Petőfi Népe, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-27 / 276. szám
Mérleg újborkóstoló előtt Vélelmezhető, hogy a nagy szőlőfelvásárlók árkartellt hoztak létre Támogatás sertéstartóknak Tavasz óta száz forintot esett az élősertés kilónkénti ára Az ország szőlőültetvényeinek mintegy 40 százaléka a kunsági borvidéken található. Ugyanekkora arányt képvisel a borvidék a hazai bortermelésben. Az idén a szőlő átlagtermése és a lékinyerés valószínűleg minden korábbi rekordot megdöntött e síkvidéki területen. Kunsági borvidék A végső mérleg decemberben lesz megvonható, de bizonyosra vehető, hogy a termés inkább több, mint kevesebb az előzetesen becsült mennyiségnél: elérte a 10,6 tonnás átlagot hektáronként, s ezzel a borvidéki összes szőlőtermés a várt 262.500 tonnát - vélekedik Kovács László, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára. Mint már korábban is írtunk róla, a nagy mennyiség fölötti örömbe üröm vegyült: ősz elején közel 2,5 millió hektoliter tavalyi bor volt a pincékben az országban. Sokkal több az előző évinél (a kunsági borvidéken 40 százalékkal). Ez feszült hangulatú szüretet prognosztizált, ami sajnos be is következett. A borvidék hegyközségi tanácsának igazgatóválasztmánya kormányzati intézkedéseket sürgetett még idejében, de ezek késtek, így a szüretre már semmilyen hatással sem voltak. (Must már rég nem volt sehol, amikor a rá vonatkozó támogatások napvilágot láttak.) A szőlőtermelők joggal érzik úgy, hogy az idei szüretben sem a kormánytól, sem az érdekvédelmi szervezetektől, hegyközségektől érdemi segítséget nem kaptak - mondja Kovács László. A felvásárlói magatartást titkolózás jellemezte a szüret idején, mind a vételi szándékot, mind a 2001. január 1-jén kerekítve kétmillió hektoliter borkészlet volt a borvidéken. Ez mintegy 400-500 ezer hektóval több volt, mint az előző években. Ugyanakkor pangott a valódi szőlőborok piaca, mert a jövedéki törvény őszi megváltoztatása révén sok műbort hoztak forgalomba. felvásárlási árat, mind pedig a nzetési feltételeket illetően. A hegyközségi tanáco a lehér szőlőkért minimum 40, a kékekért minimum 60 forintos’kilónkénti induló árat szeretett volna elérni. Ehjiez nem talált partnerekre a felvásárlók körében, de a Szőlő-Bor Terméktanácsnál és a kormánynál tett próbálkozásai sem vezettek eredményre a kért állami beavatkozást illetően. így végül a fehér szőlők 30-38, sőt nem ritkán csak 30 forint alatti áron találtak vevőre. A kék szőlőkért 40-50 forintot adtak a felvásárlók, olykor felénél is kevesebbet, mint 2000- ben. A fizetési feltételeket egyenesen gyalázatosnak tartja a titkár: van olyan vevő, aki az utolsó részletet 2002 augusztusára fizeti ki a termelőnek az idén ősszel átvett szőlőért. Bizonyítani nem lehet ugyan, de vélelmezhető, hogy a nagy felvásárlók árkartellt hoztak létre az árak leszorítására. Olyan esetről is lehetett hallani, amikor az általánosnál jobb áron vásárlót fenyegetéssel kényszerítették olcsóbb ár alkalmazására. Ami a 2001-es évjáratot illeti: kiválónak nem mondható. A szeptember elején elkezdődött szüretben a korai fajtáknál (zalagyöngye, cserszegi, ezerjó) alacsony, 11-12 cukorfokot is mértek. RáSZÖLŰ-FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK AZ IDEI SZÜRET IDEJÉN __________(KUNSÁGI BORVIDÉK)__________ A hegyk.-i tanács * fehér kék ajánlása (kg) life, 40 60 A tényleges árak TSS 25-38 40-50 Forrás: Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa adásul az esők miatt korán rothadni kezdtek a fürtök. Tekintettel a rendkívüli helyzetre, a borvidék a bortörvény előírásaitól - miszerint csak minimum 13 cukorfok esetén készíthető bor a szőlőből - való eltérésre kért engedélyt az FVM- től, de az elutasította a kérést. A maximum 3 fokos, répacukorral történő javításnál sem engedélyezett többet a minisztérium. A szükséges sav- tartalom-növeléseket a hegyközségi tanács engedélyezte az egyes fajtáknál, a törvény keretein belül. A korszerű felszereltségű borászatok a fentiek ellenére átlagos, jó minőségű borokat tudtak előállítani. A szüret október 20-a körül fejeződött be a kunsági borvidéken. Csurig vannak a pincék borral. A szakember szerint állami beavatkozásra, támogatásra lesz szükség ahhoz, hogy a tavalyi bormaradvány és az újbor nagy veszteségek nélkül értékesüljön a piacon. Kitart amellett is, hogy a jövedéki törvénybe ismét be kellene venni azt a passzust, amely az italkimérőhelyek napi elszámolását kötelezővé tenné. Ugyanis így minden jel szerint nagy mennyiségű tisztázatlan eredetű „bor” kerül forgalomba, kiszorítva a piacról a valódi szőlőborokat. __ A. TÓTH SÁNDOR A z elmúlt több mint egy hónapban drasztikusan csökkent a hízósertés felvásárlási ára. Míg október elején 390 forintot fizettek a kistermelőknek a sertés kilójáért, jelenleg csupán 300 forintot adnak az élősúlyért kompenzációs felárral együtt. Bács-Kiskun Az árcsökkenés oka öszetett. Idén tavasszal még több mint 400 forintot fizettek a felvásárlók az élősertés kilójáért. A kedvező ár természetszerűleg megnövelte a termelői kedvet. Emiatt viszont mostanra túlkínálat alakult ki a piacon. Ebben közrejátszott az is, hogy a vágóhidak csökkentették a vágások számát. A túlkínálat pedig tovább növekedett és leszorította az árakat. Problémát jelent az is, hogy a hústermékek magas ára, valamint a házi vágások idénye miatt csökkent a belső fogyasztás is. A túlkínálat csökkentése és az árak stabilizálása à célja annak a döntésnek, amelyet a közelmúltban hozott a Vágóállat és Hús Terméktanács. Kállai Imre, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség tanácsosa a terméktanács megbízottjaként elmondta: az elnökség úgy határozott, hogy saját képzésű alapjából 120 millió forinttal támogatja az élősertés-exportot. Ugyanis Romániában, Horvátországban és Szlovákiában továbbra is van kereslet a magyar sertések iránt. Megtudtuk, hogy a kilogrammonkénti 30 forintos támogatás (élősúlyra) december 10-éig igényelhető. A támogatást egyedi elbírálás alapján ítélik oda, v. p. Legtöbb sertés a megyék közül Bács-Kiskun Mintegy megfeleződött a megye sertésállománya a ’80-as évekhez képest. Vagyis az országos átlaghoz hasonlóan változott. Ennek ellenére jelenleg is Bács-Kiskunban van a legtöbb sertés a megyék közül: 498 ezer, amiből 38 ezer a koca. A sertésszám - mint az FVM Bács-Kiskun Megyei Hivatalának elemzéséből kiderül - az utóbbi években már csak kismértékben változott. A csökkenő tendencia jellemzi, de a visszaesés lelassult. A csökkenés főként az anyakoca-állományban figyelhető meg. Az ország sertésállományának körülbelül egytizede röfög a megyei ólakban. Az elmúlt években komoly értékesítési gondok jelentkeztek a piacon. Ezt felerősítette, hogy tavaly például egyetlen nagy kapacitású vágóhíd sem működött a megyében. Az egyetlen ilyen a kiskunfélegyházi üzem, amelyhez nagy reményeket fűztek az itteni sertéstartók, de rövid működés után bezárt, majd ismét termelni kezdett. Ez az oka, hogy a termelők szinte alig tudtak szerződéses biztonságban dolgozni. Emiatt sokan elestek az intervenciós támogatástól. Mások kiszolgáltatottságukban olyan „felvásárlóknak” adták el jószágaikat, akik köddé váltak fizetés helyett. A korábbi évekre jellemző túlkínálattal együtt járó nyomott fel- vásárlási árak hatására érezhetően csökkent A sertésállomány nagyobb része az úgynevezett családi gazdaságokban található. A hivatal felmérései szerint ezekben a gazdaságokban a legalacsonyabb a sertésférőhelyek kihasználtsága (50 %-os). Az épületek közel egy- harmada műszakilag leromlott. Korszerű technológiát az épületeknek mindössze tíz százalékáéul találni. Jobb a helyzet a gazdasági társaságoknál, szövetkezea tenyésztési és állattartási kedv. Azután a félegyházi vágóhíd újraindulása és az emelkedő felvásárlási árak ismét jó hatással voltak a termelésre. Viszont az ágazat rapszodikussága miatt komoly fejlesztésre csak kevesen vállalkoznak. Ezzel is magyarázható a kocacsere-támogatás iránti érdektelenség a megyében. Mindössze 600-700 kocára nyújtottak be az FVM-hivatalhoz támogatási kérelmet, ami a kocaállománynak alig több mint 1,5 százaléka. A SERTÉSSZÁM ALAKULÁSA A MEGYÉBEN Év Sertés összesen Ebből koca db db 1999 553.000 41.000 2000 513.000 39.000 2001 ’ ‘ 498.000 38.000 * becsűit adat Forrás: megyei FVM-hivatal teknél. A férőhelyek több mint 35 százalékában megfelelő színvonalú a technológia. A köztenyésztésben lévő fajták szinte mindegyike képes a piaci igények kielégítésére. A rossz minőség és a nem kielégítő fajlagos mutatók oka elsősorban a kifogásolható műszaki színvonal és a korsze- rűtlen tartástechnológia, a. t. s. Nőtt az árbevétel Budapest A Zwack Unicum Rt. 2001 első három negyedévében 1,722 milliárd forint konszolidált adózás előtti eredményt ért el. Ez 9,8 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában volt - derül ki a cég napokban közzétett gyorsjelentéséből. A nemzetközi számviteli szabványok (IAS) alapján készült gyorsjelentés szerint a Zwack- csoport 16,23 milliárd forint bruttó árbevételre tett szert, ami 8,58 százalékkal magasabb az előző évi bázisnál. A jövedéki adó levonása után az értékesítés nettó árbevétele 10,49 milliárd forint, ami 4,93 százalékkal haladja meg a bázist. Az export 567 millió forintot képvisel. Sajt-Oscar kecskekategóriával Első ízben ünnepélyes keretek között kiosztották Bernben a múlt héten a Swiss Cheese Awardot, a legjobb svájci sajtoknak szóló kitüntetést, amelyet a sajtok Oscar-díjaként szeretnek emlegetni. Bécs A sajt-Oscart szinte csupa olyan sajt nyerte el, amelyet Magyar- országon nem is ismerünk. Kivétel az ementáli, amely külön kategóriában szerepelt. A kitüntetést húsz kategóriában adták ki: külön indulhattak a lágy sajtok különböző - kék, illetve fehér penészfajtákkal - és eltérő érlelési eljárással készült fajtái is. Több kategóriában versengtek egymással a kemény sajtok, és ugyancsak külön Oscart adtak ki a kecskesajtok legjobbikának. A kitüntetettek egy évig feltüntethetik a győztes terméken a díjat. A zsűrinek, amelynek összetételéről a hírek nem szólnak, nem lehetett könnyű dolga. Aki járt már svájci élelmiszerboltban, az rácsodálkozhatott a töméntelen sajtfélére, de amit ott látott, az semmi a szaküzletekhez vagy a piacokhoz képest. A kitüntetés alapításának okai a svájci sajthelyzet ismerői számára világosak. A svájci sajtok azért különösen finomak, mert többnyire kis kézműves üzemekben készülnek. Az utóbbi időben azonban csökkent az e célra fordított állami támogatás összege, s a gyártók nehéz időket élnek. Ezért nem árt időnként figyelmet keltő eseményekkel újra a fogyasztók emlékezetébe idézni az ízletes tejterméket - gondolta a svájci sajttermelők érdekképviseleti szövetsége, a Fromarte, amelynek neve a sajt francia nevének első feléből és a művészetet jelentő szóból áll össze. A sajt-Oscarokat Tobias Rentsch svájci szépségkirály - Mr. Svájc - adta át. A sajttermelők közül különdíjban részesült a legerősebb, és kiadták a Miss Fromarte-díjat is: ezt Evelyne Binsack nyerte el, az első svájci nő, aki meghódította a Mount Everestet. HORVÁTH JÚLIA Csak a Kecskeméti Tempo Szupermarketben! Kecskemét, Rákóczi út 11-13. Telefon/fax: 76/416-737 Sertés hosszúkaraj (kg) Sértés rövidkaraj (kg) Sertéscomb (kg) Sertéslapocka (kg) Sertéstarja (kg) Akciós áraink november 21-től visszavonásig érvényesek. Ahol a minőség és a választék naponta találkozik! Nyitva tartás: hétfő: 7.00-18.00 óráig kedd-péntek: 07.00-19.00 óráig szombat: 7.00-13.00 óráig vasárnap: 7.00-13.00 óráig. Hitelkártya-elfogadás minden pénztárban! akker-plus kft. tűz e p Tüzelő- és Építőanyag Kis- és Nagykereskedelem- Engedmények!- Házhoz szállítás! KECSKEMÉT: Tel.: 76/505-848, 76/505-849 SOLTVADKERT: Tel.: 78/481-254 AKASZTÓ: Tel.: 78/451-248 ! = Minőség, kompromisszum nélkül. BRAMAC „ÉV VÉGI* AKCIÓ! Óriási típus és színválaszték! A raktárkészlet erejéig! KISKŐRÖS: Tel.: 76/413-224 Nagykereskedelmi központ: Tel.: 78/413-955 /
