Petőfi Népe, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-23 / 46. szám
APRÓHIRDETÉSÉT telefonon is feladhat ja! ■ w u S W É < : aa ] [Petőfi Népe Tavaszelő a kiskertekben Tél végén kezdődnek a tavaszi munkák Január, február, itt a nyár, tartja a népi mondás és gondolják ezt mindazok, akiknek kertjük, szőlőjük van. Február végén ugyanis megkezdődik a kiskertekben a munka. A tél utolsó hónapjának vége felé elkezdődő tavaszi munkákról Szakái László agrármérnököt kérdeztük.- Mi a kertekben a legelső teendő?- Február végén a föld felületének elegyengetése, a nedvességtartalom megőrzése az elsőrendű feladat. Az ősszel rögösre megmunkált zöldségeskertekben és szántóföldeken az idei kemény tél megtette felszín mállasztó hatását, ezért a talajra annak taposással való károsítása nélkül rá lehet és kell menni. Mivel voltak olyan napok, amikor a nappali olvadást kemény éjszakai fagyok követték, ami növelte az őszi vetésekben a vízzel átívó- dott felső talajréteg felfagyásának, a fiatal gyökérzet felszakításának veszélyét, ezért a fejlődést elősegítő nitrogén fejtrágyázást a hengerezéssel egy időben el kell végezni. Ha a házikertekben tavasszal kényszerülünk az ősszel elmaradt ásás vagy mélykapálás végrehajtására, akkor nagyon fontos, hogy egészen vékony földszeleteket fogjunk az ásóval, nehogy túl nagy üregek keletkezzenek a talajban, amiben hamarosan vete- ményezni fogunk.- Milyen trágyát használjunk?- Mivel sajnos általános jelenség, hogy szűkében vagyunk a hagyományos istállótrágyának, minden a kertben és a ház körül adódó mellék- terméket, normális elbomlás- ra képes szerves anyagot fel kell használni a talaj szerves- anyag-készletének pótlására, szinten tartására. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a komposztált anyagokkal a csíraképességet több évig megőrző magvas gyom ne kerüljön bedolgozásra. Ha sok a szalmás rész, a cellulózbontó baktériumok táplálását, munkáját célszerű kevés nitrogéntartalmú műtrágya hozzá adagolásával segíteni.- Egyébként mikor használjunk műtrágyát1- A műtrágya rásegítés akkor jó, ha az egyes növényféleségek speciális igénye szerint történik, mert például a levegő nitrogénjét gyökérgumóiban megkötő borsófajtáknál nem célszerű a nitrogén túladagolás, de a termésében több cukrot produkáló növényeknél, mint amilyen például a paradicsom vagy a gyökérzöldségek jó, ha a kálium adagolásra fordítunk nagyobb gondot. Megéri az ide vonatkozó szakirodalmat tanulmányozni, főként a nagy tételben termelőknél- A veteményezést, palántázást mikor célszerű elkezdeni?- Közeledik az időszak, amikor a saját maguknak palántát nevelő kis- és házikert tulajdonosoknak el kell vetni a korábban kiültethető karalábé és káposztafélék magvait, ládikákba, cserepekbe, műanyag vagy papírpoharakba. Általános, hogy a magvetés és kiültethetőség között 5-6 hét telik el. Jó ismerni az egyes növényféleségek csírázásához és kezdeti fejlődéséhez szükséges optimális talajszinti hőigényt is. (Ezt külön táblázatban közöljük.) E középértékek alatt és fölött van néhány fok tűrés, de a túl korán vagy túl későn elvetett érzékeny csíranö-vénykék csak seny- vednek a számukra túl hideg vagy már túl meleg talajban. Aki saját magának nevel palántát, az a felsorolt szabadföldi optimális hőmérsékleteket figyelembe véve számoljon, hogy a mag palántanevelőbe történő elvetése és a kiültethető palánta méretének elérése között 5-6 hét telik el. így például a szabadföldbe április közepén kiültethető káposztafélék magját március elején célszerű elvetni. Egyébként a házikertekben több szempontból célszerű a gondos kerttervezés, a vetésforgó, a növények káros egymás utániságának elkerülése, a célzott, a növény igénye szerinti tápanyag kijuttatás, az egyes növények természetes védekező-, serkentőanyagainak, azok egymásra hatásának kihasználása. A gazdaságos vetőmag fel-és kihasználással együtt ezek manapság mélyen „zsebbevágó” szempontok. ________________________________________FKÉ CSÍRÁZÁS', FEJLŐDÉSI HŐIGÉNY (KÖZÉPÉRTÉKEK) A növény neve °C káposztafélék 13 sárgarépa, petrezselyem.saláta, sáska, spenót, borsó, póréhagyma, metélőhagyma 16 fokhagyma, cékla, zeller 19 paradicsom, bab, sütőtök, csemegekukorica 22 dinnyefélék, uborka, spárgatök,paprika 25 Praktikus tanácsok Ha a naptárra tekintünk, elérkezett a tavaszra szükséges vetőmagvak beszerzésének ideje, megjelentek a szaküzletekben a hazai- és külföldi előállítású vetőmagvak. A tasakokon, dobozokon egyre több tájékoztató ismeret jelenik meg, mint pl. „hibrid”, „F1-es”, „determinált”, „folyton növő-, érő”, stb., de e jelzők részletes elemzésére ott nincs mód, pedig erre a kis-, és házikert művelésébe most kezdőknek ugyan csak szükségük lenne. Az alábbiakban néhány gyakran használt jelzőt értelmezünk. Hibrid vetőmag: gondos kutatóintézeti válogatás után két genetikailag legyengült fajta szülő kereszteződéséből állítják elő és a termést F1-es jelzővel látják el. Ez elvetve a hibrid a keresztezett szülőknél lényegesen több és jobb minőségű termés produkálására képes. A hibrid vetőmag előállítási költségei miatt drága, ezért célszerű, ha képességei kihasználása érdekében tápanyaggal jól ellátott talajba vetjük. Mivel az F1-ből nyert termésben már genetikailag nincs meg a kirobbanó termésre való hatás, mint a fajta szülőkben, ezért elvetni nem érdemes, mert az általa okozott veszteség több, mint ha minden évben friss hibridvetőmagot vásárolunk. Determinált fajta: tulajdonságaiban egy bizonyos irányba nemesített növény. Például, hogy a termés lehetőleg egy menetben legyen betakarítható vagy a virágzás, terméskötés és termés érlelés rövid időszakokban történjen meg. Házikertekben legjellemzőbb a paradicsom, paprika vagy a földieper. Folyton növő, érő fajta: hetekig, hónapokig virágzanak és érlelik termésüket. A kis- és házikertekben konyhai folytonos, friss fogyasztásra alkalmasabbak. Palántadőlés Jó tudni, hogy a palántadőlés és egyéb előfordulható betegségek ellen fontos sterilizált tőzeges táptalaj beszerzése, amit a vetés előtt egy héttel (talaj kg/1 gramm Buvicid K. növényvédő szerrel) kell összedolgozni. Akinek palántanevelő fóliája vagy üvegsátra van, az jól teszi, ha a talaj 5 cm-es rétegébe ebből a szerből 25-30 grammot négyzetméterenként bedolgoz. Vetés után pedig a nyirkosán tartáshoz olyan finom szórófejet használ, amely a csapvízzel nem teszi tocsogós- sá a talajfelszínt és nem levegőtleníti el a termőréteget. Kerttervezés Mivel a vetőmagárak borsosak, célszerű ügyelni a gondos kerttervezésre, a vetőmag szükséglet helyes megállapítására, beszerzésére és a szakszerű felhasználásra. Füvesítés Örömteli jelenség, hogy a családi házak környezetét, a kis-és házikertek egy részét füvesítéssel teszik üdévé, pihentetővé tulajdonosaik. Ezen a télen a gyepesítések is sok kárt szenvedtek a hó- és víznyomástól, a kemény fagyoktól vagy az esetleges falfagyástól, A kopasszá vált foltokra szórjunk tápanyagokkal dúsított tőzeges földkeveréket, azt dolgozzuk be és márciusban a fajtaösszetételtől függő 2- 5 dkg pázsitfűkeverékkel vessük be. Vetés után gondoskodjunk a terület állandó nyirkosán tartásáról. Az épen maradt gyepterületeket gereblyézéssel tisztítsuk, lazítsuk, szellőztessük és lássuk el négyzetméterenként 2-3 dkg nitrogén műtrágyával vagy öntözzük be 1 százalékos ammóniumnitrátos oldattal. Új gyepet csak az előzőleg teljesen gyommentessé tett, aprómorzsás talajba telepítsünk, mert akár a kétszikű gyomosodás, akár a tarackos fertőzöttség akadályozza a fiatal gyep fejlődését és esztétikus kialakulását. Szőlő, gyümölcs Metszés Az elmúlt évben hosszan tartó vegetációs, zöldleveles állapotot követően viszonylag hamar, még a növényzet mélynyugalmi állapota előtt köszöntött be a kemény, később rekordokat döntögető hideg. A fagyos napok a szőlős és gyümölcsöskertekben helyenként jelentős rügykárosodásokat okozott, ezért a tisztító és ritkító metszések után a termőre metszéseket csak akkor indokolt elkezdeni, ha a rügyek duzzadásából meg lehet állapítani a növényi élet jelenlétét. Permetezés A télvégi lemosó permetezéseket - kiemelt figyelemmel a szőlő gombabetegségeire, atkáira, a gyümölcsösök monília és tafrinás levélfo- drosodására -, csak akkor célszerű végrehajtani, amikor a napi középhőmérséklet tartósan 15 fok fölé emelkedik, a kártevők ugyanis ekkor kelnek életre. Addig felesleges ezt a munkát elvégezni. Biotermelés A növényekben előforduló illatanyaggal bíró vegyü- letek, az alkaloidok, amellett, hogy számos gyógyszer alapanyagai, igen jó szövetségeseink lehetnek a házikerti növényvédelemben. Sárgarépa: legismertebb a sárgarépa és hagymafélék kölcsönhatása a répa- és hagymalégy riasztásában. Hagymafélék: jelentős egér-, pocok- és csigariasztók is. Petrezselyem: általános kártevőriasztó. Zeller: káposztalepke, földibolha és mindenféle levélrágó hernyót riaszt. Paradicsom: általános kártevőriasztó, kivéve a burgonyabogarat. Bazsalikom: véd az uborkalisztharmat ellen és fontos beporzó, méhcsalogató az uborkaágyásokban. Mustár, körömvirág: gyökér alkaloidja a gyökérzöldségeket károsító fonálférgek ellen hatékony. Levendula: a hagymák és levéltetvek ellen jó. Kakukkfű: mindenféle hernyó ellen hatékony. Bársonyvirág és biidöske: elűzi a talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén. Szépen díszlő kövirózsa A legtöbb kerti növény igényes a termőhelyre, a tápanyagellátásra, a nedvességre. Akadnak azonban kivételek is. Ezek közé tartoznak a kövirózsák, amelyek sziklák között, talpalatnyi talajon, száraz körülmények között is jól érzik magukat. A kövirózsát már évezredek óta ismerjük. Az ókoriak Zeusz virágának nevezték, és úgy tartották, hogy az a ház, amelynek tetején kövirózsa nő, abba nem csap be a villám. A kövirózsák nagyon változatos növények. A húsos levelekből álló rózsa színe általában zöld, de vannak hamvas, rózsaszín, lila és bordó fajták is. A rózsák nagysága eltérő, a mogyoró méretűtől a tenyérnyi nagyságúig igen változatos a skálájuk. Különösen szépek azok a fajták, amelyeknek a leveleit pókhálószerű bevonat fűzi össze, és nagyon változatosak a virágaik is. A kövirózsát szárazon rakott kőfal réseibe, sziklakertbe vagy akár növénytartóba ültethetjük. Egyszeri beöntözés után két-há- rom hét alatt meggyökeresednek és terjeszkedni kezdenek, új rózsákat, sőt összefüggő párnákat hoznak létre. Betegségük szinte nincs, gondozást alig igényelnek. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy a közöttük növekvő gyomokat kiirtsuk. A kövirózsának öntözésre nincs szüksége, elegendő számára a természetes csapadék. így tehát olyan kertben is szépen diszknek, ahol állandó, rendszeres ápo- lásukra nincs lehetőség. ______■ Vakond a kertben A vakond gyakran bukkan fel a hogy a vakond védett állat a szánkiskertek keílemétipn ^Sf.hívatlan tófőldéken, a-téteken és a legelő- vendégeként. Megoszlanak“a véle- kön, dé nem védett a kertekben és mények arról, hogy ez az egyéb- a parkokban, ként szelídnek mondható állat in- A fekete bundájú állat kertje- kább kárt okoz-e vagy döntően inkből való elriasztásának több - hasznot hajt. Táplálékát tekintve a a gyakorlatban bevált - módszere vakond főleg rovarokkal, a talaj- ismeretes. Eredményesnek bizo- ban élő pajorokkal, lótücsökkel él, nyúlt a friss járatokba történő, és minthogy ezeket tömegesen petróleummal vagy gázolajjal átpusztítja, ebből a megközelítésből itatott vattacsomó, rongy elhelye- hasznosnak minősül. zése. Az olajszármazékok mellett A kártevő rovarok pusztítása ugyancsak érzékeny a vakond a közepette azonban a vakond ha- karbidból a talaj nedvességtartal- talmas túráso- ma hatására kát készít. El- a vakond védett állat fejlődő aceti- csúfítja a fá- a szántóföldeken, a réteken és !énSáz szagára kával ápolt a legelőkön, de nem vedett Aküzdelem gyepet, kitúrja a kertekben és a parkokban. íegdrasztiku- a frissen ülte- sabb, ugyanaktett palántákat, a vetést, és - ami kor leghatásosabb módja a Critox nagyon fontos — nem tesz kü- füstpatron használata. A meg- lönbséget a talaj élőlényei között, gyújtott patront a friss vakond- így többek között mértéktelenül járatba kell helyezni és a földet le pusztítja a nagyon hasznos földi- kell taposni, nehogy a füst a sza- gilisztát is. bad légtér felé terjedjen. Mivel a Ennek a kettősségnek a termé- vakond családokban élnek, eset- szetvédelmi törvényben is nyoma leg több patront is be kell vetni vé- van: a törvény úgy rendelkezik, dekezésképpen. _____________■ A metszőolló: átmenet a kacor és a metszőgép között Február a metszés ideje is. Az egész évre kiható, a termés mennyiségét és minőségét is meghatározó tevékenység végzésének szerszámát nem árt jól megválasztanunk. A kerti munkák meghatározó szerszáma a jó metszőolló. A szerszám beszerzése jelenti a legnagyobb nehézséget, mert igazán jó ollót hazánkban - ma még - ritkán lehet kapni. Nem árt tudni azt sem, hogy kertészszerszámokból a fejlettebb kertészetű országokban sem a nagyvárosi áruházak kínálják az igazi minőséget. Vásárlás céljából inkább a gyümölcs- és szőlőtermelő falvak, városkák gazdaboltjait ajánlják a szakemberek. A jó metszőolló sajnos nem oF- csó, a néhány száz forintba kerülő szerszám többnyire csak virágszedésre való. A „mindentudó”, legdrágább ollók ára tízezer forint körül mozog. Előnyük viszont, hogy egy életre szólnak: strapabírók és minden alkatrészük cserélhető. Az olló kiválasztásánál három szempontra kell tekintettel lennünk: a szerszámnak jónak kell lennie a metszett növény, azaz a munka minősége nézőpontjából; a metsző ember, vagyis a kezünket és a karunkat érő megterhelés, az ergonómia szempontjából; végül pedig műszaki vasáruként, önmagában is be kell válnia. Elődeink még éles görbe késekkel, kacorral metszettek, a növényeken ejtett sebek simák, roncsolásmentesek voltak, és még ezeket a metszlapokat is bekenték fa- seb-kátránnyal. A másik végletet a mai, gépi fűrészekkel metszett üzemi gyümölcsösök jelenük a sok meghagyott és roncsolt csonkkal. Összességében ezek a „metszések” borzalmas látványt nyújtanak, nem beszélve a sebeken behatoló kórokozó mikroorganizmusok és kártevő rovarok tömegéről. Ma a kertekben a veszélyes kacorral végzett aprólékos munka és a durva metszőgép sem tűnik járható útnak. A jól beállított és helyesen használt metszőollótól legalább a középutat elvárhatjuk: a gyors és balesetmentes munkát, valamint a viszonylag sima és roncsolásmentes metszlapokkal.
