Petőfi Népe, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-22 / 247. szám

2001. Október 22., Hétfő NEMZETI ÜNNEPÜNK Petőfi Népe - 7. oldal Megemlékezések a megyében Az 1956-os forradalom és sza­badságharc 45. évfordulója alkalmából a megye sok tele­pülésén megemlékeznek a hősökről. Szombaton helyi kiadásainkban már ismertet­tük a rendezvények egy ré­szét. Az alábbiakban az ün­nepségek rövid listáját tesz- szük közzé. Lakitelek: A faluban ma emlékeznek az 1956-os szabadságharcra és for­radalomra. A község ’56-os kopjafájánál délután 5 órakor kezdődő ünnepségen Lezsák Sándor, országgyűlési képvise­lő (MDF) mond ünnepi beszé­det, majd Szabó Gyula Kossuth- díjas és Petrozsényi Eszter szín­művész mond verseket. Az ün­nepi rendezvény, melyen a he­lyi általános iskola diákjai is közreműködnek, este 6 órakor ökumenikus istentisztelettel zá­rul a lakiteleki református templomban. Tiszakécske: Az 1956-os forradalomra és sza­badságharcra emlékeznek hol­nap, délelőtt fél 10-kor Tisza- kécskén. A városháza előtti téren Lezsák Sándor országgyűlési képviselő mond ünnepi beszé­det. Tiszaalpár: Ugyancsak holnap emlékeznek meg az ’56-os forradalom áldo­zatairól Tiszaalpáron is. A pol­gármesteri hivatal mögötti em­lékparkban délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepségen Barton András polgármester köszöntő­je után Lezsák Sándor ország- gyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Ezután a helyi általá­nos iskolások, valamint a Bár­sony Mihály Népdalkor műsora következik. A megemlékezés koszorúzással zárul. — Baja: A településen holnap 17 órától a Déri-kert ad otthont az ünnepi megemlékezésnek. Lajosmizse: A városi központi parkban hol­nap délután 17 órakor lesz a vá­rosi megemlékezés. A kopjafánál a fáklyás felvonulás után ünnepi beszédet mond Majercsik Sándor festőművész, a Koszta József Szépművészeti Szabadiskola ve­zetője. Solt: Holnap 17 órától a solti Vécsey Kastély parkjában Lencsés Sán- dorné, a helyi művelődési ház és könyvtár igazgatója mond em­lékbeszédet. Az ünnepi megem­lékezésen közreműködik Komjá- ti Katalin, dr. Kovács Katalin és Szabó Mihály. Kalocsa: Holnap délelőtt 11 órától a bör­tön előtt, az épület falán elhelye­zett emléktábla megkoszorúzá­sára kerül sor. Ezt követően az adományként kapott zászlórudat avatják fel ünnepélyes keretek között a Szentháromság téren. Bátya: Holnap délután fél 4-kor szent­misével kezdődik az ünnepi megemlékezés a katolikus temp­lomban. Dunaszentbenedek: Holnap este 6 órakor kezdődik a faluházban a községi ünnep­ség. Foktő: Holnap délelőtt fél 10-kor a pol­gármesteri hivatal előtt zászlófel­vonással kezdődik az ünnepi program. Ezt követően ünnepi testületi ülés lesz, ahol a Foktő Község Díszpolgára címet ado­mányozzák. Haita Holnap délelőtt 10 órakor a re­formátus egyház udvarán - rossz idő esetén a templomban - kezdődik a községi megemlé­kezés. Ezt követően az ünnep­lők a községháza előtt koszorú­kat helyeznek el. Homokmégy A község ünnepségét holnap dél­után fél 5-kor tartják. A megemlé­kezésre a település emlékművé­nél kerül sor. Ordas Ma este 6 órakor a helyi művelő­dési házban kezdődik az ünnepi megemlékezés. Ezt követően a település lakói fáklyás felvonu­lással mennek a millenniumi em­lékparkhoz, ahol koszorút he­lyeznek el. Soltvadkert: Holnap az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamit a köz­társaság kikiáltásának évfordu­lóján Soltvadkerten ünnepi meg­emlékezést és koszorúzást tarta­nak. A Hősök terén a kopjafánál 11 órakor ünnepi beszédet mond Lehoczki Ferenc alpolgár­mester. Kiskunfélegyháza: Az október 23-i ünnepség a vá­rosháza aulájában délután 5 óra­kor kezdődik Czakó József, Kis­kunfélegyháza örökös polgár- mesterének emléktáblájánál. A megemlékezésen a félegyházi fanfár és a himnusz elhangzása után az Ifjúsági Vegyeskar ad műsort. Ezt követően Endre Sándor országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke mond köszöntőt. Az 1956-os eseményekre Tarjányi Ágoston, Kiskunfélegyháza díszpolgára, a forradalmi bizottság egykori el­nöke emlékezik vissza. Utána a szentesi Pázmán Színház művé­szeinek előadása látható. Kiskőrös: A kiskőrösiek holnap 17 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Köz­pontban emlékeznek az 1956-os eseményekre. Barkóczi Ferenc polgármester köszönti az ünnep­ség vendégeit, majd díszpolgári címet adnak át. az ünnepi beszé­det Rideg László alpolgármester tartja. 18 órakor a kopjafánál ko­szorúzással fejeződik be a meg­emlékezés. Kecskemét: Holnap 8.30-tól a Kecskeméti If­júsági Otthonban „Reform vagy forradalom” címmel történelmi disputát rendeznek. 9 órakor a Történelmi Igazságtétel Bizottság ünnepi közgyűlést tart a városhá­za dísztermében. Beszédet mond Nyitray András országgyűlési képviselő. 10 órakor a Szabadság téren ünnepi megemlékezéssel egybe­kötött koszorúzást tartanak, az 1956-os emlékhely felavatásával. Beszédet mond dr. Szécsi Gábor polgármester. 11.15-kor a Mátyási utcán dr. Szobonya Zoltán em­léktáblájának megkoszorúzása lesz az 1956-os szervezetek ren­dezésében. Kiskunhalas: Halason már ma megkezdődnek a megemlékezések az 1956-os forradalomról és szabadságharc­ról. A Bokányi utcai művelődési központban 17 órakor kezdődik az emlékező nagygyűlés. Holnap 18 órakor kezdődik a városi meg­emlékezés a Hősek terén lévő or- szágzászló-emlékműnél. A nem­zeti ünnep alkalmából Tóth Zol­tán polgármester köszönti majd az emlékezőket. Ünnepi beszé­det mond dr. Dávid Ibolya igaz­ságügy-miniszter, az MDF elnö­ke. Kiskunmajsa: Majsán holnap délelőtt 11 óra­kor tartják a városi ünnepséget. A megemlékezés helyszíne az Egressy-zeneiskola parkjában álló Szabadulás-emlékmű, ahol Endre Sándor, a megyei köz­gyűlés elnöke, a körzet ország- gyűlési képviselője mond be­szédet. Az ünnepi műsort a Dó- zsa-gimnázium diákjai adják. Jánoshalma: A város önkormányzata által szervezett ünnepi program 23-án délelőtt 10 órakor kezdődik a Szent Anna-templomban, ahol ünnepi szentmisét szolgáltat dr. Pribitek László az 56-os forrada­lom áldozataiért Mélykút: Holnap 17 órakor kezdődik - ró- zsafüzérima után - a 3 éve ala­kult Testvérek együttes koncert­je a Szent Joachim-templom- ban. 1956: egy nép felemelte a fejét Szakály Sándor történész a forradalom tanulságáról Mindenkinek más ’56-ja volt. Éppen ezért nehéz azt állítani, hogy a résztvevőkben egységes kép él erről a jelentős törté­nelmi eseményről. Azt azonban ma már - hosszú hallgatás után - nyugodt szívvel és emelt fővel mondhatjuk, hogy 1956- ban Magyarországon népfelkelés, forradalom és szabadság- harc zajlott. Interjú A fenti gondolatokat Szakály Sándor osztotta meg a Szekszár­di Fórum rendezvényének hall­gatóságával. Az ismert történész a 45 évvel ezelőtti őszi napokra visszatekintve hangsúlyozta: 1956. október 23-a minden elő­zetes szervezés nélkül követke­zett be.- Ugyanakkor azt biztosan le­hetett érezni ekkoriban, hogy va­lami van a levegőben - folytatta tott napvilágot. Milyen igények kaptak hangot ezekben a doku­mentumokban?- Éppen a napokban néztem át például a budapesti műszaki egyetem hallgatóinak 16 pontját. Mai szemmel nézve azt kell mondani, hogy „naiv álmodo­zók” tettek hitet a szocializmus megreformálása mellett, jóllehet akkor ez forradalmi tettnek ha­tott. Azaz, ezek a fiatalok, akik másnap békés menetben, még a pártot is éltető jelszavakkal vo­- Ez azt jelenti, hogy az ese­mények új irányt vettek, azaz új szakasz kezdődött el?- Elkezdődött a népfelkelés. Ez a szakasz, megítélésem szerint október 23-tól október 28-ig tar­tott. A minisztertanács elnökévé választott Nagy Imre kezdetben még nem tudja, hogy hol áll. Nem áll ott, ahol Gerő Ernő, de ott sem, ahol százezrek állnak. De azután benne is lejátszódik egy folyamat, s tudomásul veszi azt, hogy ez a népfelkelés immáron forradalom. Mely október 28-a után mást kö­vetel, mint korábban. Nevezete­sen egy független, demokratikus, több pártrendszeren alapuló sza­bad Magyarországot, melynek te­rületén nem állomásoznak ide­gen csapatok. Szakály Sándor történész Az ünnep alkalmából avatják fel holnap 10 órakor a kecskeméti Szabadság téren Kerényi József Kossuth-díjas építész és Fekete Tamás szobrászművész alkotását. fotó: banczik Róbert Szakály Sándor. - Az első, köz­vetlen előzménynek a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetségének pontokba foglalt követelése tekinthető.- Az elkövetkező napokban számtalan hasonló követelés lá­nultak az utcára, a rendszeren belül próbáltak valamit tenni. S jellemző a hatalom arroganciájá­ra, hogy ezeknek a követelések­nek nem ment elébe: sőt, a kar­hatalom lövéseinek következté­ben a szikra lángot vetett.- Mely csapatok beavatkozása október 4-én el is döntötte a for­radalom, illetve immár a sza­badságharc sorsát.- De ezt megelőzően az Egye­sült Államok elnöke táviratban értesítette a szovjet vezetést ar­ról, hogy nem fog beavatkozni. Ez az üzenet véget is vetett a Kreml addigi bizonytalankodá­sának. Aztán a másik nagyhata­lom, Kína is rábólintott az invá­zióra. Bár néhányan azt mond­ják, hogy 1956-ban - a távlatokat tekintve - legyőztük a szovjete­ket, én mégis úgy gondolom: sajnos akkor és ott nem vertük meg őket. Am egy meghajlított, megtört gerincű nép felemelte a fejét és nemzetté vált. S ez a nemzet nem azt nézte, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy ki mit tesz. A felkelők, forradalmárok soraiban a pártonkívüliek, a diá­kok, az egyszerű tisztviselők és munkások mellett akadtak olya­nok is, akik esetleg még ott tar­tották a zsebükben a párttag­könyvet, avagy olyanok is, akik a régi, ’45 előtti rendszer hívei voltak. De nem ez számított, ha­nem az, hogy ki mit akar tenni egy olyan, független és demok­ratikus Magyarországért, ahol nem az idegen érdek, hanem az itt élő és dolgozó emberek aka­rata számít. SZERI ÁRPÁD Múzeum után kápolna- Nem csak Corvin közi, sőt nem is csak magyarországi mártí­rok neve szerepel majd. az oltár mögötti falra rögzített márványtáb­lákon.- Ötvenhat után Er­délyben tizennégy embert végeztek ki öt­venhat miatt, közülük kettő román volt. Az ő emléküket is szeret­nénk megőrizni, hi­szen ők is a magyar - és mint 1848-ban elő­deik, a közép-európai - szabadságért áldoz­ták életüket. Állítólag az oroszok is végeztek ki embereket a magyar ötvenhat miatt, mindeddig azonban nem sikerült kideríteni az áldozatok neveit. Csete György tervei szerint két tornya lesz majd a kápolnának, az egyik egy hét és fél méterre magasodó, ez a győztes forradal­mat, a másik, már romosra épített pedig a le­vert szabadságharcot jelképezi majd. A két torony között lesz a bejárat, és ezzel szem­ben az oltár. Ë mögött, a feszület két oldalán sorakoznak majd a kivégzettek nevei fekete márványtáblákon. De nemcsak a név és a Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori parancsnoka nem vesz részt régi dicsősé­günk szeletelésében, szavak helyett cse­lekszik inkább. Nyáron ötvenhatos kö­zépiskolás tábort szervezett a kiskunmaj- sai múzeummal szemközti akácerdőben, most legújabb tervének megvalósításán fáradozik: ötvenhatos kápolnát épít. Kiskunmajsa- A Kossuth-díjas építész, Csete György azt nyilatkozta egyik interjújában, a templom­építő Pongrátz Gergelyre is hivatkozva, hogy a templomépítők szent emberek. Még az is meglehet, hogy egy kissé elsietett minősítés ez. A kérdés azonban mégis fölmerül talán mindenkiben: miért épít manapság kápol­nát, templomot az ember?- A kérdésre általánosságban felelni való­ban nehéz. Én az emlékállítás szándékával kezdtem el építeni ezt a Csete György tervei alapján felépítendő kápolnát. Emléket aka­rok állítani azoknak, akik életüket áldozták a magyar szabadságért. Reményeim szerint ez az emlékhely nagyon hosszú ideig állni fog, hiszen történelmünk egyik legfénye­sebb eseményének állít emléket. Mint aho­gyan Kiskunmajsán áll az ország egyetlen ötvenhatos múzeuma, úgy ez a kis templom is első lesz az ötvenhatos hősök kápolnái­nak sorában. születési adatok, hanem a foglalkozás, és a kivégzés pontos ideje is szerepel a fekete márványokon.- A kápolna alapkőletétele november har­madikén, két órakor lesz. Kik működnek közre az alapkő elhelyezésében, megszente­lésében?- Várhegyi Attila államtitkár úr képviseli majd a kormányt, a Mindent a hazáért felira­tú márványtábla megszentelését pedig ha­zai és határainkon túli főpapok vállalták. _________________________________________K. H. I. Á llami megemlékezések Díjazzák a rendszerváltást Budapest Pálinkás József oktatási minisz­ter műegyetemi beszédével veszi kezdetét ma az 1956-os forrada­lom és szabadságharc 45. évfor­dulója, valamint a köztársaság ki­kiáltásának 12. évfordulója alkal­mából rendezett állami ünnep­ség. Az idei megemlékezés jel­mondata: „Ezer szíve egyetlen dobbanásnak.” Este hét órakor a Forradalom Lángja teherautókon megindul a Kossuth Lajos térre, majd a Forradalom Lángjának szimbolikus fellobbantása után az Állami Népi Együttes „Naple­genda” című táncelőadásából ad elő részleteket. Holnap reggel ki­lenc órakor katonai tiszteletadás mellett felvonják a Magyar Köz- társaság lobogóját. __________■ Em léklapok Az ’56-os Felkelők Magyarorszá­gi Szövetségének Rabparlament­je holnap emléklappal ismeri el azok tevékenységét, akik elévül­hetetlen érdemeket szereztek a rendszerváltás kiteljesítésében. Ismertetésük szerint azokat kö­szöntik majd, akik bármilyen posztot is töltöttek be - akár az elnyomatás árnyékában vagy a börtönben is - a fenyegettetés el­lenére is hitet tettek magyarságuk mellett. Az 1996-ban alakult civil szervezet emléklapot ad át a töb­bi között az ’56-os eseményeket elsőként felkelésnek elismerő Pozsgay Imrének, valamint a tria­noni elszakítottakkal való törő­dést fontosnak ítélő Szűrös Má­tyásnak__________________■ P ongrátz Gergely az épülő kápolna helyszínén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom