Petőfi Népe, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

Petőfi Népe 2001. Szeptember 1., szombat Hétvégi magazin Szerkeszti: Miklós Magda Lapos has, szűk farmer, slicc a ruhán Mitől gyengülnek el a férfiak, mivel csábítanak a nők? Mivel akarnak csábítani a nők? Mi hat erotikusán a férfiakra? Dédanyáink korá­ban elegendő volt egy kivil­lanó boka látványa. A hetve­nes években a meztelenség volt a leghatásosabb hódítá­si eszköz. S napjainkban? Korunk asszonyának fegy­vertárát egy felmérés alap­ján állítottuk össze. Az egyik német magazin felkéré­sére a nőknek fel kellett sorolniuk azokat az eszközöket, amelyek­Izgato. áttetsző, slicceit. kel - szerintük - ők hódítaná­nak, a férfiaknak pedig azo­kat, melyektől nagy valószí­nűséggel elcsábulnának. Egy­értelmű, hogy az utóbbi idők­ben a hosszú szoknya nem tetszik annyira a teremtés koronáinak, a rövid és a test formáját hangsúlyozó ruhák vi­szont annál inkább. He­lyet cserélt a rangsor­ban a felhasított oldalú ruha a mélyen dekol- tálttal. Ám a változások ellenére minden korra egyaránt jellemző: ha a nő nem elégedett önma­gával és nincs önbizal­ma, nem tud hódítóan fellépni. így csábítanának a nők: 1. csábos smink, 2. slicc a ruhán, 3. iz­gató harisnyák, 4. mi­niszoknya vagy mini­ruha, 5. mély dekol­tázs, 6. áttetsző anya­gok, 7. mély hátkivá­gás, 8. testhez simuló formák, 9. lapos has, 10. szexis harisnyatar­tó. Ezektől gyengülnek el a férfiak: 1. testhez simuló formák, 2. mi­niszoknya vagy miniruha, 3. mély de­koltázs, 4. csábos smink, 5. izgató haris­nyák, 6. áttetsző anya­gok, 7. szűk farmer, 8. lapos .has, 9. slicc a ru­hán, 10. a fekete szín. Hölgytársak! Gyorsan be kell szerezni egy tök feszes aligruhát, ami hasig ki van vágva, átlátszó és persze fekete. A smink már nem érdekes, úgyis lejön vetkőztetés közben. ____■ Ki tud beszélni Machbeth szellemével? Az E.T.-k azt üzenik: a földi civilizáció túl primitív Nemzetközi felhívást intézett a világ boszor­kányaihoz egy brit médium. Kérése: segítse­nek neki kapcsolatba lépni a hajdani skót király, Macbeth szellemével. Kevin Carlyon - aki az 1600 tagot számláló brit fehér boszorkányok gyülekezetének egyik oszlopos tagja - elsősorban azért szeretne kapcsolatba kerülni a XI. században élt Macbeth szellemével, hogy megtudja, mit szól William Shakespeare drámájához. A szín­darabban ugyanis számos történész szerint Shakes­peare a „méltányosnál” jóval kegyetlenebbnek állí­totta be Macbeth-et. Ha megfelelő boszorkányokat talál, akkor „tolmácsaival” a szeptember elején ese­dékes teliholdkor kivonul a skót felföld szívébe, Cawdorba, hogy megpróbálja megbékítem szelle­mét. Ezután következik Stratford-on-Avon, Shakes­peare szülőhelye, ahol a drámaíró szellemétől meg szeretnék megkérdezni, honnan szedte az ötletet, hogy három boszorkányt szerepeltessen a Macbeth- ben. ■ Semmi okunk kizárni, hogy a földönkívüliek már bolygónkon tar­tózkodnak, információkat gyűjte­nek civilizációnkról. Ha pedig így van, arra is mérget vehetünk, hogy már a világhálóra is rákapcsolódtak. Ebből a kézenfekvő feltételezésből indult ki a kanadai Allen Tough egyetemi előadó, aki öt évvel ezelőtt internetes honlapot hozott lére - szigorúan földönkívüli leve­lezők számára. Tough professzort 1995- ben érte a „megvilágosodás”. Hirtelen rá­jött, ha az E.T.-k, a Földön kívüli értelmes űrbéli teremtmények már a Földön van­nak. Egyszerűbb, ha nem várjuk jelentke­zésüket, hanem mi invitáljuk őket a kap­csolatfelvételre. Ebből az ötletből született meg 80 neves személy - tudósok, írók, fu­turológusok - támogatásával 1996 nyarán a nevezetes webhely: http://members.aol.com/VelcomeETI/ hello.html, ami a welcomeETI@aol.com beütésével is elérhető. A Libération francia lap az ötéves évfor­dulón kérdezősködött a webhely alapító­jától, jött-e válasz, s ha igen, mit üzennek? Tough professzor - unszolásra - kiadta az egyik űrbéli üzenetet, mely angol nyelven érkezett: „Uraim! Köszönettel vettük üze­netüket, jelenleg, legnagyobb sajnála­tunkra, nem áll módunkban segíteni. íme indokaink, amely miatt nem kívánunk kapcsolatot kezdeményezni önökkel. Egy nagyon fejlett civilizáció (a mienk) és egy primitív civilizáció (az önöké) közötti kapcsolatfelvétel elkerülhetetlenül társa­dalmi és biológiai zűrzavart okozna a pri­mitívebb félnél. Őszinte hívük: Zerb V. Simulan, osztályvezető, ösztöndíjrészleg, Galaktikai Emberbaráti Alapítvány, Alpha Quadrant Territory 12.37...” ___________■ A vártnál kevesebb filmsztár és politikus jelenlétében, a szokásosnál „intimebb” légkörben vette kezdetét az idei, 58. Velencei Filmfesztivál. Az arany oroszlán árnyékában Az idei zsűri elnöke az a Nanni Moretti, aki tavaly a Fiú szobája című produkciójával elnyerte az Aranypálmát. A versenyben in­dított filmek alkotói a világ minden szegletét képviselik, így meg­található köztük a brit Ken Loach, a francia Philippe Garrel, az izraeli Amosz Gitai, a portugál Joao Botelho, a mexikói Alfonso Cuarón, az olasz Antonio Capuano és Giuseppe Piccioni, az osztrák Ulrich Seidl, az ameri­kai Larry Clark, a koreai Kim Ki Duk. A jelenkor filmművészete cso­portban ugyancsak versenyfilm­ként bemutatandó alkotások rendezői között megtalálhatjuk az olasz-chilei Marco Bechist, a kír.di Csang Jangot, a francia Laurent Cantet-t, az orosz Szer- gej Bodrovot és az amerikai Jill Sprechert. Az olasz közvélemény sajná­lattal fogadta, hogy a meghívott sztárok közül csak kevesen tud­nak eljönni. így nem lesz jelen Steven Spielberg, helyette csak versenyen kívüli filmjét, az A.I. (Artificial Intelligence, Mesterséges intelligencia) című pro­dukcióját láthatja a közönség. Távol marad Sophia Loren is, akit a Vittorio De Sica egykori nagy rendező tiszteletére tartandó ren­dezvényre vártak. Ugyancsak otthon marad a nemrég agyvérzést kapott Jean-Paul Belmondo. Bizonytalan még, hogy eljön-e Woody Allen. A díszvendégek között ott lesz Charlize The- ron, Helen Hunt, Ethan Hawke, Urna Thurman, Den­zel Washington, Gene Hack- man, Tim Roth, Jude Law, Johnny Depp, Jeanne Mo­reau. Sokan szívdobogva vár­ják Velencébe egy egykori Beatles-tagot, Paul McCart- ney-t. Nicole Kidman megjelené­se volt az első élménye azok­nak, akik az 58. Velencei film- fesztivál szerdai megnyitóján voltak jelen. A filmsztár az el­sők között érkezett a megnyitó gálára, amelyen két film bemu­tatását tűzték programra. Az egyik a macedón Milcso Man- csevszki alkotása, a Dust (Por) című film, a másik pedig Giu­seppe Bertolucci L’Amore probabilmente (Minden bizonnyal a szerelem) című produkciója volt. Vaskút Egyre népszerűbb Baja tér­ségében, a Dunántúlon és most már külhonban is egy „vaskúti” balladaként elhí- resült zenemű. Felejthetet­len élmény élőben, 150 elő­adóval hallani. Hangfelvétel is készült róla, mely kézről kézre vándorol. Annak jár­tunk utána, hogyan és mi célból jött létre a mű, kik a szerzők és az előadók. Ballada a Nemzetfáról. Ez az ere­deti címe a ma már CD-n és kazet­tán is hallható előadásnak. Mivel önmagában rövid lenne, a hang­hordozón Birtalan József nép­dalfeldolgozásai, kórusművei is szerepelnek. így a lemez és a hangszalag „1000 év együtt a dél­vidéken” címmel kerül majd a boltokba. A ballada ősbemutatója Vaskúton volt 2000. június 11-én, a millenniumi ünnepségen. Ak­kor 150 zenész és énekes adta elő a katolikus templomban. Embe­Ballada a nemzetfáról Fábri Géza rek százaira tett mély benyomást a tisztán érthető regélésre emlé­keztető szöveg és a magyar folk­lórelemeket tartalmazó zene. Szakértők szerint inkább oratóri­umról van szó, hiszen a népballa­dák tragikusan végződnek. Ennek a közel félórás, népi és szimfoni­kus hangszerekre - szólóbetétek­kel tarkított -, énekkarra és gyer­mekkarra írott műnek azonban ha nem is vidám, de reménykeltő a vége. Zenéjét Fábri Géza tanár úr, a vaskúti ÁMK igazgatója szerezte és hangszerelte. Zentán született 1953-ban, 1977-ben matematika­fizika szakon végzett Szegeden, a JATE-n. A hetvenes évek óta fog­lalkozik behatóan a magyar nép­zenével. Népdalokat gyűjtött, majd a táncházi mozgalomba kapcsolódva pengetős hangszere­ken kezdett játszani. Azóta is gyakran forgatja kezében a ko- bozt és a tamburát. Fábri tanár úr a zeneszerzője a Balladának, melynek alapjául egy moldvai csángó népdal szolgált. Ezt dol­gozta fel és hangszerelte vonós, fúvós és pengetős hangszerekre (megszólal többek között a citera, a duda, a furulya, a mezőségi brá­csa, a koboz, számos trombita és egy orgona is). A szöveget Szűcs Ferenc nyu­galmazott zentai közgazdász írta. Az 1926-ban született költőnek ez az első történelmi vonatkozású, 10 szótagos rímekbe szedett alko­tása, melyet a magyar romantikus irodalom ihletett a millennium tiszteletére. A hosszú versszakok felölelik mindazokat a jelentős eseményeket, melyek a honfogla­lás korától, majd Szent István in­telmei nyomán a magyarság a mai napig megtett. Mint a szerző mondja, nem számított ekkora si­kerre. Ó csak Aranyhoz és Petőfi­hez hasonlóan a maga módján hagyta elragadtatni magát múl­Szűcs Ferenc tunkkal. Részt vesz a Ballada elő­adásában a Madarasi Kamarakó­rus, a vaskúti plébánia kórusa, a bajai Őszi Rózsák énekkara, a vaskúti ÁMK pedagógusai és gyermekkórusa, a dunafalvi tánc­csoport, valamint a szólisták: Ba­kó Katalin Kecskemétről és Polgár Lilla, Zenta csalogánya. Érdekes módon kovácsolja össze ez a mű a Bácskában élő nemzetiségi cso­portokat (svábokat, bunyeváco- kat, székelyeket, csángókat, szlo­vákokat, felvidéki és délvidéki magyarokat), melyek szinte kivé­tel nélkül képviseltetik magukat mint énekesek, zenészek vagy táncosok. Különféle felállásban léptek már fel együtt Bonyhádon, a székelyek világtalálkozóján, Bá- taszéken a cikádori monostor­rom avatóján, Kalocsán az egy­házmegyei millenniumi ' rendez­vényen, Vaskúton a millenniumi zászlóátadáson. Tervezik, hogy Zentán is fellépnek. 2002 január­jában tartják a megyei lemezbe­mutatót Kecskeméten. A nemzet­fáról szóló ballada nemcsak a fü­lünknek kellemes zenei anyaggal és tartalmas szöveggel hatja meg az embereket, hanem látványával iS. KIRÁLY LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom