Petőfi Népe, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-09 / 7. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Január 9., szerda Nézőpont Mihályka Gyula Tekereg a kábelkígyó Messziről jött ember azt mond, amit akar. Sokáig így voltam a más településekről érkező hírekkel, amelyek mesés kábeltévédíjakról szóltak. Hallottam olyan pesti kerületekről, ahol ezer forinttal olcsóbb a havidíj, mint Kecskeméten, és tíz csatornával több van. Egyébként is: a sűrűn lakott fővárosi kerületekben persze hogy olcsóbb a szolgáltatás, mint a hírős városban. Akkor bizonytalanodtam el, amikor feketén-fehéren kiderült: a mindössze néhány ezres bekötéssel rendelkező, kisebb településeken is jóval olcsóbb a kábeltévé, mint Kecskeméten, ahol 23 ezer előfizető van. Itt valami nem stímmel. Ugyanis az nyilvánvaló, hogy ott kellene drágábbnak lennie a szolgáltatásnak, ahol kevesebb a bekötés. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a kistelepüléseken emeljék a díjat. Sőt! Valószínűleg ezeken a településeken reális az ár. Kecskeméten pedig vérlázítóan magas. Mai lapszámunk 9. oldalán összegyűjtöttük néhány Bács-Kiskun megyei település kábeltévédíjait. Kecskemétiként nem tudok mást mondani: a bicska kinyílik a zsebemben. (Ha lenne bicskám.) Kecskeméten méregdrága a kábeltévé Sejtve a következményeket, e hasábokon legalább öt írásban kritizáltuk azt a tervet, hogy a hírős város önkormányzata eladja a kábeltévét. Hiába. A város túladott a rendszeren és az azt üzemeltető, legnyereségesebb cégén. (Szerény becslések szerint ma már több mint 20Ö milliós éves hasznot hozna ez a kft. a városházának.) A vevő másfél milliárd forintot fizetett a kábelért. Ezt a pénzt - efelől ne legyenek illúzióink - mi, kecskemétiek fogjuk kifizetni. Január 1-jétöl az új tulajdonos alaposan meg is nyomta a ceruzáját az áremelésénél. Mentségére legyen mondva: amikor 100 százalékban önkormányzati cég volt a Telemozi, akkor is hasonló mértékben emeltek árat. S ha már az öt eddigi cikkben megírtuk, akkor - már csak a nosztalgia kedvéért is - újra megismétlem a következőket. A kecskeméti kábeltévé klasszikus közösségi rendszerként kezdett el kiépülni. Sokkal olcsóbb volt - akkor -, mintha minden ház tetejére parabola- antennát szereltek volna. Később elkezdett üzletiesedni a dolog, de az új bekötéseket gyakorlatilag mindvégig a polgárok fizették. Aztán fordult a kocka: az önkormányzaü cég átvette a hatalmat felettünk, diktált, árat emelt, a kábelkígyó a nyakunkra tekeredett. Végül - mindezt megkoronázva - a város eladta a rendszert és a kft.-t. Minden elkelt, de a kábelkígyó itt maradt. KORAI METSZÉS. Még nincs itt igazán a fák metszésének ideje, ám van, aki úgy véli: nincs oly hideg, hogy ne lehessen elvégezni ezt a munkát. így van ezzel a lakiteleki Halutka István is, akit több helyre is hívnak, hogy metssze meg a gyümölcsfákat, amikor kicsit enyhébb aZ idő. FOTÓ! SZ. T. Százmillióig a megyei hivatal dönt A családi gazdálkodás támogatásáról külön kormányrendelet intézkedik majd Kétszáz milliárd forint jut az idei költség- vetésből az agrárágazat támogatására. Az FVM ez irányú rendelete január 1-jén hatályba lépett. Tegnapi lapszámunkban az alap tudnivalókon kívül főként a kérelem alapján elnyerhető formákkal foglalkoztunk, ma a pályázat útján megkapható támogatási formák állnak cikkünk középpontjában. Agrártámogatások 2. _______ M ég a kérelem alapján járó támogatási formák közé tartozik a méhészet segítése - tudtuk meg Madari Jenőtől, a megyei FVM-hivatal vezetőjétől. Családonként 1500, az új méhanyák beállításához pedig darabonként 850 forintra jogosultak azok a méhészek, akik a rendelet előírásainak megfelelnek. Ugyancsak támogatást élvez az állati szaporítóanyag szakszerű felhasználása, az inszeminálás. Szintén kérelem alapján nyerhetők el az agrárfinanszírozási támogatások. Ezek a mezőgazdasági termeléshez felvett, éven belüli vagy éven túli lejáratú hitelek törlesztéséhez nyújtott kamattámogatások. A kamattámogatás mértéke a jegybanki alapkamat 40 százaléka. Az éven belüli lejárattal igénybe vett hitel kamattámogatásához kukorica, búza, árpa és rozs termesztése esetén még állami kezességvállalás is társul. A kérelemre megkapható termelési támogatások között szerepel a rendeletben a szaktanácsadás, az egyes termékek beszerzését, értékesítését végző, illetőleg a szolgáltatást nyújtó szövetkezések és egyéb gazdálkodó szervezetek támogatása is. Úgyszintén a gazdálkodás kockázatát csökkentő támogatás, amely közismerten a mezőgazdasági biztosításokhoz nyújtott 30 százalékos mértékű állami hozzájárulást jelenti. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapható állami támogatások másik csoportját pályázatok útján nyerhetik el a gazdálkodók. Ilyen az agrárgazdasági beruházások támogatása. E körön belül kiemelésre érdemes az egyes mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati rendeltetésű, új építési jellegű beruházások megvalósításának, valamint a már meglévő épületek, építmények technológiai korszerűsítéssel is járó átalakításának, felújításának támogatása. Itt kell megemlíteni a zöldség- és gyümölcságazat építési beruházásainak támogatását is. A támogatás mértéke ezen pályázatos támogatások esetében az áfa nélküli beruházási költség 25 százaléka. Ültetvények (pl. szőlő) telepítéséhez szintén pályázattal lehet támogatást kapni. Ennek mértéke az áfa nélküli beruházási költség 50 százaléka. A fenti esetekben, ha a beruházás hitel- felvétellel történik, kamattámogatás is elnyerhető, melynek mértéke a jegybanki alapkamat 40 százaléka. (A jegybanki alapkamat jelenleg 9 százalék, vagyis a kamat- támogatás 3,6 százalékot jelent.) Újdonság ebben az évben - hallottuk Madari Jenőtől -, hogy az építési jellegű beruházások esetében 100 millió forintos értékig az FVM megyei hivatalának vezetője dönt a támogatásról - a helyi agrárfejlesztési bizottság javaslata alapján. Százmillió feletti értéknél a döntés joga a minisztériumé. Ültetvénytelepítés esetén a meghatározott megyei keretösszeg erejéig szintén az FVM megyei hivatala dönt a támogatásról. PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSOK 2002-BEN Jogcím A támogatás mértéke Építési beruházás: áfa nélküli költség 25%-a Ültetvénytelepítés: áfa nélküli költség 50Va Vízkárelháritás: áfa nélküli költség 40%-a Gépvásárlás: (kérelem) Forrás: megyei FVM-hivatal áfa nélküli költség 25%-áig A beruházási támogatások közt szerepel, de nem pályázat, hanem kérelem útján igényelhető a mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásának támogatása. Az FVM által kibocsátott gépkatalógusban található gépekre az áfa-mentes érték 25 százalékáig igényelhető támogatás, ha a termelő megfelel a rendeletben felsorolt föltételeknek. E formánál figyelembe kell venni, hogy a megítélt támogatást a vásárlási engedély kiadásától számított 60 napon belül igényelni kell az adóhatóságtól. A 2000-ben elkezdett vízkár-elhárítási program idén is folytatódik. Vízgazdálkodási társulatok, önkormányzatok, gazdálkodók kaphatnak támogatást a kezelésükben lévő külterületi belvízelvezető csatorna- rendszer felújításához, beruházásához. Továbbra is támogatott - pályázatos úton - az öntözésfejlesztés, ami az öntözéssel kapcsolatos építési és gépi beruházásokra vonatkozik. A támogatás mértéke: az áfa nélküli költség 40 százaléka. A rendelet tartalmazza a piacrajutást elősegítő támogatási formákat is. Mint az FVM megyei hivatalának vezetője elmondta: külön hangsúlyt kapott az agrármarketing támogatása, az élelmiszer-biztonsági rendszer kidolgozásának és bevezetésének támogatása, az állati eredetű hulladékok ártalmatlanítási költségeinek támogatása, az élő hal piacra jutásának segítése, valamint a mangalica sertés értékesítésének támogatása. Normatív alapú támogatást ad az állam az erdőtelepítéshez, -felújításhoz, -kárelhárításhoz. E támogatási forma kezelése az Állami Erdészeti Szolgálat hatáskörébe tartozik. (E témával majd külön cikkben foglalkozunk a későbbiekben.) Az eddigiekben felsorolt támogatási lehetőségeket veszik igénybe leginkább a gazdálkodók. A 2002-es keretösszeg mintegy 80 százaléka ezek útján jut el a mezőgazdaságba. A rendszer feladata természetesen a mezőgazdasági oktatás, kutatás, a biológiai alapok fenntartásának támogatása is. A termelés-nyilvántartási rendszerek továbbfejlesztését szintén támogatja az állam - tekintettel a reménybeli EÚ- csatlakozásra. Mint tegnapi cikkünkben említettük: a családi gazdaságok támogatásával szintén foglalkozik a 102/2001. (XII. 16.) számú FVM-rendelet, de annak részleteit külön kormányrendelet foglalja majd magába. Természetesen a családi gazdaságok a fentebb ismertetett agrártámogatásokat is igénybe vehetik. A rövidesen megjelenő jogszabály a családi gazdálkodás fogalomkörét, feltételeit határozza majd meg, és megnevezi azokat a külön támogatási forrásokat, amelyek a családi gazdálkodók rendelkezésére állnak. Madari Jenő arról tájékoztatott, hogy a 2002-es agrártámogatási rendszernek a termelőkkel való megismertetése a falugazdász-hálózat egyik fő feladata. Ezért a gazdálkodóknak érdemes folyamatos kapcsolatot fenntartani a falugazdászokkal. Tőlük tudhatják meg a többi közt a határidőket, hogy meddig kell benyújtani a kérelmeket és a pályázatokat a támogatások elnyeréséhez. Vegyenek részt a majdan megtartandó fórumokon is, hogy megismerjék a támogatási lehetőségeket és élhessenek velük! A. TÓTH SÁNDOR Nem vallanak igazat a lányok? ________Kecskemét A védelem cáfolja a rendőrség állításait. Álláspontja szerint a gyanúsított nem őrzött lányokat és senkit sem kénysze- rített prostitúcióra. A nyomozók viszont továbbra is kötik az ebet a karóhoz. Szilveszter hajnalán kommandósok törtek be egy hírős városi családi házba, ahol öt lányt és a 41 éves K. Gy.-t, a szolnoki és a kecskeméti éjszakai élet ismert alakját találták. A beavatkozó egység egy 18 esztendős lány feljelentése nyomán lendült akcióba. Az ifjú hölgy azt vallotta a rendőrségen, hogy egy „Csíkom" becenevű, szolnoki férfi három hete megvásárolta őt 250 ezer forintért. Több hasonló sorsú lánnyal együtt fogva tartották, s reggelente kiszállították őket a főútvonalakra, ahol prostituáltként kellett pénzt keresniük. A rendőrök szerint a lakásban talált lányok is igazolták a feljelentést tevő hölgy információit. Az előzetes letartóztatásba helyezett K. Gy. jogi képviselője viszont cáfolta a rendőrség állításait. Dr. Horváth Ákos lapunknak elmondta: a tényállás valójában egyrendbeli emberkereskedelem. - Fogva tartással és kényszerítéssel nem is gyanúsították meg védencünket - nyilatkozta. - K. Gy. pedig az első perctől kezdve visszautasítja a fenti vádakat. Ferenczi László, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője nem osztja a jogi képviselő álláspontját. A Petőfi Népe érdeklődésére közölte: több lány is azt vallotta, hogy K. Gy. megvásárolta őket, s prostituáltként kel- lett pénzt keresniük, rajnai attila _______Megkérdeztük olvasóinkat________________________ M it tenne az orwadászat ellen? Kis Imre (Kecskemét):- Előttem az orvvadászok nemcsak a Btk.- ban foglaltak szerint bűnösök a cselekedetükért. Sajnos nem létezik olyan törvényi szabályozás, amely tiltani képes az értelmetlen természetrombolást. Azt is tudjuk, hogy az idegen orvvadászok nem egyedül dolgoznak, a terep is ismeretlen számukra. Keressük meg tehát azokat a személyeket, akik „hivatásuk” végzése során kapcsolatba kerülhetnek ezekkel az egyénekkel! Majd szembesítsük őket a kérdéssel: hogyan lehetséges eredményesen gyilkolni így a környezetet? Mészáros Károly (Kalocsa):- Áz orvvadászatot megakadályozni csak akkor lehetne, ha a vadászterületeken jogosan tartózkodó személyeknek - például a sportvadászoknak - több jogosítványuk lenne. Legalább ahhoz legyen joga a saját területén tartózkodó sportvadásznak, hogy a számára gyanús személyeket elszámoltassa. Mindenképpen szigorúbban büntetném az orvvadászatot, mint jelenleg, s nemcsak pénzbüntetés kiszabásával. Ugyanakkor a tettenérés és az orvvadászat bizonyítása is igen nehéz, tehát a megelőzésre kellene a hangsúlyt helyezni. Vajda László (Baja):- Ha jól tudom, hivatásos vadászok is segédkeztek az orvvadászoknak abban, hogy lemészárolják a védett madarakat. Bigott természetvédő vagyok. Én ezt az oktalan pusztítást súlyos bűncselekménynek tekintem. Ha rajtam múlna, elkoboznám az orvvadászok és segítőik fegyvereit, bevonnám az engedélyüket és azután állítanám őket bíróság elé. Remélem, a hatóságok példaértékű, elrettentő erejű büntetésben részesítik az elkövetőket. A jövőben minden egyéb orvvadászat esetében gyorsított eljárással kellenej'télkezni. ■ Ne játsszunk az életünkkel! Akárhol és akármikor nem lehet jégre menni Dunai Vízirendészet Megjelent az egybefüggő, de még vékony jégtakaró a Duna lassúbb folyású mellékvizein. A gyorsabb mellékvizeken és a főmederben egyre nagyobb mértékű a jégzajlás. Ahogy nyáron, a strandszezonban, úgy - sajnos - télen is követel áldozatokat a víz. Jó lenne, ha ezen a télen kevesebb lenne a baleset, a tragédia. A Dunai Vízirendészet is ezért hívja fel most olvasóink figyelmét néhány fontos szabályra. Szabadvizek jegére csak akkor szabad rámenni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A gyakorlati tapasztalatok alapján akkor tekinthető kellő szilárdságúnak az állóvíz jege, ha annak vastagsága eléri a 10 centit. Még ez esetben is tilos ugyanakkor az állóvizek jegén tartózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között. Sosem szabad a jégre menni járművel. Nem szabad a jégen lenni a kikötők és a veszteglőhelyek területén. Tilos a jégre menni a folyókon! A jég teherbírását csökkentheti egyébként a fenékről előtörő forrás, a csatornabekötés, az áradás-apadás által kialakított jégmozgás, valamint a felmelegedés, ami a jégréteget elvékonyítja. Folyóvizeken jellemző, hogy a már beállt jégmezőre újabb táblák torlódnak. Ezek nem biztonságosak, rajtuk közlekedni életveszélyes és tilos! A folyóvizek jég alatti vízszintválto- zásai jégmozgást idéznek elő. Apadáskor látszólag még szilárd a jég, ám mégis számítani kell a beroppaná- sára. Több napon át tartó melegebb idő hatására a felület mosódik, a jégvastagság csökken, így a sportolás veszélyes. Nagyobb jégfelületeken nagy veszélyeket rejthet a friss hó, mert a jég tényleges állapotát nem lehet időben felismerni. Ezeken a területeken különösen éjszaka veszélyes tartózkodni. PN-INFORMÁCIÓ i