Petőfi Népe, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-12 / 263. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2001. November 12., hétfő Nézőpont Kása György ____________________ A technika ördöge, ördöngös technikák A technika ördöge tette volna be a patáját pénteken a kecskeméti megyeháza szocmodern közgyűlési termébe? Ugyan már! Nem mazochista az, hogy azokon a kényelmetlen székeken s írópultoknál töltse ráérő idejét! Ezekről az ülő- és asztali alkalmatosságokról, amelyek inkább „alkalmatlanságoknak” nevezhetők (merthogy épp csak két alapvető funkciójuknak nem tudnak megfelelni: nevezetesen hogy normálisan ülni meg jegyzetelni lehessen rajtuk), korábban már megemlékeztem egy félmondat erejéig e hasábokon. Most se akarok rájuk több szót vesztegetni, csak azért hoztam fel megint a dolgot, hogy megindokoljam: miért is nem jelenik meg a múltból itt maradt, évek óta „felújításért kiáltó” megyeházi nagyteremben épeszű „technikai ördög”, csak ha már nagyon nincs jobb dolga. Most sem miatta nem működött a megyei közgyűlés szavazó- és szavazatszámlálórendszere. Pedig a műszaki szakemberek nagyon lelkiismeretesen keresték őt a hirtelen elrendelt szünetben - minden egyes készüléket átvizsgálva. Holott nem ő volt a ludas: csupán az ellenzékben ülő szocialista képviselők szerettek volna megakadályozni egy jelentős rendelet-, illetve elnöki hatáskör- módosítást úgy, hogy semmilyen gombot nem nyomtak meg kis gépükön a szavazáskor. A közgyűlés elnöke meg - meggátolandó, hogy határozatképtelenségbe fúljon az együttlét - műszaki hibát vélelmezett s szünetet rendelt el. Aztán jött egy még jobb ötlet: szavazzon a közgyűlés kézfeltartással! Ha tetszik, ha nem, itt a kampány szezon. Nem sok megyegyűlés lesz már az országgyűlési meg az önkormányzati választásokig. Ellenzékiek s a kormányrúdnál lévők egyaránt mind gyakrabban folyamodnak ügyes politikai húzásokhoz, a másik oldalnak meg tudnia kell frappáns huszárvágással „felelnie”. Nincs ezzel semmi gond. A megyeházi polgári koalíció korrekt - de legalábbis annak tűnő - törvényességi és alkotmányossági érvekkel bástyázta körbe rendeletmódosítási szándékát. Az ellenzéki baloldal meg - nem feledvén a kiskőrösi iskolaberuházás körüli, tavalyi botrányt sem - nem szeretné (joggal!), ha teljesen kizárnák az önkormányzat közbeszerzési ügyeiből. S nem nézi jó szemmel, hogy a megyegyűlés elnökének kiemelt hatáskör adatott e területen. Még akkor sem, ha esetleg a paragrafusokkal nem igazán tudna vitatkozni. De ez nem is mindig muszáj, olykor elég csak egy kicsit ördöngösnek lenni. Vissza a jó öreg kéz- nyújtogatáshoz Érdekes malőr a megyegyűlésen Kézfeltartással módosítottak rendeletet és elnöki hatáskört Érdekes körülmények között módosította a pénteki megyegyűlés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat közbeszerzési rendeletét. Ehhez kapcsolódóan, a következő napirend keretében kiegészítették az elnök - a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített - hatáskörét is. Az ellenzéki képviselők megpróbálták megakadályozni a döntések meghozatalát, úgy, hogy nem nyomták meg szavazógépük egyik gombját sem, s ezzel - a vok- sok száma alapján - határozatképtelenség állt elő. Endre Sándor, a megyei közgyűlés elnöke azonban „műszaki hibát” feltételezve szünetet rendelt el, majd ezután kézfelemeléssel szavaztatta meg a testülettel a határozati javaslatokat. Megyeháza - Kecskemét A megyei önkormányzat közbeszerzési rendeletének módosítását azzal az indokkal kezdeményezte Endre Sándor elnök (Fidesz), hogy az alkotmányellenes. A paragrafusokkal, törvényi hivatkozásokkal teli előterjesztés utal arra, hogy az Alkotmánybíróság a nyáron megsemmisítette az érdi önkormányzat közbeszerzési rendeletének bizonyos pontjait. Azokat, amelyek a helyi önkormányzatra, illetve a közbeszerzési szakértői bizottságra vonatkoztak. Ezt precedensértékűnek tekintve a megyegyűlési előterjesztés kimondja, hogy a Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzat eddig érvényben lévő közbeszerzési rendeletének egyes pontjai is alkot- mánysértőek. Egyrészt a rendelet azon passzusai, amelyek magának a megyei ön- kormányzatnak a közbeszerzéseire vonatkoznak, mert túlterjeszkednek a közbeszerzési törvény felhatalmazásain. Ez a törvény ugyanis azt mondja ki, hogy az egyes önkormányzatok csak az általuk alapított költség- vetési szervek közbeszerzéseit szabályozhatják rendeletben. Márpedig a helyi önkormányzatok - a törvény meghatározása szerint - nem tartoznak a helyi önkormányzati költségvetési szervek közé. Ki legyen a bizottságban? De alkotmányellenes az eddigi megyegyűlési rendelet - az előterjesztés szerint - azért is, mert a közbeszerzési eljárásban közreműködő bírálóbizottságról, annak tagjairól a közbeszerzési törvénnyel ellentétesen rendelkezik. Márpedig a törvény magasabb szintű jogszabály, mint az önkormányzati rendelet, s utóbbi nem lehet ellentétes az előbbivel. Ezen alkotmányellenes szabályozások felszámolására tett tehát javaslatot a megyegyűlés elnöke. Már a szeptemberi megyei közgyűlésen konfliktus adódott a közbeszerzési rendelet tervezett módosítása miatt. Az előterjesztést és a határozati javaslatot ugyanis a megyegyűlés előtti percekben osztották ki a képviselőknek. Emiatt az ellenzéki szocialista frakció szerette volna, ha nem kerül napirendre a téma. Endre Sándor, illetve az MSZP-s dr. Kristóf István és Széli Péter (bajai polgármester) között ügyrendi vita bontakozott ki. A kérdés az volt: meg kell-e szavaztatnia az ülést vezető s a napirend előterjesztésére jogosult elnöknek azt a képviselői javaslatot, hogy mégse kerüljön napirendre a rendeletmódosítás. Minősített többség kell! A Fidesz-MDF-FKgP-koalíció támogatásával végül is megkapta a szükséges többséget a közbeszerzési rendelet módosítását is tartalmazó napirend, ám amikor az előterjesztés tárgyalása következett, s a határozati javaslatot kellett volna megszavazni, az ellenzéki képviselők obstrukcióval éltek. így nem volt meg a rendeletmódosításhoz szükséges minősített többség. Pénteken minden előzetes szóváltás nélkül láttak neki a közbeszerzési rendelet módosításának. Nem volt vita sem a napirendre vételéről, sem magáról az előterjesztésről. Ám amikor a szavazógombök megnyomására került sor, csupán 22 (mindegyik igen) voks jelent meg az „eredményjelzőn”. Holott a közgyűlési teremben ennél több képviselő tartózkodott. Mindössze 22 szavazat pedig a testület határozatképtelenségét jelentené, ám Endre Sándor elnök műszaki hibát feltételezett. Újbóli szavazást kért, de az eredmény ugyanaz volt: 22 igen, 0 nem, 0 tartózkodás. A szocialista párti képviselők neve mellett semmilyen szavazatot nem jelzett a berendezés. A megyegyűlés elnöke ekkor szünetet rendelt el, s felkérte a számítás- technikai szakembereket: vizsgálják meg, mi lehet a „technikai hiba” oka. Fel a kezekkel! A szünet után gyors ellenőrzés következett a szavazógépeken (!), hogy határozatképes- e a közgyűlés. Annak bizonyult. Endre Sándor ekkor újfent szavazásra tette fel a köz- beszerzési rendelet módosítását. Dr. Kristóf István azonban úgy vélte: ezen a testületi ülésen már nincs helye újabb voksolásnak e napirend kapcsán. Hiszen az egyszer már nem kapta meg a szükséges többséget, tehát tovább kell lépni a következő napirendi pontra. Az elnöknek pedig csak egy következő megyegyűlésen van joga ismét előterjeszteni a témát. Ám Endre Sándor azt közölte: a szünet előtt nyilvánvalóan technikai hiba lépett fel, s ezért állt elő a határozat- képtelenség. A műszaki malőr okait mindazonáltal nem kívánja firtatni. Majd egy képviselői közbeszólást megfogadva elrendelte: szavazzon a megyegyűlés kézfeltartással. Ekkor 24 igen vokssal - ellenszavazat nélkül és hat tartózkodás mellett - elfogadtatott a rendelet-módosítás. Megkapta a szükséges többséget ezek után az SZMSZ azon módosítása is, hogy ezentúl a megyei közgyűlés elnöke képviseli az önkormányzatot mint ajánlatkérőt annak közbeszerzései során, s ő hozza meg a közbeszerzési eljárás határozatait is. k. oy. Állami Privatizációs és vagyonkezelő Rt. Hungarian Privatization and state Holding Company ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság nyilvános árverést hirdet az alábbi állami tulajdonú volt honvédségi ingatlanok megvásárlására: Ingatlan Hrsz. Földterület Árverési időpontok Kikiáltási ár (Ft) Bánatpénz (Ft) legkisebb licitlépcso (Ft) Üzleti tájékoztató ára Baja, Gránátos u. 5-, udvar (beépítetlen) 1862/6 3 ha 3255 m2 2001.12.13. 9 óra 23.000.000 2.000.000 1.000.000 20.000 + áfa Kunfehértó 2., üdülőépület és udvar, Horgász sor 1152 868 m2 2001.12.13. 10 óra 3.000.000 300.000 100.000 10.000 + áfa Az árverésen nyertes vevő tulajdonjogot szerez. Az ingatlanok vételára kizárólag készpénzzel fizethető az átverést követő 15 napon belül. Az értékesítés mentes az általános forgalmi adó fizetésének kötelezettsége alól. A kiíró halasztón vagy részletfizetést tartalmazó ajánlatot nem fogad el. Az árverés helye: APV Rt. székház, Budapest XIII. kér., Újpesti rkp. 31—33. Az árverés időpontja: 2001. december 13-án a fenti táblázatban megjelölt időpontokban. Árverési ajánlatot a fent megjelölt ingatlanokra külön-külön lehet tenni. Egy pályázó nem nyújthat be több ajánlatot ugyanarra az ingatlanra. A kiíró az ajánlattevőktől a bánatpénz megfizetésén túlmenő egyéb pénzügyi garanciát nem kér. Az árverésen való részvétel elengedhetetlen feltétele: • a fenti táblázatban megjelölt bánatpénz megfizetése oly módon, hogy az átutalt összeg az árverésre jelentkezés napját két munkanappal megelőzően az ÁPV Rt. által a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél a bánatpénzek fogadására nyitott számlára megérkezzék. A számlaszámok az Üzleti tájékoztatóban találhatók. • a részletes árverési kiírást és ingatlanismertetést is tartalmazó Üzleti tájékoztatónak az árverésen résztvevő, 1995. évi XXXIX. törvény 1 .§ (4) bekezdés szerinti magántulajdonosok (konzorcium esetén a konzorciális szerződésben képviseletre felhatalmazott) általi megvásárlása a kiíró Ügyfélszolgálatán (Budapest XIII. kér., Újpesti rakpart 31) a táblázatban szereplő összegért. Az árveréssel kapcsolatos kérdésekben felvilágosítás kérhető: az ÁPV Rt. Ingatlanhasznosító Ügyvezető Igazgatóságán munkanapokon 8-l6 óráig Getgely Jánostól, telefon: (1)237-4400/2917. Az ingatlanok megtekintése előzetes telefonértesítést követően lehetséges. Jelentkezni lehet: az árverés napján a fent megjelölt helyen és időpontot megelőző fél órában a bánatpénz átutalásának hitelt érdemlő igazolásával, valamint a kikiáltási árra vagy annál magasabb összegre szóló ajánlati formanyomtatvány egyidejű zárt, cégjelzés nélküli borítékban, átvételi elismervény ellenében történő benyújtása mellett. A borítékban el kell helyezni az Üzleti tájékoztatóban előírt egyéb mellékleteket is. A borítékon fel kell tüntetni az Üzleti tájékoztatóban megjelölt szöveget. A kikiáltási ár alatti ajánlat érvénytelen. Az ajánlatok közjegyző előtt, kizárólag kiíró képviselőinek jelenlétében kerülnek felbontásra, az árverés közjegyző előtt kerül lefolytatásra. Az ajánlattevők a kikiáltási árról, illetve a legmagasabb ajánlattól indulva licitálhatnak. Egy-egy ráajánlás minimális összegét (licitlépcsőt) a fenti táblázat tartalmazza. Az ingatlant az árverésen legmagasabb vételárat ajánló veheti meg. Azonos ajánlat esetén a hazai befektető előnyt élvez a külföldivel szemben, egyébként az árverési vevő személyét sorshúzással kell megállapítani. Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen történő részvételi jogosultságot igazolni kell a bánatpénz átutalását bizonyító okirattal, továbbá személyi igazolvánnyal, eredeti aláírási címpéldánnyal, társasági szerződéssel, 30 napnál nem régebbi cégkivonattal, illetve a folyamatban lévő cégeljárást igazoló cégbírósági dokumentummal, valamint konzorciális ajánlat esetén az erre vonatkozó megállapodással. Az árverési vevőt a szerződés írásba foglalásának kötelezettsége terheli az árverést követő 8 napon belül. Az adásvételi szerződés tervezete az Üzleti tájékoztató mellékletét képezi. A teljes vételárat az árveréstől számított 15 (tizenöt) napon belül kell megfizetni. A vételár kizárólag készpénzben fizethető, az árverési vevő bánatpénze a vételárba beszámít, a bánatpénz banki költségekkel csökkentett kamatai a Vevőt illetik. Amennyiben az árverési vevő a teljes vételárat határidőn belül nem fizeti meg vagy a szerződést nem írja alá a fenti határidőn belül, úgy a bánatpénzt és kamatait elveszti és az árverés eredménytelennek minősül. Az ÁPV Rt. az árverést (teljes egészében vagy egyes ingatlanok tekintetében) annak megkezdését megelőzően kártérítési, illetve kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonhatja. Ez esetben az átutalt bánatpénz és a megvásárolt Üzleti tájékoztató ellenértéke - az Üzleti tájékoztató visszaszolgáltatása ellenében - a jelentkezőknek hiánytalanul visszajár. www.apvrt.hu
