfiakat, mindenki Délvidéki összecsapások a magyar huszárok és a szerbek között. a mai napig Mit végzett az őrsereg, írásos adat nincs róla. Az emlékezet meg az esemény humoros oldalát őrizte meg. Azzal csúfolták, bosszantották a hazérkező őrsereget, hogy ad­dig mentek az ellenséget keresni vasvillájukat húzva, még azok el­kOptak. ______ CSÍK ANTAL L

Next

/
Oldalképek
Tartalom