Petőfi Népe, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-25 / 224. szám
8. oldal - Petőfi Népe ELŐTÉRBEN A Z AGRARGAZDASAG 2001. Szeptember 25., kedd A hegybíró tanácsa: borként értékesíteni a termést A csapadékos őszi időjárás Kiskőrösön is felgyorsította a szüretet. - Kényszerszüret - mondják a helybeliek, mert a fürtökre ráférne még a cukrosodás. A szőlőt azonban így, féléretten le kell szedni, ugyanis napfény hiányában rothadásnak indultak a tömött fürtök. Kiskőrös Nikléczi András kiskőrösi szőlőtermelő nyolc hektáron gazdálkodik. Szőlőtermésének háromnegyede már kádakban, hordókban van, s most a kintlévő egynegyedért aggódik.- Nem érdemes tovább várni, mert ilyen időben nem növekszik a szőlő cukorfoka - mondja.- Milyen az idei termés? - kérdeztük a gondok ellenére is sikeres szőlősgazdát.- Júniusban még jobb szüretben reménykedtünk. A szőlő mennyisége és minősége kiválónak ígérkezett, és jó évvel számoltunk. Igaz, a nyár folyamán a korábbiaknál jobban kellett figyelni a növényvédelemre, mert az előző évi belvíztől átnedvesedett föld kedvezett a gombabetegségek kialakulásának, az enyhe tél pedig a kártevőknek. Ez jelentős többletköltséggel járt, s ehhez még hozzá kell számolni a rothadás megelőzésére kiszórt szerek árát is. A mennyiséget végül is sikerült megőriznem, a minőség azonban nem az igazi. A szőlő ugyan szép, nem rothadt, de az Ezerjó 13-14, az Ezerfürtű 17,5, a Cserszegi fűszeres pedig csak 16,5 fokos lett. A Zalagyöngye, Zöldveltelini és a Cabernet sauvignon is legalább 5 fokkal gyengébb a tavalyinál. A borászatok még átháríthatják a többlet- költséget a fogyasztókra, de a termelőknek nincs választási lehetőségük.- Értékesített-e szőlőt, vagy az egész termést leszűri?- Amióta őstermelő vagyok, mindig leszűröm a termést, és kannás borként értékesítem. így megismerhettem a szőlő- és borvertikum egyes fázisainak gondjait, problémáit. Mégis ezt a megoldást tartom célszerűnek, mert a szőlő, must és bor értékesítése során keletkező árrések nálam maradnak. Tapasztalataim szerint ma már nem elegendő a megélhetéshez az őseinktől örökölt, Egészséges szőlőt szüreteltek Nikléczi Andrásék. foto* s. l hagyományos szőlő- és bortermelés folytatása. Alkalmazkodni kell az adott körülményekhez és gondolkodni a legjobb megoldáson.- Nem tartja alacsonyrtak a szőlőárakat?- A 32-35 Ft-os kilónkénti ár nem fedezi a ráfordítás költségeit. Szakemberek szerint a rentabilitás 40 Ft-os szőlőárral érhető el, függetlenül a cukorfoktól. Nem véletlen, hogy aki csak teheti, leszűri a termést a jobb borárakban bízva. Igaz, a felvásárlók sem kapkodnak a 12-13 fokos szőlő után, mert igen költséges számukra a sűrítménynyel, cukorral való felerősítése. Ilyen esetekben kellene beavatkozni az államnak - a nyugat-európai mintának megfelelően - ártámogatással.- Ön szerint kinek kellene megkapnia az ártámogatást?- Mindenképpen a termelőnek. Az ő munkájuk a borászat alapja, s ők vannak leginkább kitéve a természet kiszámíthatatlan erőinek. Önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe, mert az időjárás közgazdasági szempontból nem kalkulálható. A borászatok még átháríthatják a többletköltségeket a fogyasztóra, de a termelőnek nincs választási lehetősége. Egy-egy rossz év tönkreteheti és idővel feléli tartalékait, vagy abbahagyja a szőlőművelést. Akkor pedig ki fogja megtermelni a borászathoz szükséges szőlőt? Pszota István hegybíró megerősíti a Nikléczi András által elmondottakat. Azt tanácsolja a termelőknek, hogy inkább borként értékesítsék termésüket, mert annak valószínűleg jobb lesz az ára, mint a szőlőnek. sinkovicz László AZ ORSZÁG BANKJA özv. Kot 72 éves tanítói A föld a múltam része... Október 31-ig élhet a lehetőséggel, hogy eladja szövetkezeti külső üzletrészét az MFB Üzletrészhasznosító Kft.-nek. Felvilágosításért forduljon a megyei FM Hivatalokhoz! tvanne ma , Levél a miniszterelnökhöz A tavalyinál 10-12 százalékkal nagyobb szőlőtermés ígérkezett az idén a kunsági borvidéken. Ugyanakkor az egy évvel korábbinál 41 százalékkal magasabb borkészletek voltak még augusztusban is a pincékben. A várható szüreti feszültségek elkerülése érdekében Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult a hegyközség javaslataival, kéréseivel. Kunsági Borvidék „Annak érdekében, hogy az eladásra felkínált minden borszőlő legalább a termelés önköltségéhez közeli áron vevőre találjon, ugyanakkor a borászatok se rokkanjanak bele anyagilag a nagy termés felvásárlásába és a megszokottnál nagyobb átmenő borkészletek finanszírozásába, a következő azonnali intézkedések megfontolását és kezdeményezését kérjük Miniszterelnök Úrtól: 1. A meglévő - egyébként fogyasztásra alkalmas - szőlőborkészlet csökkentése lepárlással, olyan mértékű - literenként 40- 45 Ft - szubvencióval, hogy a borosgazda minimum 60-65 Ft felvásárlási árat kapjon. 2. Az idei termésű szőlőből nagyobb mennyiségű szőlő pár- lási célú felvásárlása és seprős borrá történő feldolgozása olyan mértékű - mintegy 25 Ft kilónként - állami szubvencióval, hogy a szőlőtermelő 40 Ft felvásárlási árhoz jusson. Ez a két kormányzati intézkedés a készletcsökkentés és a szüreti nyomás enyhítése mellett feleslegessé tehetné a párlatimportot. 3. A meglévő borkészletek finanszírozását, s ezzel együtt a felvásárló pincészetek idei szőlőfelvásárlásaihoz szükséges pénzügyi fedezet részbeni megteremtését segítené, ha a bor közraktározási kvótát 1 millió hektoliterre emelnék. 4. A felvásárló borászatok részére kizárólag az idei szőlő felvásárlásához szükséges pénzügyi fedezet megteremtésére, kiegészítésére kamatmentes hitel folyósítása azzal a feltétellel, hogy a felvásárolt fehér borszőlőért legalább 40, a kék borszőlőért pedig legalább 60 Ft kilónkénti árat a termelőnek az év végéig teljes egészében kifizetik. 5. A termelési kedv fenntartása, az átlagos színvonalon termelő gazda költségnövekedésének részbeni megtérítése érdekében az almatermelők támogatásához hasonló konstrukcióban az értékesített szőlő után kilónként 5 Ft támogatást tartunk szükségesnek közvetlenül a termelőnek. 6. Az évről évre csökkenő magyar borexport ösztönzésére a borkészletek export útján történő csökkentésére átmeneti, a szeptember 1. és december 31. közti időszakra szóló folyó és palackos borra, pezsgőre egyaránt vonatkozó, literenként legalább 15-20 Ft-tal megemelt exporttámogatás meghirdetése annak érdekében, hogy a magyar borok árban versenyképesebbek lehessenek az ennél is nagyobb támogatást élvező, más országokból piacra kerülő borokkal és fékeződjön a gyors ütemű piacvesztésünk. Ezen túl szükséges kompenzálni a forint mintegy 15 százalékos erősödésének az exportra gyakorolt negatív hatását is a bort exportálóknál. 7. Enyhítene a szüreti feszültségen és importot is kiválthatna, ha a szőlőmust sűrítménynek történő felhasználása támogatást kapna. 8. A borok belföldi piacának bővítését, a borkimérő forgalom növekedését, ezáltal a borkészletek levezetését, a bor termékpálya tisztítását segítené, ha a jövedéki törvénybe visszakerülne a tavaly év végén törölt szakasz, amely előírta a borkimérőkben a napi elszámolási kötelezettséget, nehezítve ezzel a nem tisztességes úton készült és forgalmazott hamisítványok fogyasztóhoz való eljutását.” Az augusztus 30-án kelt levélre rövidesen visszajelzés érkezett: kiadták mérlegelésre a szakértőknek. Azonban intézkedés a mai napig sem történt, a parlamentben létrehozott két bizottság sem ért még el eredményt. Eközben megkezdődött a szüret és a szőlők rothadása is. AUGUSZTUSI BORKÉSZLETEK BORVIDÉKENKÉNT (HEKTOLITER) Borvidék neve Fehérbor Vörösbor Összesen Csongrádi 17980 16089 342208 Hajós-bajai 29823 19333 50874 Kunsági 529210 195577 759458 Taszár-neszmélyi 42702 17019 59721 Badacsonyi 24655 371 25026 Balatonfüred-csopaki 18369 3051 21420 BalatonfeMdéki 7500 1000 8500 Etyek-budai 45000 75000 232000 Móri 1668 32 1700 Pannonhalma-sokorőaljai 7625 38 7663 Somlói 10496 20 10516 Soproni 6891 15591 22482 Balatonboglári 100798 65569 203639 Mecsekaljai 8654 905 9559 Szekszárdi 8065 35591 43656 Villányi 49205 69249 118454 Bükkaljai 24005 6092 30097 Egri 59480 160517 221490 Mátraaljai 117690 41177 160344 Tokajhegyaljai 247409 33 358374 Balatonmelléke 17103 1992 19059 Tolnai 18655 14783 33438 Összesen: 1392983 147029 2431714 Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa A XI. században már szőlők voltak Alpáron és Kürtön Kunsági Borvidék Sokat ígérő kezdeményezés a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsáé. Borvidéki értesítőt adott ki. Területén több mint 30 ezer család él teljesen vagy részben a szőlőtermesztésből, a borászkodásból. Tehát lesz a kiadvány olvasóközönsége. Itt található az ország szőlőterületének mintegy 40 százaléka, ez a legnagyobb borvidék. Tehát megvannak az alapok ahhoz, hogy az első számot újabbak kövessék, amint azt a borvidék hegyközségi tanácsa tervezi. Az értesítő jó eszköz ahhoz, hogy a borvidék felmutathassa értékeit s elfoglalja méltó helyét az ország borvidékei sorában. Ezért már mindjárt az első számban sokat tesznek a kiadók. Mint az előszóban közük: a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa fontos feladatának tekinti az itteni szőlőtermelés múltjának feltárását, a jelen és a jövő teendőinek meghatározásához. Egy kuriózumot ismertetnek: a Garamszentbe- nedeki Apátság alapítólevelét, amely I. Géza királytól származik és 1075-ben kelt. Latin és magyar nyelven, a teljes szöveget, sőt a fennmaradt másolat fotókópiáját is mellékelik. Mi köze ennek a kunsági borvidékhez? Nem kevés. Általa nyer bizonyítást, hogy a XI. században errefelé - az okirat Alpár és Kürt (ma Tiszaalpár és Tiszakürt) szőlőskertjeiről beszél -, itt már művelt szőlőterületek voltak. Joggal tételezhető föl, hogy már az alapító levél megszületése előtt foglalkoztak itt, a kunsági borvidék Tisza menti részén, szőlőtermeléssel. Melyek is Magyarország történelmi borvidékei? Az alapító levél föllelésében és lefordíttatá- sában a fő érdem Kovács Lászlóé, a hegyközségi tanács titkáráé. A nagybecsű emléket egyébként ma az esztergomi Prímási Levéltárban őrzik. Az alapító levél ismertetése csemege a történelem iránt érdeklődő olvasóknak s természetesen maga az okirat is. A borvidéki értesítő a máról is szól. Ismertetik benne a kunsági borvidék szabadalmi oltalommal védett jelképét, lógóját és jelmondatát, idegen szóval szlogenjét, s ezek használatának szabályait. Az előszóban azt ígérik, hogy a későbbi számokban a következő témákat dolgozzák fel a múltból: a török hódoltság szőlőtermesztése, a szőlő szerepe a homokveszedelem elleni küzdelemben, a homoki szőlőtermesztés szerepe a philoxéravész elleni küzdelemben, a Trianon utáni, két világháború közti időszak szőlő- termesztése és borászati fejlesztése, a szőlő és borgazdaság a II. világháború után, a rendszerváltoztatásig. _________■
