Petőfi Népe, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-10 / 237. szám

ft % UIEVEZRED ÜSZŐBEN 2001. október TO. Petőfi Népe FALURÓL FALÓBA VAROSRÓL VAROSRA CSENGŐDI Könyvbemutató az ünnepen Történelem A csengődlek értékmegőrző tö­rekvésének szép példája a na­pokban megjelenő helytörténe­ti kiadvány. A Csengőd község településtörténete című könyvet Pivarcsi János magyar-történe­lem szakos tanár írta és szer­kesztette. Az ötlet megszületése és a könyv megjelenése közötti idő­szakot a nyugdíjaséveit élő ta­nár úr a következőképpen idézi fel: 1965-ben egy honismereti tanácskozáson ajánlotta figyel­münkbe Katona Tibor, az akko­ri járási tanács tanulmányi fel­ügyelője a településekről szóló dokumentumok és emlékek gyűjtését. Mi ezt komolyan vettük, és az iskola hetedikes-nyolcadikos tanulóiból alakított helytörténeti csoporttal megkezdtük a gyűj­tést. Lejegyeztünk minden fon­tosabb ese­ményt. Jóma­gam az Orszá­gos Széchenyi Könyvtárban archivált, Kis­kőrös és járása című újságból fénymásoltam ki a két világ­háború között megjelent, Csen­gődről szóló írásokat, majd le­véltárakban, könyvtárakban ku­tattam tovább. Az összegyűj­tött anyagot hobbiból kezdtem rendszerezni, kiegészíteni és a '80-as években, a hosszú téli estéken hozzáfogtam a könyv megírásához. Amikor kész lett, egy gépelt példányt átadtam az önkormányzatnak. Örülök annak, hogy a falu vezetői érdemesnek tartották ki­adását és magukra vállalták a költségeket. A vállalkozás sikere a község sikere is A Moped Kft. 1991-ben alakult, s azóta sikeres családi vállalkozás­ként működik. Fő profilja az 50 cm3 alatti motorkerékpár-, vala­mint kerékpár-nagykereskedés. Dunaharasztin lévő telephelyük­ről látják el áruval az ország szá­mos szaküzletét. Üzleti sikerüket annak kö­szönhetik, hogy az utóbbi évek­ben megnövekedett a kereslet a kis fogyasztású, ugyanakkor a városi közlekedésben kiválóan alkalmazható Babetta, Tomos, Simson, MZ, Yamaha és Honda márkájú kismotorok iránt.- Ezek a hasznos járművek árban is elérhetőek, és idő­sek, fiatalok egyaránt használhatják őket - mondja Csima Béla, a kft. ügyvezetője.- Sőt, mindig biztosít­juk az alkatrész-utánpótlást is.- Hogyan kötődik a vállalko­zás Csengődhöz?- Egyrészt magam is csengődi vagyok, másrészt pedig a telepü­lésen működtetünk egy mezőgaz­dasági és vas-műszaki boltot. A szögtől a növényvédő szerekig, különböző árucikkeket forgal­mazunk. Edények, szerszámok, háztartási gépek, kerékpárok és sok más apró cikk kapható az üz­letben, s remélem, a helybeliek elégedettek a kínálattal.- Úgy tudom, hogy a kft. fon­tos szerepet játszik Csengőd társa­dalmi életében is.- Ahol tudunk, ott segítünk. Támogatjuk az iskolai és községi rendezvényeket, valamint a falu sportéletét. Megválasztottak a helyi sport­egyesület elnökének, így kétszeresen is kö­telezőnek érzem a segítségnyújtást. Labdarúgó- csapa­tunk ez évben meg­nyerte a megyei har­madosztályú bajnok­ságot, s most a másodosztályban próbálunk helytállni. Minden ideköt Csengődhöz, ezért arra törekszem, hogy vál­lalkozásunk sikere egyben a köz- ség sikere is legyen. __________■ S kodaFabia Szinte hihetetlen, de igaz! mÁR könnyedén egy igazi Fabiába ülhet! Élvezze a vezetés örö­mét az elegáns, biztonságos, ésszerűen felsze- relt Fabiában, amely Európa legmodernebbb autógyárá­nak büszkesége. Kedvező új hitellehetőségekkel! További részletekkel várjuk má rkakereskedésü n kben ! „A kis autók királya" A? Autósaid 2001. AO ktstegönö íesxlje «lapján m ÁR 2 049 000 Ft-tól! * október 30.-ig vagy a készlet erejéig ! 6230 Soltvadkert, Kossuth u. 112. Tel/Fax: 78/581-030 Kévés Autó Életteret biztosítani a helyieknek Beszélgetés Baltás Istvánnal, Csengőd polgármesterével Kistelepülések vezetőitől gyakran hallani ma­napság, hogy egyre rosszabbak a néhány lel­ket számláló falvak, községek kilátásai. A többségében mezőgazdaságból élő lakosság elszegényedik, új munkahelyek nem jönnek létre, az iskolákban egyre kevesebb a gyerek, az önkormányzat költségvetése semmire sem elég stb. A tényeken alapuló aggodalmak jo­gosak, s a helyzet kezelése igencsak feladja a leckét a települések vezetőinek. Baltás István, Csengőd polgármestere azonban nem panasz­kodik, inkább tervez. Interjú- Az itt élő emberek nyitottságára és a köztünk lévő bizalomra építünk - mondja, s szavaiból a határozott elképzelésekkel rendelkező vezető magabiztossága árad. - A rendszerváltástól kezd­ve tagja vagyok a képviselő-testületnek, ezért fo­lyamatában látom a község helyzetének alakulá­sát. Az első négy évben nagy lehetőségeket hagy­tunk ki, mert a vezetői gondolkodásban nem kö­vetkezett be a rendszerváltás. Megtorpant a falu fejlődése, ezt érezték a csengődi polgárok is. Sza­vazataikkal '94-ben polgármesternek választot­tak, s 40 év óta először közülük való lett a falu el­ső számú vezetője. Talán annak köszönhetem ezt a bizalmat, hogy tősgyökeres csengődi va­gyok, itt éltem, dolgoztam, és nyitott könyv volt előttük az életem.- Mivel kezdte munkáját az új testület?- Mindenekelőtt rendeztük az első kurzusból ránk maradt adósságokat, s csak 1996-tól kezd­hettük a jövőnket meghatározó elképzeléseket megfogalmazni. Létrehoztuk a civil szervezetek fórumát, a testület tagjain kívül az egyházak, in­tézmények, szervezetek megismerhették egymás munkáját, s a fontosabb kérdésekben mindenki elmondhatta álláspontját. Egységes gondolkodás alakult ki a község jövőjét illetően. Legfontosabb célként jelöltük meg, hogy életteret biztosítsunk a helybelieknek és érdemes legyen itt lakniuk. A következő évben az újfalusi településrészen öt utcában felújítottuk az úthálózatot. 1998-ban el­kezdtük a község történetének legnagyobb beru­házását, az Akasztóval és Tabdival közös szenny­víz programot. E munka alaposan lekötötte szer­vező kapacitásunkat, de megérte: az országban nem sok kistelepülés dicsekedhet szennyvízháló­zattal és tisztítóberendezéssel. 2000-ben új út­burkolattal láttuk el a Szabadság utcát, s jelenleg csupán két utcánkban nincs szilárd útburkolat.- Hogyan alakult az intézmények sorsa?- Kiemelt feladatként kezeltük az oktatást. Szeretnénk, ha a gyerekeink a faluban maradná­nak, s nem vágynának más települések iskoláiba. Bevezettük az informatikaoktatást, tanulóink két idegen nyelv közül választhatnak, s kiemelt szin­tű matematikai képzésben vehetnek részt. Ját­szótereket alakítottunk ki az alsó tagozatosoknak és az óvodásoknak, hogy a gyerekek semmiben se szenvedjenek hiányt. A többi intézményünk működését is racionalizáltuk. A Família Gondo­zási Központ pl. ellátja a szociális házi gondo­zást, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot s az idősek napközi és szociális étkeztetését.- Milyen fejlesztéseket terveznek a jövőben?- Az önkormányzat költségvetése évek óta rentábilis, soha nem küzdöttünk hiánnyal. Ezt azonban csak a fejlesztések rovására érhettük el, ami nem azt jelenti, hogy lemondtunk az újabb beruházásokról. Élünk a pályázati lehetőségek­kel, s a rendelkezésünkre álló önerővel együtt van realitása terveink megvalósításának. Szeret­nénk megoldani a külterület ivóvízellátását, fő­ként a vasúton túli területen. Itt többnyire vállal­kozások működnek, s amennyiben a víz, villany, gáz biztosítása mellett az úthálózatot is sikerül fejleszteni, akkor kialakulhat egy potenciális ipa­ri övezet. Jelenleg ugyanis 60-70 vállalkozás mű­ködik a községben, s ezek jelenes számú mun­kahelyet biztosítanak a lakosság számára. Kevés tényleges munkanélküli él Csengődön. Én úgy gondolom, hogy ez azt jelenti: jó úton járunk. _______________________________________tiwKOvicx Um6 CS ENGŐDI POLGÁRMESTERI HIVATAL: 6222 Csengőd, Dózsa György u. 35. Telefonszáma: polgármester 78/441-177. Jegyző: 441-144. Ügyfélfogadás: hétfő: 13-16 óráig ' kedd: szünnap szerda: 8-16 óráig, csütörtök: szünnap, péntek: 8-12 óráig. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Baltás István polgármester Kállai István alpolgármester Dr. Ágotái Attila, Batiz Attila, Beszedics Imre, Biber József, Dobó Józsefné, Kákonyi István, Kalapos István, Dr. Ruzsáli Pál A jegyzői feladatokat Rádulyné Dr. Petrányi Júlia távollétében Dr. Hauzmann János, Izsák város jegyzője látja el. A KÖZSÉGBEN MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEK CÍME, TELEFONSZÁMA: Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda: Béke tér 1-4., 78/441-624. Családsegítő Központ: Dózsa Gy. u. 22., 78/441-065. Orvosi rendelő: Dózsa Gy. u. 65., 78/441-110. Fogászat: 78/441-140. Százéves a katolikus templom- A századik születésnapját ün­neplő római katolikus templom közel egyidős a településsel. Az újjátelepített Csengődnek alig háromszáz lakója volt, amikor a buzgó hitéletű emberek hozzá­kezdtek a templom építéséhez. 1900-ban rakták le az alapkövet, és egy év múlva már állt a temp­lom - mondja Nemes Vilmos plé­bános úr, aki 1984 óta a több mint kétezer fős katolikus gyüle­kezet lelkipásztora. - A lakosság adta össze a tégláravalót, részt vettek az építkezésben, s az ak­kori kalocsai érsek is szívügyé­nek tekintette és támogatta a templom felépítését.- Mikor nyerte el a templom jelenlegi formáját?- Az elmúlt száz év alatt több jelentős átalakuláson ment át az épület, s egészen a mostani idő­kig szépült, korszerűsödött. A harmincas években palára cse­rélték a zsindelytetőt, amelyet 1988-ban vörösréz borítás vál­tott fel. 1948-ban a torony is javí­tásra szorult, sőt 1988-ban újat kellett építeni, mert a régi szer­kezete elkorhadt. A belső térben az oltárképen kívül nem voltak freskók, csak az ötvenes-hatva­nas években festett képeket a fa­lakra Gebauer Ernő festőmű­vész. Az utóbbi évtizedekben is nagy gondot fordítottunk a templom megóvására, szépíté­sére. Kívül-belül renováltuk, új­rafestettük, bevezettük a gázfű­tést, kicseréltük a vízvezeték­rendszert, restauráltattuk a ké­peket, keresztet állítottunk az épület elé, és testvéremmel fá­kat ültettünk a templom előtti parkba.- Emlékeznek-e még a lelkész elődökre?- Természetesen. Demse Jó­zsef volt a falu első lelkésze, majd Szabó Árpád. Őt vitéz Ve­res Mihály követte, akinek roko­Az érsek tart szentmisét vasárnap. ■ nai ma is itt élnek Csengődön. Bökényi Miklós plébános a negy­venes években, Szakái István - később címzetes főesperes - 1984-ig volt a község népszerű és szeretett lelkipásztora. 1950-58- ig káplánként szolgált Csengő­dön az akasztói születésű Csa- nád Béla, aki évek múlva a köz­ponti teológiai akadémia tanára lett. Jó szívvel gondolunk Tóth Anna kedvesnővérre is, aki 1953 óta házvezetőként és kántorként segítette a lelkészeket hivatásuk gyakorlásában.- Hogyan ünnepük a százéves évfordulót?- Ökumenikus ünnepre készü­lünk, mert a faluban élő reformá­tus, evangélikus és baptista gyü­lekezetekkel igen jó a kapcsola­tunk. Az ünnepi misét dr. Bá­bel Balázs metropolita, a Kalo- csa-kecskeméti Főegyházmegye érseke celebrálja. Ezen részt vesznek a Csengődről elszárma­zott hívek és az önkormányzat képviselői is. Velük ugyanis már évek óta rendkívül jól együttmű­ködünk, a templom megújulását anyagiakkal is támogatták. A polgárok magukénak érzik a rendezvényt Kállai István alpolgármester a Csengődi Falunapok egyik főszervezője. Arról kérdez­tük, milyen hagyományai vannak a háromnapos ün­nepnek.- 1994-ben, amikor megalakult az új képviselő-testület, felvető­dött egy olyan rendezvénysoro­zat gondolata, amely megmoz­gatja az egész falut, és minden­ki magáénak érzi. Nyilvánvaló volt, hogy a ha­gyományos búcsúhoz kötődtek leginkább az itteni emberek, ezért e köré kívántuk szervez­ni a többi programot. Ez az a nap, amikor a Csen­gődről elszármazottak is haza­térnek, és ünnepi hangulat ural­kodik a faluban. A szüret is ré­sze a hagyományoknak, hiszen sokan foglalkoznak Csengődön szőlőtermesztéssel. Az elgon­dolást tett követte, és a követ­kező év őszén sor került az első háromnapos rendezvény meg­szervezésére.- Hogyan épül fel a falunapok programjai- Általában pénteken tart­juk az iskolai rendezvénye­ket. A szombat a közösségi programoké, és este tűzijátékkal zárul a nap. Vasárnap szórakoztató rendez­vények váltják egymást, ame­lyeken főként helyi csoportok, együttesek lépnek fel, s csak a műsor színesítése miatt hívunk vendégművészeket. A mostani falunapok prog­ramja aktuális eseményekkel is bővül. Megünnepeljük a falu ka­tolikus templomának századik születésnapját, bemutatjuk a te­lepülés történetét feldolgozó helytörténeti kiadványt, és ezek­ben a napokban kerül átadásra a három szomszéd település ösz- szefogásával megépített szenny­víztisztító üzem. Kállai István | » BALTÁS ISTVÁN polgármester 1954-ben született Kiskőrösön. 1978-ban MÁV-tiszti képesítést szerzett. 1994 óta polgármester. Nős, egy gyermeke van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom