Petőfi Népe, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Január 10., csütörtök Nézőpont A, Tóth Sándor ________ L egyen sík vagy hegyes-dombos Az erdő olyan a tájon, mint az ember fején a haj. Tudom, nem túl eredeti a hasonlatom, de én ennél jobban nem tudom magasztalni az erdőt. Mert bár mostanában dívik a lekopaszított (férfi)fej, azért nekem az emberi arc hajjal körítve szép. Miként a táj erdővel, legyen az sík vidék vagy hegyes-dombos. Számomra az erdő korona a tájon. Talán legerősebb jelképe a természetnek, amely minden tavaszon megújul, telente csattogjon bár benne a baltások hada. Sajnos nem kapja meg az erdő az emberektől azt a megbecsülést, amelyet meg­érdemelne. Engedély nélkül, barbár módon, illegálisan irtják, akik csak a könnyű hasznot látják benne. Mások az erdőbe viszik a házi szemetjüket nejlonzsákban. Én az ilyeneket pellengérre állítanám, táblát akasztva a nyakukba: „BÁNTOTTAM A TERMÉSZETET”. Elismerést érdemelnek a hazai erdősítési törekvések. A távlati cél az, hogy az ország területének negyedét borítsa erdő. A telepítés egyik súlyponti területe a Dél-Alföld. Tavaly az egész országban ül­tetett erdő 28 százalékát régiónkban telepítették, ennek is a döntő részét megyénkben. Ez perspektívában tisztább levegőt, egészsége­sebb életkörülményeket jelent, és több lehetőséget a kellemes kikap­csolódásra a természetben. No és persze gazdasági hasznot az erdő- gazdálkodóknak. Jó lenne a későbbi, reménye­ink szerint boldogabb generá­ciókra egészséges környezetet hagynunk, sok erdővel. Ebben minden egyes embert felelős­ség terhel. Émlékszem, a rend­szerváltozás után a fejlett nyu­gat azzal jelentkezett legelő­ször is megyénkben, hogy suttyomban környezetre ártalmas folyadékot csempészett ide, igény­be véve egy élelmes itteni „vállalkozó” szolgálatait. Otthon náluk büntetik, ha olaj csöpög ki az útra az autóból. A keleti „bennszülöt­tek” érdekei nem számítanak. Telente csattogjon bár a baltások hada Ez utóbbi gondolatot folytatni lehetne az olasz vadászok orszá­gunkban elkövetett, természet elleni bűntetteivel. Sajnos úgy tűnik, ők is találtak maguknak honfitársaink közt olyanokat, akik nem lát­nak messzebbre a személyes napi érdeküknél: a baksisnál. Remé­lem, ha majd tisztázódnak ezek az ügyek, a „madarászok” megkap­ják a magukét. De vissza az erdőhöz! Csak el kell ültetni, aztán már nő magától - mondta egy erdész barátom. PUSZTAI JÉGHOKI. Ez a négylábú nem mondhatja gazdájáról, hogy kutyába se nézi. A kis házőrző nagyon is megfelelő partner egy kis játékra. Csak néha ne szaladna el a koronggal! fotó: b. r. Választási visszaéléstől tartanak a szocialisták Kecskemét Bács-Kiskun megye az a térség, ahol a mezőgazdaság összes problémája megtalálható. Konk­rét programunk van az agrár- szektor helyzetének javítására. Erről a munkaadókkal, az érdek- képviseleti szervekkel, a munka- vállalókkal is egyeztettünk - mondotta Horn Gyula, az MSZP egykori miniszterelnöke egy teg­napi, kecskeméti sajtótájékozta­tón. - Fontos megye Bács-Kiskun számunkra, jobb eredményeket akarunk elérni a választásokon, mint négy éve - mondotta a ven­dég. Majd hozzátette: a térség több településére is ellátogat a napokban. Pénteken délelőtt Márfai Péter megyei elnökkel Izsákon, délután Akasztón, Csengődön s Kiskőrösön is talál­kozik a helyiekkel. A politikus kérdésre válaszol­va megjegyezte: a párt nemzet­közi szervezetekhez fordul, ha sem Pintér Sándor belügyminisz­tertől, sem Orbán Viktor minisz­terelnöktől nem kap érdemi vá­laszt a nemzetközi megfigyelők meghívására vonatkozó indítvá­nyukra. Horn megjegyezte, hogy a megelőző két parlamenti válasz­tás előtt az akkori kormányok hivatalosan is meghívták a kül­földi megfigyelőket a választások előkészítésének, a kampánynak és a választások tisztaságának az ellenőrzésére. Majd kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a szocialisták választási visszaélé­sektől tartanak. A politikus az Országos Választási Bizottság „puccsszerű lecserélése” miatt is lát okot aggodalomra. Csúcsévet zárt a megyei bíróság Dr. Bodóczky László második kinevezési ciklusában vezeti a Bács-Kiskun Megyei Bíróságot. Bár több évtizedes tapaszta­lattal rendelkező bíró, a rendszerváltást követően neki is meg kellett küzdenie az új kor kihívásaival: a perek hirtelen meg­növekedett számával és egy vezetőnél nélkülözhetetlen menedzselési, kapcso­lattartási feladatokkal. A nehézségek el­lenére örömmel végzi munkáját. ________Bács-Kiskun________________- Ügyforgalom szempontjából milyen évet tudhatnak maguk mögött a megyei bírósá­gok?- Az előző évekhez képest tavaly jelentő­sen megnőtt a polgári ügyérkezések száma, és ez miatt természetesen a befejezetlen perekből is több lett, mint a kétezredik esz­tendőben.- Általános tendencia volt az elmúlt tíz évben a bírósági perek számának növekedé­se, vagy csupán a tavalyi esztendőre volt jel­lemző a megsokasodott ügyérkezés?- A rendszerváltást követően a perek ter­mészetesen az ország valamennyi bíróságán megszaporodtak. A gyors növekedés 1994- 95-ben érte el a legmagasabb ügyérkezési számokat, majd onnantól kezdve a stagná­lás volt jellemző a bíróságok perforgalmára. Egyébként a tavalyi év nem hozott a megyé­ben radikálisan magas ügyérkezési számot, csupán figyelemreméltó, hogy az elmúlt évben átlagosan nyolc százalékkal emelked­tek a peres eljárások.- Egyforma arányú ez a növekedés a pol­gári- és a büntetőszakban, valamint a mun­kaügyi perekben?- A szerződéses kapcsolatrendszerekből adódó viták miatt a polgári perek számai erőteljesen növekszenek, míg a büntető­ügyekben csökkenő tendencia vette kezde­tét. Az eljárásoknak a negyven százalékát a szabálysértési eljárások teszik ki, amelyek tavaly mintegy ötven százalékkal emelked­tek, és így meghaladták a büntetőügyek érkezési számait. A munkaügyi bíróságok ügyforgalma tíz százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ezen a területen a növeke­dés főként a tűzoltók pótlékáért indított ke­resetek miatt következett be, de igen jelen­tős volt a társadalombiztosítási perek szá­ma is.- Megfelelőek-e a személyi körülmények a növekvő perszámokhoz viszonyítva?- Sajnos ebben nem voltunk túl szeren­csések a tavalyi évben. Bács-Kiskun megyé­ben százhúsz bíró van. Ebből nyolc mun­katársunk egész évben hiányzott gyes és nyugdíjazás miatt. Két bírót pedig lényegé­ben egész évben nélkülöznünk kellett, mert munkájuk a múlt év legnagyobb ügyére, a Stadler- és a Murányi-per letárgyalására koncentrálódott. A polgári perekben egyéb­ként kiemelkedően teljesítettünk, a cégbí­róságunk munkája pedig országosan is a legjobbnak mondható. Egyedül a felszámo­lásos ügyek aránya nem alakult túl kedve­zően, ez azonban a megye speciális mező- gazdasági jellegéből adódik. Több mint hét­száz gazdálkodó profilú céggel szemben folyik végrehajtási eljárásunk.- Az egyetemek szinte ontják a jogi képe­sítésű pályakezdőket. A bírói hivatás ennek ellenére mégsem oly divatos. Pedig az után­pótlás könnyíthetne a bíróságok leterhelt­ségén.- Kétségtelen, hogy a bírói pálya nem olyan népszerű, mint az ügyvédi, de azért az utánpótlás terén nincsenek gondjaink. A hiányzó, nyugdíjazásukat megkezdett bí­rói státusok betöltése a benyújtott álláspá­lyázatok elbírálása miatt zajlik hosszadal- masan, ugyanis ez egy több hónapot igény­be vevő folyamat. A megyéből tavaly nyug­díjba ment bírók álláshelyeit ebben az év­ben fogják betölteni.- Az EU-s jogharmonizációval kapcsola­tos akkreditációs folyamatokat miként telje­sítik a megyei bíróságok?- Ezen a területen a bíróságainknak nin­csen lemaradásuk, az EU-tanfolyamok fo­lyamatos zajlanak, ráadásul regionális szin­ten is mi vagyunk kijelölve a fogalmazók továbbképzéseinek lebonyolítására.- Infrastruktúrában is közelednek már az európai bíróságok színvonalához?- A tavalyi évben itt is nagyot léptünk elő­re. A számítógépes lefedettségünk nyolc­vanszázalékos, új jogtiszta szoftverekkel va­gyunk felszerelve. Ettől az évtől pedig már a statisztikai adatainkat is számítógépen tá­roljuk. Az idén megkezdődnek a tárgyaló­DR. BODÓCZKY LÁSZLÓ 1938-ban született Mezőko- vácsházán. 1962-ben egyetemi diplomát szerzett. 1980-tól bí­ró a Bács-Kiskun Megyei Bíró­ságon. 1990-92-ig és 1996-tól napjainkig a Bács-Kiskun Me­gyei Bíróság elnöke. 1962-től a Bács-Kiskun Megyei Úszószövetség elnöke. 1991-től a Bács-Kiskun Megyei Sportszövetségek Ta­nácsának elnöke. Nős, három gyermeke és hat unokája van. termek felújításai, ami miatt előre is a türel­mét kérjük minden ügyfelünknek.- A bérfejlesztés évek óta nem a bírók ál­tal elvárt mértékben növekszik. Az idei eme­lés mértéke mekkora lesz?- Az előirányzat nem változott. A bírók is az általános állami béremelkedésben ré­szesülnek.- Az ügymenetek gyorsításával sikerül-e valamelyest csökkenteni a leterheltségükön?- Természetesen. Minden olyan esetben, amikor a törvény erre lehetőséget ad, igyek­szünk élni azokkal az eljárási módokkal, amelyek gyorsítják az ügymeneteket. Ezek­ben az ügyészség jó partnernek bizonyult. Kezdeményezésükre egyre többet alkal­mazzuk a bíróság elé állítást, amelyben az elkövetés napját követően tizenöt napon be­lül jogerős ítéletet hoz a bíróság. A törvény lehetőséget ad a vádlott távollétében törté­nő ítélethozatalra is, de születtek tavaly olyan ítéleteink is, amelyek során a vádlott lemondott a tárgyalás jogáról.- Ezeknél a gyorsított büntetőeljárásoknál a közvélemény általában nem a rövid idő alatt meghozott ítéletre, hanem az enyhe büntetési tétel kiszabása miatt kapja fel a fejét.- Erre szokták azt mondani, hogy valami­ért valamit. Egyébként a súlyosabb bünteté­si tételek kiszabására alkalmas büntető­ügyek gyorsított eljárásban történő tárgya­lására a törvény nem ad lehetőséget. Azok­ban a perekben, amelyekben viszont szük­ségeltetett, komoly tartalmú szabadság- vesztéseket szabtunk ki. RAJNAI ATTILA A képviselő lakáscseréje Miért lakik szociális bérlakásban dr. Horváth Zsolt? Kecskemét Az egyik kereskedelmi televí­zióban és néhány internetes újságban a figyelem közép­pontjába került dr. Horváth Zsolt lakáscseréje. A kecskeméti országgyűlési képviselő a Luther-palotában bérelt 47 négyzetméteres, két­szobás lakását - pályáztatás nélkül - 114 négyzetméteres kétszobásra cserélte ugyanott, s a cserére irányuló kérelmében az önkormányzat felé megem­lítette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkári státusába került. Olvasóinkra bízzuk annak megítélését, hogy ez helyénva­ló-e, de természetesen közöljük dr. Horváth Zsolt lapunknak adott nyilatkozatát. Az ügy jogi hátterének ismertetésében szak­értőnkre hagyatkozunk, mivel dr. Peredi Katalin jegyzőt teg­nap nem tudtuk elérni.- A körülményeimre hivat­kozva kértem a lakáscserét. A kérelemnek jogilag nem képez­te indoklását az államtitkári státusom, amit csak megemlí­tettem. A körülményeim pedig indokolták a cserét, mivel meg­nősültem, s gyermeket vártunk. Én 1999 szeptemberében sze­reztem arról tudomást, hogy a lakás bérlője el kíván költöz­ni, s 2000 augusztusában köl­töztem be. Nem tehetek róla, hogy szociális bérlakásban la­kom, szívesen fizetnék maga­sabb lakbért is. Már a 47 négyzetméteres la­kásomat szerettem volna meg­venni vagy elcserélni, de rajtam kívül álló okból meg nem vehet­tem, cseretársat pedig nem ta­láltam. Mivel szűkösen voltunk, valamit tennem kellett - mond­ta dr. Horváth Zsolt. A jogi alaphelyzet általában az - mondja szakértőnk -, hogy a megüresedő önkormányzati lakás bérlőjét pályázat útján kell kijelölni. Dr. Horváth Zsolt esetében azonban történhetett jogszerűen a nagyobb lakásra való bérlőkijelölés pályáztatás nélkül is, mivel a képviselő egy másik lakást leadott, amelyben megszűnt a bérleti jogviszonya. Az önkormányzat helyi rende­letében foglaltak miatt azonban itt jelentősége van a 2000. janu­ár 15-i dátumnak is. Eddig az időpontig kellett a polgármesternek az éves lakás­hasznosítási javaslatot jóváha­gyásra terjeszteni a lakásügyi bizottság elé, s ebben - ha tudo­mása van róla - jelezni egy ön- kormányzati bérlakás várható megüresedését. Ha ez így törté­nik, akkor a polgármester a vár­hatóan megüresedő bérlakást a jogszabály szerint köteles pá­lyázaton meghirdetni. Dr. Katona László, az önkor­mányzat Vagyongazdálkodási és Lakásügyi Bizottságának el­nöke kérdésünkre úgy nyilatko­zott, hogy emlékezete szerint bizottsága ilyen lakáshasznosí­tási javaslatot sem 2000-ben, sem 2001-ben nem látott, így jóvá sem hagyhatott. Az ügyre visszatérünk. BÁLÁI F. ISTVÁN Késsel támadt rá a férjére Súlyosabb sérülést is okozhatott volna a szúrás ________Kecskemét________ D ühében késsel támadt férjé­re kedden reggel egy kecske­méti nő. A 35 éves F. É. egy családi veszekedés közben megszúrta a férfit. F. É. és férje között évek óta rossz már a kapcsolat. Olyany- nyira, hogy két gyermeküket, egy kisfiút és egy kislányt a bí­róság az apának ítélte. Á hölgy december 29-én kapott egy ha­tározatot, aminek értelmében el kell hagynia a lakást, amiben férjével és a gyerekekkel él. A vita és utána a veszekedés feltehetően emiatt robbant ki aznap reggel. A pár annyira összeveszett, hogy a nő egy 15 centiméter pengehosszúságú késsel megszúrta a férfit - tud­tuk meg Hortobágyi István őr­nagytól, a megyei rendőr-főka­pitányság szóvivőjétől. A férfi a jobb alkarján sérült meg. A hi­vatalos rendőrségi tájékoztatás szerint komolyabb is lehetett volna a baj. Az orvos szakértői vélemény szerint ugyanis csak a véletlenen múlott, hogy nem lett súlyosabb a sérülés. A kecs­keméti rendőrkapitányság őri­zetbe vette F. É.-t súlyos testi sértés bűntett kísérletének ala­pos gyanúja miatt. A férfi köny- nyű sérüléssel megúszta a csa­ládi vitát. TUDÓSÍTÓNKTÓL Tanszerbörze Kiskunhalas Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Kalamáris tanszerbörzét a halasi Felsővárosi iskolában. Több mint három tucat forgal­mazót várnak a január 11-12-én sorra kerülő börzére. Tavaly másfél ezer látogatója volt a ki­állításnak. A Felsővárosi iskolá­ban ezúttal is ott lesz az összes jelentősebb hazai előállító és forgalmazó. Az ország legjelen­tősebb vidéki tanszerkiállítá­sának megnyitójára pénteken 14 órakor kerül sor. A megnyi­tót követően szakmai előadáso­kat hallgathatnak meg az érdek­lődők. A díjtalanul megtekint­hető börze szombaton 8-12 óra között tart nyitva. A kiállításon kedvezményes árusításokat is tartanak. ■ Több segély PÁLMONOSTORA Emelni kell a temetési segély összegét - vélte a legtöbb kép­viselő a legutóbbi testületi ülé­sen Pálmonostorán. Elhang­zott: manapság egy átlagos te­metés legalább 100 ezer forint­ba kerül. Ehhez képest pedig rendkívül alacsony az eddig nyújtott támogatás összege, a 6 ezer forint. Ugyancsak a leg­utóbbi testületi ülésen hang­zott el az átmeneti segélyek elosztásáról szóló beszámoló. A támogatást tavaly olyan csa­ládoknak ítélték oda, ame­lyek rossz anyagi helyzetben vannak, illetve létfenntartásuk veszélybe került. A segélyek nyújtásáról a szociális törvény lehetőségeivel élve, a képvi­selők döntése alapján átruhá­zott hatáskörben a település polgármestere döntött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom