Petőfi Népe, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-24 / 299. szám
2001. december 24., hétfő Isten országa nem e világból való... Beszélgetés dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsekkel az ünnep alkalmából Karácsony van. Ilyenkor, egy kicsit elcsendesedik a máskor oly zajos és zavaros világ. Sokan ébrednek rá: az anyagiak mellett más értékek is léteznek. Sok múlik ilyenkor a papokon, lelkészeken, hiszen gyakran olyanokhoz is kell szólniuk, akik az év többi napján távol maradnak az oltártól. A karácsonyi készülődés perceiben kértünk interjút dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti met- ropolitától, aki ma éjfélkor az ország nyilvánossága előtt tesz tanúbizonyságot a szeretet Istenéről (az MTV 1 a kalocsai főszékesegyházból közvetíti az éjféli misét). A szeretet országa- Kis hittanosként azt tanultuk Marosi püspök úr óráin, hogy kemény háború dúl a lelkekért, a lelkűnkért. Vannak a sátánnak is csapatai. Velük szemben pedig a jó lelkek, az angyalok harcolnak. Ön szerint az idei karácsonyon hogy’ áll ez a nagy csata?- Ezt csak a Jóisten tudja. Valóban valljuk, hogy a jóságnak is van szellemi erőforrása, és a gonoszságnak is. Az utóbbit a keresztény - de zsidó is, és a mozlun is - valamiképpen a gonosz lélek kel azonosítja. Mindenkinek lehet tapasztalata erről. Ki az, aki nem érzi saját lelkében, gondolkodásában ezt a viaskodást? Aki nagyon reálisan nézi a maga életét, az tudja, hogy sokszor erősebb bennünk a rossz, de tudjuk, hogy van esélyünk az újrakezdéshez...- A kereszténység története kétezer éves. Nem tartja botrányosnak, hogy annyi imádság, Istennek tetsző áldozat ellenére az emberiség ugyanúgy pusztítja egymást, mint Krisztus születése korában?- Sokan kérdezik és joggal: hol az Isten, ha semmi sem változott kedvezően? Sőt egyre rosszabb lesz a helyzet a világban. Én nem vagyok ennyire pesszimista. Adódhat a változatlanság negatív érzete abból is, hogy a tömegkommunikáció segítségével óráról órára tudjuk, hogy mi történik Ausztráliában, Afrikában vagy bárhol. Ha pedig nézzük a vezető híreket, azok mindig terrorcselekményekkel, háborúságokkal, katasztrófákkal kezdődnek. Úgyhogy teljesen az az érzete a mai embernek, hogy ez a sátán világa. Pedig nem így van.- Advent kezdetén, Krisztus király vasárnapján, felcsendül templomainkban a katolikus himnusz: Krisztus győz, Krisztus uralkodik. Hol van ez a királyság? Hol a Szeretet országa?- Már Pilátusnak megmondta Jézus: az én országom nem e világból való. Következésképpen az a hatalom, amiről a Mester beszélt- és amiről mi éneklünk -, nem ugyanaz, mijit amikor emberi értelemben szólunk az uralkodásról. Az ember hatalmához fegyver és a jog kényszerítő ereje kell. Ha a lélek crszága úgy épült volna föl, mint a római birodalom vagy az athéni demokrácia, akkor ugyanarra a sorsra jutott volna, mint a többi. Isten országa pedig létezik. Karácsonykor talán tisztábban érezzük ezt, mint máskor, mert az egy szellemi-lelki erőtér. Mindig megvalósul ott, ahol jó emberek élnek. A menekültek karácsonya- Mennyire eredményes az egyházi misszió a kisebbségek, a szegények és az üldözöttek ügyében? Ön volt az egyik főszereplője az év kaA felvételünkön Dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek ünnepi szertartást celebrál. locsai botrányának. Amikor az érseki város lakossága tüntetést szervezett, hogy oda jöttmenteket ne vigyenek. Hogy élte át ezeket a napokat?- Rómában voltam, amikor kipattant az ügy. De ahogy hazajöttem - kezdettől -, evangéliumi elvekről beszéltünk. Ha már így van, hogy vannak menekültek, akkor azokat emberségesen keli fogadni. Nem igaz, hogy minden kalocsai polgár akarta a tiltakozást és a tüntetést. Volt, akinek lelkiismereti gondot okozott a kérdés, és csendben amellett döntött, hogy nem írja alá a visszautasító ívet. Ez az evangélium törvényszerűsége. Az indulatok mindig hangosak, látványosak, de a jótettek mindig csendesek. ’ -... és most éppen az érseki palota szomszédságában élik mindennapjaikat a menekültek. Milyen lesz a karácsonyuk?- Bár ők jobbára mozlim mohamedán vallásúak, kapcsolatunk egyre erősödik. Jártam már náluk a múlt héten és korábban is. Valamit megsejtettek ők is abból, hogy mi szeretettel fogadjuk őket. Persze egy menekült élete egészen más, mint aki saját hazájában élhet. így a mostani ünnepi találkozás új tartalmakat hordoz. Kiderült: a szeretet számunkra egy közös nyelv, amit társadalomban és vallásokon kí- vül-belül mindenütt érteni lehet.- Az ünnepek összehozzák az embereket. Ilyenkor azok is elmennek a templomba, akik nem gyakorolják a vallásukat. Az egyház föl tud készülni ezekre a feladatokra?- Még a legkisebb falucskában is van karácsonyi istentisztelet. Azért használom e szót - azért nem mondtam misét -, mert ahova nem tudunk fölszentelt papot adni, oda diakónust vagy egy fölkészült munkatársat küldünk. Persze igyekeznek a plébánosok legalább egy karácsonyi misében összegyűjteni a híveket. Intézmény és küldetés- Hogyan alakul át az egyház mint intézmény? Egy új világban élünk, a kommunikációs társadalomban. Időnként úgy érzi az ember, hogy az katolikus egyház nem lép. Túl óvatos.- Az egyház nem olyan öreg, hogy ne akarna változni, de nem olyan fiatal, hogy azonnal reagálna a világ minden rezdülésére. Vegyük úgy: a katolikus egyház egy tengerjáró hajó. Nyilván, hogy egy kis kielboottal könnyebben lehet megfordulni a vízen, mint egy nagy monstrummal, de egy ilyen nagy hajó, ha csak egy kicsit is fordul, óriási változást eredményez. AII. Vatikáni Zsinaton például valami ilyen csoda történt. A templomban vár a család- Engedjen meg egy személyes kérdést. Önnek van-e, lehet-e magánélete? Nyílik lehetősége, hogy eltávolodjon a megszokott szolgálattól, lelkileg töltekezzen?- Azt hiszem, a legintimebb magánéleti dolog mindenki életében, ha szívből imádkozik. Mert akkor olyasmit is kimond, amit talán még a legjobb barátjának vagy a házastársának sem mer kimondani. És ezt az intimitást egy érseknek is módja van megtalálni. Én is próbálok elvonulni és kapcsolatot teremteni az én Istenemmel.- A családjával, a szüleivel ta- lálkozik-e?- Nagyon szeretem a szüléimét, de ők azt már káplán koromban tudomásul vették, hogy a pap karácsonykor, húsvétkor, a nagy ünnepek idején nem otthon tartózkodik, hanem ott van, ahol az ő népe van. Minket a templomban vár a családunk. Mert az életünket erre a feladatra áldoztuk. Megtisztelő boldog szolgálat ez. Jézus szava igaz: Nagyobb boldogság adni, mint kapni, farkas p. József Emlékezés egy régi karácsonyra Felejthetetlen élményként emlegetik a ma 60 éven felüliek a gyermekkori karácsonyokat. Hangulatosak, meghittek voltak azok az ünnepek, akár faluhelyen, akár városi polgári családban teltek az örömteli órák. A mai bácskai karácsonyok hangulatában mára keveset őriztek meg a békebeliekből - mondják az idősek. Nem tudunk kiszállni a mókuskerékből. Az adventi várakozásban nem lelünk örömet, megnyugvást. Esténként gyertyát kellene gyújtani, felidézni a közösen töltött szép pillanatokat. El kellene látogatni a nagyszülőkhöz, vagy vendégül látni őket, közösen fellapozni a régi fényképalbumokat, hogy a hangulat örökre bevésődjön a gyermekek emlékezetébe, hogy legyen mit átörökíteni. Mert bizony van mit rátestálnunk, ha másra nem, az unokákra. Piukovics Gábor gazda így emlékezik az egykori mátételki karácsonyokra:- Eleinte a tiszta szobát megterítették szalmával, hiszen a kis Jézus is szalmán feküdt a jászolban. Szenteste a betlehemeseket ide hívták be. Oda elepedett a ház népe köréjük és figyelte az előadást. A szereplők kolomppal jártak házról házra, bebocsátást kérve. Ajándékuk egy-egy szaloncukor volt. Később, amikor már módosabbak voltunk, a szalmát és egy- egy köteg szénát szakajtóba tettük és az ünnepi asztal alá helyeztük. Almát, búzát, kukoricát és mindenféle terményt raktunk a szakajtóba, majd az ünnepek után az egészet az állatok elé szórtuk a jászolba. Az asztalra fehér abrosz került, arra terítettek két-három napra. Volt ott dió, alma, mogyoró, méz, a felnőttek számára mézespálinka és bor. Karácsony böjtjén mákos gubát tálaltak fel, azt eszegette mindenki. Sötétedéskor hozták be bográcsban a halászlét. A családfő ekkor gyertyát gyújtott, csendben hálát adtunk a teremtőnek, majd megettük a levest a tésztával. Amíg a családfő egy darabka borba mártott fonott kaláccsal el nem oltotta az asztalon a gyertyát, addig senki "sem állhatott fel az asztaltól. Még a legkisebbek sem a saját „macskaasztaluk” mellől. A jószágot még világosban elláttuk, tehát az estebédnél már mindenki ünneplőben volt. Vártuk, mikor csenget az angyal, jelezvén, hogy a karácsonyfa alatt már ott vannak az ajándékok. Jézuska inget, zoknit, fél tucat zsebkendőt, meleg alsóneműt hozott leginkább. Az asszonyok imádkoztak, csendben duruzsoltak, a férfiak iszogattak, kártyáztak, amíg fel nem kerekedtünk az éjféli misére. Mise után a nagyszülők, a szülők és a még ébren levő gyerekek még fa- latozgattak. Volt, hogy virradatig fennmar adtunk, és a jószág etetése után, a 8 órakor kezdődő pásztorok misére is elmentünk. Adventben bizony a misék hajnali 5 órakor voltak. KIRÁLY LÁSZLÓ Kik hogyan ünnepelnek? Az „ahány ház, annyi szokás” elve karácsonykor legalább annyira érvényes, mint az év egyszerű hétköznapjain. Minden családnak, falunak, régiónak megvan a maga rituáléja, s vannak szokások, melyek egy-egy országra jellemzőek. A Kárpátalján ezzel szemben a karácsonyi bálozásnak van hagyománya. A szenteste szigorúan családi ünnep, gombalevest, székelykáposztát, halételeket, húsféleségeket, diós és mákos bejglit tálalnak fel. Karácsony első és második napján a barátokat és a rokonokat látogatják, az Istvánokat és a Jánosokat köszöntik. Különösen faluhelyen az ünnep elválaszthatatlan része a kántálás és a betlehemezés. A család, a szeretet, a betlehemezés, az ajándékozás és Jézus dicsérete jellemzi a romániai karácsonyokat. A magyar gyerekek hagyományosan háromkirályoknak, angyaloknak, pásztoroknak öltözve kívánnak boldog, békés ünnepet, a románok pedig népviseletben, az úgynevezett kecskével (bunda alá rejtőzött kisfiú, aki egy bot segítségével kecskét utánzó figurát mozgat) vándorolnak házról házra. A németek már hetekkel az ünnep előtt megkezdik a családi látogatások menetrendjének pontos egyeztetését, mert ilyenkor azok is vizitelnek egymásnál, akik különben alig vannak beszélő viszonyban. Megsülnek a libák, a pulykák, s desszertként asztalra kerül a püspökkenyérre emlékeztető Christstollen, no meg a saját sütésű, sokféle aprósütemény - nem is igazi háziasszony, aki üzleti édességgel traktálja a menetrendszerűen érkező vendégeket. Természetesen áll már a díszes karácsonyfa, a gyerekeknek azonban nem a Jézuska hozza az ajándékokat, hanem a német Mikulás. A protestáns Angliában nem ismerik a szenteste fogalmát, az ünnep december 25-ével kezdődik, ez a Christmas Day. így éjféli mise sincs, 25-én délelőtt mennek a templomba, onnan hazatérve bontják fel az ajándékokat, amelyek már napok óta a karácsonyfa alatt lapulnak - vagy hivalkodnak. Ezután költik el a karácsonyi ebédet, amelynek fénypontja a gesztenyével töltött hatalmas pulyka. A desszert pedig a karácsonyi puding, rengeteg gyümölccsel. l IrQll Boldog, békés karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk minden kedves vásárlónknak: a Szil-Coop áruházak dolgozói V-% /, ' % f
