Petőfi Népe, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-14 / 11. szám
2002. Január 14., hétfő H A Z A I TÜKÖR 3. OLDAL Az MSZP húszas listája Budapest Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt vezeti az MSZP országos listáját, akit Kovács László pártelnök, majd Szili Katalin elnökhelyettes és Horn Gyula exkormányíő követ. A19. és a 20. helyen található Doszpot Péter volt rendőrnyomozó és Vári Gyula volt vadászpilóta. A listavezetőket követi Jánosi György választmányi elnök, Nagy Sándor frakcióvezető, Lendvai Ildikó, Juhász Ferenc alelnök, Csehák Judit, Lamperth Mónika, Vitányi Iván, Kása Ferenc, Mandur László, Baja Ferenc pártigazgató, Puch László pénztárnok, Szekeres Imre, Csabai Lászlóné, illetve Tóbiás József. A 19. és a 20. helyet kapta Doszpot Péter és Vári Gyula. Az országos lista további helyeiről még egyeztet a választmány. A választmányi elnök szerint megfelelő program és megfelelő személyek is kellenek a választási győzelemhez, ezért kerültek a lista elejére olyan népszerű, köztiszteletben álló emberek, fiatal politikusok és szakmailag megbecsült személyek, akik nem tagjai a pártnak. Kovács László pártelnök az országos listáról elmondta, hogy azon „egynél több szakszervezeti és roma vezető is szerepel”. A párt a január 26-ai kongresszuson véglegesíti országos listáját és a választási program tervezetét. Egy azonban már most biztos: az MSZP nem köt olyan választási megállapodást egyetlen párttal sem, amely képviselői helyek átadásával járna. EUROPRESS Kapocs Európához Budapest A német kisebbségi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be e kisebbség kulturális hagyományainak őrzésében. Németország budapesti nagykövete szerint Európa egyesülésében nagy esély rejlik minden egyes kisebbség, így a magyarországi németek számára is. A magyarországi németek olyan képviselőket támogassanak szavazataikkal a 2002-es választásokon, akik valóban képviselni tudják a törvényhozásban a magyar- országi németség érdekeit - mondta Heinek Ottó, a Magyar- országi Németek Országos Ön- kormányzata elnöke a német önkormányzatok napján. Az ünnepség vendége volt Wilfried Gruber, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, aki szerint a magyarországi németek hídként kötik össze Németországot Magyarországgal. A nagykövet utalt az 1993-ban elfogadott magyar kisebbségi törvényre, miszerint az nem egészen tökéletes, ám alkalmazhatósága számos módon bebizonyosodott. A német nyelvről szólva pedig elmondta: az kiemelkedően fontos szerepet játszik Magyarországon, a német szövetségi kormány a jövőben is támogatja a nyelv oktatását. Bevezetője után német hagyományőrző és szervező munkájáért rangos kitüntetést - Godnadel (Aranytű) - vett át Födi János csolnoki zenetanár, Szakoly Mátyás budaörsi hagyományápoló és Sziebert Ferenc görcsöny- dobokai kisebbségi értelmiségi. Az ünnep és a kitüntettettek tiszteletére rendezett gálaműsorban fellépett a Babarci Hagyományőrző Zenekar, a Bolyi Diákkórus, a Magyarszéki Ifjúsági Tánccsoport, a Csepeli Német Nemzetiségi Ifjúsági és Gyermek Fúvós- zenekar, Kutlik Rezső énekes Győri István lantos kíséretével, a vecsési Fülemüle Énekkar, Pócsik Viktor és Pagonyi András zenészek, a budapesti és szekszárdi német színház művészei, valamint a Nagymányoki Német Nemzetiségi Hagyományőrző Együttes (képünkön). páuep Menetrend a választásokig A választási hivatal nyár óta készül a tavaszi országgyűlési választásokra. Az eljárási törvényben meghatározott közalkalmazottak hathetes felkészítésen vettek részt. Az előkészületekről kérdeztük Rytkó Emíliát, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal vezető helyettesét. Budapest- Sportnyelven szólva célegyenesbe ért a hivatal, bár gondolom rengeted a tennivaló.- Valóban, teendőink egymásra épülnek, akár az építőkockák. Február 4-ig két feladatunk van. Az első a szavazókörök kialakítása, másrészt - ezzel egy időben - névjegyzékbe kell vennünk az ország lakosságát. A szabályok szerint egy szavazókörhöz 600-1200 lakos tartozik, ám nagyon fontos, hogy minden településen legalább egy szavazókor legyen. Ez azt jelenti, hogy a kis településeken - lakják akár csak százan is - lesz szavazókor és szavazóhelyiség. A jegyzők fontos feladata ellenőrizni, hogy az előző választásokon használt helyiségek - még akkor is, ha azok iskolákban vagy óvodákban voltak - az idén is alkalmasak-e a választások lebonyolítására.- A lakosság névjegyzékbe vételének határideje ugyancsak február 4-e?- Igen, ami azt jelenti, hogy február 4. és 8. között közel 8 millió állampolgár kapja meg az értesítést a választói jogosultságáról, és vele együtt a képviselőt ajánló szelvényt, a kopogtatócédulát. Az iratokat zárt borítékban kapja meg a választó, hiszen az egyik a személyi azonosítót is tartalmazza. A választói jogosultságról szóló értesítésen pedig az is megtalálható, ki, hol, melyik választókörzetben szavazhat.- Ha valaki nem kapott értesítést, mi a teendője?- A február 6. és 13. közötti nyolc nap a névjegyzék közszemlére tételének időszaka. Ez jogvesztő határidő, azaz február 13-a után már nincs lehetőség a változtatásra. Magyarán: ha valaki nem kapott értesítést, ez alatt a nyolc nap alatt keresse fel a jegyzőt a polgármesteri hivatalban. Ugyanis minden településen a jegyző a helyi választási iroda vezetője, ő felelős a névjegyzék ösz- szeállításáért, és ha indokolt, módjában áll kiegészíteni a névjegyzéket. Fontos tudni: mindenki csak a lakókörzete szerinti szavazókörben szavazhat.- Mi van akkor, ha valaki február 13-a után költözik másik városba, új lakásba?- Akkor is a jegyzőhöz kell fordulni, aki adott esetben azonnal felveszi a kapcsolatot az előző lakhely jegyzőjével. Ilyenkor törlik a régi lakhelyén, az új lakhelyen pedig felveszik a választók névjegyzékébe.- Mikortól kopogtathatnak a képviselőjelöltek az ajánlószelvényekért?- Az ajánlószelvények február 8-tól március 15- ig gyűjthetők. A jelölteknek ez idő alatt kell össze- gyűjteniük legalább 750 ajánlószelvényt, amivel képviselő-jelöltek lehetnek. Ez is jogvesztő határidő, azaz március 15-e után képviselőnek jelentkezni már nem lehet. Fontos tudni azt is, hogy mindenki csak egy ajánlót adhat, ha valaki mégis kettőt ad le, akkor mindkettő érvénytelen lesz.- Mikor érvénytelen még az ajánlószelvény?- Ha valaki nem a saját körzetéből ajánl képviselőt; ha nincs aláírva; ha nem szerepel rajta a személyi azonosító jel vagy rosszul van kitöltve.- Hány választókörben zajlanak majd az áprilisi választások?- Tizenegyezer választókörre számítunk. Az eddigi gyakorlat szerint igen kevés helyen dől el az első fordulóban, ki lesz országgyűlési képviselő. Ezért feltehető, hogy csaknem valamennyi választási iroda április 7-én és 21-én is „üzemel”. Mindkét napon 55000 választott számlálóbizott- sági tag és 44000 szavazatszedő urna várja a voksoló magyar állampolgárokat. KOÓSTAMÁS Az üres padsorok új képviselőkre várnak fotó; europress/archív Kis pártok parlamenti esélye Kedvező eredményeket várnak választásoktól. Az SZDSZ, az a Munkáspárt is arra számít, sőt némelyikük a 20 százaléko nak. Túlzónak ítéli azonban politológus. Budapest A jelenlegi parlamenti pártok közül az SZDSZ-nek a legjobb az esélye arra, hogy várakozási teljesüljenek - véli Simon János. Kérdés viszont, hogy mekkora tartalékkal rendelkezik a párt. A politológus szerint a Magyar Igazság és Elet Pártja is bejut az Ország- gyűlésbe: a párt ma jobb anyagi és infrastrukturális háttérrel rendelkezik, mint négy éve, így réa „kispártok” az országgyűlési FKGP, a MIÉP, a Centrum és hogy bejutnak a parlamentbe, s eredményt sem tekinti kizárt- e várakozásokat Simon János szűkről elképzelhető a 6 és 12 százalék közötti eredmény. A legnagyobb talány az FKGP. Senki sem tudja, melyik politikai tömörülés képes mozgósítani a vidéki lakosságot. Az FKGP erősségei közé tartozik az erős infrastruktúrája, hetilapjának olvasótábora pedig biztosíthatja az 5 százalékos küszöb felét is. A párt választási eredményére azonban még csak jósolni sem mer a politológus. A Szabad Demokraták Szövetségének nincs „hivatalos” előrejelzése, 8-10 százaléknál jobb eredményt várnak. A MIÉP 15-20 százalékos választási eredményt tart reálisnak, az FKGP 14-16 százalékot is elképzelhetőnek tart. A Munkáspárt reméli, idén átlépi az 5 százalékos küszöböt. A néhány hónapja létrejött Centrum Párt pedig abban bízik, a „meglepetések pártjának” bizonyul. Simon János politológus szerint egyik prognózis sem reális. Szerinte ha ma lennének a választások, a Munkáspárt hozzávetőleg egy százalékot érne el, a Centrum Párt pedig ennél is kevesebbet. DÓCZY LÁSZLÓ Központi Felvételi Nyílt Nap Budapest Ismét térítésmentes Központi Felvételi Nyílt Napot szervez a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épületében. A 2002. január 19-ei rendezvény abban segít, hogy a felvételizőknek el- dönthessék, melyik pályán, illetve felsőoktatási intézményben folytassák tanulmányaikat. A nyílt napon a FISZ olyan orientációt kíván nyújtani a középiskolásoknak, amely elősegíti, hogy a diákok ne kényszerből válasszanak pályát, hanem tudatosan, tájékozottam ambícióiknak megfelelően hozzanak döntést. A térítésmentes rendezvény során a diákok megismerhetik azokat a háttérfolyamatokat, amelyek új sikerszakmákat szülhetnek a közeljövőben. A rendezvény elsősorban a középiskola 12. osztályosainak, azaz a végzős, érettségi előtt állóknak szól, de segítséget és támpontot nyújt a szüleiknek és a tanáraiknak is, akik segítik őket döntéseik meghozatalában. A FISZ - immár hagyományosan - bemutatja a különböző felvételi vizsgarendszereket, a szaktárgyi elemzéseken keresztül pedig a résztvevők kapnak eligazítást arról, milyen ütemezés és módszer szerint érdemes felkészülni a felvételire. Ebben vezető szaktanárok és a 2002-es felvételi gyűjtemények szerzői lesznek a segítségükre. A nagy érdeklődésre való tekintettel a FISZ csak korlátozott számban, előzetes regisztráció alapján fogad jelentkezőket a 06- 1-473-0769-es, a 06-30-230-7309- es hivatali számokon, illetve az info@fisz.hu e-mail címen. EUROPRESS 2005-től kétszintű az érettségi A tervek szerint 2005-től életbe lépő emelt szintű érettségi kiváltja az egyetemi, főiskolai felvételit. A felsőoktatási intézmények ezt követően tantárgyi vizsgát már nem, szükség esetén csak alkalmassági megmérettetést tarthatnak. Az oktatási tárca az érettségi reformtervezetének széles körű szakmai egyeztetését követően tavaszra készíti el a részletes és végleges szabályokat. Budapest Három év múlva megváltozik az érettségi-felvételi rendszer; a 2005-ben érettségiző diákok választhatnak először a közép, illetve emelt szintű vizsga között. Az utóbbi kiváltaná a felvételi vizsgát. A diákok tantárgyanként választhatnak majd, az emelt szintű vizsga esetén azokat, amelyeket az adott felsőoktatási intézmény előír. Az emelt szintű érettségi továbbtanulási szándék nélkül is megpróbálható, például az idegen nyelveknél, mert azegyenértékű lesz a középfokú nyelvvizsgával. Az emelt szintű vizsga komolyabb tudást, felkészülést igényel, a középszint a jelenlegi érettséginek felel meg. Kömyei László, az oktatási tárca közoktatásért felelős helyettes államtitkára lapunknak nyilatkozva nem tartotta jogosnak azokat az aggodalmakat, amelyek szerint 2005-ig már nincs elég idő a megfelelő felkészülésre. A kétszintű érettségi vizsgáról szóló kormányrendelet 1997-es, így az átállásra hagyott nyolc év, valamint a tavaly életbe lépő kerettantervi szabályozás megteremti a zökkenőmentes átállás minden feltételét. Az új koncepciót tartalmazó szakmai tervezetet 380 középiskola és 49 felsőfokú intézmény a közelmúltban véleményezte. Kör- nyei László szerint elsöprő többségük egyetért a megváltozó vizsgarendszerrel. A tárca ugyanakkor megfontolja az egyes tantárgyak tartalmi követelményeivel kapcsolatos kritikákat és beépíti a rendszerbe. A magyar nyelv és irodalom mellett például néhány iskola az emelt szintű történelemvizsgát tartotta túl nehéznek, a biológiavizsga feladatsora pedig épp a kritikák miatt szorul átdolgozásra. További változás 2005-től az is, hogy a felsőfokú intézmények nem tarthatnak tantárgyi vizsgát, néhány esetben azonban, mint például a Testnevelési Egyetemen vagy a művészképző egyetemeken és főiskolákon szükség lehet az alkalmassági vizsgára. HORVÁTH MAGDOLNA Hírek LISTAVEZETŐ. Kuncze Gábor pártelnököt választotta az országos lista vezetőjének és miniszterelnök-j elöltj ének a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsa. Kuncze Gábort ellenszavazat és tartózkodás nélkül választották meg. A pártelnök szerint a 2002-es választások tétje nem az SZDSZ, hanem az ország számára nagy, mert az a kérdés, vissza lehet-e vezetni az országot az 1989-es egyetértés állapotába, mti TILTAKOZÓ. Bánlaki József, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) MIÉP által delegált tagja nem ért egyet azzal, hogy az ORTT a maximálisan kiszabható, 2 millió 300 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a Pannon Rádiót, és írásban szólította fel arra, fejezze be a nyíltan előítéletes műsorok sugárzását. Bánlaki szerint hibás döntést hozott a testület, a bírság összege pedig olyan mértékű, mintha országos kereskedelmi televízióra 250 millió forintot róttak volna ki. mti ADÁSCSEND. Szünetelteti a választások előtt a Heti Hetes című műsorát az RTL Klub kereskedelmi televíziós csatorna; a választások előtti utolsó adást március 2-án láthatják a nézők. A szatirikus műsor a parlamenti választások második fordulóját követően kerül ismét képernyőre. MTI FOCIPÉNZ. A kormány a nagy pénz, kis foci elve alapján szórja a pénzt - állítja Magyar Bálint szabaddemokrata ügyvivő. Megemlítette: a kormány 21 milliárd forintos stadionfejlesztési és -építési programot hirdetett,' 8 milliárd forintos kötelezettségvállalást tett a magyar futball érdekében, legutóbb pedig a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t szólította fel arra,. hogy a profi futballklubokba 20 százalékos tulajdonrész erejéig szálljon be. mti BEIKTATÁS. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-buda- pesti érsek szombaton a budapesti Szent István-bazilikában püspökké szentelte Szabó Tamást, a Magyar Katolikus Egyház új tábori püspökét. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és felesége és Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége is. II. János Pál pápa azután nevezte ki tábori püspökké Szabó Tamást, hogy elődjét, Ladocsi Gáspárt egészségügyi okok miatt, saját kérésére, felmentette tisztségéből. A katolikus egyházfő Ladocsi Gáspárt az Esztergom- budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki, és teológiatanári kinevezést kapott az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, mti SZAKOK. Változásra kell számítaniuk az idén egyetemi szintű bölcsészképzésre jelentkezőknek: számos szakot nem vehetnek fel önállóan. A tavaly nyáron hatályba lépett kormányrendelet értelmében az egyetemi szakokat - meghatározott kivételekkel - első alapképzésben más szakkal kell társítani, és a képzési idő a két szakon együtt 10 félév, mti ELHUNYT. Nyolcvanegy éves korában váratlanul elhunyt Eötvös Gábor Jászai-díjas zenebohóc, érdemes művész. Eötvös Gábor a magyar cirkuszművészet egyik legismertebb és legkedveltebb alakja volt, híres száma a „Van másik..!”. Művészete elismeréseként megkapta a Magyar Köztársaság Csillagrendjét és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is. MTI ■
