Petőfi Népe, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-27 / 251. szám
8. OLDAL G A Z P A S Á G I TÜKÖR 2001. Október 27., szombat Plusz 11 milliárd az agrárgazdaságnak Budapest A jelenleg hatályos kétéves költségvetés agrár- és vidékfejlesztési célokra az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény által megköveteltnél 11 milliárd forinttal magasabb összeget tartalmaz - közölte a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az MTI-vel pénteken közleményben. A tárca szerint a többletet már 2001-ben előre megkapta az ágazat és a 2002. évben a kormányzati szándék szerint további 10 milliárd forint segíti a családi gazdaságok kiemelt támogatását. Az agrár- törvényben meghatározott követelmény érvényesülését az agrártárca részére biztosított költség- vetési előirányzatok alapján nem lehet megítélni - áll a közleményben. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi törvény szerint az Országgyűlés biztosítja, hogy az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosság- megtartó képességének erősítésére, megőrzésére, valamint a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira az 1998. évi bázishoz viszonyítottan reálértékben legalább a bruttó hazai termék növekedési ütemével azonosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani, a nem közvetlen mezőgazdasági támogatások agrárcélokat szolgáló intézményes biztosítékai mellett. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény olyan széles körben értelmezi az agrár- és vidék- fejlesztés céljait, hogy az e célokat szolgáló támogatások nem csupán az FVM, hanem több más minisztérium -költségvetésében is szerepelnek. UG OTP: szerdán döntenek Pozsony Az OTP 700 millió szlovák koronát kínál a szlovák állami 1RB Bank 92,55 százalékáért - ezt erősítették meg pénteken a szlovák privatizációs minisztériumban. Robert Merva szóvivő elmondta, hogy a 92,55 százalék magába foglalja az állam közvetlen 69,56 százalékát és az állami ellenőrzésű szlovák biztosító, a Slovenská Poistovna 22,99 százalékát. A szóvivő hozzátette, hogy az OTP ajánlatát következő ülésén, szerdán vitatja majd a szlovák kormány - írta a Dow Jones hírügynökség. A szlovák privatizációs tárca vezetője, Maria Mackóvá már október 3- án teljes támogatásáról biztosította az ügyletet, habár ő csak a közvetlen állami 69,56 százalékot említette, és árat sem közölt. Hozzátette, hogy még hátravan a kormány jóváhagyása. Az akkor soron következő szlovák kormányülésen az előrejelzéssel ellentétben mégsem foglalkoztak e kérdéssel. A néhány éve jegybanki kényszerfelügyelet alá rendelt IRB időközben talpra állt, és a folyó év első félévében már 38,2 millió korona nyereséggel gazdálkodott, betétállománya pedig közel 11 milliárd korona volt. Nem zár be a Danone Győr Nem zárják be a Danone-cso- port győri kekszüzemét. A győri gyárban mintegy 300 munkahely szűnik meg, az átszervezés minden második dolgozót érint. Mintegy 200-at küldenek el az üzemből, mert megszűnik a munkahelyük. A cégcsoport székesfehérvári gyárát fejlesztik, ezért ott 120 győri munkásnak tudnak munkát biztosítani. Vállalkozói hitelkártyát terveznek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. október 26.) Borsodehem 4100 Ft ff Egis 11470 Ft ti Matáv 910 Ft Û Mól 4 400 Ft ff OTP 15005 Ft ff Richter 15720 Ft ti TVK 2 700 Ft Û Zalakerámía 1570 Ft ff BUX: 6809,13 +3,02% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 407,12 Cseh korona 7,54 Euró 254,04 Német márka 129,89 Osztrák schilling 18,46 Lengyel zloty 69,32 Svájci frank 172,41 Szlovák korona 5,81 USA-dollár 284,38 Hírek MUNKA. A munkanélküliségi ráta a július-szeptemberi idő-. szakban 5,6 százalék volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A munkanélküliek száma az idén a III. negyedévben 229,7 ezer volt, szemben a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 260,2 ezerrel. A foglalkoztatottak száma 2001 július-szeptemberben 3 millió 888 ezer fő volt. A KSH jelentése szerint a munkavállalási korú népesség 64,8 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon. EURÓZÓNA. Magyarországnak az EU-csatlakozás után számított minimális két évnél többre lehet szüksége ahhoz, hogy az eurózónához csatlakozzon - jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök a Deutsche Bundesbank által Eltville-ben rendezett konferencián. Járai hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság robusztus növekedése segít abban, hogy Magyarország az uniós tagság elnyerése után jogot szerezzen a monetáris unióba való belépéshez is - jelentette az AP-DJ hírügynökség. Az MNB-elnök elmondta: Magyarország határozott és világos célja, hogy 2006-2007-ben az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagja legyen. LÉGIIRÁNYÍTÁS. Nincs sztrájkhelyzet a légiforgalmi irányítóknál, ezért az ilyen értelmű fenyegetést felelőtlen hisztéria- keltésnek tartja a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI)- közölte az igazgatóság pénteken. Az LRI a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ) elnökének, Metes Györgynek csütörtöki felhívására reagált, amelyben a szakszervezet vezetője sztrájkkészültséget helyezett kilátásba a munka- vállalók szerinte alapvető garanciális jogainak veszélybe kerülése miatt. BERUHÁZÁS. A világ egyik legnagyobb társasága, a Tyco International az elkövetkező három-négy évben 200 millió dollárig terjedő új beruházásokat tervez Magyarországon - mondta Dennis Kozlowski, a Tyco vezérigazgatója. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt vizsgálja, miként tudna a tagjainak hitelfelvételét megkönnyítő saját garanciaintézményt működtetni. Az MKIK a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen olyan hitelkártya létrehozását is tervbe vette, amely a vállalkozók átmeneti likviditási gondjait enyhítené. Budapest A globalizáció és a tőkekoncentráció a hazai össztermék 44 százalékát előállító kis- és középvállalkozások működését, piacra jutását, versenyhelyzetét folyamatosan nehezíti, ezért az MKIK kiemelt kormányzati feladatnak tekinti e kör segítését, védelmét - mondta Vereczkey Zoltán, a kamara általános alelnöke, a kollégium vezetője, miután e testület tegnap áttekintette a vállalkozások működési feltételeit érintő kormányzati intézkedéseket. Pozitívumként nyugtázták, hogy az idei adótörvények beruházási kedvezményei bővítik a kis- és középvállalkozások fejlesztésre, korszerűsítésre és műszaki fejlesztésre fordítható forrásait, a Széchenyi- terv vállalkozásfejlesztési programjai pedig igyekeznek közvetlenül tőkéhez juttatni, kutatási, innovációs és informatikafejlesztési tevékenységükben segíteni e kört. Összességében bővültek a hitelhez jutás lehetőségei és a garanciavállalás lehetőségei, és ennek eredményeként a kis- és középvállalkozások hitelállománya tavaly duplájára emelkedett, elérve a 900 milliárd forintot. Az MKIK az elmúlt tizenkét hónapban folyamatosan eljuttatta javaslatait a kormányzathoz, és azok egy része végül jogszabályi környezetben is megjelent. Ide sorolható egyebek mellett a társadalombiztosítási járulék újabb csökkentése, az átalányadózók körének kiszélesítése, a turisztikai hozzájárulás megszüntetése, a mikrohitel felső ösz- szeghatárának 3 millióról 6 millió forintra történő felemelése, illetve néhány, a Széche- nyi-terven belül megvalósult vállalkozás- fejlesztési program is. Mindennek ellenére, továbbra is jelentősen sújtják e vállalkozói kört a magas közterhek, az alacsony tőkeakkumulációval összefüggésben lévő forráshoz jutási gondok, az egyre nehezülő piacrajutás, továbbá hogy magas a minimálbér körüli foglalkoztatás aránya. Parragh László kamarai elnök elmondta, hogy az MKIK néhány héten belül megállapodik a Vállalkozók Országos Szövetségével a közeljövőben kibocsátandó közös hitelkártya-konstrukció paramétereiről, amely a vállalkozók átmeneti likviditási problémáinak enyhítését célozza. Az elképzelések szerint e kártyák révén egyéves szerződéssel, egymillió forintos összeghatárig lehetne pénzt felvenni, a normál banki kamatok környezetében. Az MKIK rövid távú javaslatai között szerepel az is, hogy megvizsgálják egy saját garanciaintézmény működtetésének lehetőségét, amely tagjainak a fejlesztési célú hitelfelvételéhez vállalna kezességet. A Széchenyi-terv pályázati rendszerén belül a fejlesztésekhez való hozzájárulás mértékének, illetve a programok keretösszegeinek emelését szorgalmazzák. Mint Vereczkey Zoltán lapunk kérdésére elmondta, a kormányzat a kamara kezdeményezésére emelte fel 10 millióról 30 millió forintra a kis- és középvállalkozások beruházási adókedvezményét. Az MKIK jelenlegi törekvése az, hogy a fel nem használt beruházási adókedvezményt a következő évekre is át lehessen vinni. A Gazdasági Minisztériumot képviselő Varga Ferenc vállalkozásfejlesztési főosztályvezető mind a két elképzelést támogatta. __________________________________DX
