Petőfi Népe, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-04 / 206. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Szeptember 4., Kedd Békítő kísérletek, eredmény nélkül Kölcsönös vádaskodások a rasszizmus elleni világkonferencián Feszültségekkel terhes a rasszizmus ellenes ENSZ-értekezlet, s félő: a dél-afrikai városban ötödik napja zajló eszmecserén a kölcsönös vádaskodások légköre uralkodik el. Durban A feszültségek két fő oka a közel- keleti helyzet megítélése, illetve a volt gyarmati országoknak az a követelése, hogy az egykori gyar­matosítók utódai fizessenek ne­kik kártérítést a rabszolgaságért. Izrael és az Egyesült Államok küzd egy olyan határozat ellen, amely rasszistaként bélyegezné meg a cionizmus ideológiáját és Izrael államot. Felkérték Norvé­giát, hogy közvetítsen az ügyben köztük és az elítélést leginkább szorgalmazó arab, illetve muzul­mán államok között. A határozat szövegének tervezete jelenlegi formájában úgy utal Izrael pa­lesztinokkal kapcsolatos politiká­jára, mint „új apartheidre, embe­riség elleni bűncselekményre”. A rabszolga-kereskedelemért és rabszolgatartásért kártérítést követelő afrikai országok a volt gyarmatosítók egységfrontjával találják szemben magukat. A volt afrikai gyarmattartó Belgium, va­lamint Kenya és Brazília próbál békítőként és egyeztetőként fel­lépni az afrikai államok és a leg­fejlettebb államok - a volt gyar­mattartók - között. A konferenci­án részt vevő Jesse Jackson ame­rikai polgárjogi vezető síkraszállt az afrikai országok követelése mellett. A politikus kijelentette: a volt gyarmattartók által felaján­lott bocsánatkérés nem elegendő, szükséges a kártérítés is. A konferencián tárgyalások folytak egy olyan norvég tervezet­ről, amely kompromisszumot eredményezhet a palesztinokkal szemben alkalmazott izraeli poli­tika minősítésének kényes kérdé­sében. Kormányoktól független szervezetek az ENSZ-értekezlettel egy időben és helyen tartott „párhuzamos” tanácskozásukon „rasszista apartheid” államnak bé­lyegezték meg Izraelt a megszállt területek palesztin lakosságával szembeni diszkriminációjáért. ■ ? ; ' 'j Afroamerikai polgárjogi aktivisták tüntetnek fotó: europress/epa ________Magyar vélemény a rasszizmusról Magyarország elítél minden rasszista cselekményt, és kész harcolni a jelenség ellen - jelentette ki Bába Iván a világkonferencián. A külügyi államtitkár leszögezte: a kisebbségi jogok kérdése nem az egyes or­szágok belügye. „A kisebbségi jogok megtagadása egész térségek stabilitását aknázhatja alá, és súlyosan fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot." Bába szerint az ENSZ-nek törlesztenie kellene történelmi adósságát azzal, hogy kötelező érvényű jogi dokumentumot dolgoz ki a kisebbségek jogairól. _________Hírek_________ KÖZÖS európai határőrséget szorgalmaz Otto Schily. A né­met belügyminiszter az Europol működésének pozitív tapasztalataival indokolta kez­deményezését. PUTYIN ELNÖK koszorút he lyezett el helsinki látogatása so­rán a Moszkvában korábban „ősellenségnek” tekintett Mannerheim sírjánál. A finn marsall háromszor is harcolt az oroszok ellen. Sikerei miatt Leninnek el kellett ismernie Finnország függetlenségét. Mannerheim 1939-ben a szov­jet-finn háborúban, majd a má­sodik világháború idején is a finn csapatok főparancsnoka volt. POKOLGÉP robbant tegnap a csecsen kormány grozniji épü­letében, és életét vesztette egy tisztviselőnő, de a kormány tag­jainak nem esett bajuk. Négy orosz katona is meghalt koráb­ban, kettő pedig megsebesült, amikor lezuhant egy Mi8-as tí­pusú helikopter. WASHINGTON - Bush elnök ősszel esedékes látogatására is tekintettel - tájékoztatni kívánja Pekinget a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszerrel foly­tatandó kísérletekről, de to­vábbra is ellenzi a kínai atom- rakéta-arzenál felfejlesztését. ELSZIGETELŐDÉS fenyegeti Romániát - jelentette ki a volt román igazságügy-miniszter. Valeriu Stoica az elszigetelődés egyik példájaként említette, hogy a határon túli magyarok kedvezménytörvénye ügyében Romániának tárgyalnia kellett volna a törvény által érintett többi állammal, de a magyar diplomácia „gyorsabb volt, és engedményeket kapott Szlová­kiától, Szerbiától és Ukrajnától”. MÉGSEM gázszivárgás, hanem gengsztertámadás okozta azt a szombati tűzvészt Tokióban, amely 44 ember halálához ve­zetett. A nyomozás megállapí­totta, hogy az épületben műkö­dő nagy játékterem tulajdonosa összeütközésbe került egy ban­ditacsoporttal. A tűz góca ép­pen a játékterem volt. TÍZÓRÁS erőfeszítéssel a part­ra úszott egy görög pilóta, aki egymotoros repülőgépével kényszerleszállást hajtott végre a Jón-tengeren. Európa aktívan közvetít Simon Peresz minél előbb találkozna Jasszer Arafattal A német külügyminiszter hét­főn Berlinben közvetlen tár­gyalásokra szólította fel a közel-keleti konfliktusban szemben álló feleket. Két ki­sebb robbanás történt hétfőn Jeruzsálem zsidók lakta kül­ső kerületeiben. A német nagykövetek szokásos őszi értekezletén mondott beszé­dében Joschka Fischer német kül­ügyminiszter biztatónak nevezte, hogy Európa egyre nagyobb részt vállal a szomszédos Közel-Kelet válságának rendezését szolgáló erőfeszítésekből. Ezzel kapcso­latban kijelentette: a berlini kor­mány a többi EU-állammal és az Európai Unió közös biztonság- politikai megbízottjával, Javier Solanával karöltve mindent el fog követni a helyzet csillapítása ér­dekében. Három ember könnyebben megsérült a Jeruzsálemben elkö­vetett pokolgépes merényletek során. Az első detonáció az Izrael által megszállva tartott Kelet-Je- ruzsálem északi részén követke­Sorozatban követik el a palesztinok a merényleteket fotó: europress/epa zett be egy bevásárlóközpont­ban, a másik pedig egy benzinkút közelében a Jeruzsálemhez tarto­zó Gilo zsidó településen. Mind­két esetben gépkocsiban helyez­ték el az ismeretlen meréríylők a robbanószerkezetet. Újabb ország neve vetődött fel Jasszer Arafat palesztin elnök és Vége a svájci mítosznak A második világháborús semlegességnek is megvolt az ára Elérkezett az idő, hogy végérvényesen leszámoljunk egy legen­dával: a második világháború idején a Svájci Államszövetség (Liechtensteinnel, a pénzmosás mai fellegvárával) nem önzet­lenül maradt semleges - írja a Die Presse című osztrák napilap. Bern A svájci kormány tevékenységé­nek és az ország gazdaságának megítélése a közvéleményben már eddig is több volt, mint el­lentmondásos. Mostanra azon­ban elérkezett az idő, hogy a vi­tát végérvényesen lezárhassuk. Mert igaz ugyan, hogy nemzet­közi nyomásra, de végül is meg­lehetősen alapos munkát vég­zett a svájci kormány, megany- nyi politikus és történész, hogy újra meg újra felülvizsgálja sa­ját országának magatartását a második világháború alatt. A kezdeti döccenők után nem maradt el ennek a megle­hetősen fájdalmas munkának az eredménye: az államszövet­ségnek felül kell vizsgálnia a semlegesség fellegváraként ön­magáról kialakított és eddig gondosan dédelgetett képet; méghozzá olyan fellegvárként, amely minden erejével ellenállt a Harmadik Birodalom fenyege­tő nyomásának. A tények azon­ban másról szólnak: az akkori kormány és gazdaság szinte be­hódolt a náci Németországnak, s nemcsak a túlélés reményé­ben, hanem a profitszerzés okán is - ráadásul saját népének és hadseregének akarata elle­nére. Miközben a nyilvánosság megítélésében mélyreható for­dulat tapasztalható, mindenki­nek tudomásul kell venni, hogy saját erejéből Svájc aligha tu­dott volna a nagy világégésből sértetlenül kimaradni. A minap jelent meg egy új, háromezer oldalas tanulmány, amelyet Francois Bergier vezetésével független tudósok munkacso­portja készített. A nyilvánosság­ra hozott vaskos kötet lerántja a leplet a második világháborús Svájc menekültpolitikájáról („a csónak már megtelt”), továbbá a svájci nem2eti bank nácik ál­tal rabolt kincsekkel folytatott üzleteiről, és mindez a gazdasá­gi kapcsolatokban is meglehe­tős indulatokat váltott ki. Az UBS nevű hatalmas pénz­intézet, valamint a Credit Suisse - újságtudósítások szerint - „szerencsésen” megúszta az ügyet, mivel még 1998-ban 1,25 milliárd dollárt zárolt az Egye­sült Államokban tevékenykedő zsidó szervezetekkel történt megállapodás alapján, hogy el­kerülje a kilátásba helyezett bojkottot. (Néhány svájci cég időközben csatlakozott az egyezséghez.) Az ügy hullámai tehát vala­melyest csitulni látszanak, mégis maradt még néhány kér­dés. Például az, hogy miként si­kerülhetett Svájcban fél évszá­zadon át a kialakult mítoszt fenntartani. A berni kormány pedig egyelőre hallgat, hivata­los indoklás szerint azért, mert meg kívánja várni az általa megbízott történészbizottság zárójelentését. Amelynek elké­szülte 2002 tavasza előtt nem várható. ÁLLÁSPONT PALÁSTI PÉTER Parlamenti pengeváltás Nézve az Országgyűlés őszi ülésszakának hétfői nyitányát, megállapíthattuk, hogy a képviselők magatartása semmit sem változott nyári szabadságuk alatt. Igaz, Orbán Viktor stí­lusa sem, akinek kormányfői beszéde ezúttal is ugyanúgy ki­váltotta az ellenzék jól hallható tiltakozását több alkalom­mal, mint ahogy híveinek ütemes tapsát. A folytatás kezdete igazolta az előzetes várakozásokat.-Érde- mi munka helyett politikai pengeváltásokat láthattunk, hall­hattunk. Megszoktuk. Sajnos apró jelét sem vehettük észre annak, hogy legalább az utolsó félidőben - amelynek végén jön a mindent eldöntő megmérettetés, a polgárok voksolása - megpróbálnának érdemben együttműködni választottatok a patkó alakú ülésteremben. Pedig feladat bőven volna, hi­szen az év végéig harmincöt törvényt érintően dönthetnének honatyáink. Plenáris ülésenként átlagosan hat legfelső szintű jogszabály vár megalkotásra vagy módosításra. Ehhez képest a héten csak két tervezetet vesznek elő csütörtökig, aminek magyarázata abban rejlik, hogy a kormány kevés javaslatot dolgozott ki teljes egészében. Orbán Viktor hosszasan beszélt arról, hogy milyen sok mun­kát végeztek az elmúlt hetekben. Igaz, az általa felsoroltakat Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő csak a Fidesz nyári show-jának folytatásaként minősítette. Nézőpont kérdése. Az viszont már igazán meglepő, hogy az időközben az egy­mással szembekerült két kisgazda, Gyimóthy Géza alelnök és Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető is egyetértett ab­ban: a Miniszterelnöki Hivatal késlelteti a nemzeti földalap felállításáról és a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat beterjesztését, holott azok már rég elkészültek. Félő, hogy az elpocsékolt órák miatt országgyűlési képvise­lőink kapkodni fognak majd az utolsó pillanatokban. Már­pedig régi igazság, hogy hamar munka ritkán jó. A törvények sem kivételek. LENGYEL JÁNOS Titkolt siker Bármit megadtak volna jó néhány évvel ezelőtt azért, hogy a munkasiker megjelenjen az újságokban is. Mostanában éppen a fordítottja járja. Aki igazán sikeres, nem akarja, hogy tette nyilvánosságra kerüljön. A magyarázat kézen­fekvő. Akiről ugyanis jót ír az újság, annak nemcsak az iri- gye lesz több, hanem szinte azonnal a legkülönbözőbb el­lenőrzésekre is számíthat. Ha jól megy a bolt, hamarosan megjelenik a hatóság, mindenféle dekoncentrált szervezet, hogy megmutassa: mégsem lehet itt minden rendben. Ezért nálunk lassan csak a politikus dicsekszik... Változnak az idők, változik a siker értéke is. Úgy tetszik: most nem érdemes sikeresnek lenni. A panaszkodókkal ugyanis érdemben senki nem foglalkozik. Ha valaki folyton azzal gyötri a környezetét, hogy csak tengeti az életét, s alig jut egyről a kettőre, hiába lakik kacsalábon forgó palo­tában, s jár a legmárkásabb autókkal, senkinek nem jut az eszébe, hogy megkérdezze: mehet ilyen jól a ráfizetésből? Nemcsak a köznép nem kérdez, így vannak ezzel az intéz­mények és a hivatalok is. Bár február tájékán megfenyege­tik a folyton veszteséges vállalkozókat, de azután minden marad a régiben. Könywisszatérítést kap az iskolában a Mercedesszel járó veszteséges vállalkozó gyermeke, ingyen ebédet a menzán a taxisgyerek, és szociális támogatásra tarthat igényt a fod­rászok, a kozmetikusok csemetéje. Évi 180 ezer forintos bevallott keresetből ugyanis nem futhatja mindenre... Ennyit ér hát a siker mostanában. Aki sikeres akar marad­ni, nem beszél - főleg nem a sikereiről. Panaszkodós nem­zet maradt a magyar, és az sem zavarja, hogy mindez el­lentmond a régi bölcseletnek, miszerint: az embernek in­kább irigyei legyenek, mint hogy sajnálják. Jó szokás szerint igyekszünk sajnálatra méltóak lenni. Eszerint szerveződik a koldusmaffia, eszerint készülnek az adóbevallások, eszerint értékelődik le az emberi munka. Pedig nagy szükség volna már arra, hogy a piacgazdaság­ban itt is megtegyük az első lépést. Mert a leghosszabb út. is az első lépéssel kezdődik. Euró­hadművelet Minden bizonnyal a pénztörténet ed­digi legnagyobb szabású logisztikai hadművelete kez­dődött el hétfőn: megindult a közös európai valuta 2002. január 1-jei bevezetéséhez csatlakozott 12 tag­országban az euró- bankjegyek és -ér­mék kiszállítása a pénzintézetekbe. Erről a példa nél­kül álló akcióról azonban biztonsá­gi okokból semmi­féle részlet nem szivárgott ki. Ké­pünkön a hambur­gi kicsomagolás látható. FOTÓ! EUR0PBES8/EPA GYŰ LAY ZOLTÁN Simon Peresz izraeli külügymi­niszter tervezett találkozójának helyszíneként. Ezúttal Olaszor­szágról, közelebbről pedig a Mi­lánó melletti Comobbióról van szó. Peresz azt mondta az izraeli hadsereg rádiójában, hogy mára várja a végleges választ Arafattól. ___________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom